Információ, sajtókapcsolat:

Blau Zsuzsanna
marketing kommunikációs vezető
zsuzsanna.blau@maven7.com
+36 30 210 4830

Friss topikok

Twitter

Kövess minket a Facebookon is!

Hálózatokhoz, hálózatkutatáshoz kapcsolódó információk, tanulmányok.


2013.03.22. 13:31 ntwrk.blog

A halandóság statisztikája

Címkék: hálózat betegség járvány network hálózatkutatás

A Gizmodo morbid témájú grafikája a 20. század halálnemeit foglalja össze

„In this world nothing can be said to be certain, except death and taxes” – mondja bölcsen Benjamin Franklin Jean-Baptiste Leroynak írt levelében, azaz semmi sem olyan biztos az életben, mint a halál és az adók. A virágárus alulról szagolja az ibolyát, a vegetáriánus fűbe harap, a meteorológusnak befellegzett – a végzetet leíró szókapcsolatok száma végtelen, ahogyan a halál neme maga is. Vagy mégsem?

A 20. század haláleseteinek statisztikai elemzése alapján a legnagyobb fenyegetést az olyan nem fertőző betegségek jelentették, mint a szív-és érrendszeri megbetegedések, és a cukorbetegség, amik milliárdos nagyságrendű áldozatokat követeltek. Természetesen nem elhanyagolható az emberi faktor sem, a két világháború, és a számos egyéb fegyveres konfliktus (beleszámítva a gyilkosságokat is), együtt több mint 330 millió halálesetért voltak felelősek.

Az infografika nagyobb felbontásban a képre kattintva érhető el, igazi vizuális csemege!

 

 

 

1 komment

2012.09.21. 13:22 ntwrk.blog

A barátság paradoxona – miért van a barátainknak több barátja, mint nekünk?

Címkék: internet hálózat social network facebook barátság elmélet matematika járvány közösségi oldal baráti szociális hálózat hálózatkutatás

Az első ránézésre szociális jelenség mögött alapvető aritmetikai törvényszerűség áll.

Johan Ugander, Brian Karrer, Lars Backstrom és Cameron Marlow egy nagy volumenű kutatás során tesztelték a jelenséget a Facebook (akkori) összes felhasználójával (!), mintegy 721 millió emberen, ami a Föld népességének 10%-át tesz ki. A 69 milliárd kapcsolat elemzése után azt tapasztalták, hogy a paradoxon az esetek 93%-ban megvalósul. Az átlagfelhasználó 190 baráttal rendelkezik, míg az átlagfelhasználó átlagbarátja 635-el.

A jelenség offline hálózatok esetén is tapasztalható, és teljes mértékben független az adott ember személyiségétől, és nem véletlenül a barátság paradoxon néven híresült el. A paradoxon forrása a súlyozott átlag, a dolog lényege pedig, hogy egy szám kétszer szerepel, egyszer átlagoljuk, egyszer súlyként. Vegyünk egy kisebb hálózatot példának (a jelenség egyébként független a hálózat szerkezetétől, a méret a szemléltetés érthetőségét szolgálja).

 friends3.jpg

Ross, Chandler, Rachel és Phoebe (jó)barátok. Ross Chandler barátja, utóbbi pedig közkedvelt személyiség sok baráttal. Rachel és Phoebe is barátok, és mindketten ismerik Chandlert. Rossnak tehát 1, Chandlernek 3, Rachelnek és Phoebenek pedig 2 barátja van. Összesen tehát 8 barát van, a 4 embernek átlagosan 2. A barátság paradoxonban ez a 2-es átlag az a szám, aminek kisebb, mint a barátok barátainak átlagos száma (a továbbiakban rang).  Valóban így van ez?

Lássuk az egyes emberek átlagos rangját: Rossnak 1, Chandlernek 3, Phoebynek és Rachelnek 2.  Képzeljünk el egy beszélgetést, ahol a barátok egymással beszélnek rangjaikról:

Ross: “Chandler rangja 3.”

Chandler: “Ross rangja 1. Rachel rangja 2. Phoebé pedig 2.”

Rachel: “Chandler rangja, Phoebe rangja 2.”

Phoebe: “Chandler rangja 3. Rachel rangja 2.”

A rangok összege 18 (3 + 1 + 2 + 2 + 3 + 2 + 3 + 2), nyolccal elosztva az átlaga pedig 2.25, ami bizony magasabb, mint 2. A paradoxonnak megfelelően tehát a barátok barátainak száma magasabb, mint a saját barátoké. A kérdés már csak az, miért? A populáris barátok, mint Chandler aránytalanul magasabb rangúak, mint az átlag, és azon felül hogy sok barátjuk van, őket is sokszor említik barátként. A fenti képletben Rosst egyszer említették, így ő 1x1-et ad hozzá; Chandler neve háromszor merült fel, rangja 3, tehát 3x3=9; Rachel és Phoebe két-két említése pedig 2x2, így a rangok átlaga (fent), nagyobb, mint a barátok tálaga (lent), a felső ezzel súlyozott átlag lesz, a négyzetre emelés így extra súlyt ad a nagy ranghoz.

képlet.JPG

Az átlagolt rang így mindig magasabb lesz, mint a sima átlag, ami nincs súlyozva.

A paradoxonnak nem meglepő módon gyakorlati alkalmazása is létezik, többek között egy járványok elterjedését megelőzni szándékozó figyelmeztető rendszer. A 2009-es H1N1 vírus kitörésekor egy Harvardon folytatott kísérlet azt is kimutatta, hogy a Chandler kaliberű, sok ismerőssel rendelkező diákok előbb megbetegedtek.

További példákkal a New York Times egyik blogja szolgál.

 

Szólj hozzá!

2012.09.12. 10:52 ntwrk.blog

A végzet matematikája- Egy interdiszciplináris kutatás sémái egy világméretű gyomorrontásra

Címkék: kutatás gasztronómia járvány network terjedés budapesti corvinus egyetem gráfelmélet ENSZ interdiszciplináris végzet matematikája

A több egyetem – köztük a Notre Dame és a Budapesti Corvinus Egyetem – kutatóiból álló kutatócsoport az élelmiszerek világkereskedelmi hálójának egy sötétebb szcenárióját vizsgálták komoly metodológiával. Azzal, hogy bolygónk lakossága túllépte 7 milliárdot, komoly kérdéseket vet fel az élelmezés, illetve a mindennapi betevő biztonsága és fenntarthatósága. A hatalmas kereslet miatt az élelmiszerkereskedelem mára egy komplex nemzetközi rendszerré nőtte ki magát, centrumában hét országgal, akik a világ országainak 77%-val állnak mindennapi kapcsolatban. A tömött áruházi polcoknak azonban ára van: a javak gyors és folyamatos áramlása mellett a fertőzések előtt is szabad az út, nem véletlen, hogy az eddig példátlan hálózati sűrűség rekordmennyiségű ételmérgezéssel kapcsolatos járványokkal társul. A legutóbbi emberi áldozatokat is követelő fertőzés például a 2011-es, Escherichia coli vírus volt Németországban, ami uborkákon keresztül jutott az áldozatok szervezetébe.

 

Az ENSZ a hatvanas évektől folyamatosan monitorozza a gazdasági hálózatot, és a trendek alakulását a termékek mennyiségétől összetételükig. A szállítás mértékének növekedése az utóbbi évtizedekben például már meghaladta magát a termelés mennyiségét, a hangsúly pedig a mezőgazdasági alapanyagokról a feldolgozott, márkás ételekre tevődött át, aminek hála évszaktól függetlenül fogyaszthatunk gyakorlatilag bárhol bármit. (A kutatás adatforrása egy 2007-es adatbázis volt.) A hálózat sűrűsége az elmúlt tíz évben 33%-kal emelkedett, legsebezhetőbb pontjai pedig értelemszerűen a központban elhelyezkedő országok, a legtöbb kapcsolattal. A vírusok ezeken a pontokon keresztül napokon belül bárhova eljuthatnak, a forrásukat pedig felettébb időigényes lenyomozni (a német fertőzés esetében három hétig tartott). A legsebezhetőbb láncszem mégsem a legnagyobb forgalmat lebonyolító USA vagy Németország, hanem Hollandia (az egy főre jutó kereskedelmi aktivitás alapján), további hotspotok pedig hét centrális ország: az USA, Németország, Franciaország, Olaszország, Kína és Spanyolország.

A dolog matematikai oldaláról annyit, hogy a kutatók gráfelmélettel dolgoztak, amelybe a fogyasztás, a termelés, a lakosság és egyéb változókkal dinamikus modellt készítettek, amellyel az egyes országok veszélyességét osztályozták; lista élére a már említett Hollandia került. Ezt követően azt is kiszámolták, hogy az egyes országokban milyen gyorsan terjedne egy fertőzés, illetve a nemzetek sebezhetőségét is.

 A gráfelmélet szerelmesei konkrét képleteket és további adatokat az eredeti, angol nyelvű cikkben olvashatnak.

Szólj hozzá!

2009.09.08. 10:16 ntwrk.blog

Hogyan növekszik egy hálózat?

Címkék: blog internet hálózat járvány network hálózatkutatás terjedés happy flu

A Happy Flu kísérlet 2008 július 8.-tól szeptember 18-ig tartott. Öt blogtulajdonos feltett blogjára egy flash grafikát, melyet az olvasók szabadon másolhattak le és publikálhattak saját blogjukon. A másolt kép a kép interneten történő terjedésének jelen állapotát ábrázolta. Az alábbi képen a terjedési mechanizmus látható. Megfigyelhetjük, hogy a terjedés rendkívül gyorsan indult, majd hamar veszített sebességéből. Hasonló terjedési mechanizmust láthatunk a járványoknál, mint ahogy azt korábbi cikkünkben ismertettük.

 

 

 

 

 

 A folyamat vizualizálásában segít ez az érdekes videó:

 

Szólj hozzá!

2009.04.28. 11:35 ntwrk.blog

Sertésinfluenza: a terjedés útja

Címkék: velence járvány madárinfluenza pestis karantén bubópestis terjedés sertésinfluenza h1n1 vírusterjedés sars tüdőpestis

Mivel az emberi társadalom tagjai igen gyakran érintkeznek egymással, az emberről emberre terjedő betegségek mindig is nagy veszélyt jelentettek. Történelmünk során számos futótűzként terjedő járvány szedte áldozatait. Az egyik legismertebb a pestis volt, amely több hullámban pusztított. Az egyik ilyen hullám a Fekete Halálnak nevezett bubópestis járvány, mely az 1300-as évek közepén érte el Európát. Minden második ember belehalt, összesen körülbelül 75 millió ember. A baktérium a közép-ázsiai mormotáktól és patkányokról terjedt át bolhákra, majd emberekre. Kereskedők hozták be Európába, és 1347-ben érte el a Földközi-tengert. Onnan a kereskedelemnek köszönhetően hamar elterjedt, és négy évvel később már Skandináviát is elérte. A terjedés az alábbi képen látható (kattints a nagyobb képért).

Konstantinidou és szerzőtársai cikkéből kiderül, hogy a velenceiek, bár nem ismerték a kór okát, jól szervezett reagálással vissza tudták fogni a járványt a Jón-szigeteken. Széleskörű információs hálózatot építettek ki, és minden velencei kikötőbe érkező tengerészt kifaggattak. Ha pedig kitört a járvány, azonnal karantént vezettek be, és rangtól függetlenül különítették el a betegeket és egészségeseket. Ezzel szemben az ottománok uralta Balkán-félszigeten nem voltak ilyen intézkedések és a kitörő járványok jóval több áldozatot szedtek.

 

Egyelőre nem tudni, mekkora veszélyt jelent az emberiségre nézve a közelmúltban indult sertésinfluenza járvány. A légiközekedésnek köszönhetően állandó kapcsolat van a kontinensek között, így egy járvány könnyűszerrel és igen gyorsan el tud terjedni.

Az új vírus több meglévő influenzavírusból alakult ki, és 2009 február elején, a La Gloria nevű mexikói falu közelébe lévő sertéstelepen jelent meg először. Március 18.-án elérte Mexikóvárost, tíz nappal később pedig Kaliforniát. Az első halálos áldozat április 13.án volt Dél-Mexikóban, azóta 159 áldozat volt. A vírust észlelték már Kanadában, az Egyesült Királyságban és Spanyolországban is. Utóbbi országba egy Mexikóból hazatért 23 éves fiatalember hozta be a kórt.

1 komment