network blog

A blog olvasói nyilván emlékeznek töretlen népszerűségű politikai elemzésekkel foglalkozó nyári sorozatunkra, ahol a Twitteren csiripelő politikusoktól, a fesztiválozási szokásokon keresztül egészen a baloldali összefogás elemzéséig rengeteg érdekességre kitértünk. Korábbi cikkeinket ezúton referenciaként felhasználva, büszkén prezentáljuk az onlinepolitikaielemzes.hu oldalunkat, ahol folyamatában követhetőek az aktuálpolitikai események.

Aktuális elemzésünk és interaktív grafikonjaink az október havi politikai aktivitást veszik górcső alá. Interaktív felületünkön mindenki kedvére válogathat több mint 500 politikai tartalmú Facebook rajongói oldalból, hogy a számára legrelevánsabb statisztikákat elemezhesse.

Oldalunkon a Political Capitallal közösen készített ingyenes összefoglaló tanulmány, illetve egy megvásárolható riport is elérhető. Az október hó adataira épülő jelentés a pártokhoz kötődő felhasználók hálózatos kapcsolódásairól, az egyes pártokhoz tartozó kedvelői táborokról és azok hónapon belüli dinamikus változásairól, a táborok közti online aktivitásbéli különbségekről, valamint a pártok oldalainak egymáshoz való kapcsolódásáról is tartalmaz információkat.

Bővebb részletek az onlinepolitikaielemzes.hu oldalon.

Jó böngészést!

Nagy sikerű előadást tartott a Medical Tribune "Stratégia és taktika az egészségiparban - fókuszban az innováció hozzáadott értéke" elnevezésű konferenciáján Ruppert Péter, a Maven Seven Hálózatkutató Zrt. vezérigazgatója. A november 29-én rendezett találkozó keretein belül Ruppert a hatékony intézményi ellátás elemzési lehetőségeiről prezentált.

Az előadás tartalmáról röviden:

Az egészségügy igen komplex rendszerében fellelhető óriási mennyiségű fekvőbeteg-adatot hálózatkutatási módszerekkel vizsgálva kielemeztük, hogy

• mely betegségek között lelhető fel szoros együttjárás, illetve
• mely betegségekre jellemző hasonló populációs mintázat.

Az egyes betegségek idősoros korfái alapján megállapítottuk, hogy mely betegségek populációs mintázatai függnek össze az életkorral és nemi eloszlással, majd ezen idősoros adatokkal és a KSH populációs prognózisai alapján becslést tettünk az esetszámok jövőbeni alakulására.

Számításaink alapján például a 75 évnél idősebb fekvőbetegek száma a 2012-ben rögzített 175,000-ről 2028-ra kb. 240,000-re nő majd, az elkövetkezendő 50 év legnagyobb mértékű (1000 fölötti) "negatív" esetszám változásai pedig néhány szüléssel kapcsolatos betegségnél fognak jelentkezni.

További információért a témában az info@maven7.com e-mail címen léphet velünk kapcsolatba.

A régészeti és komparatív irodalmi eszközökön túl most egy új megközelítés segíthet a mitologikus szövegek elemzésében.

Előszeretettel tulajdonítunk valóságalapot az olyan eposzoknak, mint az Iliász, vagy a Beowulf. Annak ellenére, hogy cselekményük túlnyomóan fiktív, sokat elárulnak a társadalmakról, amelyekben játszódnak, legyen az görög, angolszász vagy ír. A hálózatelemzés segítségével kutatók azt vizsgálták, hogy az említett történetek szociális hálózata követi-e a valós életben tapasztalt hálózati mintákat (skálafüggetlenség, kevés, sok kapcsolattal rendelkező pont).

1.Howard David Johnson - Győzedelmes Achilleus

A Beowulf angolszász hőseposz, aminek egyes szereplői történelmi alakok, főszereplője azonban teljesen fiktív. Homérosz Iliásza az időszámításunk előtti nyolcadik századból származik, és egyes történészek szerint alapja valós konfliktus volt. A harmadik vizsgált szöveg a teljesen fiktívnek tartott ír Táin eposz, amelyről három írásos forrás van, a 12. és 14. század közötti időszakból.

2.Hans W. Schmidt Beowulf illusztrációja

A szereplők hálózatának rekonstrukciójához a kutatók adatbázisokat hoztak létre interakcióiról, amiket jó/rossz/semleges kategóriákba soroltak. A végeredmény kimutatta, hogy a mitologikus hálózatok rendelkeznek néhány olyan tipikus tulajdonsággal, mint a kis világ (small world), vagy a strukturális egyensúly (az ellenségem ellensége a barátom alapon). Az Iliász hálózata például asszortív (az emberek előszeretettel kapcsolódnak a hozzájuk hasonlókhoz), míg a Beowulfé csak akkor, ha kivesszük a főszereplőt, míg a Táin disszortív, és mindhárman skálafüggetlenek.

3.Táin Bó Cúailnge illusztráció

A megállapítások összhangban vannak az eposzok keletkezéstörténetével, a valóságalappal rendelkező történetek (Iliász, Beowulf) hálózatai tehát rendelkeznek a valós életben tapasztalt tulajdonságokkal, míg a teljesen fiktívek (Táin) nem. A Táin további érdekessége, hogy a hat főszereplő nagyon szorosan kapcsolódik, ha pedig eltávolítjuk a 398 karakter gyenge kötéseit, a hálózat ugyanolyan valóságszerű lesz, mint a Beowulf. Ez azzal magyarázható, hogy az ír eposz szájról szájra terjedt, ezzel pedig ki volt szolgáltatva a szájhagyomány szabadabb történetkezelésének, hiszen minden mesélő a maga módján gazdagíthatta a cselekményt.

A módszer hordereje abban rejlik, hogy a szövegelemzésen túl újabb perspektívákat nyit meg a fiktív és a valós határának meghúzásában.

A cikkben feldolgozott tanulmány az Europhysics Letters (EPL) Júliusi számában jelent meg.