network blog

A Diktio Labs célja a marketing szektor átformálása, mégpedig azáltal, hogy széles körben teszi elérhetővé a hálózatkutatás legújabb módszereit.

A Maven Seven Hálózatkutató Zrt. (Maven7), a világ egyik vezető hálózatkutatással és adatbányászattal foglalkozó cége bemutatja legújabb online közösség- és véleményvezér-feltérképező termékcsaládját, a Diktio Labs™-et.

Az új brand a digitális kampányok tervezési folyamatába integrálja a hálózattudományt, és hatékonyabbá teszi a marketing szakemberek munkáját. A Diktio Labs megoldásainak köszönhetően először állhat a kommunikációs kampányok rendelkezésére egy sor hálózattudomány által vezérelt innovatív és költséghatékony tervezési eszköz.
A Diktio Labs adatközpontú megközelítése szöges ellentétben áll a leggyakrabban használt mennyiségi monitoring eszközökével. A hagyományos módszerekkel a kampányok utólagos hatásait elemzik, mint például az emberek véleményének alakulását, beszélgetéseket a témában, vagy viselkedésbeli változásokat. Ezzel szemben a Diktio Labs célja a rejtett hálózatok, struktúrák, kapcsolatok, valamint az egyéni és csoportos magatartás feltérképezése, mindezt pedig a kutatás megrendelője által kért szempontok szerint végzik az elemzők (problémák, meggyőződések, preferenciák, szokások, magatartás, stb.). Az algoritmusok és adatbányászati eszközök teljes mértékben kampányra szabhatók, ezáltal is olyan információt és betekintést nyújtva, ami eddig elérhetetlen volt.

Chris Dobson, a Diktio Labs piaci stratégiája mögött álló kommunikációs szakember szerint "A modern vállalatoknak jobban meg kell ismerniük fogyasztóik online információgyűjtési szokásait, hogy versenyképesek maradhassanak".
"Rengeteg pénz folyik el a digitális és a hagyományos marketing terén tett próbálkozások és kudarcok miatt, ennek pedig legnagyobb része teljesen felesleges kiadás. A technika segítségével ma már képesek vagyunk – számtalan szempont alapján – azonos érdeklődésű közösségeket elhatárolni, és ezáltal bármilyen kampányt, legyen az marketing, politikai vagy közösségi kampány, eredményesebbé és pontosabbá tenni. Akik nem ismerik fel a hálózatkutatás adta üzleti lehetőségeket, hamarosan nagy hátrányba kerülhetnek."
A Maven7 egyik társalapítója, a bostoni Northeastern University professzora, Barabási Albert-László a hálózatkutatás világszerte ismert és elismert úttörője . Szerinte is eljött az ideje annak, hogy a marketing teljes mértékben kihasználja a hálózattudomány által nyújtott lehetőségeket. “Mindennapjainkban menthetetlenül komplex rendszerek vesznek minket körül, kezdve a társadalmunkkal, a számítógépeken és telefonokon át, egészen az agyunkban fellelhető milliárdnyi neuronok hálózatáig. Ezek a rendszerek, bár első látásra véletlenszerűnek tűnhetnek, mégis végtelen szabály és rendszer szerint épülnek fel, melyeket megérthetünk, számszerűsíthetünk, megjósolhatunk, és akár irányíthatunk is. Mutasson egy marketingest, aki ne szeretné megismerni és felhasználni mindezt!”

A Diktio Labs termékei szinte minden nyelven elérhetők, és már több mint 15 országban bizonyítottak, köztük például Kolumbiában, Kínában, Mexikóban, Oroszországban, Nagy-Britanniában, az USA-ban és természetesen Magyarországon is. Az egyes projektekre és ügyfelekre szabott algoritmusok biztosítják a hagyományos módszerekét jóval meghaladó pontosságot és hatékonyságot.

A Maven7-ről
A Maven7 az üzleti döntéshozókat segíti azáltal, hogy nagy mennyiségű, nehezen értelmezhető adatokat elsősorban hálózatos megközelítéssel, döntéstámogatásra közvetlenül alkalmas tudássá alakít át. A vállalat a hálózatkutatás és az adatbányászat módszertanaira alapuló saját fejlesztésű eszközeivel végez elemzéseket a szervezetfejlesztésben, gyógyszeriparban, médiában és még számos más területen.

A Diktio Labs-ről
A Diktio Labs teljesen új szintre emeli a marketinget: a célozhatóság és hatékonyság javításával lehetővé teszi, hogy már a kampány indulása előtt ismertté váljanak azok, akik pozitívan fogadják majd az üzeneteket, illetve azok, akik befolyásuk által jóval nagyobb közönséget tudnak megszólítani. A Diktio Labs nem csak közvetlenül végfelhasználókkal, de marketing ügynökségekkel és tanácsadókkal is együttműködik, hogy technológiájával minél több integrált kampányhoz járulhasson hozzá.

Terrorista sejtek, szervezetek, vírusok, közlekedés és még számos hálózatosan értelmezhető rendszert mutat be a Behálózva című ötrészes sorozat, mely november 2-án szombaton debütál a Spektrumon. A műsort a Dob+Basszusból megismert Lévai Balázs és a blog olvasói számára vélhetően nem ismeretlen Barabási Albert-László vezetik.

Kiknek ajánljuk?

• Akiket érdekel a hálózatkutatás (jó helyen jársz, érdemes régebbi cikkeinkbe is beleolvasnod!)
• Akik mindig vonzódtak a tudomány modern alkalmazási területeihez
• Akik szeretnék megtudni, hogy miképp kapcsolódik a szalonna a fizikához
• Akik tudományos igényű, de szórakoztató műsorra vágynak
• Akik nem hiszik, hogy Karinthy látta a jövőt

Mire ne számítsunk?

• Bonyolult matematikai levezetésekre
• Nehezen érthető, kétségbeejtően tudományos fejtegetésekre
• Unalmas, középkori módszertanokra

A téma mellett az időzítés is remek, hiszen a műsor szombatonként délután 4-kor kezdődik, így a hétvégi buli előtt még pont belefér egy kis ismeretbővítés!

Barabási Albert-László új hálózatkutatási könyvet kezdett el publikálni online. A szerző megfogalmazása szerint a könyv célja, hogy bármilyen területről érkező hallgatóság megérthesse a hálózatkutatás alapfogalmait, ezért rengeteg színes, valódi életből vett példán mutat be, köztük Maven7 kutatási eredményeit is (lásd a képen). A biológiai hálózatoktól az Interneten át, a szervezeti hálózatkutatásig számos alkalmazási területet ismerhetünk meg, emellett gyakorlati feladatokat is tartalmaz a tananyag.

A könyv folyamatában kerül fel a projekt honlapjára, ahonnan letölthetőek az egyes újonnan elkészült fejezetek (angolul), illetve a tananyaghoz tartozó slide-ok. A könyv ezen a linken érhető el, emellett Facebookon és Twitteren is követhetjük a könyv írásának fejlődését.

A CEU Center For Network Sciences, a Maven Seven Hálózatkutató Kft. és a MSZT Kapcsolatháló Elemző Szakosztálya Circuits of Profit: Business Network Research Conference címmel konferenciát szervez, amelynek a keretében magyar és külföldi előadók mutatják be, hogy az üzleti életben milyen alkalmazásai vannak a hálózatkutatásnak. Keynote speakerként előadást fog tartani Barabási Albert László (a 11 nyelven megjelent Behálózva című könyv szerzője), arról hogy mi várható még a hálózatkutatás gazdasági alkalmazásai terén.

Izgalmas előadások várhatók továbbá Social Media, Szervezetfejlesztés, Politika & Üzlet valamint pénzügyi hálózatok témában.

A konferencián a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezés és további infomáció: http://www.ceu.hu/cns/circuits

A vírus szó hallatán valószínűleg az első dolog, ami eszünkbe jut a H1N1 vírus. Világjárvány lett a sertésinfluenza, de már készül a vakcina ellene. Azonban kevesen tudunk róla, hogy a vírusok nem csak emberről emberre terjedhetnek. Mobiltelefonjainkat is megtámadhatják veszélyesebbnél veszélyesebb kártevők, tehát fontos, hogy tisztában legyünk vele mik is ezek a mobiltelefonon terjedő vírusok, hogyan terjedhetnek, miért jelentenek ekkora veszélyt, és természetesen, hogy miként is lehetne védekezni ellenük.

Barabási Albert-László, a Northeastern University kutatója által irányított Komplexhálózat-kutatási Központ (CCNR) ezekre a kérdésekre keresi a választ. A tanulmány elkészítése során több mint hatmillió mobiltelefon-használót követtek figyelemmel, a telefonjaik által sugárzott jelek segítségével feltérképezték mobilitásukat és kommunikációs szokásaikat. A Science május 22-ei számában publikált tanulmány szerint, a vírusok terjedését jelentős mértékben hátráltatja a piac és a bevételek megoszlásának töredezettsége. Komoly veszélyt akkor jelenthetnek, ha valamelyik mobil operációs rendszer piaci részesedése drasztikusan megnő. Mivel az okostelefonok éves eladása 150 százalékkal emelkedik, hamarosan sor kerülhet a nem várt jelenség trenddé válására.

A vírus kirobbanása és terjedése két módon is végbemehet. Az első változat a Bluetooth vírus terjedése, mely 10-30 méteres körzetben megfertőz minden olyan telefont, ami szintén rendelkezik aktivált Bluetooth szolgáltatással. A második esetben a vírus egy MMS üzeneten keresztül érkezik és továbbküldi magát a megfertőzött telefon névjegyzékében található összes számra. Azonban a legnagyobb veszélyt a két módszert ötvöző hibrid vírusok jelenthetik.

A tanulmány egy korábbi kutatásra támaszkodik, amit szintén Barabási és csoportja végeztek. Ezen munkájuk során több mint százezer mobiltelefont és használóját tanulmányozták, és megállapították, hogy az ember nem céltalanul bolyongó lény, hanem mobilitásunkban igenis törvényszerűségek figyelhetők meg. Az esetek elsöprő többségében ugyanazokat a rövid távolságokat tesszük meg, leginkább a munkahely és az otthon között, és ezektől csak nagy ritkán térünk el. „A mozgásunk nagyban meghatározza azt, hogy a járványok hogyan terjednek, kórokozóinkat ugyanis magunkkal hordozzuk, valahányszor útra kelünk. Úgy gondoljuk, hogy az általunk talált törvényszerűségek jövőbeli járványmodellek alapját képezhetik.” Nyilatkozta Barabási az origonak a kutatással a kapcsolatban.

Egy korábbi cikkünkben már mi is foglalkoztunk a járványok terjedésével, és a FirmNet program segítségével modelleztük egy világjárvány kirobbanásának útvonalát. Hasonló módon történhet a Bluetooth által terjedő mobiltelefonos vírus fertőzése is, ugyanis ez a változat szintén az emberi mobilitás által meghatározott. Így a vírus minden készüléket elérhet, azonban a folyamat lassabb, emberi viselkedésminták lassítják. Ezzel szemben az MMS útján terjedő társaikat ilyesmi nem befolyásolja, így rövidebb idő alatt érhetnek el nagy távolságra lévő készülékeket is. Jelenleg egy ilyen vírus kirobbanását csak a megfelelő készülékek alacsony száma korlátozza.

Életünket egyre inkább a kapcsolatok, hálózatok határozzák meg, így olyan kihívásokkal találjuk szemben magunkat, amikkel ezelőtt még nem találkoztunk. Ezért is bír olyan nagy jelentőséggel egy ilyen vagy ehhez hasonló tanulmány, segít jobban megismerni a csoportos viselkedést, és segít megoldásokat kidolgozni folyamatosan változó társadalmunkat fenyegető potenciális veszélyek ellen. Ahogy Gonzales, a kutatócsoport egyik tagja nyilatkozta: „Pontosan ez az, amiről a komplex-rendszerek statisztikai vizsgálata szól: szabályos mintákat találni a természetben.”
 

Ajánljuk olvasóink figyelmébe a Connected: The Power of Six Degrees című filmet, mely a társadalmi hálózatokról szól, illetve arról, hogyan érhető el bárki pár másik emberen keresztül. Itt a film előzetese:

Míg korábban főleg a tünetek alapján osztályozták a betegségeket, addig az orvostudomány most már új, hálózati megközelítést kezd használni. Megfigyelték ugyanis, hogy látszólag teljesen eltérő betegségeket ugyanaz a gyógyszer gyógyíthat, így például a skizofréniát és a bipoláris zavart. Ez azért van, mert a betegségek között genetikai kapcsolat van, így bizonyos genetikai rendellenességek valószínűbbé teszik más rendellenességek meglétét is. Az új szemlélet igen hasznos lehet, ugyanis újfajta kezelésekhez vezethet: egy betegség gyógyítására egyre inkább olyan gyógyszerekkel kísérletezhetnek, melyek a vele közeli genetikai kapcsolatban lévőknél sikeresnek bizonyultak.

Ezt a betegségek közötti genetikai kapcsolathálót térképezte fel Barabási Albert-László és Marc Vidal. A képen a nagyobb pontok több más betegséggel állnak kapcsolatban, a színek pedig a különböző betegségtípusokat jelzik. A bal alsó sarokban például a különféle rákbetegségek láthatóak, melyek egymással szoros kapcsolatban állnak. Kattints a nagyobb képért, majd további kattintással és mozgatással nagyíthatod az ábrát.