A magyar politika közösségi média jelenlétét bemutató sorozatunkban bebizonyosodott, hogy @dajcstomi az egyetlen Twitteren aktív politikus hazánkban, a baloldal hatalmas kesze-kusza hálózatba tagozódik a Facebook oldalak alapján, és a Jobbik csak egy lépésre van Álmos Vezértől vagy Petőfitől.
Legújabb cikkünkben a Wikipédia politikai tartalmú oldalait vettük górcső alá. A tudományos világ Wikipédia lázban ég - bejósolhatóság, big data, publikus források, és így tovább. Bomba mód robbantak az utóbbi hónapok Wikipédia adatokra épülő cikkei – mozifilmek bevételeit jósolták be Kertész Jánosék, a német és az iráni választások eredményeit jelezték előre Taha Yasseriék látogatottsági adatok alapján.
Kíváncsiak voltunk, hogy a magyar Wikipédia hozza-e ugyanazokat a mintázatokat, mint a nagyvilágé, ezért politikai témájú oldalakkal kezdtük az elemzésünket. Első szárnypróbálgatásunk során nem akartunk a jól bevált egyedi vizitorok számára idősorokat illeszetni, inkább az oldalak közötti kapcsolatokat ragadtuk meg hálózatokkal. Látható-e valamilyen felhasználói viselkedés az oldalak szerkesztőit vizsgálva? Vajon mennyire mások szerkesztik Orbán Viktor hivatalos oldalát mint Gyurcsány Ferencét? Látszódik-e az örök bal-jobb ellentét a wikipédisták szerkesztési habitusai alapján?
Az első ábrán magyar politikusok és pártok hivatalos Wikipédia oldalai láthatóak. Két oldal akkor van összekötve, ha szignifikánsan nagy a közös szerkesztők száma, az élvastagság a közös szerkesztők száma szerint vastagodik. A pontok mérete a napi egyedi látogatók számát, a feliaratok mérete a szerkesztések számát mutatja. A pontok színe a párthovatartozást, az alak a pártokat (négyzet), illetve a politikusokat (kör) különbözteti meg.
A hálózat ránézésre kissé ellentmond várakozásinknak, de amennyiben belegondolunk a Wikipédia működésébe, logikussá válik a struktúra. A hálózat közepén erős kapcsolatokkal összekötve baloldali politikusok helyezkednek el, nekik nagy mértékben azonos a szerkesztőtáboruk. Közülük Gyurcsány Ferenc és Bokros Lajos oldalát szerkesztették a legtöbben. Érdekes, hogy Orbán Viktor nincs benne ebben a klaszterben, neki inkább egyedi, de roppant aktív szerkesztőtábora van. Oldalmegtekintések számát tekintve Orbán Viktor, Gyurcsány Ferenc és Vona Gábor állnak a dobogón. Szintén meglepő, hogy sem Orbán Viktor, sem Vona Gábor oldala nincs összeköttetésben a pártjáéval, mindkét oldal csak más politikusokhoz kapcsolódik, gyengén.
Ennek a meglepő szerkezetnek az oka a Wikipédia működésében kereshető: „a Wikipédiát világszerte több ezer önkéntes tudós, érdeklődő, diák és általában értelmes ember írja, akik rábukkantak a hálón, és látván, mi folyik itt, s milyen könnyű cikket készíteni, úgy döntöttek, tudásuk egy részét közkinccsé teszik. E résztvevők a wikipédisták.” Mivel a Wikipédia nem esett még teljesen a politikai marketing áldozatául, ezért hihetünk abban, hogy az aktív magyar Wikipédia szerkesztők tábora nem (csak) politikai célok által vezérelve szerkesztette az egyes politikusok és partook oldalait, ezért nem látszik a hagyományos bal-jobb törésvonal.
A pártok elhelyezkedése azért már jobban hasonlít a Facebookon látott struktúrákhoz, a Jobbik perifériálisan helyezkedik el, egyedül a KDNP-hez kapcsolódik, átlagon felüli szerkesztési gyakorisággal, mely a párt fiatalok általi támogatottságával és az online térbeli kiemelkedő aktivitásával magyarázható. A Jobbik oldala a legtöbbet látogatott oldal a pártok között. Meglepő a KDNP viszonylag magas szerkesztési aránya, valamint Fidesz relatíve alacsony látogatottsága. A felhasználók egyértelműen a politikusokra keresnek rá inkább, mintsem a pártokra. A hálózat jobbolalán látható a baloldali ellenzék – MSZP, 4K, DK, Milla –, közülük egyértelműen az MSZP emelkedik ki, mind látogatottságban, mind szerkesztési aktivitásban. Érdekes, hogy az Együtt 2014 és a Szolidaritás már a hálózat másik részén található, és nincs közöttük kapcsolat.
Úgy tűnik, a Wikipédia szerkesztők jóval elhivatottabbak annál, mintsem politikai nézeteik felülírják szerkesztési szokásaikat, bár a pártok esetén érzékelhető némi megosztottság. A fenti hálózat a 2007 óta keletkezett összes látogatottsági és szerkesztési adatot magába foglalja, ám nyilván nem elhanyagolható az időbeni dinamika. Következő cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy milyen gyorsan reagál a hazai internetes közönség az aktuálpolitikai eseményekre a látogatottsági adatok alapján.
VO