network blog

Néhány egyetemista 1994-ben arra a következtetésre jutott, hogy Kevin Bacon a hollywoodi filmvilág közepe: minden színész, aki valaha az álomgyár filmjeiben szerepelt, néhány lépésben összeköthető Baconnel. Így született meg a Bacon-szám. Barabási Albert-László hálózatkutató szerint, akinek mellesleg a Bacon-száma 1, a Bacon-játék egy picit túlzás, hiszen a hálózat lényege az, hogy szinte bármely aktív színész lehet Hollywood közepe. Mindezek ellenére mára már igazi presztízzsé vált az alacsony Bacon-szám a világ hírességei között – még Magyarországon is.

A Bacon-játék 20. évfordulója alkalmából az idén Prima Primissima díjra is jelölt Barabásival közösen térképeztük fel a hazai filmvilágot. Kíváncsiak voltunk, vajon kik azok a színészek, akik a legtöbbet játszottak együtt pályafutásuk során, illetve hogy melyik rendező kivel dolgozik a legszívesebben, vagy éppen ki az, aki mindig új szereplőket válogat filmjeibe.

Íme az eredmények:

A háló azt mutatja meg, hogy egyes színészek kikkel játszottak együtt legalább 4 filmben. Itt az színészek pontjainak mérete attól függ, hogy hány filmben játszottak összesen a listán, a vonalak vastagsága 2 színész között pedig attól, hogy hányszor játszottak együtt. Minél vastagabb a vonal, annál többször.	A háló azt mutatja meg, hogy egyes színészek kikkel játszottak együtt legalább 5 filmben.	A háló azt mutatja, hogy mely rendezők szeretnek ugyanazon vagy inkább mindig más színészekkel dolgozni. Ahhoz, hogy egy rendező a hálóra kerüljön, legalább 3 filmje kell legyen a TOP200-as listában, és legalább egy színésznek kellett legalább 3 filmjében szerepelnie.

A hálókat az IMDb-n a TOP200 legtöbb ember által értékelt magyar filmből készítettük.

De vajon ki lehet a magyar színészvilág Kevin Baconje? A szerencsés színészt kutatócsoportunk hölgy tagjai választották meg, még pedig Nagy Ervin személyében. Ervin a Katona József Színház tagja, de mellette folyamatosan játszik más fővárosi és vidéki színházakban is. Bár több filmben megmutatkozott korábban is, országos ismertséget a nagysikerű Kaméleon főszerepe hozott neki. Legutóbb az HBO sajátgyártású sorozatában, a Terápiában, illetve Mundruczó Kornél Fehér Isten című filmjében láthattuk.

A kutatással kapcsolatban egy játékot is hirdetettünk. A szabály egyszerű: az elkövetkezendő két hétben Facebook-oldalunkon minden nap megjelenik majd egy-egy magyar vagy külföldi híresség, a játékosok feladata pedig az, hogy megtalálják a lehető legrövidebb utat közte és Nagy Ervin között. Természetesen a legjobbak jutalma sem maradhat el: a válaszokat a pontozzuk, és a december 12-ig legtöbb pontot gyűjtő játékos együtt vacsorázhat a játék főszereplőjével, Nagy Ervinnel, illetve Barabási Albert-Lászlóval. A férfiaknak sem kell kimaradni, közeleg a karácsony, és rengeteg magyar hölgy álma válna valóra egy ilyen ajándékkal… :)

Észrevételek:

• Érdekesség, hogy a legtöbb emberrel legalább négyszer együtt játszó színészek listáját két olyan színművész vezeti, akik nagyobb szerepek nélkül lettek a hálózat központi részei. Kiss Jenő és Uri István számos korábbi és mai filmben szerepeltek, de szinte kivétel nélkül mellékszerepeket játszottak.
• A külön képeken kiemelt adatok mellett a hálózatokon jól látszik az is, hogy a magyar filmszakmában – több más nemzetéhez és Hollywoodhoz hasonlóan – erőteljes férfifölény mutatkozik a színészek megoszlásában, női színészeket alig-alig találunk a képeken. Néhány rendező azonban kitűnik, ők az arányokat tekintve több nőt szerepeltettek rendszeresen filmjeikben, mint az átlag.
• Szabó István hat gyakran játszatott színészéből három is a szebbik nem képviselője
• Herendi Gábor filmjeiben – bár sok színésszel dolgozik együtt gyakran – szintén három nő fordul elő gyakran.
• Mundruczó Kornél gyakori szereplőinek kétharmada színésznő, míg Fliegauf Benedek csak Thurzó Barbarával, Kabay Barna pedig csak Molnár Piroskával dolgozott együtt legalább három filmen.

Az elemzésből kiderült az is, hogy:

• az elemzett top 200 film közül öt volt Koltai Róbert rendezése, ebből pedig az összes filmben játszott – nem ritkán főszerepet – a színész-rendező, ez az arány Bujtor István esetében, köszönhetően nagyrészt az Ötvös Csöpi-filmeknek, 6 filmből 5 szerep.
• Gyöngyössy Bence minden listánkon szereplő filmjében játszott az amúgy rekord-együttjátszó Mucsi-Scherer páros és Hajdu Steve,
• valamint az egyetlen női rendező, Goda Krisztina is 100%-ban szerepeltette eddigi három filmjében Csányi Sándort és Czapkó Antalt.
• Rudolf Péter Üvegtigris-trilógiája is belefért a top 200-ba, és mivel a szereplőgárda ugyanaz maradt mindhárom rész során, ők is a 100%-os „elitbe” kerültek.
• Jancsó Miklós rendelkezik a legtöbb filmmel a listán, szám szerint 11-el, ezeknek pedig kifejezetten nagy részében, 7 filmben is dolgozott Madaras Józseffel. A rendező többi kedvelt színésze (akiknek száma jóval meghaladja a toplista többi rendezőjének lieblingjeit) a filmek ennél jóval kisebb részében játszik.

A Diktio Labs célja a marketing szektor átformálása, mégpedig azáltal, hogy széles körben teszi elérhetővé a hálózatkutatás legújabb módszereit.

A Maven Seven Hálózatkutató Zrt. (Maven7), a világ egyik vezető hálózatkutatással és adatbányászattal foglalkozó cége bemutatja legújabb online közösség- és véleményvezér-feltérképező termékcsaládját, a Diktio Labs™-et.

Az új brand a digitális kampányok tervezési folyamatába integrálja a hálózattudományt, és hatékonyabbá teszi a marketing szakemberek munkáját. A Diktio Labs megoldásainak köszönhetően először állhat a kommunikációs kampányok rendelkezésére egy sor hálózattudomány által vezérelt innovatív és költséghatékony tervezési eszköz.
A Diktio Labs adatközpontú megközelítése szöges ellentétben áll a leggyakrabban használt mennyiségi monitoring eszközökével. A hagyományos módszerekkel a kampányok utólagos hatásait elemzik, mint például az emberek véleményének alakulását, beszélgetéseket a témában, vagy viselkedésbeli változásokat. Ezzel szemben a Diktio Labs célja a rejtett hálózatok, struktúrák, kapcsolatok, valamint az egyéni és csoportos magatartás feltérképezése, mindezt pedig a kutatás megrendelője által kért szempontok szerint végzik az elemzők (problémák, meggyőződések, preferenciák, szokások, magatartás, stb.). Az algoritmusok és adatbányászati eszközök teljes mértékben kampányra szabhatók, ezáltal is olyan információt és betekintést nyújtva, ami eddig elérhetetlen volt.

Chris Dobson, a Diktio Labs piaci stratégiája mögött álló kommunikációs szakember szerint "A modern vállalatoknak jobban meg kell ismerniük fogyasztóik online információgyűjtési szokásait, hogy versenyképesek maradhassanak".
"Rengeteg pénz folyik el a digitális és a hagyományos marketing terén tett próbálkozások és kudarcok miatt, ennek pedig legnagyobb része teljesen felesleges kiadás. A technika segítségével ma már képesek vagyunk – számtalan szempont alapján – azonos érdeklődésű közösségeket elhatárolni, és ezáltal bármilyen kampányt, legyen az marketing, politikai vagy közösségi kampány, eredményesebbé és pontosabbá tenni. Akik nem ismerik fel a hálózatkutatás adta üzleti lehetőségeket, hamarosan nagy hátrányba kerülhetnek."
A Maven7 egyik társalapítója, a bostoni Northeastern University professzora, Barabási Albert-László a hálózatkutatás világszerte ismert és elismert úttörője . Szerinte is eljött az ideje annak, hogy a marketing teljes mértékben kihasználja a hálózattudomány által nyújtott lehetőségeket. “Mindennapjainkban menthetetlenül komplex rendszerek vesznek minket körül, kezdve a társadalmunkkal, a számítógépeken és telefonokon át, egészen az agyunkban fellelhető milliárdnyi neuronok hálózatáig. Ezek a rendszerek, bár első látásra véletlenszerűnek tűnhetnek, mégis végtelen szabály és rendszer szerint épülnek fel, melyeket megérthetünk, számszerűsíthetünk, megjósolhatunk, és akár irányíthatunk is. Mutasson egy marketingest, aki ne szeretné megismerni és felhasználni mindezt!”

A Diktio Labs termékei szinte minden nyelven elérhetők, és már több mint 15 országban bizonyítottak, köztük például Kolumbiában, Kínában, Mexikóban, Oroszországban, Nagy-Britanniában, az USA-ban és természetesen Magyarországon is. Az egyes projektekre és ügyfelekre szabott algoritmusok biztosítják a hagyományos módszerekét jóval meghaladó pontosságot és hatékonyságot.

A Maven7-ről
A Maven7 az üzleti döntéshozókat segíti azáltal, hogy nagy mennyiségű, nehezen értelmezhető adatokat elsősorban hálózatos megközelítéssel, döntéstámogatásra közvetlenül alkalmas tudássá alakít át. A vállalat a hálózatkutatás és az adatbányászat módszertanaira alapuló saját fejlesztésű eszközeivel végez elemzéseket a szervezetfejlesztésben, gyógyszeriparban, médiában és még számos más területen.

A Diktio Labs-ről
A Diktio Labs teljesen új szintre emeli a marketinget: a célozhatóság és hatékonyság javításával lehetővé teszi, hogy már a kampány indulása előtt ismertté váljanak azok, akik pozitívan fogadják majd az üzeneteket, illetve azok, akik befolyásuk által jóval nagyobb közönséget tudnak megszólítani. A Diktio Labs nem csak közvetlenül végfelhasználókkal, de marketing ügynökségekkel és tanácsadókkal is együttműködik, hogy technológiájával minél több integrált kampányhoz járulhasson hozzá.

Barabási Albert-László új hálózatkutatási könyvet kezdett el publikálni online. A szerző megfogalmazása szerint a könyv célja, hogy bármilyen területről érkező hallgatóság megérthesse a hálózatkutatás alapfogalmait, ezért rengeteg színes, valódi életből vett példán mutat be, köztük Maven7 kutatási eredményeit is (lásd a képen). A biológiai hálózatoktól az Interneten át, a szervezeti hálózatkutatásig számos alkalmazási területet ismerhetünk meg, emellett gyakorlati feladatokat is tartalmaz a tananyag.

A könyv folyamatában kerül fel a projekt honlapjára, ahonnan letölthetőek az egyes újonnan elkészült fejezetek (angolul), illetve a tananyaghoz tartozó slide-ok. A könyv ezen a linken érhető el, emellett Facebookon és Twitteren is követhetjük a könyv írásának fejlődését.

Vajon mi az alapvető különbség a nyugati és a keleti konyha között? Miért olyan mások az ízek, az ételek? Esetleg csak mi érezzük így? A következőkben egy olyan kutatás eredményeit mutatjuk be, melynek fókuszában álló téma nem más, mint az ízek kapcsolata.

 Az étkezési szokások sokszínűségét mi sem illusztrálja jobban, mint Földünk különböző tájegységein uralkodó, egymástól olykor jelentősen eltérő konyhák íz világa. De vajon mi határozza meg ételeink összetevőinek kombinációit? Talán létezik egy elv, mely mind a receptek, mind az egyéni ízlés felett áll? Étrendünk kialakulása a kezdetekhez vezethető vissza, mikor is elődeinknek gyűjtögetés közben szembe kellett néznie a kérdéssel: hogyan elégíthetik ki táplálkozási szükségleteiket elkerülve az ételmérgezést? Ez a tanulási folyamat vezetett mai étkezési szokásaink kialakulásához, melyre természetesen számos más tényező is hatással van. Elsősorban az olfaktoros, azaz szaglással, valamint gusztátoros, vagyis ízérzékeléssel összefüggő tényezők azok, melyek befolyásolják, mely ételt kedveljük jobban, és melyet kevésbé. Emellett létezik egy hipotézis, mely az utóbbi évtizedben keltette fel a séfek és élelmiszermérnökök figyelmét.

Az úgynevezett „food pairing”, szó szerinti fordításban „ételpárosító” hipotézis szerint azok a hozzávalók, melyek több íz összetevőben is megegyeznek, nagyobb valószínűséggel eredményeznek jó ízt együtt, mint azokat, melyek között nincs ilyen jellegű kapcsolat.

Erre hivatkozva akár több étlapon is felfedezhetnénk olyan meglepő ételpárokat, mint fehér csoki és kaviár, vagy tejcsokoládé és kéksajt. Azonban fontos szem előtt tartanunk az olyan hozzávalók szerepét is, melyek jellegzetes ízt, állagot, vagy színt kölcsönöznek kedvenc ételeinket. (Elég csak sokunk kedvencére, a piros paprikára gondolnunk, mely a magyar konyha egy alapvető hozzávalója.)

Kutatók, köztük a cégünk tudományos tanácsadója, Barabási Albert-László, hálózatos megközelítéssel vizsgálták az ízek kérdését és az „ételpárosító” hipotézis helytállóságát. 

A vírus szó hallatán valószínűleg az első dolog, ami eszünkbe jut a H1N1 vírus. Világjárvány lett a sertésinfluenza, de már készül a vakcina ellene. Azonban kevesen tudunk róla, hogy a vírusok nem csak emberről emberre terjedhetnek. Mobiltelefonjainkat is megtámadhatják veszélyesebbnél veszélyesebb kártevők, tehát fontos, hogy tisztában legyünk vele mik is ezek a mobiltelefonon terjedő vírusok, hogyan terjedhetnek, miért jelentenek ekkora veszélyt, és természetesen, hogy miként is lehetne védekezni ellenük.

Barabási Albert-László, a Northeastern University kutatója által irányított Komplexhálózat-kutatási Központ (CCNR) ezekre a kérdésekre keresi a választ. A tanulmány elkészítése során több mint hatmillió mobiltelefon-használót követtek figyelemmel, a telefonjaik által sugárzott jelek segítségével feltérképezték mobilitásukat és kommunikációs szokásaikat. A Science május 22-ei számában publikált tanulmány szerint, a vírusok terjedését jelentős mértékben hátráltatja a piac és a bevételek megoszlásának töredezettsége. Komoly veszélyt akkor jelenthetnek, ha valamelyik mobil operációs rendszer piaci részesedése drasztikusan megnő. Mivel az okostelefonok éves eladása 150 százalékkal emelkedik, hamarosan sor kerülhet a nem várt jelenség trenddé válására.

A vírus kirobbanása és terjedése két módon is végbemehet. Az első változat a Bluetooth vírus terjedése, mely 10-30 méteres körzetben megfertőz minden olyan telefont, ami szintén rendelkezik aktivált Bluetooth szolgáltatással. A második esetben a vírus egy MMS üzeneten keresztül érkezik és továbbküldi magát a megfertőzött telefon névjegyzékében található összes számra. Azonban a legnagyobb veszélyt a két módszert ötvöző hibrid vírusok jelenthetik.

A tanulmány egy korábbi kutatásra támaszkodik, amit szintén Barabási és csoportja végeztek. Ezen munkájuk során több mint százezer mobiltelefont és használóját tanulmányozták, és megállapították, hogy az ember nem céltalanul bolyongó lény, hanem mobilitásunkban igenis törvényszerűségek figyelhetők meg. Az esetek elsöprő többségében ugyanazokat a rövid távolságokat tesszük meg, leginkább a munkahely és az otthon között, és ezektől csak nagy ritkán térünk el. „A mozgásunk nagyban meghatározza azt, hogy a járványok hogyan terjednek, kórokozóinkat ugyanis magunkkal hordozzuk, valahányszor útra kelünk. Úgy gondoljuk, hogy az általunk talált törvényszerűségek jövőbeli járványmodellek alapját képezhetik.” Nyilatkozta Barabási az origonak a kutatással a kapcsolatban.

Egy korábbi cikkünkben már mi is foglalkoztunk a járványok terjedésével, és a FirmNet program segítségével modelleztük egy világjárvány kirobbanásának útvonalát. Hasonló módon történhet a Bluetooth által terjedő mobiltelefonos vírus fertőzése is, ugyanis ez a változat szintén az emberi mobilitás által meghatározott. Így a vírus minden készüléket elérhet, azonban a folyamat lassabb, emberi viselkedésminták lassítják. Ezzel szemben az MMS útján terjedő társaikat ilyesmi nem befolyásolja, így rövidebb idő alatt érhetnek el nagy távolságra lévő készülékeket is. Jelenleg egy ilyen vírus kirobbanását csak a megfelelő készülékek alacsony száma korlátozza.

Életünket egyre inkább a kapcsolatok, hálózatok határozzák meg, így olyan kihívásokkal találjuk szemben magunkat, amikkel ezelőtt még nem találkoztunk. Ezért is bír olyan nagy jelentőséggel egy ilyen vagy ehhez hasonló tanulmány, segít jobban megismerni a csoportos viselkedést, és segít megoldásokat kidolgozni folyamatosan változó társadalmunkat fenyegető potenciális veszélyek ellen. Ahogy Gonzales, a kutatócsoport egyik tagja nyilatkozta: „Pontosan ez az, amiről a komplex-rendszerek statisztikai vizsgálata szól: szabályos mintákat találni a természetben.”
 

Ajánljuk olvasóink figyelmébe a Connected: The Power of Six Degrees című filmet, mely a társadalmi hálózatokról szól, illetve arról, hogyan érhető el bárki pár másik emberen keresztül. Itt a film előzetese:

Míg korábban főleg a tünetek alapján osztályozták a betegségeket, addig az orvostudomány most már új, hálózati megközelítést kezd használni. Megfigyelték ugyanis, hogy látszólag teljesen eltérő betegségeket ugyanaz a gyógyszer gyógyíthat, így például a skizofréniát és a bipoláris zavart. Ez azért van, mert a betegségek között genetikai kapcsolat van, így bizonyos genetikai rendellenességek valószínűbbé teszik más rendellenességek meglétét is. Az új szemlélet igen hasznos lehet, ugyanis újfajta kezelésekhez vezethet: egy betegség gyógyítására egyre inkább olyan gyógyszerekkel kísérletezhetnek, melyek a vele közeli genetikai kapcsolatban lévőknél sikeresnek bizonyultak.

Ezt a betegségek közötti genetikai kapcsolathálót térképezte fel Barabási Albert-László és Marc Vidal. A képen a nagyobb pontok több más betegséggel állnak kapcsolatban, a színek pedig a különböző betegségtípusokat jelzik. A bal alsó sarokban például a különféle rákbetegségek láthatóak, melyek egymással szoros kapcsolatban állnak. Kattints a nagyobb képért, majd további kattintással és mozgatással nagyíthatod az ábrát.