Információ, sajtókapcsolat:

Blau Zsuzsanna
marketing kommunikációs vezető
zsuzsanna.blau@maven7.com
+36 30 210 4830

Friss topikok

Twitter

Kövess minket a Facebookon is!

Hálózatokhoz, hálózatkutatáshoz kapcsolódó információk, tanulmányok.


2012.11.26. 16:36 ntwrk.blog

A világ legfinomabb almás pitéjének titkos összetevője

Címkék: hálózat gasztro receptek recept gasztronómia hálózatkutatás

Az algoritmusok jövőbelátó képessége delphoi babérokra tör. A görög jósokhoz képest azonban predikcióik jóval hatékonyabbak, talán azért mert belsőségek helyett kőkemény matematikára alapozzák őket. Régi barátok felfedezése Facebook-on, érdekes könyvek felajánlása Amazonon, vagy az Amerikai elnökválasztás végkimenetelének előrejelzése – az algoritmusok megoldják. Amerikai kutatók most kulináris megmérettetés elé állították a matematikai modelleket.

L9l7FfkMOfcarf9ut4v2lTb9o1_500.jpg1.kép: A titkos összetevő a matematika.

Lada Adamic, a Michigani Egyetem és a Facebook munkatársa, olyan algoritmusokat használt fel, amiket amúgy az internetes meme-k terjedését, és a virtuális marketing hatását méri. Munkája mellett Adamic azonban szenvedélyes szakács is, így csapatával egy olyan algoritmust dolgoztak ki, ami megjósolja, mennyire lesz finom egy recept. Mindez remekül hangzik papíron, de tényleg hatékony a módszer?
A jelek szerint igen, ugyanis 80%-os pontossággal jósolja meg, hogy a nagyi karácsonyi bejglije hány csillagot fog kapni az allrecipes.com értékelésén, és ez még nem minden. Az értékelés mellett olyan összetevőket is felajánl, amivel egészségesebbé tehető a tészta.

allreciepts.jpg                               2.kép: egy recept az Allrecipes oldaláról, olvasói értékeléssel

A kutatás során 50 ezer receptet és 2 millió kritikát használtak fel az allrecipes oldalról, amikből kinyerték az összetevőket, módszereket és tápanyagprofilokat. Ezekkel 70%-os pontossággal tudták belőni, mennyire lesz sikeres egy recept. A dolog nyitja azonban az a hálózat volt, amit az összetevők alapján rajzoltak. Az alapanyagok közelségét az határozta meg, hogy milyen gyakran használják együtt őket, így a tej és a vaj közel, míg a kókusz és a petrezselyem távol kerültek egymástól. Ehhez a hálózathoz jöttek a Harvardi Egyetem kutatói, akik egy hasonló elemzésben az összetevők ízeit vonták össze, és integrálták az alapanyagok hálózatába, ezzel mintegy 10%-ot emelve a pontossági rátán. A hálózat megmutatja, hogy melyek azok az összetevők, amiket előszeretettel módosítnak, és ezzel mennyire flexibilisek a receptek.

 complementarynetworkzoom.jpg3.kép: összetevők hálózata

A fűszernövények például roppant rugalmasak, hiszen előszeretettel használunk belőlük többet, mint amennyit egy adott recept előír. Ugyanez elmondható az olyan ízfokozókról, mint a szója szósz, a citromlé, és a pikáns feltétek, a gomba vagy a sajtok. Ugyanakkor szívesen spórolunk a zsírokkal, cukorral és sóval.

De mi a helyzet a helyettesítő összetevőkkel? Adamic azt is vizsgálta, ha egy olvasói receptben felcserélték az összetevőket, pl. „a mázban vaj helyett tejfölt használtam, hogy megnyugtassam a lelkiismeretem a kalóriák miatt” vagy „megéri friss paradicsomokat használni, csak pár perccel hosszabbítja meg az előkészületeket”. A matematikusok ezek alapján olyan klikkeket azonosítottak be, amiben az egymás helyettesítőiként funkcionáló összetevők voltak. A végeredmény egy precíz helyettesítő-lista, amely pontosabb bármelyik szakirodalomban fellelhető összeállításnál. A olaj egyik legkedveltebb helyettesítője például az almaszósz volt, ami első ránézésre nevetségesen hangzik, de egy közkedvelt bio trükk.    

helyett_+.jpg4.kép: meghökkentő helyettesítő alapanyagok
       

A mesterszakácsoknak valószínűleg már a kisujjában vannak az ilyen és ehhez hasonló trükkök, a mindennapi halandóknak azonban a következő a tanulság: a recept minden szavának betartása helyett nyugodtan kísérletezhetünk, különösen, ha fűszerekről van szó. 

A teljes tanulmányt az arXiven olvashatjátok!

Szólj hozzá!

2012.01.16. 13:31 ntwrk.blog

Ízek hálózata, avagy a nyugati és ázsiai ízek eltérésének titka

Címkék: hálózat konyha gasztro ízek barabási albert lászló

Vajon mi az alapvető különbség a nyugati és a keleti konyha között? Miért olyan mások az ízek, az ételek? Esetleg csak mi érezzük így? A következőkben egy olyan kutatás eredményeit mutatjuk be, melynek fókuszában álló téma nem más, mint az ízek kapcsolata.

 Az étkezési szokások sokszínűségét mi sem illusztrálja jobban, mint Földünk különböző tájegységein uralkodó, egymástól olykor jelentősen eltérő konyhák íz világa. De vajon mi határozza meg ételeink összetevőinek kombinációit? Talán létezik egy elv, mely mind a receptek, mind az egyéni ízlés felett áll? Étrendünk kialakulása a kezdetekhez vezethető vissza, mikor is elődeinknek gyűjtögetés közben szembe kellett néznie a kérdéssel: hogyan elégíthetik ki táplálkozási szükségleteiket elkerülve az ételmérgezést? Ez a tanulási folyamat vezetett mai étkezési szokásaink kialakulásához, melyre természetesen számos más tényező is hatással van. Elsősorban az olfaktoros, azaz szaglással, valamint gusztátoros, vagyis ízérzékeléssel összefüggő tényezők azok, melyek befolyásolják, mely ételt kedveljük jobban, és melyet kevésbé. Emellett létezik egy hipotézis, mely az utóbbi évtizedben keltette fel a séfek és élelmiszermérnökök figyelmét.

Az úgynevezett „food pairing”, szó szerinti fordításban „ételpárosító” hipotézis szerint azok a hozzávalók, melyek több íz összetevőben is megegyeznek, nagyobb valószínűséggel eredményeznek jó ízt együtt, mint azokat, melyek között nincs ilyen jellegű kapcsolat.

Erre hivatkozva akár több étlapon is felfedezhetnénk olyan meglepő ételpárokat, mint fehér csoki és kaviár, vagy tejcsokoládé és kéksajt. Azonban fontos szem előtt tartanunk az olyan hozzávalók szerepét is, melyek jellegzetes ízt, állagot, vagy színt kölcsönöznek kedvenc ételeinket. (Elég csak sokunk kedvencére, a piros paprikára gondolnunk, mely a magyar konyha egy alapvető hozzávalója.)

Kutatók, köztük a cégünk tudományos tanácsadója, Barabási Albert-László, hálózatos megközelítéssel vizsgálták az ízek kérdését és az „ételpárosító” hipotézis helytállóságát. 

 

5 komment

süti beállítások módosítása