network blog

A CEU-n Vedres Balázsék színvonalas hálózatkutatási konferenciát szerveznek 2009. jún. 17-18-ig "The Unexpected Link - Using network science to tackle social problems" címmel.

A konferencia nagyon izgalmasnak ígérkezik, több neves külföldi és hazai kutató legújabb munkáival is megismerkedhetünk. Előadást fog tartani többek között Harrison C. White, Brian Uzzi és Noshir Contractor is. Valdis Krebs az Orgnet.com alapítójának az Al-Queda hálózatáról tartandó beszámolója kifejezetten érdekesnek ígérkezik.

Vicsek Tamás a Maven7 tudományos igazgatója és az ELTE Biológiai Fizika tanszék professzora egy új eljárást mutat be, amellyel kívánt tulajdonságokkal rendelkező nagyméretű hálózatokat lehet előállítani. Ez a különböző modellezésekhez nagy segítséget nyújthat.

A hálózatkutatás egyik legnagyobb előnye, hogy rengeteg tudomány területet kapcsol össze (ilyenek ezek a hálózatok : ), így a konferencián is lesznek szervezeti együttműködéshez, terrorista hálózatokhoz, természettudományos és társadalmi témákat elemző szekciók.

A Caenorhabditis elegans nevű fonálféreg 1 milliméter hosszú, többnyire hímnős, és megtalálható például tárgyadombokon, ahol rövid de egyszerű, 2-3 hetes életét baktériumok fogyasztásával tölti. Ha a körülmények túl kedvezőtlenek, akkor "hibernálódik"; ilyen állapotban sok mindent kibír, továbbá nem öregszik.

A hálózatkutatók és érdeklődők számára azonban más miatt érdekes ez az apró féreg. Az egyik legegyszerűbb idegrendszerrel rendelkező élőlény, "agya" 302 neuronból áll. Ezt az ideghálózatot sikerült feltérképezni, és kiderült, hogy elrendezése ugyanolyan, mint a vasút- vagy légiközlekedési hálózaté, az interneté vagy az emberi társadalomé, vagyis ún. "kisvilág" struktúra.

A kisvilág struktúra azt jelenti, hogy nagy számú pont (ember, vasútállomás, idegsejt, stb.) kapcsolódik egymáshoz úgy, hogy nem kapcsolódik mindegyik mindegyikhez, sőt a legtöbb csak néhány másikhoz, mégis bármelyik elérhető pár lépésen belül. Ez úgy lehetséges, hogy ugyan a pontok túlnyomó többsége csak pár másikhoz kapcsolódik, van néhány olyan, ami rengeteg másikhoz (ezek a gócpontok). Egy ilyen gócponton át bármelyik pont könnyen elérhető.

Az emberi társadalom is ilyen jellegű. Meglepődünk ha kiderül, hogy egyik barátunk ismeri egy egészen más körből való ismerősünket, és ilyenkor mondjuk, hogy "de kicsi a világ!". Pedig a világ nem kicsi (több mint 6 milliárd emberből áll), viszont elrendezésének köszönhetően bárki gyorsan elérhető. Erről győződhetünk meg például az iWiW "legrövidebb út" funkciójának használatánál: bárkihez eljuthatunk 2 közvetítőn keresztül.

Az ilyen struktúrák azért ellenállóak, mert a véletlenszerűen kieső (elromló, megszűnő, stb.) pontok minden valószínűség szerint azok lesznek, melyek csak pár másikhoz kapcsolódnak, így nem fontosak. Ha például leáll néhány villamoserőmű, attól még a nagyobbak ki tudják elégíteni az áramszükségletet. Van azonban az ilyen rendszernek egy gyenge pontja. Ha a nagy gócpontok valamelyike leáll, akkor annak feladatát a kisebbek kell hogy ellássák. Ha némelyikük erre nem képes, akkor még több hárul a még kisebbekre, így az egész rendszer összeomlik.