Információ, sajtókapcsolat:

Blau Zsuzsanna
marketing kommunikációs vezető
zsuzsanna.blau@maven7.com
+36 30 210 4830

Friss topikok

Twitter

Kövess minket a Facebookon is!

Hálózatokhoz, hálózatkutatáshoz kapcsolódó információk, tanulmányok.


2013.01.24. 10:41 ntwrk.blog

Személyre szabott szociális háló 2. - Wolfram Alpha újratöltve

Címkék: kutatás internet hálózat social network facebook network közösségi oldal közösségi oldalak szociális hálózat közösségi média hálózatkutatás classmates

Előző cikkünkben már bemutattuk a Wolfram Alpha Facebook elemző alkalmazását, ami most újabb praktikákkal gazdagodott, és még színesebb képet ad szociális hálónkról.

1_2.jpg

Az első frissítés a vizualizációban történt, ahol a kapcsolatok már aszerint színeződnek (1.kép), hogy milyen csatornákon keresztül kapcsolódnak hozzánk ismerőseink. Vegyünk egy példát: ha egyetemi hallgató a felhasználó, sok egyetemi ismerőssel rendelkezik, és egy nagyobb középiskolás baráti körrel. Lehetnek olyan egyetemi barátok, akik közös középiskolába jártak, és hídként jelennek meg a hálózatban, mint a két egyébként különálló baráti csoport összekötői. Az új színezési módok új szűrési lehetőségeket is lehetővé tesznek (kor, nem, párkapcsolati státusz, tartózkodási hely szerinti szűkítés), amikkel új fényben jelenhet meg ismerősi körünk, és olyan kérdésekre kaphatunk válaszokat, mint: egy korosztályba tartoznak a szülővárosunkból származó barátaink, egy baráti körből kerülnek ki házas ismerőseink, és ki a legpopulárisabb egyetemi ismerősünk? Az egér mozgatásával az egyes pontok személyazonosságára is fény derül, egy klikk pedig a profiljukra irányít minket.

2_2.jpg

Összességében öt „szerep” különíthető el a hálózatban: insiderek és outsiderek, szomszédok és gatewayek és összekötők (2.kép). Az insiderek és outsiderek egymás ellenpárjai: az insidernek sok közös ismerőse van a felhasználóval (pl. közösen kezdték az egyetemet), míg az outsiderekkel vagy nagyon kevés közös barát van, vagy egy sem (pl. egy ismerős akivel egy nyaralás során találkoztak). A gatewayek és szomszédok hasonló ellenpárok: a gateway, vagy kapu barátnak sok olyan kapcsolata van, ami a felhasználó saját hálóján kívülre mutat (pl. az egyetemi újság szerkesztője), míg egy szomszéd kevés a közös körön kívüli ismerőssel rendelkezik (pl. a felhasználó ikertestvére).

A vizualizáción és a szerepeken túl az Alpha csapata meglévő adatbázisát kamatoztatva olyan dolgokat tud megmutatni, amiket egyébként nem látnánk. A barátaink tartózkodási helyének elemzésével a földrajzi kapcsolatok is felrajzolhatóak: ki a földrajzi szempontból legérdekesebb ismerős, ki van a legközelebb az északi sarkhoz vagy az egyenlítőhöz, de még azt is, hogy ki tartózkodik a legmagasabban a tengerszint felett (3.kép).

3_1.jpg

A geográfiai távlatokon túl történeti aspektusban is vizsgálhatóvá válik a profilunk, ha a riportunk tetején engedélyezzük, hogy a Wolfram adatokat gyűjtsön róla. Amint elég információ gyűlt össze, email értesítőt kapunk, és megtekinthetjük a profilunk evolúcióját. A Facebbok History Analytics  összegyűjti mely ismerősink költöztek el, vagy házasodtak össze és egy ábrán mutatja azt, ami egyébként feledésbe merült a Timeline folyamában.

A proszociális felhasználók tudományos célokra is felajánlhatják adataikat, amiken a Wolfram kutatói a későbbiekben mintákat keresnek. Az adat donorok segítségével további fejlesztéseken dolgoznak majd.

A szoftver az alábbi linken érhető el. Figyelem! Továbbra is addiktív.

2 komment

2013.01.15. 15:52 ntwrk.blog

A kockázatokról és mellékhatásokról tekintse meg hálózatát…

Címkék: hálózat gyógyszer egészségügy vírusok hálózatkutatás mellékhatások

Korábbi cikkünkben már beszámoltunk arról, hogy indiai kutatók gyógyszerösszetevők hálózatát rajzolták fel. Egy amerikai kutatócsapat azonban már egy lépéssel előttük jár.

Az új matematikai megközelítéssel kutatók gyógyszerösszetevők alapján olyan mellékhatásokat fedeznek fel, amik általában csak akkor derülnek ki, ha már több ezren használják a szert. A mellékhatások általában hetekkel vagy hónapokkal a tényleges kezelés után mutatkoznak. A módszer biztonságosabbá tehetné az új gyógyszerek bevezetését, hiszen még a piacra dobás előtt kiderülnének a hosszú távú hatások.

A kutatók 2005-ben kezdték kategorizálni a már forgalomban lévő szerek mellékhatásait, mint az álmatlanság vagy a fejfájás. Az adatok vizualizációját követően egy szimulációs programmal feltérképezték a lehetséges új kapcsolatokat és következményeiket. A hipotetikus új mellékhatások 42%-át később valóban tapasztalták.

kép.jpgA bal oldalon a gyógyszerek, a jobbon pedig a mellékhatásaik láthatóak.

Minden új gyógyszer bevezetését komoly klinikai és toxikológiai tesztelés előz meg, ami azonban gyakran nem elég kiterjedt ahhoz, hogy kitérjen minden mellékhatásra, amik már csak tömeges használat során látnak napvilágot. Többségük ártalmatlan, de alkalmanként felbukkan egy, ami évente 770 ezer sérülést okoz, végső esetben pedig életeket követel.

A Harvard orvosi kara és egy bostoni gyermekkórház hálózatában 809 gyógyszert kötöttek össze 852 mellékhatással, kémiai tulajdonsággal (olvadáspont, molekuláris súly), és azzal, hogy a szervezet melyik részén fejtik ki hatásukat. Csak az adatok és a kapcsolatok alapján olyan mellékhatást jósoltak meg, mint a rohamok ellen használt Zonisamide öngyilkos gondolatokat ébresztő hatása, a Norfloxacin nevű antibiotikum és az ínszakadás kapcsolata és az Avandia nevű cukorbetegegeknél használt gyógyszer és a szívrohamok előfordulása, amit néhány tudós is alátámasztott.

A továbbiakban a kutatók az észleléstől az előrejelzés felé szeretnének elmozdulni, azzal a módszerrel, amiket a szociális kapcsolatok megbecsülésére, vagy a vírusok terjedésére, és amiről már blogunk is beszámolt.

Forrás: Science News.

Szólj hozzá!

2012.12.14. 13:06 ntwrk.blog

A szociális hálók anatómiája

Címkék: kutatás internet hálózat social network facebook network közösségi oldalak véleményvezér szociális hálózat terjedés

2007-ben, a Wall Street Journal különböző megosztó és kollaboráló oldalakon végzett kutatást, mintegy 25 ezer felhasználó bevonásával. Végeredményeik érdekes tendenciákat mutattak: az AOL Netscape oldalán, akkori 1 millió felhasználójával, az „érdekes” címkével ellátott postok 13%-a egyetlen felhasználótól, a 27 éves ohiói programozótól, STONERS-től származott. A Digg-en, azon postok egyharmada, amik elég érdekesnek bizonyultak a főoldalra, az oldal 30 felhasználótól kerültek ki.

382b276.jpg

A legfigyelemreméltóbb eredmény azonban a Reddittel kapcsolatban került napvilágra. 2007-ben az oldal usereinek száma 400 ezer körül mozgott, a legbefolyásosabbjuk pedig Adam Fuhrer volt, aki az igazságszolgáltatás érdekesebb híreiből, és új szoftverekből mazsolázott. Legsikeresebb témája az új Windows Vista operációs rendszer hibáinak feltárása volt. Az újságírókat nem kis meglepetés érte, amikor kiderült, hogy Adam Fuhrer 12 éves, és Torontóban él a szüleivel, ahol az általános iskola padjait koptatja.

Bár mindenkit befolyásolnak az online szociális hálók, sokan nem vagyunk tisztában vele, hogyan is működnek valójában, és hogy irányító mechanizmusaik milyen hatással vannak ránk, a felhasználókra.

SocialMediaLandscapeOrganism.png

Vegyük például azt, hogy az olyan oldalak, mint a Facebook, a LinkedIn vagy a Twitter nem kész siteokként bukkannak fel, hanem napi szinten változnak és fejlődnek úgy, hogy újabb és újabb emberek csatlakoznak, akik építik a maguk szociális hálóját. Tudományos kutatások (például a skálafüggetlenséggel foglalkozó elméletek) kimutatták, hogy a hálózatok fejlődése preferenciális alapon működik, vagyis minden újonnan csatlakozott nagy valószínűséggel a már populáris pontokhoz fog kapcsolódni a hálózatban. Ez a preferenciális kötődés több dologra is magyarázatot ad a hálózatokkal kapcsolatban:

  1. Egy online közösség hálózata strukturálisan függ kapcsolatainak fejlődésétől. Az, hogy hogyan nézett ki ma, meghatározza milyen lesz holnap, és a holnapi változások rajzolják ki a holnaputáni képet. Miután minden változás individuális döntés végeredménye, hosszabb előrejelzéseket nehezebb adni.
  2. A befolyások eloszlása Pareto 80-20-as szabályához hasonlóan nem egyenletes. Léteznek kulcsszereplők, akiknek a kezében összpontosul a hatalom, és több ezer vagy millió felhasználót tudnak elérni. Ugyanakkor nehéz megjósolni, kik lesznek ezek a felhasználót, hiszen a véletlen kiemelkedően fontos tényező a network szerveződésében. Hogy lett a 12 éves kanadai fiúból a legolvasottabb felhasználó? valószínűleg írt valami megkapót, ami felkeltette az egyik véleményvezér figyelmét, akinek a követői is felfigyeltek. A folyamat – ami szintén nem idegen a hálózatok világában – önmagát gerjesztette, hiszen minél több ember ért el Adam, azok egyre nagyobb tömegeket hoztak magukkal.

Egy pillanatra képzeljük el, hogy a Microsoft vezérigazgatói fotelében ülünk, és tudni szeretnénk, ki lesz a következő Adam Fuhrer. A szénánk nem állna különösebben jól, hiszen jobb esélyünk lenne annak megtippelésére, hogy 2023-ban milyen napokon fog sütni a nap Óbudán. Annyiban azonban biztosak lehetünk, hogy lesznek még Adam Fuhrerek, ahogy volt egy 13%-os Netscape felhasználó, és 30 Digg user, akik a postok többségét generálták.

Azt mondhatjuk, hogy bár a hálózatok szerkezeti változásai egyéni szinten megjósolhatatlanok, kollektívan viszonylag előreláthatóak. A lokális, individuális fejlemények (a véleményvezérek személye) végkimenetele kérdéses, hiszen a fenti pontokba foglalt szervezősdi módokon alapulnak. A befolyás eloszlása azonban Pareto 80-20-as szabálya mentén történik, amiből kifolyólag elkerülhetetlen lesz annak koncentrációja. A kérdés már csak az, hogy melyik szociális háló vagy üzletág lesz képes kezelni ezt  az előreláthatatlan, ugyanakkor elkerülhetetlen szerveződést?

 Az eredeti cikk itt tekinthető meg.

Szólj hozzá!

2012.12.10. 13:31 ntwrk.blog

Társasjátékok és hálózatok

Címkék: hálózat japán go társasjáték hálózatkutatás

Nem újdonság, hogy a hálózatok alkalmazási területei meglehetősen heterogének, a képregényektől a kereskedelmi útvonalakon át egészen a valamiig. Francia tudósok most a Go nevű, japán társasjáték megértésére vetették be őket.

Go-Game-Board3.jpg

Az Europhysics Lettersben publikált cikk a több mint négyezer éves, területfoglalós társasjátékot választotta kísérleti alanyául, ami azért kézenfekvő, mert a játék táblája maga is kifejezetten hálózatszerű. A játék pozíciói akkor kerültek kapcsolatba, ha egyikből eljuthattak egy másikba. Egy 1000 professzionális, és 4000 amatőr játékból álló adatbázis mentén haladtak, mivel azonban a tábla mérete meglehetősen nagy, mindig egy újonnan lehelyezett kő szomszédos köveit vizsgálták, a Go lényege ugyanis, hogy a vonalak metszetére kell fekete és fehér színű köveket helyezni. A vizsgálati szekció tehát minden esetben egy 3x3-as táblarészből állt. Egyetlen kő letételét 1107 darab potenciális lépésvariáció követheti, amiket összekötöttek, ha egymást követték, és ugyanazon a területen zajlottak le, eloszlásuk pedig lassan lecsengő.            

A tanulmányban szereplő hálózatelemzések sok, klasszikus gráf struktúrát fedeztek fel, amilyen a lassan lecsengő eloszlás, vagy a klasztereződés magas aránya. Kirajzolódott, hogy az amatőrök és a profik játékának hálózata finom aspektusok mentén eltérő.

 

A teljes cikkért kövessétek a linket, egy rövidített angol változatot pedig a Wired.com-on találhattok!

Szólj hozzá!

2012.12.04. 10:09 ntwrk.blog

Aki keres az talál - kulturális preferenciáink hálózatai

Címkék: zene film hálózat irodalom applikáció film hálózat zenei hálózat ajánló rendszer

A zene vizualizációjára számos megoldás létezik, néhányról már blogunk is beszámolt. A Liveplasma nevű szoftver azonban felhasználói igény szerint rajzol nekünk hálót zenei ízlésünkről, és segít új bandák felfedezésében, amik illeszkednek a már kialakult zenefogyasztási szokásainkhoz.       

Led_zeppelin_550.jpg
Led_zepp_550_2.jpg

A fenti képek egy zenekeresést illusztrálnak. A Led Zeppelin esetében a korszak és a stílus alapján rajzol hálózatokat a program, és olyan bandákat ajánl nekünk, mint a Who, a Pink Floyd vagy a Cream.

Az oldal alkotója Frédéric Vavrille, 2004-ben valósította meg ötletét. A Liveplasma zenekínálata azonban még nem minden! Az oldal filmekből és könyvekből is rajzol hálózatokat.

inception_550.jpg
inception_550_2.jpg
Ha az Inception-re (Eredetre) keresünk, Christopher Nolan filmeket, és olyan hasonló műfajú mozgóképeket ajánl, mint a Tetovált lány, vagy a V mint Vendetta.

jane_eyre_550.jpg
A Jane Eyre alapján ajánlott könyvek között Jane Austen további munkáit, Charles Dickens, és Bronte regényeket találunk.

Az oldal a liveplasma.com címen érhető el, és erősen addiktív. Kellemes böngészést!

1 komment

2012.11.30. 16:09 ntwrk.blog

A globális szuper entitás – mely vállalatok kezében van a világ gazdasága?

Címkék: gazdaság hálózat világgazdaság network hálózatkutatás

A transznacionális vállalatok tulajdonviszonyainak hálózata egy olyan központi magot rajzol ki, amelyben 147 vállalat irányítja a globális gazdasági folyamatokat.

Pareto hüvelykujj-szabálya az élet számos területén, így a gazdaságban is tapasztalható. A 80/20-as eloszlás szerint a gazdasági kibocsájtás 80%-ért a vállalatok 20%-a felelős. Egy 2011-es kutatás azonban még komolyabb hatalmi koncentrációt tárt fel, ami sok mindent elmond a 21. század kapitalista gazdaságairól.

Picture 3_38.png

Három zürichi, rendszerelmélettel foglalkozó kutató a világ 43 ezer transznacionális vállalatának tulajdonosait vizsgálta, olyan közös részvényeseket keresve, akik nyomán mintázatot rajzolhattak. A természettudományokban már bevált módszerrel olyan hálózatot alkottak, amelyben nyilvánalóvá váltak az irányítás csatornái és azok a cégek, akik használják őket.

Picture 4_21.pngStefania Vitali, James Glattfelder and Stefano Battiston egy 1318 cégből álló klasztert azonosítottak, amelynek minden pontja legalább 20 másikkal állt kapcsolatban. A hálózat egy csokornyakkendő formáját vette fel a vizualizáció során, sűrű csomóval a közepén, amely hidat képezett a távolabbi pontok között. A pont sűrűsége az egész hálózathoz képest nagyon nagy volt, ezzel elnyerve a „szuper-entitás” címkét. Nemcsak sűrű, hanem zárt is volt ez a mag, amelyben a tulajdonosok háromnegyede magából a magból került ki. Nem meglepő módon a magban szereplő szervezetek háromnegyede bank.    


A kutatók kiemelték, hogy a hálózat szerkezete mögött nem egy masszív összeesküvés-elmélet húzódik meg, és a nemzeti versenyszabályozások is megakadályozzák, hogy ezek a cégek kartellként kooperáljanak. Struktúrájából fakadóan, a centralizált gazdasági hatalom stabilitáshoz vezet, amire – ahogy azt a 2008-as válság megmutatta – nagy szükség van.

 

A magban lévő top 20 cég:           

1. Barclays plc
2. Capital Group Companies Inc
3. FMR Corporation
4. AXA
5. State Street Corporation
6. JP Morgan Chase & Co 
7. Legal & General Group plc 
8. Vanguard Group Inc
9. UBS AG
10. Merrill Lynch & Co Inc 
11. Wellington Management Co LLP
12. Deutsche Bank AG
13. Franklin Resources Inc
14. Credit Suisse Group
15. Walton Enterprises LLC
16. Bank of New York Mellon Corp
17. Natixis
18. Goldman Sachs Group Inc
19. T Rowe Price Group Inc
20. Legg Mason Inc

 

További részleteket a NewScientist oldalán olvashattok.

2 komment

2012.11.26. 16:36 ntwrk.blog

A világ legfinomabb almás pitéjének titkos összetevője

Címkék: hálózat gasztro receptek recept gasztronómia hálózatkutatás

Az algoritmusok jövőbelátó képessége delphoi babérokra tör. A görög jósokhoz képest azonban predikcióik jóval hatékonyabbak, talán azért mert belsőségek helyett kőkemény matematikára alapozzák őket. Régi barátok felfedezése Facebook-on, érdekes könyvek felajánlása Amazonon, vagy az Amerikai elnökválasztás végkimenetelének előrejelzése – az algoritmusok megoldják. Amerikai kutatók most kulináris megmérettetés elé állították a matematikai modelleket.

L9l7FfkMOfcarf9ut4v2lTb9o1_500.jpg1.kép: A titkos összetevő a matematika.

Lada Adamic, a Michigani Egyetem és a Facebook munkatársa, olyan algoritmusokat használt fel, amiket amúgy az internetes meme-k terjedését, és a virtuális marketing hatását méri. Munkája mellett Adamic azonban szenvedélyes szakács is, így csapatával egy olyan algoritmust dolgoztak ki, ami megjósolja, mennyire lesz finom egy recept. Mindez remekül hangzik papíron, de tényleg hatékony a módszer?
A jelek szerint igen, ugyanis 80%-os pontossággal jósolja meg, hogy a nagyi karácsonyi bejglije hány csillagot fog kapni az allrecipes.com értékelésén, és ez még nem minden. Az értékelés mellett olyan összetevőket is felajánl, amivel egészségesebbé tehető a tészta.

allreciepts.jpg                               2.kép: egy recept az Allrecipes oldaláról, olvasói értékeléssel

A kutatás során 50 ezer receptet és 2 millió kritikát használtak fel az allrecipes oldalról, amikből kinyerték az összetevőket, módszereket és tápanyagprofilokat. Ezekkel 70%-os pontossággal tudták belőni, mennyire lesz sikeres egy recept. A dolog nyitja azonban az a hálózat volt, amit az összetevők alapján rajzoltak. Az alapanyagok közelségét az határozta meg, hogy milyen gyakran használják együtt őket, így a tej és a vaj közel, míg a kókusz és a petrezselyem távol kerültek egymástól. Ehhez a hálózathoz jöttek a Harvardi Egyetem kutatói, akik egy hasonló elemzésben az összetevők ízeit vonták össze, és integrálták az alapanyagok hálózatába, ezzel mintegy 10%-ot emelve a pontossági rátán. A hálózat megmutatja, hogy melyek azok az összetevők, amiket előszeretettel módosítnak, és ezzel mennyire flexibilisek a receptek.

 complementarynetworkzoom.jpg3.kép: összetevők hálózata

A fűszernövények például roppant rugalmasak, hiszen előszeretettel használunk belőlük többet, mint amennyit egy adott recept előír. Ugyanez elmondható az olyan ízfokozókról, mint a szója szósz, a citromlé, és a pikáns feltétek, a gomba vagy a sajtok. Ugyanakkor szívesen spórolunk a zsírokkal, cukorral és sóval.

De mi a helyzet a helyettesítő összetevőkkel? Adamic azt is vizsgálta, ha egy olvasói receptben felcserélték az összetevőket, pl. „a mázban vaj helyett tejfölt használtam, hogy megnyugtassam a lelkiismeretem a kalóriák miatt” vagy „megéri friss paradicsomokat használni, csak pár perccel hosszabbítja meg az előkészületeket”. A matematikusok ezek alapján olyan klikkeket azonosítottak be, amiben az egymás helyettesítőiként funkcionáló összetevők voltak. A végeredmény egy precíz helyettesítő-lista, amely pontosabb bármelyik szakirodalomban fellelhető összeállításnál. A olaj egyik legkedveltebb helyettesítője például az almaszósz volt, ami első ránézésre nevetségesen hangzik, de egy közkedvelt bio trükk.    

helyett_+.jpg4.kép: meghökkentő helyettesítő alapanyagok
       

A mesterszakácsoknak valószínűleg már a kisujjában vannak az ilyen és ehhez hasonló trükkök, a mindennapi halandóknak azonban a következő a tanulság: a recept minden szavának betartása helyett nyugodtan kísérletezhetünk, különösen, ha fűszerekről van szó. 

A teljes tanulmányt az arXiven olvashatjátok!

Szólj hozzá!

2012.11.12. 10:31 ntwrk.blog

Barangolók térképe 2.

Címkék: kutatás internet hálózat network hálózatkutatás

A nyáron már beszámoltunk arról, hogy egy orosz programozó feltérképezte az Internetet. Most izraeli kutatók vállalkoztak a feladatra, egy új módszertannal. A végeredmény: a ma létező legpontosabb térkép a világhálóról.

Több peer to peer kapcsolattal növelhető lenne az Internet kapacitása, és működése is zökkenőmentesebb lenne - legalábbis ezt állítja egy nemrég publikált tanulmány, ami az Internet szerkezetét vizsgálta. Shai Carmi, az izraeli Bar Ilan Egyetem fizikusa az első kutatást készítette el, amely funkció és összeköttetései szerint rendszerezte a világhálót. A végeredmény a web legpontosabb képét adja, ami valaha készült.

1_1.jpg

A kapott hálózat központjában 80 kritikus pont található, amelyet 5000 egyéb pont övez. A külső „kéreg” 15 000 izolált ponot mutat, amik szorosan függnek a magtól. A mag leválasztását követően érdekes dolog történik: a kéreg pontjainak 30%-a izolálódik, a fennmaradó 70 viszont továbbra is összeköttetésben marad, mert elég peer kapcsolata van ahhoz, hogy a mag nélkül is működjön. A magnak köszönhetően bármely négy pont elérhető négy lépésen belül, mag nélkül ez a szám megduplázódik. Carmi szerint ezek, a magot megkerülő útvonalak azok, amelyek tehermentesítik a központot, és növelhetik a hatékonyságot.

A kutatás 5 000 online önkéntes segítségével történt, akik egy letölthető programmal azonosítottak 20 000 pontot. A program pingekkel információkat kér az adott oldalról, és nyomon követi az információáramlás vonalát. Az eddigi kutatások során ezt számítógépekkel végezték, az új metódussal két éven keresztül, napi szinten gyűjtöttek adatokat, és 6 millió mérést végeztek, ami az Internet 20%-át fedte le.

4.jpg
Centralitás és periféria - az internet belső magja és külső pontjai.

A kutatók a k-shell modell segítségével hierarchikus szerkezetet vázoltak fel, amely azt veszi figyelembe, hogy egy adott pont milyen jól kapcsolódik a többihez.

További részletekért keressétek fel a Proceedings of the National Academy of Sciences adatbázisát!

Szólj hozzá! · 1 trackback

2012.10.31. 10:18 ntwrk.blog

A social média lesz a demokrácia megmentője?

Címkék: politika kutatás internet hálózat social network választások facebook obama network közösségi oldal romney közösségi oldalak közösségi média hálózatkutatás

A Nature szeptemberi cikke arról számol be, hogy egy szavazásra buzdító social media alkalmazás mérhető hatással volt a politikai aktivitásra. A Californiai Egyetem munkatársai a Facebookkal közösen az első olyan kutatást bonyolították le, amely egy ilyen közvetlen hatást bizonyít.

democrat-republican-FDA-USer-Fees-Inspections-Lobbying-canslerconsulting.jpg-2.jpg

2010. novemberében, minden amerikai Facebook felhasználót egy emlékeztető fogadott a hírfolyamában, ami arra hívta fel a figyelmét, hogy aznap (kongresszusi) választások vannak, és információk voltak megadva a közeli szavazófülkékről, valamint egy „Én szavaztam” opcióval a profiljukon is feltüntethették, ha éltek a lehetőséggel. Egy folyamatos számlálóval azt is láthatták, hogy hányan szavaztak már. A „get out the vote” célközönsége a modern demokráciák apatikus szavazója, módszere pedig roppant egyszerű: megmutatja azon ismerőseink képét, akik már szavaztak. A metódus működik, ugyanis nemzeti szinten 340 ezerrel (!) növelte a leadott szavazatok számát.

app.jpg

A kutatás kimutatta, hogy a hatás elsősorban az erős kötéseken  (közeli barátok, rokonok stb.) keresztül terjed, ezzel azt sugallva, hogy a gyenge kötésekkel szemben a virtuális terekben ezek azok, amelyek befolyásolják a magatartást. 

A kísérlet keretein belül két, egyenként 600 ezer felhasználót tartalmazó kontroll csoport is véletlenszerűen kiválasztásra került. Az egyik csoport nem látta ismerősei profilképét, csak az üzenetet kapta meg, míg a másik csoport semmilyen emlékeztetésben nem részesült. A nyilvános szavazati adatok alapján kimutatták, hogy az online kampány 60 ezer szavazatért közvetlenül, további 280 ezerért pedig közvetve volt felelős. Utóbbit a kutatók „szociális fertőzés”-nek nevezték, és gyakrolatilag a szavazó barátok szavazó ismerőseinek felel meg.

i-voted1.gifÉrdekesség, hogy a „szavazott” státuszú emberek 4%-a nem mondott igazat, tehát nem ment el ténylegesen szavazni. A poltikai orientációról nem sokat tudni, mivel a felhasználók csupán 1%-a vállalja nyilvánosan, hogy melyik oldalra húz a szíve.

A kampány azért nem elhanyagolható, mert az eddigi, politikai aktivitást serkenteni célzó próbálkozások közül egyik sem bizonyult áttörően sikeresnek. A legbeváltabb módszer az ajtóról ajtóra járás, amit önkéntesek végeznek. A legkevésbé hatékony ösztönző az email, ami azonban gyakran még a spam szűrőkig sem ér el. A politikai befolyáson kívül olyan más közösségekkel is kísérleteznek a kutatók, mint a dohányzással, az alkoholfogyasztással vagy a fogyókúrás  programokkal kapcsolatos csoportok.

A kísérletől a NY Times és a BBC is beszámolt.

Szólj hozzá!

2012.10.29. 11:56 ntwrk.blog

A zene véleményvezérei

Címkék: zene internet hálózat last.fm véleményvezér hálózatkutatás

A Last.fm adatbázisát felhasználva ír kutatók megrajzolták a zenei trendek terjedésének térképét, városokra lebontva.

Az ötlet, hogy különböző divatok vagy eszmei irányzatok vírusként terjednek nem új. Számos kutatás dolgozik hálózatokkal, és a megközelítés egy hálózat-centrikus világszemlélethez vezetett. Ezekkel az eszközökkel egyre könnyebben modellezhetőek a mindennapjainkat meghatározó társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok. Blogunk olvasói már tudják, hogy a hálózatelemzés popkulturális talajon is megállja a helyét, legyen szó képregényekről vagy filmekről, a könnyed kikapcsolódások sorából pedig a zene sem hiányozhat.

A Last.fm alapból is közöl olyan statisztikákat, amelyek földrajzi alapon mutatják a toplistákat. Conrad Lee és Pádraig Cunningham ezeket a kimutatásokat vették alapul a kutatásukhoz, és arra voltak kíváncsiak, mik a vezető városok a zenehallgatási trendekben. Az adatforrás 200 város adatait tartalmazta, 2003-ig visszamenőleg, ami mintegy 60 millió adatot tartalmaz.

zene_2.jpg

A hálózatban az élek azt jelzik, hogy egyik város követi a másikat. A bal oldali képen az indie, a jobb oldalina hip-hop hálózatai láthatóak.

A divatvilág meghatározó városai Párizs, London és New York, de vajon a zenében is a világ előtt járnak? Az eredmények érdekes mintázatokra bukkantak. Zenei stílusok szerint más és más város a trendformáló. Ha indie-ről van szó, Észak-Amerika például Montrealt követi, míg a hip-hop fővárosa Atlanta. Európában Párizs az indie elöljárója, Oslo pedig az abszolút zenei véleményvezér.

A józan ész azt diktálná, hogy a nagyvárosok pusztán népességük miatt mindenki előtt járjanak, hiszen több emberből nagyobb valószínűséggel alakulnak új bandák, a tapasztalatok azonban mást mutatnak. Ez azért érdekes, mert több más tanulmány is arra jutott, hogy a nagyvárosok lélekszámukhoz képest aránytalanul nagy részt tesznek ki az innováció és produktivitás összességéből. A kérdés az, hogy ez miért nem igaz a zenére?

A modell másik ereje a preditktív erejében lehet, amit a kutatói a jövőben szeretnének tesztelni. Addig is érdemes követni az atlantai és osloi trendeket, hogy megtudjuk a holnap zenéit.

A teljes tanulmányt a Cornell Egyetem adatbázisán olvashatjátok!

Szólj hozzá!

2012.10.26. 12:31 ntwrk.blog

Odüsszeusz és a Facebook

Címkék: kutatás hálózat irodalom mitológia hálózatkutatás hálózatelemzés network science

A régészeti és komparatív irodalmi eszközökön túl most egy új megközelítés segíthet a mitologikus szövegek elemzésében.

Előszeretettel tulajdonítunk valóságalapot az olyan eposzoknak, mint az Iliász, vagy a Beowulf. Annak ellenére, hogy cselekményük túlnyomóan fiktív, sokat elárulnak a társadalmakról, amelyekben játszódnak, legyen az görög, angolszász vagy ír. A hálózatelemzés segítségével kutatók azt vizsgálták, hogy az említett történetek szociális hálózata követi-e a valós életben tapasztalt hálózati mintákat (skálafüggetlenség, kevés, sok kapcsolattal rendelkező pont).

Achilles_Triumphant_size.jpg1.Howard David Johnson - Győzedelmes Achilleus

A Beowulf angolszász hőseposz, aminek egyes szereplői történelmi alakok, főszereplője azonban teljesen fiktív. Homérosz Iliásza az időszámításunk előtti nyolcadik századból származik, és egyes történészek szerint alapja valós konfliktus volt. A harmadik vizsgált szöveg a teljesen fiktívnek tartott ír Táin eposz, amelyről három írásos forrás van, a 12. és 14. század közötti időszakból.

Beowulf_2286363b_size.jpg2.Hans W. Schmidt Beowulf illusztrációja

A szereplők hálózatának rekonstrukciójához a kutatók adatbázisokat hoztak létre interakcióiról, amiket jó/rossz/semleges kategóriákba soroltak. A végeredmény kimutatta, hogy a mitologikus hálózatok rendelkeznek néhány olyan tipikus tulajdonsággal, mint a kis világ (small world), vagy a strukturális egyensúly (az ellenségem ellensége a barátom alapon). Az Iliász hálózata például asszortív (az emberek előszeretettel kapcsolódnak a hozzájuk hasonlókhoz), míg a Beowulfé csak akkor, ha kivesszük a főszereplőt, míg a Táin disszortív, és mindhárman skálafüggetlenek.

tain_size_ok.jpg3.Táin Bó Cúailnge illusztráció


A megállapítások összhangban vannak az eposzok keletkezéstörténetével, a valóságalappal rendelkező történetek (Iliász, Beowulf) hálózatai tehát rendelkeznek a valós életben tapasztalt tulajdonságokkal, míg a teljesen fiktívek (Táin) nem. A Táin további érdekessége, hogy a hat főszereplő nagyon szorosan kapcsolódik, ha pedig eltávolítjuk a 398 karakter gyenge kötéseit, a hálózat ugyanolyan valóságszerű lesz, mint a Beowulf. Ez azzal magyarázható, hogy az ír eposz szájról szájra terjedt, ezzel pedig ki volt szolgáltatva a szájhagyomány szabadabb történetkezelésének, hiszen minden mesélő a maga módján gazdagíthatta a cselekményt.

A módszer hordereje abban rejlik, hogy a szövegelemzésen túl újabb perspektívákat nyit meg a fiktív és a valós határának meghúzásában.

A cikkben feldolgozott tanulmány az Europhysics Letters (EPL) Júliusi számában jelent meg.

Szólj hozzá!

2012.10.18. 12:48 ntwrk.blog

A modernizmus hálózata - az absztrakció elterjedése a művészetben

Címkék: absztrakt hálózat képzőművészet modern művészet háló

A New York-i MoMA (Museum Of Modern Art) az Inventing Abstraction, azaz az Absztrakt "feltalálása": 1920-25 alkalmával grafikusan is megemlékezett a mozgalom kialakulásáról.

Az új kép egyben tisztelgés a múzeum egyik alapítója, Alfred H. Barr Kubizmus és absztrakt művészet című kiállításhoz készült, hasonló témájú info grafikája előtt, ami egy hasonló témájú kiállítást kísért a múzeum számára 1936-ban.

0000yO-774.jpg

Barr képe az 1936-os kiállításra

Az új ábra nemcsak képzőművészeti kapcsolatokat mutat, hanem zenészektől (Claude Debussy), írókon (Guillaume Apollinaire) át, koreográfusokat (Vaslav Nijinsky) is felvonultat, és komplex képet ad a modern művészeti irányzat transzkontinentális gyökereiről, amit természetesen nem egy művész, hanem egy közös hálózaton át áramló ötletek és inspirációk hada alakított ki.

MoMA_InventingAbstraction_Map_640.jpg

A 2012-es kiállításhoz készült kép. Nagyobb felbontásért kattints a képre.

Az amerikai klikk Alfred Stieglitz fényképész köré tömörül, olyan kapcsolatokkal, mint Max Weber vagy Marsden Hartley. Az amerikai mellett más nemzetiségek is látványosan csoportosulnak; az olasz, brit és holland tömörülések például eddig nem kézenfekvő kapcsolatokra is rávilágítanak. A magyarokat Bortnyik Sándor és Moholy-Nagy László képviselik. A hálózat az 1910 és 1925 közötti közös stúdiók és hálószobák alapján készült, a kapcsolat minőségét a színek jelzik. A pirossal jelölt nevek rendelkeztek a legtöbb kapcsolattal. 

További, angol nyelvű információkat a Hyperallergic és a MoMA oldalán találtattok.

Szólj hozzá!

2012.10.01. 17:02 ntwrk.blog

Ruppert Péter és Dr. Tímár György előadása a hálózatkutatás gyógyszeripari alkalmazásáról

Címkék: budapest gazdaság hálózat konferencia gyógyszer egészségügy költséghatékonyság gyógyszeripar network hálózatkutatás maven7 comfit hálózat elemzés hálózatkutatási konferencia

Október 4-én, a Novotel Centrumban másodszorra kerül megrendezésre a Költséghatékonyság a gyógyszer-és egészségiparban konferencia, ahol sor kerül Maven7 vezérigazgatójának, Rupper Péternek és Dr.Tímár Györgynek, a ComFit tulajdonosának közös előadására.

A prezentációra a  Új eszközök az üzleti tervek eléréséhez szekcióban kerül majd sor, és a hálózatkutatás gyógyszeripari felhasználása során elért eredményeit és lehetőségeit ismerteti majd.

költséghatékonyság.JPG

Az előadás tartalma dióhéjban:

A formális intézményi rendszerek mellett minden közösségben – így az orvosi közösségekben is – létezik egy informális belső hálózat, amely döntően befolyásolja a csoport tagjainak viselkedésér, szokásait. Valójában ez a belső rendszer sokkal sokrétűbb és sokoldalúbb, mint azt elsőre gondolnánk.

A Key Opinion Leader Monitoring (KOLM) során ezt a belső informális hálózatot tárjuk fel objektív adatok segítségével, meghatározva a közösségre legnagyobb hatást gyakorló véleményformálókat, pontos képet adva hatáshálójukról. Egy 2005-ös amerikai felmérés (2005, Verispan) kimutatta, hogy az orvosok 87%-a követi a véleményvezére által javasolt kezelési iránymutatásokat.

Miért lehet tahát gyümölcsöző a hálózatkutatás ezen a területen? A gyógyszeipari szektor az egyetlen, amely a gazdasági válság ellenére is stabil, évi minimum 6%-os növekedést produkál. A laborvizsgálatokkal együtt csak Magyaroszágon, évi 450 millió beavatkozást végeznek, 200 millió receptet váltanak be, az Országos Egészségpénztár rendszere pedig 12 milliárd rekord szintű adatot rögzít. Ezen adatok alapján részletes hálózatok rajzolhatóak, ahol a KOL-ek azonosítását követően célzott gyógyszerpromóciós kampányok indíthatóak. Természetesen nemcsak elemezni, előrejelezni is lehet a módszerrel, a hálózat Rising Sztárjai, vagyis a feltörekvő kutatók is azonosíthatóak, illetve az is, hogy ki támogatja őket.
Felhasználói, vagyis a betegek oldaláról a lokális KOL-ek és Rising Starok relevánsak, tudományos nézőpontból pedig az egyes szereplők publikációs adatai, amelyek ismeretében kollaborációk születhetnek.

A részletes program az alábbi linken érhető el, az érdeklődőket szeretettel várják!

Szólj hozzá!

2012.09.26. 11:14 ntwrk.blog

Hálózatkutatók éjszakája

Címkék: blog kutatás hálózat konferencia social network hálózatkutatás kutatók éjszakája maven7 bloggerek halozata

A pénteki Kutatók Éjszakáján a Maven7 négy munkatársa is előadást tart.

Az idén hetedszerre megrendezésre kerülő előadássorozat pénteken várja az érdeklődőket a fővárosban és vidéken egyaránt. A kezdeményezés célja, hogy bepillantást nyújtson a különböző tudományterületekbe, és orientálja a pályaválasztás előtt álló fiatalokat. A célközönség természetesen sokkal szélesebb, kicsik és nagyok egyaránt részt vesznek – legalábbis ezt mutatják az évről évre növekedő látogatottsági adatok. Idén – munkatársainknak köszönhetően a hálózattudomány kulisszái mögé is bepillanthatnak az érdeklődők az alábbi előadásokon:

kéj.JPG 

16:00 - 16:40: Vásárhelyi Orsolya és Lovas Bence: A közösségi média rejtett hálózatai – szuperhősöktől az Internetes trollokig

Gondolkodtál már azon, hogy miért pont a Subba a legolvasottabb blog? És mitől válhat valaki a magyar blogszcéna „hub”-jává?  Érdekel, hogy mennyire hatékonyan működnek együtt például a szuperhősök?  Hogyan lehet kesze-kusza adathalmazokból színesebbnél, színesebb - és nem mellesleg - értelmezhető hálózatokat varázsolni? Kik a magyar IT téma internetes hangadói? Az előadás során a fenti példákon keresztül  tekintünk be a hálózatkutatás komplex adatelemzésre és egyedi vizualizációs megoldásaira épülő világába, ahol az adatok a hálózatokon keresztül szinte életre kelnek. Ideje megismerkedni az emberi viselkedés és a közösségi média szociálpszichológiájának legújabb diagnosztikai eszközével!

16:40 - 17:20: Tóth Szilvia és Ábel Dániel: A rejtett hálózatok ereje – hálózati diagnosztika  a szervezetfejlesztésben

Bár minden szervezetnek megvan a maga gondosan, és tudatosan felépített struktúrája, a formális rendszerek mellett - vagy helyett - mindenhol kialakulnak belső, sokszor a formális csatornák mellet megbúvó, informális együttműködési hálózatok is. Ezek a hálózatok valójában sokrétűbbek és nagyobb hatással vannak a szervezet teljesítményére és működésére, mint azt elsőre gondolnánk. Gondoltad volna, hogy kihat egy bankfiók teljesítményére, hogy a munkatársak együtt járnak ebédelni? Hogyan terjednek a pletykák a szervezetben? És ez miként fordítható át üzleti eredményességre? A klasszikus Mérei-féle szociometriát ötvözve a XXI. század legfiatalabb tudományának, és a modern technológia eredményeivel a szervezetek rejtett belső szerkezete láthatóvá válik. Az előadás során bemutatjuk, hogy miként lehet  a hálózatkutatás egyedi módszertana szervezetfejlesztők segítségére az együttműködések hatékonyságának növelésében, a motiváció javításában, a tudásmenedzsmentben, és még számtalan, a szervezet számára kiemelkedő értékkel bíró fejlesztésben.

 

Blokk: Vállalati hálók: vergődő és lubickoló kis- és nagyvállalatok belülről

Helyszín: Budapesi Corvinus Egyetem (1093 Budapest, Fővám tér 8., III-as előadó)

Időpont: Szeptember 28. péntek, 16:00-18:00

 

További információkért keressétek a rendezvény honlapját. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Szólj hozzá!

2012.09.25. 09:47 ntwrk.blog

Mi fán terem a CSR, és mi köze a hálózatkutatáshoz?

Címkék: hálózat csr társadalmi felelősségvállalás hálózatkutatás fenntarthatóság maven7

A Maven7 új projektjébe civil szervezetek jelentkezését várja, akik ingyenes szervezetfejlesztésben vehetnek részt.

Mint vállalat, elérkezettnek láttuk az időt, hogy mi is kivegyük részünket a gyermekcipőben járó hazai CSR tevékenységből, és egy olyan területet választottunk, ahol úgy érezzük, segítségünk a legnagyobb hatással lehet. A harmadik, azaz non-profit szektor annak ellenére, hogy nem nyereségorientált, erősen kompetitív. Ebben a közegben különösen fontos, hogy egy jól felépített szervezet olajozottan működjön, és ezt a kompetenciáját kifelé is közvetítse. Október 31-ig olyan civil szervezetek jelentkezését várjuk, akik készen állnak mindent megtenni azért, hogy sikeresen teljesítsenek a támogatásokért és pályázati pénzekért folytatott versenyben. Az érdeklődőket honlapunkon részletes tájékoztató és jelentkezési lap várja, olvasóinkat pedig a CSR rövid története.

csr31.jpg

Az angol CSR (Corporate Social Responsibility), azaz a Vállalati Felelősségvállalás a 60-as és 70-es évek nyugati vállalati kultúrájában bukkant fel először, és egy új szemlélet kialakulásához vezetett a vállalati kultúrában. A stakeholder fogalom bevezetésével a vállalat tevékenysége által érintettek, illetve a vállalat tevékenységének formálói köre olyan szereplőkkel bővült, mint a környezet és a társadalom. A nyolcvanas évektől utóbbiak már nemcsak számokká redukált faktorként, hanem szerves tényezőként jelentek meg a vállalatok stratégiájában miután felfedezték, hogy állami és fogyasztói oldalról egyaránt kedvező visszhangot kaptak az ilyen irányú kezdeményezések. Az ezredfordulót követően komolyabb, jogi támogatást is kapott a tevékenység: 2009-ben Dánia például kötelezte 1100 legnagyobb vállalatát, hogy éves pénzügyi beszámolójuk mellé egy a CSR tevékenységeikről szóló jelentést is csatoljanak. 2010 novemberében az ISO a folyamatok sztenderdizálása végett jelentést is adott ki, amelyben a CSR irányvonalait vázolta fel. Hazánkban mintegy tízéves múltra tekinthet vissza a jelenség, ami jóval többet takar a környezetvédelemnél, 2008-tól pedig négy kategóriában CSR Hungary díjakat is osztanak.

A CSR egyik alapelve, hogy egy adott vállalat termelésével összhangban vegyen részt olyan tevékenységben, ami a fenntartható jövőt szolgálja, és nem közvetlenül profitorientált. A Maven7 a hálózatkutatásban szerzett tudását és tapasztalatát igyekszik majd átadni olyan civil kezdeményezéseknek, akikkel közvetlenül segíthetnek a fenntartható társadalmi fejlődésben.

 

Szólj hozzá!

2012.09.21. 13:22 ntwrk.blog

A barátság paradoxona – miért van a barátainknak több barátja, mint nekünk?

Címkék: internet hálózat social network facebook barátság elmélet matematika járvány közösségi oldal baráti szociális hálózat hálózatkutatás

Az első ránézésre szociális jelenség mögött alapvető aritmetikai törvényszerűség áll.

Johan Ugander, Brian Karrer, Lars Backstrom és Cameron Marlow egy nagy volumenű kutatás során tesztelték a jelenséget a Facebook (akkori) összes felhasználójával (!), mintegy 721 millió emberen, ami a Föld népességének 10%-át tesz ki. A 69 milliárd kapcsolat elemzése után azt tapasztalták, hogy a paradoxon az esetek 93%-ban megvalósul. Az átlagfelhasználó 190 baráttal rendelkezik, míg az átlagfelhasználó átlagbarátja 635-el.

A jelenség offline hálózatok esetén is tapasztalható, és teljes mértékben független az adott ember személyiségétől, és nem véletlenül a barátság paradoxon néven híresült el. A paradoxon forrása a súlyozott átlag, a dolog lényege pedig, hogy egy szám kétszer szerepel, egyszer átlagoljuk, egyszer súlyként. Vegyünk egy kisebb hálózatot példának (a jelenség egyébként független a hálózat szerkezetétől, a méret a szemléltetés érthetőségét szolgálja).

 friends3.jpg

Ross, Chandler, Rachel és Phoebe (jó)barátok. Ross Chandler barátja, utóbbi pedig közkedvelt személyiség sok baráttal. Rachel és Phoebe is barátok, és mindketten ismerik Chandlert. Rossnak tehát 1, Chandlernek 3, Rachelnek és Phoebenek pedig 2 barátja van. Összesen tehát 8 barát van, a 4 embernek átlagosan 2. A barátság paradoxonban ez a 2-es átlag az a szám, aminek kisebb, mint a barátok barátainak átlagos száma (a továbbiakban rang).  Valóban így van ez?

Lássuk az egyes emberek átlagos rangját: Rossnak 1, Chandlernek 3, Phoebynek és Rachelnek 2.  Képzeljünk el egy beszélgetést, ahol a barátok egymással beszélnek rangjaikról:

Ross: “Chandler rangja 3.”

Chandler: “Ross rangja 1. Rachel rangja 2. Phoebé pedig 2.”

Rachel: “Chandler rangja, Phoebe rangja 2.”

Phoebe: “Chandler rangja 3. Rachel rangja 2.”

A rangok összege 18 (3 + 1 + 2 + 2 + 3 + 2 + 3 + 2), nyolccal elosztva az átlaga pedig 2.25, ami bizony magasabb, mint 2. A paradoxonnak megfelelően tehát a barátok barátainak száma magasabb, mint a saját barátoké. A kérdés már csak az, miért? A populáris barátok, mint Chandler aránytalanul magasabb rangúak, mint az átlag, és azon felül hogy sok barátjuk van, őket is sokszor említik barátként. A fenti képletben Rosst egyszer említették, így ő 1x1-et ad hozzá; Chandler neve háromszor merült fel, rangja 3, tehát 3x3=9; Rachel és Phoebe két-két említése pedig 2x2, így a rangok átlaga (fent), nagyobb, mint a barátok tálaga (lent), a felső ezzel súlyozott átlag lesz, a négyzetre emelés így extra súlyt ad a nagy ranghoz.

képlet.JPG

Az átlagolt rang így mindig magasabb lesz, mint a sima átlag, ami nincs súlyozva.

A paradoxonnak nem meglepő módon gyakorlati alkalmazása is létezik, többek között egy járványok elterjedését megelőzni szándékozó figyelmeztető rendszer. A 2009-es H1N1 vírus kitörésekor egy Harvardon folytatott kísérlet azt is kimutatta, hogy a Chandler kaliberű, sok ismerőssel rendelkező diákok előbb megbetegedtek.

További példákkal a New York Times egyik blogja szolgál.

 

Szólj hozzá!

2012.09.17. 13:48 ntwrk.blog

Interaktív kapcsolatháló - A Facebook ismeretségek dinamikus világtérképe

Címkék: internet hálózat facebook network közösségi oldal közösségi oldalak szociális hálózat közösségi média hálózatkutatás

Korábbi cikkünkben már bemutattuk, hogyan lehet az individuális szociális média profilokból statisztikai alapanyag. Egy nagyobb léptékű kutatással most a nemzetek digitális ismeretségét demonstráljuk.

Marshall McLuhan már 1960-as évek hajnalán megjósolta, milyen hatással lesznek az új médiumok a mindennapokra, és mára már bizonyos, hogy mindannyian egy és ugyanazon globális világfalu lakói vagyunk. A tömegkommunikációs eszközök korában ugyanis a távolságok és országhatárok gyakorlatilag semmibe vesznek. Rokonok és barátok vannak mindennapos kapcsolatban, függetlenül attól, hogy melyik kontinensen élnek. A Stanfordi egyetem kutatása a Facebookon vizsgálta a jelenséget, és a várható trendeken túl, meglepő (és nyomokban mulatságos) dolgokra figyelt fel. Egy San Fransiscói céggel kollaborálva pedig még interaktív térképpel is kiegészült a kutatás.

fb_map_lang_2.jpg

Meglepő például, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság - a világ egyik legszegényebb nemzete Afrika szívében – erős kapcsolatban áll Ecuadorral, és az is, hogy a Közép-afrikai Köztársaság és Kazahsztán lakosait is erős baráti szálak kötik össze. Kiderült továbbá, hogy Izland legnagyobb számú bevándorló közössége a lengyeleké, és hogy Japán és Brazília immigrációs összeköttetése a XX.század elejére nyúlik vissza. További migrációs bonmot, hogy Lichtensteinben többen dolgoznak az országhatárokon túl, mint azokon belül.

A metodológiáját tekintve a projekt egy adott ország belső és külső Facebook ismeretségét vizsgálta, ami alapján rangsorolta a nemzeteket. A színek a beszélt nyelv és a hozzá tartozó kontinens alapján kerültek kiválasztásra.

A vándorlás erős összekötőnek erőnek bizonyult, azt jelezve, hogy emberek ezrei kelnek át óceánokon és országhatárokon, egy jobb élet reményében. Útjuk során nemcsak régi kapcsolatokat ápolnak, hanem új ismeretségekre is szert tesznek. Egy kiemelkedő trend az egykori gyarmatok és gyarmatosítóik közti kapcsolat fennmaradása, akiknek kulturális, nyelvi és gazdasági befolyása ma is erősen érezteti a hatását. A gazdasági összeköttetések szintén erős indikátorok, általában befektetéseket, vagy kereskedelmi kapcsolatokat sugallva.

fb_map_hun_2.jpg

A „Closer Look” opcióval két ország történelmi, gazdasági és lingvisztikai kapcsolatáról tudhatunk meg többet. Magyarországot legtöbb internacionális kapcsolata a szomszédos országokhoz és német nyelvterületekhez köti.

Az érdeklődők az alábbi linken érhetik el a térképet.

2 komment

2012.09.13. 12:42 ntwrk.blog

Drogok hálójában

Címkék: kutatás hálózat drog network drogok hálózatkutatás terjedés drogok hálója Infosys

Az illegális szubsztanciák helyett a legális szerek összetevőinek hálózatát vizsgálta az indiai Infosys.

Köztudott, hogy a gyógyszerek iránti kereslet évről évre növekszik, a piac folyamatos bővülését mi sem mutatja jobban, mint az éves eladások stabil 6% feletti növekedése. Az évi 800 milliárd dollár körüli bevételt bezsebelő iparág leggyorsabban növekedő piacai Kína és India, ahol a növekedési ráta meghaladja a 15%-ot. Az élfogyasztók természetesen az Amerikaiak, akik 320 milliárdos kiadásaikkal a bevételek több, mint harmadáért felelősek. Nem véletlen, hogy a vényköteles gyógyszerekkel való visszaélés az egyik legjobban dokumentált addikció, ami évente 27 ezer ember életét követeli (minden tizenkilencedik percben egyet). Az egy főre eső gyógyszerfogyasztás mértéke háromszorosa a németekének, mindemellett pedig az állattartással összefüggő gyógyszerek fogyasztása is hatalmas mértékű; ugyanis az Amerikában factory farming néven futó nagyüzemi állattartás szerves része az állatok antibiotikumokkal történő kezelése.

A kutatás célja az volt, hogy az összetevők oldaláról vizsgálják a gyógyszereket, illetve azok összetevőinek hálózatát. Az elemzők amerikai gyógyszernyilvántartásokkal dolgoztak, és megtudták melyek alapvető gyógyszerink leggyakoribb összetevői a mintegy 70 ezer listázott vegyület közül.

tk_alkohol22.jpg

A fenti kép a teljes hálózatot mutatja, amiben 16.444 pont és 32.627 él szerepel. Első látásra nyilvánvaló, hogy az összetevők klaszterekbe tömörülnek. A leggyakrabban előforduló vegyületek az oxintoxát, titániumdioxid, oxybenzon és avonebzon, amelyek aktív összetevőkként ismertek, és a gyógyszerek mellett a kozmetikumokban is előfordulnak, sőt még ételszínezésre is használják őket. Egy másik csomópont a triklozán, amelyet penész és gomba ellen használnak több fogyasztási cikkben is.

 kl_triklozán22.jpg

A képen látható alkohol a harmadik helyet foglalja el a centralitás top 10-es listáján.

Akit a kutatás további részletei és informatív táblázatai érdekelne, az egész cikket elolvashatja a Web 2.0-án

Szólj hozzá!

2012.09.07. 11:44 ntwrk.blog

Személyre szabott szociális háló - Digitális pszichológus

Címkék: hálózat közösségi média social media wolfram alpha hálózat elemzés facebook report

A Wolfram Research keresőplatformja, a Wolfram|Alpha néven futó válaszgenerátor kívánság szerint saját Facebook profilunkat elemzi, eddig soha nem látott alapossággal.

Social-Media.jpg

A nyolcvanas évek végén alapított amerikai cég, függvényanalízis gyönyöreivel megismerkedett hallgatók számára biztosan ismert. Alapvetően a cég szoftverfejlesztéssel foglalkozik, fő terméke pedig a Mathematica névre hallgató algoritmus, ami egyébként az Alpha szíve is, 2010-ben pedig már a nyolcas verzióját dobták piacra. A vállalat nem túl szerény küldetése az, hogy feldolgozhatóvá, és mindenki számára hozzáférhetővé tegyen információt. Honlapján saját timeline-nal mutatja hogyan fejlődött az információ feldolgozás időszámításunk előtt 20000-től egészen a cég alapításáig. A cég volt egyébként az öt évadig futó Gyilkos számok (Numb3rs) matematikai tanácsadója is, most pedig egy újabb populáris húzással bővítették portfóliójukat.

Egy hagyományos keresőmodullal (Google, Bing stb.) szemben az Alpha nem találatokat listáz, hanem megpróbálja a talált információt feldolgozva, vizualizációk segítségével orientálni a felhasználót. Az új social média alkalmazásuk pedig most Facebook profilunk alapján készít igény szerint kimutatásokat. Az nem titok, hogy a Facebook belső felhasználásra rendszeresen használja az oldalt, ami a felhasználók felé többnyire személyes, célzott reklámok formájában materializálódik.

wolfram alpha.png

Az Alpha alkalmazás az engedélyezést követően letölti, majd feldolgozza személyes információinkat, és különböző kimutatásokat készít. Az olyan alap eredmények, mint aktivitás, posztjaink típus szerinti (státusz/kép/linkek) eloszlása, a barátaink nemi összetételén át összegzi még kommentjeink számát, megnézi mely szavakat használtuk a legtöbben, kik a top kommentelőink, és még kördiagramot is rajzol ismerőseink párkapcsolati státusza alapján. Az egyes alkalmazások helyett, amik a fent felsorolt opciók egyikét végeznék, az Alpha kompakt, letisztult formában teszi, és nem tolakodik az eredmények közzétételével (amire azért természetesen van lehetőség). Ha mindez nem lenne elég, az app még azt is megmondja, milyen idő volt a születésünkkor.

Az oldal egyébként igazi kincsesbánya, és az érdeklődő mélyebbre és mélyebbre áshat saját adataiban, aminek az egyik legjobb vizualizációs fegyvere az individuális szociális háló kirajzolása, ahol a közös ismerősök száma alapján klasztereket színez a program, sőt még azt is megbecsüli, honnan ismerik ezek a személyek egymást (közös egyetemen, gimnázium, foci csapat). Az igazán egocentrikusak még arra is van lehetőségük, hogy magukat állítsák univerzumunk középpontjába és egy hatalmas csillag alakzatú hálózatot publikáljanak Facebook oldalukon, ahol nem túl meglepő módon, ők a legfontosabb aktorok.

Aki minél többet  szeretne megtudni saját magáról, annak mindenképp érdemes kipróbálnia!  

Szólj hozzá!

2012.08.29. 11:32 ntwrk.blog

Galaxis útikalauz filmszerelmeseknek

Címkék: hálózat social network network hálózatkutatás movie galaxies film galaxis film hálózat mozifilmek hálózata

Jermain Kamisnki és Michael Schober Movie Galaxies néven futó blogja kvantitatív kutatásnak vet alá neves filmeket, ami alapján megrajzolja azok szociális hálózatait.

Forgatókönyvírója válogatja, milyen narratív szerkezetet adaptál egy film, és nézője, hogy mely karakterekkel azonosul a befogadói folyamat során. Ahogy azt az X-Menek esetében már láttuk, a kirajzolódó kapcsolathálók nem állnak messze a való életben kialakuló hálózatoktól.
Hálózatelemzési fogalmakkal élve, egy hálózat sűrűsége erősen befolyásolja, hogyan alakul egy film történetvezetése. A hálózati sűrűség nem más, mint a megvalósuló kapcsolatok aránya a lehetséges kapcsolatokhoz képest. A szociológiában is használatos fogalom azt méri, hogy egy individum mennyire azonosul az őt körülvevő emberekkel, és egyben a szociális tőke mutatója is. De hogy jön mindez a filmekhez?

lotr2003.JPGNemcsak a szociológiában, hanem a narratológiában is meghatározó, hogy ki milyen csoporthoz tartozik, és ezt a csoportot milyen viselkedésminták tartják fenn. Egy magas sűrűségű csoportban például a tagok gyakran közvetlen kapcsolatban állnak egymással, ahogyan az a klasszikus romantikus zsánerfilm esetében is történik. Ezzel szemben egy nagyobb karaktergárdával dolgozó történet, mint a Gyűrűk ura, értelemszerűen alacsonyabb sűrűségű. Ennek megfelelően egy romantikus film hálózata kisebb, pontjai nagyobbak, kapcsolatai pedig erősek. A központi motívum egy férfi és egy nő konfliktusa, amit közeli barátaikon keresztül élnek meg, például egy baráti vallomásban.

 A kutatás egy igazán izgalmas aspektusa az alábbi ábrán látható:

 Average_Density_5.jpg

 A grafika azt szemlélteti, hogy különböző rendezők hogy rendezik karaktereik hálózatát, és az milyen hatással van annak sűrűségére. Látható, hogy Steven Spielberg és Oliver Stone a filmidő haladtával előszeretettel csökkentik a hálózat méretét azzal, hogy a központi konfliktusra koncentrálnak, és mellőzik a mellékszálakat. Ezzel szemben Quentin Tarantino és David Lynch a filmjeik feléhez közeledve előszeretettel bonyolítják történeteiket új mellékszálakkal és karakterekkel, amelyek a hálózat sűrűségének csökkenését eredményezik.

Az oldalon az egyes filmek hálója is elérhető, és a mozgóképek szerelmesei olyan alkotásokból mazsolázhaznak, mint a 2001: Űrodüsszeia, a Twin Peaks vagy a Ponyvaregény

magnolia_2.jpg

Az fenti képen Paul Thomas Anderson Magnoliája látható, aminek azért látványos a vizuális reprezentációja, mert a karakter és történetvezetése igen sajátos. Az első ránézésre független, majd szép lassan egymásba fonódó történetszálak Wilder szent Lajos király hídjától, Kurosawán át a Bábelig sok alkotót megragadtak már, és a képen látható szociális hálókat rajzolják ki. Az egyes történetszálak és a hozzá kapcsolódó karakterek klasztereket alkotnak, amelyek egy-egy él mentén kapcsolódnak egymáshoz.

Szólj hozzá!

2012.08.13. 11:29 ntwrk.blog

Kultúra a palackban - klikkesedő delfinek

Címkék: hálózat network hálózatkutatás

Kétségtelen, hogy nem az állatvilág az első asszociációink egyike, amikor a kultúrára gondolunk. Egy maroknyi hálózatelemző azonban változtathat ezen.

A Georgtowni Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy az ausztráliai Shark Bay azon palackorrú delfinjei, akik tengeri szivacsokkal vadásznak kulturális aspektusaikban eltérnek-e a populáció többi tagjától. A 22 évig tartó (!) kutatás abból indult ki, hogy az eszközhasználat ezen formája tanult folyamat, és csoportdefiniáló különbség is egyben. A kutatók a hálózatelemzés eszközeivel vizsgáltak 36 „szivacsozót” és 69 eszköz nélkül vadászó delfint. Az rögtön kiderült, hogy az eszközhasználaton alapuló homofília (tendencia, hogy magukhoz hasonló egyedekkel asszociálják magukat) alapvető vonás, további tényezők pedig az anyaági rokonság, a nem és a földrajzi elhelyezkedés. Ez alátámasztja az elméletet, miszerint az eszközhasználat kulturális vonás. A nőnemű szivacsozók például előnyben részesítik az eszközhasználókat a nem szivacsozókkal szemben, ahogyan az emberek is előnyben részesítik azokat, akikkel egy szubkultúrában mozognak.

 delfin_1_ááááá.jpg

A delfinek egyébként nyílt, dinamikus csoportokban élnek, ahol a preferenciák hosszú életűek, míg az alkalmi társulások térben és időben igen sokrétűek, és percekig, vagy akár több évig is eltarthatnak. A cetfélék között egyedülálló az ilyen típusú eszközhasználat, amit eddig csupán 55 egyeden figyelték meg. A vadászati taktika vertikálisan terjed, hiszen míg a vadászat maga magányos tevékenység, az újszülöttek kezdetben az anyjukkal vadásznak és ellesik a technikát. A kutatás során a nő- és hímnemű, illetve a szivacsozó és nem szivacsozó egyedek szociális viselkedését vizsgálták.

 delfin_2_ááááááárrrg99.jpg

A képen a delfinek hálózata látható: az elsőn a 105 delfin alkotta négy nagyobb klaszter, ahol a nagyobb pontok jelölik a szivacsozókat. A vonalak a kapcsolatok erősségét jelzik, és szépen kirajzolják a szivacsozók csoportjait. A második háló már az egész populációt mutatja, mintegy 500 egyeddel, a szivacsozók a lila és a világoskék klaszterekbe sűrűsödnek.

 A teljes, angol nyelvű cikket az érdeklődők a Nature honlapján olvashatják.

Szólj hozzá!

2012.07.30. 15:58 ntwrk.blog

Barangolók térképe - Az Internet legújabb hálózata

Címkék: blog internet térkép hálózat orosz facebook google maps etr neptun network hálózatkutatás Internet

Egy orosz programozó Ruslan Enikeev valami egészen különlegeset alkotott: az Internet térképét. Az alkalmazás egy olyan forgalom-alapú hálózat, amelyben minden pont egy oldal, és minden oldalváltás egy kapcsolat.

Minél erősebb egy kapcsolat két oldal közt (a felhasználó minél gyakrabban váltott egy adott oldalról egy másikra), annál közelebb kerülnek pontjaik egymáshoz. A kétdimenziós rendszer mintegy 350 millió oldal adataiból dolgozik,196 országból. A pontok nagysága és távolsága mellett színük is információt hordoz, az egy országhoz köthető oldalak azonos árnyalatúra vannak festve. Oroszország piros, Kína sárga, Japán lila, Észak-Amerika pedig világoskék színekben pompázik. A technológiaorientált érdeklődők számára egy fizikai és kvantumfizikai analógia is ismerteti a matematikai módszert, amellyel a térkép operál. Az országok mellett különböző klaszterek is felfedezhetőek, amik tartalmuk alapján alakultak ki.

A „pillanatkép” 2011 végéig dolgozza fel a rendelkezésre álló adatokat. Az alkotó megfogalmazása szerint a projekt célja az volt, hogy „megpróbáljon betekintést nyújtani a hálózat rejtett struktúráiba, rátapintson kolosszális méretére, és rávilágítson arra, ami puszta statisztikákból nem derülne ki.”

 map_1_1.jpg

 

A magyar szekció leglátogatottabb oldalai a Google, az Index, a blog.hu, az Origo és az Iwiw, amelyet 2011-ben még nem hagyott le a Facebook. Érdekes részlet, hogy erős kapcsolat mutatkozik a különböző egyetemek tanulmányi rendszerek (ETR? Neptun), és a humor (demotivalo.hu) illetve a tudományos szórakoztató blogok (sg) között. A leglátogatottabb külföldi honlap az Internet Movie Data Base (röviden Imdb) online filmes adatbázisa volt.

 map_2.JPG

 

A projekt létrejöttét egyébként a Google Maps API és egy orosz reklámügynökség, a Positive Communications kollaborációja segítette, és (egyelőre) nem húzódik mögötte pénzügyi motiváció.
Az érdeklődők az alábbi címen barangolhatják be a virtuális univerzumot.

Szólj hozzá!

2012.07.25. 18:23 ntwrk.blog

Olimpia, vízilabda és persze hálózatok - Esélylatolgatás kissé elfogultan

Címkék: foci hálózat vízilabda válogatott network hálózatkutatás magyar vízilabda

Az egész világ a pénteken kezdődött Londoni Olimpia lázában ég. Minden országnak megvannak kedvenc sportágai - amelyek nem túl meglepően - pont egybeesnek azokkal a számokkal amikben kiemelkedőek.  Az angolok a lovaspólóért, a brazilok a fociért, a kínaiak ping-pongért és az atlétikáért,  az amerikai pedig szinte mindenért, de főleg az úszásért rajonganak.  Azt hiszem bátran kijelenthetjük, hogy a magyar szurkolók szívét leginkább a vízilabda dobbantja meg. Korábban már írtunk foci csapatok passzolásai alapján felrajzolt hálózatok elemzéséről, mivel kis hazánk nem képviseltette magát a Labdarúgó Európa Bajnokságon, így focis elemzést sajnos nem tudtunk készíteni. Készítettünk egy rövidebb összefoglalást az elmúlt 4 Olimpia vízilabda mérkőzései alapján. A Maven7 elemző csapatának (talán kissé elfogult) tippje az elmúlt évek eredményei alapján, hogy a magyar válogatottnak idén is  a dobogó legfelső fokán a helye.

Teljes_halo_92_08_vizilabda_1.png

Az első ábrán, az elmúlt 4 Olimpia összecsapásai látszódnak. A pontok az egyes országokat(csapatokat) mutatják, a zöld vonalak a mérkőzés győztesére mutatnak, a piros vonalak döntetlen összecsapásokra vonatkoznak (Pl: Németország-Franciaország). Minél vastagabb egy él két ország között, annál gyakrabban csaptak össsze, hasonló végeredménnyel. (Jól látszik, hogy Magyarországra vastag vonalak mutatnak, azaz Görgögországot, Hollandiát és Oroszországot többször is megvertük.) A csomópontok mérete a győztes meccsek, a feliratok mérete pedig a játszott meccsek száma szerint növekszik. Azok az országok, melyek már nem léteznek fehér színű ponttal vannak jelölve.

Összesen 23 csapat és 21 ország  szerzett olimpiai kvótát az elmúlt 12 évben.  Ezeket a furcsa számokat Kelet-Közép Európa rendszerválozásainak köszönhetjük, hiszen a legkiválóbb csapatok összetétele nem, csak neve változott meg az elmúlt évtizedben. Hagyományosan a kelet-európai és a posztszovjet országok által kedvelt sportágban bekövetkezett legangyobb változások; Szerbia és Montenegró kettéválása, Csehszlovákia felbomlása és az 1992-es Olimpián  a FÁK  országait képviselő (12 országot magába foglaló) Egyesített csapat  megszűnése.

Az első kép nagyon sűrű, érdemes megnézni, hogy melyik országok nyertek érmeket az utóbbi években. A következő ábrán a  pontok színe a nem hivatalos olimpiai pontszámok alapján alakultak ki. Egy Olimpiai aranyérem vízilabdában 7 pontot ér, egy ezüst 5-öt és bronz 4-et. Minél sárgább egy pont, annál több olimpiai pontszámot szerzett ebben a sportban (Magyarország 21-et). A szürke országok nem álltak fel a dobogóra az elmúlt 4 Olimpián.

Teljes_halo_pontszam_szerint_szinezve_kicsi.png

Az ábrán jól látszik, hogy a magyar válogatott az utóbbi három olimpiai győzelmével, messze a legsikersebb, de legnagyobb vetélytársaink sem panaszkodhatnak. Az olaszok, spanyolok és a szerbek mind jó helyezéseket értek el az utóbbi években, sőt győzelmeik száma is meggyőző (pontok mérete). Hálózati pozíciójuk alapján komoly vetélytársak, hiszen nagyon sok csapattal játszottak már, ismerik a technikájukat és mi si kikaptunk tőlük párszor. Az utóbbi évek legnagyobb vesztesei nyilvánvalóan a németek, görögök és az ausztrálok.

A legfontosabb vetélytársak elemzéséhez érdemes lecsökkenteni a hálózat méretét. A következő ábrán már csak azok az országok látszódnak, akiknek vannak többszörös (legalább kétszeres) kapcsolataik, azaz már többször játszottak egymás ellen, hasonló kimenettel. Mi a legtöbbször az olaszokat és a görögöket vertük el, gyakorlatilag csak egy olyan ország van akitől többször is kikaptunk - az Spanyolország. A horvátok kedvét leginkább az amerikaiak és a spanyolok elleni meccsek vehetik el, ám a  spanyolok jobb ha tartanak a szerbektől. Ezen a képenlátható csapatokat (főleg a színeseket) minden bizonnyal láthatjuk a fináléban.

Egyszeres_kapcsolatok_nelkul_szinezett_teljes_halo_kicsi_1.png

Annak érdekében, hogy pontosabban lehessen latolgatni az idei esélyeket, felrajzoltuk az előző Olimpia hierarchikus hálózatát. A szagatott vonalak a selejtezőket mutatják, az éleken a a végeredmény látszik. A vonalak itt is a győztesekre mutatnak a piros élek pedig a döntetlen meccsek. A színes pontok az érmek alapján vannak színezve (HUN:arany, USA:ezüst, SRB:bronz). Magyarország minden meccsét megnyerte kivétel a Montenegró elleni döntetlent. Érdekes, hogy a szerbek ellen 4 éve nem játszottunk meccset, akik köztudottan nagyon erősek. Reméljük mindennek ellenére hozza magát a papírforma és az idei Európa bajnokságon elszenvedett vereség nem ismétlődik meg és ismét a magyar himnuszt hallgathatjuk meg a finálé után.2008_hierarchikus_halozat_kicsi_2.png

Jó szurkolást!

Maven7 Csapata

2 komment

2012.07.03. 09:54 ntwrk.blog

Social Media és a hálózatok ereje 2. – Véleményvezérek a Twitteren

Címkék: hálózat twitter network közösségi oldal social media marketing közösségi oldalak véleményvezér maven7 kol key opininon leader mapping

A Social Media használat forradalmi térnyerésének hatására a modern kor marketingesei gyakran csak kapkodják a fejüket; Facebook, Twitter, Tumblr, Flickr, Pinterest, Google+, blogok százai és a paletta még korántsem véges. Szinte lehetetlen ennyi csatornát naprakészen követni. Ráadásul nem elég ezeket az oldalakat önmagukban vizsgálni, hiszen a felhasználók által generált tartalom lényege pontosan a gyors információterjedést szolgáló hálózati hatásban érhető tetten. Mit lehet ekkor tenni? Három részes sorozatunkban a Maven7 legújabb kutatási eredményeiből szemezgetünk, melyek különös hangsúlyt fektetnek a hálózati hatásra, és egyértelműen megkönnyíthetik az online marketingesek, PR szakemberek és termék managerek életét. 

A 2006 októberében San Franciscoból útjára indított Twitter mikroblog szolgáltató kissé lassan érkezett el hazánkba. Míg a Facebook láz viszonylag hamar, már 2-3 éve megkezdődött itthon is, és ma már közel 3 milliós magyar felhasználótábora van, addig a twitteres közösség lassan növekszik és egészen kicsi; naponta körülbelül 30 ezren látogatják az oldalt. A helyzet a Tumblr-rel is hasonló - kevesen aktívak az oldalon. 

De akkor miért érdemes odafigyelni rájuk? A hazai Twitter és Tumblr felhasználók többsége nagyvárosi, de leginkább budapesti, magasabb státuszú személy. A mikroblog szolgáltatókon hihetelenül gyorsan terjednek a hírek, főleg a negatívak. Míg a hagyományos online sajtóban akár egy hétig is elcsámcsognak az újságírók egy-egy témán, addig a Twitteren 2,5 óra alatt körbeér egy információ, ha a megfelelő személytől indul útjára. Tehát nagyon fontos ezeket a médiumokat is kordában tartanunk  - amennyire csak lehetséges. Nem véletlen, hogy egyes külföldi celebritások például Charlie Sheen a maga 7 és fél millió követőjével 50 ezer dollárt kap tweetenként. A spanyol választások alatt végzett Twitter elemzésünk során például kiderült, hogy egy teljesen hétköznapi személynek is komoly hatása lehet a választókra. Azt hiszem, ezek után senkinek nem kell magyarázni, hogy ezen magas presztízsű, sokszor igen lojális fogyasztókhoz eljutó üzenetek monitorozása miért is elengedhetetlen.

Amikor hazai véleményformálókra gondolunk, például híres újságírókra, bloggerekre, sportolókra, egyértelműen azok a személyek ugranak be, akik roppant aktívak mindenféle social media platformon. Mivel hazánkban nincsenek milliós követői bázisok, nem feltétlenül a legtöbb követővel rendelkező személy a legérdekesebb az információterjedés szempontjából. Tisztában kell lennünk azzal, hogy mennyire releváns az adott tweetelő a termékünk számára, azaz üzenetei mennyire a mi fogyasztóinkat célozzák meg. Ez szövegbányászati módszerekkel kinyerhető a Twitter adatokból. Emellett az sem elhanyagolható kérdés, hogy milyen a hálózati pozíciója az adott felhasználónak. Mennyire közösek a követői például a konkurens márka vagy saját termékünk követőivel. A Twitterben az a remek a Facebookhoz képest, hogy az aktivitási adatok nyilvánosak, így kinyerhetőek az egyes felhasználókhoz köthető kapcsolathálózati adatok is.

A Twitter felhasználók kapcsolataiból többféleképpen is építhetőek hálózatok. Egyrészt felfoghatjuk az információközlőket mint adatforrásokat (ezek gyakran például márkákhoz kapcsolódó személyek vagy magának a brandnek a hivatalos oldalai), és az egyes felhasználók köthetőek ezekhez a csomópontokhoz az alapján, hogy retweetelték az adatforrás üzenetét. Ezenfelül minden felhasználónak vannak követői és barátai. A követői bázisnál jóval erősebb kapcsolatot mutat a barát státusz, ezen információk alapján is lehet hálózatokat értelmezni. (Lásd korábbi cikkünket, ahol  a közös követők és barátok alapján építettünk hálózatokat.) A következő ábrán egy FMCG termékeket árusító cég és annak versenytársaihoz köthető Twitter üzenetek retweet hálózata látszik.

Retweet_hálózatPNG.PNG

A második ábra azt mutatja meg, hogy az egyes adatforrások között miként lehet kiválasztani azokat az oldalakat, amelyikek a legnagyobb hatással vannak a termék fogyasztóinak közösségére. A sárga négyzetek mutatják azokat a Véleményvezéreket (Key Opinion Leaders - KOL-eket), akik a közösség legnagyobb részét érik el három lépésben, valamint a legnagyobb követői, illetve barát bázissal rendelkeznek, tehát hálózati pozíciójuk centrális.   

Twitter2.PNG

A Twitter adatok elemzésével nem csak az adott termék fogyasztóinak véleményvezéreit és fontos szereplőit tudjuk meghatározni, de lokációs adatok segítségével termékelhelyezéshez kötődő kutatások is elemezhetőek. Korábbi cikkünkben ATM-el elhelyezésének optimalizálásán mutattuk be a lokációs adatok felhasználását. Lokációs adatok hálózatos megközelítéséről és geomarketingről bővebben következő cikkünkben!

Folytatása következik!

Ezt olvastad már? Social Media és a hálózatok ereje 1. - A magyar blogtér

4 komment

2012.06.25. 09:32 ntwrk.blog

Hálózatkutatási tankönyv mindenkinek - Interaktív tananyag valós példákkal

Címkék: hálózat tankönyv hálózatkutatás barabási barabási albert lászló hálózatkutatás tankönyv

Barabási Albert-László új hálózatkutatási könyvet kezdett el publikálni online. A szerző megfogalmazása szerint a könyv célja, hogy bármilyen területről érkező hallgatóság megérthesse a hálózatkutatás alapfogalmait, ezért rengeteg színes, valódi életből vett példán mutat be, köztük Maven7 kutatási eredményeit is (lásd a képen). A biológiai hálózatoktól az Interneten át, a szervezeti hálózatkutatásig számos alkalmazási területet ismerhetünk meg, emellett gyakorlati feladatokat is tartalmaz a tananyag.

Maven7_barabasi.PNG

A könyv folyamatában kerül fel a projekt honlapjára, ahonnan letölthetőek az egyes újonnan elkészült fejezetek (angolul), illetve a tananyaghoz tartozó slide-ok. A könyv ezen a linken érhető el, emellett Facebookon és Twitteren is követhetjük a könyv írásának fejlődését.

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása