network blog

Nagy sikerű előadást tartott a Medical Tribune "Stratégia és taktika az egészségiparban - fókuszban az innováció hozzáadott értéke" elnevezésű konferenciáján Ruppert Péter, a Maven Seven Hálózatkutató Zrt. vezérigazgatója. A november 29-én rendezett találkozó keretein belül Ruppert a hatékony intézményi ellátás elemzési lehetőségeiről prezentált.

Az előadás tartalmáról röviden:

Az egészségügy igen komplex rendszerében fellelhető óriási mennyiségű fekvőbeteg-adatot hálózatkutatási módszerekkel vizsgálva kielemeztük, hogy

• mely betegségek között lelhető fel szoros együttjárás, illetve
• mely betegségekre jellemző hasonló populációs mintázat.

Az egyes betegségek idősoros korfái alapján megállapítottuk, hogy mely betegségek populációs mintázatai függnek össze az életkorral és nemi eloszlással, majd ezen idősoros adatokkal és a KSH populációs prognózisai alapján becslést tettünk az esetszámok jövőbeni alakulására.

Számításaink alapján például a 75 évnél idősebb fekvőbetegek száma a 2012-ben rögzített 175,000-ről 2028-ra kb. 240,000-re nő majd, az elkövetkezendő 50 év legnagyobb mértékű (1000 fölötti) "negatív" esetszám változásai pedig néhány szüléssel kapcsolatos betegségnél fognak jelentkezni.

További információért a témában az info@maven7.com e-mail címen léphet velünk kapcsolatba.

Korábbi cikkünkben már beszámoltunk arról, hogy indiai kutatók gyógyszerösszetevők hálózatát rajzolták fel. Egy amerikai kutatócsapat azonban már egy lépéssel előttük jár.

Az új matematikai megközelítéssel kutatók gyógyszerösszetevők alapján olyan mellékhatásokat fedeznek fel, amik általában csak akkor derülnek ki, ha már több ezren használják a szert. A mellékhatások általában hetekkel vagy hónapokkal a tényleges kezelés után mutatkoznak. A módszer biztonságosabbá tehetné az új gyógyszerek bevezetését, hiszen még a piacra dobás előtt kiderülnének a hosszú távú hatások.

A kutatók 2005-ben kezdték kategorizálni a már forgalomban lévő szerek mellékhatásait, mint az álmatlanság vagy a fejfájás. Az adatok vizualizációját követően egy szimulációs programmal feltérképezték a lehetséges új kapcsolatokat és következményeiket. A hipotetikus új mellékhatások 42%-át később valóban tapasztalták.

A bal oldalon a gyógyszerek, a jobbon pedig a mellékhatásaik láthatóak.

Minden új gyógyszer bevezetését komoly klinikai és toxikológiai tesztelés előz meg, ami azonban gyakran nem elég kiterjedt ahhoz, hogy kitérjen minden mellékhatásra, amik már csak tömeges használat során látnak napvilágot. Többségük ártalmatlan, de alkalmanként felbukkan egy, ami évente 770 ezer sérülést okoz, végső esetben pedig életeket követel.

A Harvard orvosi kara és egy bostoni gyermekkórház hálózatában 809 gyógyszert kötöttek össze 852 mellékhatással, kémiai tulajdonsággal (olvadáspont, molekuláris súly), és azzal, hogy a szervezet melyik részén fejtik ki hatásukat. Csak az adatok és a kapcsolatok alapján olyan mellékhatást jósoltak meg, mint a rohamok ellen használt Zonisamide öngyilkos gondolatokat ébresztő hatása, a Norfloxacin nevű antibiotikum és az ínszakadás kapcsolata és az Avandia nevű cukorbetegegeknél használt gyógyszer és a szívrohamok előfordulása, amit néhány tudós is alátámasztott.

A továbbiakban a kutatók az észleléstől az előrejelzés felé szeretnének elmozdulni, azzal a módszerrel, amiket a szociális kapcsolatok megbecsülésére, vagy a vírusok terjedésére, és amiről már blogunk is beszámolt.

Forrás: Science News.

Október 4-én, a Novotel Centrumban másodszorra kerül megrendezésre a Költséghatékonyság a gyógyszer-és egészségiparban konferencia, ahol sor kerül a Maven7 vezérigazgatójának, Rupper Péternek és Dr.Tímár Györgynek, a ComFit tulajdonosának közös előadására.

A prezentációra a  Új eszközök az üzleti tervek eléréséhez szekcióban kerül majd sor, és a hálózatkutatás gyógyszeripari felhasználása során elért eredményeit és lehetőségeit ismerteti majd.

Az előadás tartalma dióhéjban:

A formális intézményi rendszerek mellett minden közösségben – így az orvosi közösségekben is – létezik egy informális belső hálózat, amely döntően befolyásolja a csoport tagjainak viselkedésér, szokásait. Valójában ez a belső rendszer sokkal sokrétűbb és sokoldalúbb, mint azt elsőre gondolnánk.

A Key Opinion Leader Monitoring (KOLM) során ezt a belső informális hálózatot tárjuk fel objektív adatok segítségével, meghatározva a közösségre legnagyobb hatást gyakorló véleményformálókat, pontos képet adva hatáshálójukról. Egy 2005-ös amerikai felmérés (2005, Verispan) kimutatta, hogy az orvosok 87%-a követi a véleményvezére által javasolt kezelési iránymutatásokat.

Miért lehet tahát gyümölcsöző a hálózatkutatás ezen a területen? A gyógyszeipari szektor az egyetlen, amely a gazdasági válság ellenére is stabil, évi minimum 6%-os növekedést produkál. A laborvizsgálatokkal együtt csak Magyaroszágon, évi 450 millió beavatkozást végeznek, 200 millió receptet váltanak be, az Országos Egészségpénztár rendszere pedig 12 milliárd rekord szintű adatot rögzít. Ezen adatok alapján részletes hálózatok rajzolhatóak, ahol a KOL-ek azonosítását követően célzott gyógyszerpromóciós kampányok indíthatóak. Természetesen nemcsak elemezni, előrejelezni is lehet a módszerrel, a hálózat Rising Sztárjai, vagyis a feltörekvő kutatók is azonosíthatóak, illetve az is, hogy ki támogatja őket.
Felhasználói, vagyis a betegek oldaláról a lokális KOL-ek és Rising Starok relevánsak, tudományos nézőpontból pedig az egyes szereplők publikációs adatai, amelyek ismeretében kollaborációk születhetnek.

A részletes program az alábbi linken érhető el, az érdeklődőket szeretettel várják!