Információ, sajtókapcsolat:

Blau Zsuzsanna
marketing kommunikációs vezető
zsuzsanna.blau@maven7.com
+36 30 210 4830

Friss topikok

Twitter

Kövess minket a Facebookon is!

Hálózatokhoz, hálózatkutatáshoz kapcsolódó információk, tanulmányok.


2016.02.25. 13:27 ntwrk.blog

Politika és menekültválság a Facebookon

Címkék: politika hálózat social network menekült network közösségi oldalak hálózatkutatás maven7 migráns Maven7 migránsügy

2015 nyarának elején kiszivárogtak a magyar kormány bevándorlóellenes plakáttervei. Megjelenésük után a menekültek is megérkeztek a déli határhoz. Korábban csak híradókban látott képsorok váltak mindennapossá. Az eleinte tanácstalannak tűnő, majd keményen fellépő és határt fizikailag lezáró kormány helyett önszerveződő civilek segítették a többezres tömeget. A nyár során a szegedi és a Keleti pályaudvar szinte menekülttáborrá változott, a szerb határ csatatér lett. A nyár végére elkészült déli határzár után a krízis Magyarországon elcsendesült, a menekültek más útvonalat választottak. A kormány hátradőlhetett, a Fidesz népszerűsége a közvélemény-kutatások szerint szárnyalt. Vajon mindez igaz az online térre is? Csak a Fidesz tudta népszerűségét növelni a válság kapcsán? Hogyan jelent meg a menekültválság a pártok kommunikációjában? Közönségük ezt hogyan fogadta? Kutatásunkban ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Facebook-elemzésünkhöz összeállítottunk egy többszázas, a jelenlegi parlamenti pártokhoz tartozó rajongóioldal-listát – benne pártvezetőkkel, helyi és országos oldalakkal, ifjúsági tagozatokkal stb. –, továbbá bevettünk három-három menekülteket támogató és menekültellenes rajongói oldalt. Letöltöttük a posztjaikat és az azokra 2015. június 1. és 2015. szeptember 30. között érkezett like-okat. Módszertanunkban egy párt szimpatizánsának tekintjük azokat, akik egy adott párt oldalán elhelyezett posztra like-ot nyomnak. Előrebocsátjuk, hogy kutatásunk semmilyen szintem sem reprezentatív, az online adatok jellege miatt ez nem is lehetséges.

Menekültválság a pártok posztjainak tükrében

Azt találtuk, hogy a pártok nem foglalkoztak sokat a menekültválsággal (a letöltött posztokban az alábbi kifejezéseket, szótöredékeket kerestük: menekült, migráns, szír, afgán, véd, kerít, zár, csempész, bevándorló, menedék, határ, gyoda, balkán, macedón).

posztok_szamanak_alakulasa_chart.JPG

Az összesített adatokból látszik, hogy a pártok posztjainak töredéke szólt a menekültválságról. Közelebbről látszik, hogy arányaiban az MSZP posztolt a témáról a legkevesebbet, míg a PM a legtöbbet.

partok_excel1.JPG

Ha összehasonlítjuk a menekültekről szóló posztokra érkezett like-okat a nem a menekültekről szóló posztokkal az találjuk, hogy az Együtt és az MSZP közönsége arányaiban több like-kal honorálta a migránsokról szóló posztokat. Kiemelendő, hogy a Liberálisok közönsége viszont kifejezetten negatívan vette, ha a párt a menekültekről posztolt.

Megnéztük, hogy melyek azok a szavak, kifejezések, amelyekre – pontosabban az ezeket tartalmazó posztokra – arányaiban több like érkezett, mint a többi posztra.

partok_excel_1.JPG

A lista az előzetesen elvárható toposzokon kívül meglepő dologra is rávilágít: így például hogy az Együtt közönsége szereti, ha a párt “jobbikosokról” beszél. Bár a Fidesz – mint azt a későbbiekben látni fogjuk – egyértelműen nyertesen jött ki a migránsválságból a Facebookon is, mégsem az ezzel kapcsolatos tartalom váltott ki nagy érdeklődést közönségéből, hanem a gazdaságpolitikával, főleg a mezőgazdasággal foglalkozó posztok. Látható, hogy a menekültválsággal kapcsolatos szavak nem voltak kifejezetten népszerűek a pártok szimpatizánsainak körében.

Pártok szimpatizánsai és a menekültekkel kapcsolatos civil szerveződések

Elemzésünkben összevetettük a menekülteket segítő és a velük ellenséges oldalak támogatóit a pártok támogatóival. Az előfeltevésnek megfelelően az látszik, hogy a baloldali pártok támogatói inkább szimpatizálnak a menekülteket segítő oldalakkal, míg a jobboldali pártok támogatói a menekültellenes oldalakkal értettek inkább egyet.

menekultellenes_es_tamogato_oldalak_atfedesei_partokkal_net_1.png

A rajongói oldalak hálóján ez a tendencia szintén kivehető.

migrans_halo.JPG

A hálón két pártoldalt jelölő pont között akkor van él, ha volt olyan Facebook felhasználó, aki mindkét oldalon like-olt tartalmat. Minél vastagabb az él, annál több ilyen felhasználó volt. A pontok mérete azt mutatja meg, hogy hány olyan ember volt, aki csak és kizárólag azon az oldalon like-olt tartalmat. A csak a releváns összefüggéseket mutató hálón három nagy klasztert figyelhetünk meg: a Fidesz–KDNP-t, a Jobbikot és a demokratikus ellenzéki pártokat. A menekülteket támogató oldalak szoros átfedést mutatnak ez utóbbiakkal: szimpatizánsaik a baloldali pártok által posztolt tartalmakat like-olják; míg a menekültellenes oldalak a jobboldali pártokkal mutatnak összefüggést a támogatók tekintetében. Érdemes megfigyelni, hogy a Facebook felhasználók szinte egyként kezelik a demokratikus ellenzék pártjait és csupán néhány oldal emelkedik ki közülük.

Népszerűség

Megnéztük, hogy a nyári hónapokban hogyan változott az egyes pártok népszerűsége a Facebookon. A vizsgált oldalakról származó adatokat a pártok mentén összevontuk. Két párt között akkor van átfedés, ha volt olyan felhasználó, aki mindkét párt oldalainak valamelyikén like-olt tartalmat. Minél vastagabb az él, annál több ilyen ember volt. A pontok mérete azt mutatja meg, hogy hány olyan felhasználó volt, aki csak és kizárólag az adott párt oldalain volt aktív, vagyis az ábrán a szimpatizánsok száma köszön vissza. (A vizsgált időszak első két hónapjában a menekültellenes oldalak nem léteztek/nem posztoltak, ezért nem köti él őket egyik párthoz sem.)

partok_gif.gif

A demokratikus ellenzéki pártok közötti átfedések ezen a hálón is jól kivehetők: vastag élek jelölik a megosztott szimpatizánsokat. Jól látszik, hogy gyakorlatilag ezek a hónapok a Fidesz és Jobbik közti harccal telt: hol az egyik, hol a másik teljesített jobban a népszerűség terén, bár az időszak végére a Fidesz egyértelmű megerősödését láthatjuk. Mellettük az MSZP és az Együtt jelenik még szereplőként, hónapról-hónapra alacsonyabb egyedi támogatói számokkal.

Elemzésünk alapján elmondható, hogy a nyári, a menekültválság által okozott felfokozott hangulat nem tükröződött a pártok kommunikációjában. Ha mégis, akkor pedig alig volt visszhangja támogatóik körében.

Az elemzés a Conflict Zone Projekt keretében jött létre.

Szerzők: Dagdelen Demet & Tóth Borbála

Szólj hozzá!

2014.11.25. 18:56 ntwrk.blog

Közlekedéspolitika mindenek felett

Címkék: politika kutatás internet hálózat facebook közösségi oldalak magyar politika közösségi média BKK Maven7

A napokban a fővárosi közgyűlés újratárgyalja a BKK feldarabolásának kérdését, egyúttal döntene Vitézy Dávid, a BKK vezetőjének sorsáról is. A tervezet ellen több civil szervezet emelte fel a hangját, illetve közösen felhívást intéztek a budapesti közlekedőkhöz arra kérve őket, hogy fejezzék ki nemtetszésüket a budapesti főpolgármesternek és a fővárosi képviselőknek küldött emailekkel. A Maven7-nél arra voltunk kíváncsiak, hogy a budapesti közlekedés megítélése felülkerekedett-e azon, hogy a Combino csak akkor kényelmes, ha jobb- vagy baloldali szavazó-e a válaszadó, vagy az idők során mindannyiunk ügye lett-e a közlekedéspolitika. Megnéztük, hogy az online vélekedéseknek megfelelően inkább a Fidesz–KDNP pártszövetség szavazói támogatják-e a Budapesti Közlekedési Központot – legalábbis ami a Facebookot illeti. A Maven7 aktuális témákat felölelő elemzéseinek második része következik.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy a korábbi online politikai elemzésünk számára összegyűjtött pártoldalak (vagyis azok országos és helyi szervezetei, valamint politikusai rajongói oldalai) és a Budapesti Közlekedési Központ, illetve a MOL Bubi közbringarendszer hivatalos Facebook oldalai (a továbbiakban BKK) között mekkora átfedés van, vagyis hány olyan ember van, aki egyszerre lájkolt az adott párt bármelyik rajogói oldalán egy posztot és a közlekedési vállalat két oldalán elhelyezett posztot. Tehát módszertanunkban nem arra figyelünk, hogy valaki csak belájkolt egy rajongói oldalt, hanem kifejezetten aktivitást nézünk, ezzel kiszűrve azokat, akik csupán informálódás céljából követnek egy-egy oldalt.

A 2014. szeptember 1-je és november 24-e közötti időszakra szorítkozó elemzésünk 446 830 Facebook felhasználó aktivitását mérte fel. Közülük 34 959-en lájkoltak posztot a BKK oldalán, 21 488-an voltak olyanok, akik nem mutattak aktivitást pártoldalakon. Vagyis a BKK oldalán aktív felhasználók 61%-a pártkötődés nélkülinek mondható, mert inaktívak voltak a vizsgált pártoldalakon.

Szinte az összes meghatározó párttal van átfedés a BKK és az adott pártok támogatói között. A legnagyobb átfedés egyrészt a Fidesz–KDNP pártszövetség és a BKK, másrészt a Párbeszéd Magyarországért (PM) és a BKK között figyelhető meg, míg a legkisebb átfedést a Demokratikus Koalícióval mutat az elemzés eredménye.

A Facebook rajongók aktivitását tekintve a közlekedési vállalat egy pártok felett álló szerv: a felhasználók lájkjai nem pártszimpátia mentén oszlanak meg, amit az mutat, hogy szinte mindegyik, mérhető támogatással rendelkező párttal mutat átfedést a két oldal. E pártok felettiséget az is alátámasztja, hogy a BKK oldalán aktívak 61%-a nem rendelkezik mérhető pártszimpátiával.

BKK-Párt hálózat

A Maven7 korábbi aktuális témát kiveséző elemzése a netadó ellenes tüntetések és a pártok kapcsolatait vizsgálta, az írás elérhető az alábbi linken.

További információ, sajtókapcsolat:

Blau Zsuzsanna
marketing kommunikációs vezető
zsuzsanna.blau@maven7.com
+36 30 210 4830

Szólj hozzá!

2014.11.11. 13:06 ntwrk.blog

Valóban inaktív volt korábban az a tömeg, amelyik az internetadó elleni tüntetéseken részt vett?

Címkék: tüntetés közösségi oldalak magyar politika internetadó hálózatkutatás politikai elemzés netadó Maven7 Maven Seven facebook elemzés

A legnépszerűbb közösségi médiumon szerveződő, netadó elleni tüntetés tömegeket mozgatott meg az online és az offline világban egyaránt. A híradások szerint a résztvevők zömét olyanok tették ki, akik vélhetően most először fejezték ki véleményüket a politikai térben. Mi, a Maven7 Hálózatkutató Zrt. kutatói arra voltunk kíváncsiak, hogy ez valóban igaz-e, azaz egyrészről van-e átfedés a netadó elleni tüntetés résztvevői és a politikai pártok támogatói között; másrészről pedig hogy vajon ezek mellett mekkora szerep jut a különféle ügyeket felkaroló civil kezdeményezésű Facebook rajongói oldalaknak.

 

Az első kérdés megválaszolásához a 2014-es országgyűlési és az önkormányzati választások során született politikai oldalak posztjaira adott felhasználói aktivitást mértük össze a netadóellenes tüntetés oldalával és a tüntetés eseményeivel. Pártonként a hivatalos és a legnagyobb követettségű rajongói oldalak posztjaira adott lájkokat elemeztük 2014. február 1­-e és április 15-e között és 2014. szeptember 1-je és október 14-e között, amiket összevetettünk a tüntetés fanpage posztjaira adott lájkokkal és az általa meghirdetett eseményekre érkezett visszajelzésekkel. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a tüntetés támogatói közül hány százalék volt aktív valamelyik párt vagy civil oldal rajongói oldalán az országgyűlési és az önkormányzati választások során.

internetado.png











 [1. ábra - Az egyes pártok elkötelezett támogatóinak részesedése a netadó elleni tüntetés résztvevői közül]

 

Eredményeink lényegében igazolják a híradások benyomásait: a tüntetés résztvevőinek 66%-a nem volt aktív a vizsgált pártoldalakon, ahogy azt az 1. ábrán láthatjuk. További 13%-uk bizonytalannak tekinthető, vagyis legalább két párt oldalán fejtett ki aktivitást. Ide tartozik a baloldali összefogás támogatóinak jó része is. A tüntetés mellett kiálló felhasználók körében a Jobbik volt a legerősebb mint egyértelmű pártkötődés: a tüntetés online résztvevőinek 8%-a fejezte ki tetszését kizárólag ezen párt oldalain. Ezt követi az Együtt-PM 6.5%-kal, a Fidesz-KDNP pártszövetség pedig 4%-ot tudhat magáénak az online térben aktív tüntetők közül. Az MSZP online közösségének elkötelezett tagjai csak 0.8%-át tették ki a tüntetők csoportjának. Legkisebb átfedő közösség a tüntetőkkel a 4K!-nak volt, a tüntetők mindössze 0.2%-ának tetszett tartalom a párt oldalán.

internetado.png

[2. ábra - A netadó elleni tüntetés és a választásokon meghatározó pártok összes szavazójának kapcsolódásai]

 

Az, hogy a bizonytalan szavazók elsősorban a DK, az Együtt-PM és az MSZP szavazói közül kerülnek ki, remekül látható a teljes vizsgált populációt vizualizáló ábrából. A bal alsó összefüggő narancssárga csoport a Fidesz, a jobb alsó barna a Jobbik támogatóit, a lila pedig a netadó elleni tüntetés hű elkötelezettjeit ábrázolja. A zöld pontok jelölik az elsősorban az LMP-hez kötődő személyeket, míg a kékek az ellenzéki összefogás pártjainak támogatóit. (E három párt a hálózat elemzése alapján került közös klaszterbe modularitásuk alapján.) Utóbbi kettő csoport erősen fragmentált, míg a Jobbik, a Fidesz és a netadó elleni tüntetés tábora alapvetően egységes támogatói csoporttal rendelkezik, amelynek csak egy kis része válik el ettől.

 

A második kérdéshez a pártoldalakhoz még hozzávettünk pár civil-jellegű kezdeményezés rajongói oldalát, amelyek az elmúlt időszakban utcára tudtak vinni tömegeket.

internetado.png

[3. ábra - Az egyes pártok és civil kezdeményezésű oldalak elkötelezett támogatóinak részesedése a netadó elleni tüntetés résztvevői közül]

 

Ez esetben kicsit árnyalódik a kép: a tüntetés résztvevőinek 61%-a még így sem volt aktív a vizsgált párt- és civil oldalakon, 18%-uk pedig bizonytalan, azaz legalább két párt vagy civil rajongói oldalon fejtett ki aktivitást. A tüntetés mellett kiálló felhasználók körében továbbra is a Jobbik volt a legnépszerűbb: a tüntetés online résztvevőinek 6.9%-a fejezte ki tetszését kizárólag ezen párt oldalain. Ezt követi a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 4.4%-kal, majd a Fidesz-KDNP pártszövetség 3.3%-kal. Ebben a felállásban az Együtt-PM és az Egymillióan a magyar sajtószabadságért oldalak tudták megközelíteni a 2%-os szintet. (Az Együtthöz is kapcsolódó felhasználók száma valószínűleg azért esik vissza a második elemzésre, mert sok felhasználón osztoznak.) A Civil Összefogás Fórum érte el a legkevésbé meglepő eredményt: az internetadó elleni tüntetések elleni felvonulás gondolatát is felvető szervezet támogatóinak kevesebb mint egy tízezred része tűnt a vizsgált tüntetések támogatójának a Facebook rajongói oldalak elemzése alapján..

 

Összességében a tüntetés olyan tömeget mozgósított, amely korábban nem volt aktív politikailag az interneten, legalábbis nemigen tudott azonosulni egyik párt mondanivalójával sem (bár a tüntetés résztvevői számára leginkább a Jobbik emelkedik ki mint preferált párt). Sőt, egyik civil-jellegű kezdeményezés sem tudott olyan témát ajánlani, ami ezt a tömeget érdekelte volna. A tüntetés szervezői egy olyan réteget tudtak megszólítani és aktivizálni, amely tagjait a pártpolitika és bármi olyan téma, ami utcai megmozdulásokat indított el hidegen hagyott (eddig).

 

Módszertan

A Facebook-on alkalmazott módszertanunk nem azt nézi, hogy hányan lájkolják egyes politikusok, pártok oldalait, ez az információ ugyanis nem tudja megmutatni a valódi dinamikákat és az aktivitások mértékét. Ehelyett ­a pártok rajongói oldalainak posztjaira érkezett like-ok számát veszi alapul – ahogy azt a Maven7 korábbi magyar politikai kutatásai során tette.

 

Jelen elemzésünk összességében 773,153 felhasználó aggregát aktivitását tartalmazza.

 

További információ, sajtókapcsolat:

Blau Zsuzsanna
marketing kommunikációs vezető
zsuzsanna.blau@maven7.com
+36 30 210 4830

 

Szólj hozzá!

2013.02.21. 13:42 ntwrk.blog

A Twitter nyilai

Címkék: internet hálózat social network twitter network közösségi oldal közösségi oldalak szociális hálózat közösségi média hálózatkutatás terjedés

Twitter-bird-logo-arrow.pngA Twitter szociális platformja hálózatelemzési szempontból aszimmetrikus, hiszen kapcsolatai szándékosak és irányítottak. Egy felhasználó kapcsolatait szociális gráfként értelmezve a címzett felé mutató nyilak követésével sok hasznos információkhoz juthatunk: ki tud kiről, ki kapja a legtöbb figyelmet, ki vesz részt bizonyos témákról folyó diskurzusokban, illetve azt is, hogy ki található centrális vagy periférián lévő pozícióban. A strukturális elemzések mellett mini-kísérletek is lebonyolíthatóak. Az ún. Tweetchat-ek keretein belül különböző témákról zajlanak egy egyórás beszélgetések, amelyek speciális hashtageken keresztül követhetőek. Az ábrákon látható beszélgetés például a szerencsés véletlenekről folyt, két különböző csoportban (#innochat, #ideachat).

Elsőként vegyük a kimenő kapcsolatokat. A Twitter természetéből kifolyólag ezek a kapcsolatok közvetítő funkciókat is betölthetnek, például ha a felhasználó bejelent valami a követőinek. Egy másik típus a közvetlen, irányított kapcsolat, amikor a felhasználó konkrétan említ valakit a tweetben, vagy re-tweeteli valaki más tweetjét. A re-tweet közvetítő funkciója mellett egyben visszaigazolás is az eredeti tweetelőnek, hogy üzenetét észlelték, és továbbításra érdemesnek találták.

kép1.pngA fenti hálózat a már említett szerencsés véletlenekről szóló beszélgetés leképezése. Két pont akkor áll kapcsolatban, ha a feladó pont retweetelte (RT), említette (MT) vagy megszólította (@) a címzettet jelző pontot. A kék pontok a beszélgetés résztvevői, a lilák a chat lebonyolítói, a zöldek pedig a meghívott vendégek, mindegyikük felhasználóneve külön is fel van tüntetve. A pontok mérete itt a tudatosság mentén nő, amit a direkt és indirekt kapcsolatok alapján számolnak.

kép2.png

A második képen az előző hálózat látható, de a pontok méretét ezúttal kizárólag a bejövő kapcsolatok alapján határozták meg, ami gyakorlatilag nem más, mint a figyelem mennyisége, amiben az egyes felhasználók részesültek. Előnyös, ha valamelyik felhasználónak sok bejövő kapcsolata van, ami még jobb azonban, ha olyan más pontoktól kap közvetlen figyelmet, akiknek szintén sok bejövő kapcsolata van. A látványos bejövő mintázatú pontok lesznek az ún. mavenek, azaz információbrókerek.

Azzal, hogy változott a pontok méretét meghatározó tulajdonság, máris meghatározhatóak a Twitteren betöltött szerepek: vannak aktív résztvevők, míg mások arra várnak, hogy közvetlen megszólítást kapjanak. A chat vezetőjét (@blogbrevity) mindkét hálózatban nagy pont reprezentálja, ami azt mutatja, hogy jól végezte a dolgát.

kép3.png

A harmadik hálózat az integrációt vizsgálja, vagyis azt, hogy az adott felhasználó mennyire van az események „ sűrűjében”. Egy jól integrált felhasználó valószínűleg releváns dolgokról tweetel, sokszor rewteetelik, és több beszélgetésben is részt vesz. Esetünkben ők voltak a szervezők, akik összekötő szerepet töltöttek be, és biztosították a beszélgetés zavartalan folyását.

A Twitter természetesen nemcsak a személyközi kommunikáció médiuma, gyakran közvetít nagyobb csoportoknak, amiket egy felhasználó vagy egy hashtag követői alkothatnak. A chatben postolt tweetek között sok olyan is volt, aminek nem volt konkrét címzettje. A negyedik kép abban tér el az előzőektől, hogy csak az egész csoportnak szóló tweeteket mutatja, nem az interakciókat. A chat valamennyi résztvevőjét a középpontban lévő piros pont jelöli, a küllőszerű nyúlványok pedig azok a felhasználók, akiknek több mint egy, mindenkihez szóló retweetje volt. A vonalak a retweetek számának növekedésével vastagodnak.

kép4.png

Bár ez a hálózat pár óra leforgása alatt jött létre és oszlott fel, jól modellezi a nagyobb hálózatok néhány szerkezeti sajátosságát: centrum-periféria, információs brókerek, összekötő hidak és vezérek. A részvevők nagy része már ismerte egymást, és részt vett korábbi beszélgetésekben, volt azonban pár új tag is.

A legkönnyebben azonosítható csoport mindig a mag, akik között sűrű az egymásra mutató nyilak száma. Ez egy olyan alhálózat, ahol mindenki kapcsolatban van mindenkivel. Az ötödik kép ezt a magot mutatja, a könnyebb olvashatóság érdekében ezúttal nyilak nélkül. Minden pont legkevesebb 4 kapcsolattal rendelkezik, kimenővel és bejövővel egyaránt.

kép5.pngforrás: http://www.thenetworkthinkers.com/2013/02/arrows-on-twitter.html

Szólj hozzá! · 1 trackback

2013.02.15. 13:43 ntwrk.blog

Összekapcsolt közösségek

Címkék: internet hálózat social network facebook twitter network közösségi oldal közösségi oldalak szociális hálózat hálózatkutatás orgnet

Mindannyian egyszerre több online közösség tagjai vagyunk, de hogy néznek ki ezek a közösségek valójában? Milyen helyet foglalunk el bennük mi magunk, és milyen szerepeket töltünk be?

Az alábbi ábra egy valós online közösség vizuális megjelenítése, amin a pontok embereket, a vonalak pedig kapcsolatokat jelölnek. A legtöbb ilyen, és ehhez hasonló szociális hálóban három csoport különíthető el: egy sűrűn kapcsolódó középső mag, egy lazább második gyűrű, és a külső, különálló pontok alkotta kör, az ún. „lesben állók”. A közösségekben ezek a csoportok a kapcsolat erősségét jelölik, egy ember tehát lehet a magban egy csoportban, és lesben álló egy másikban.

online_community1.png

Az ábra három színe a három csoportot jelzi, az eloszlásuk és arányuk pedig megfelel a valóságban tapasztaltaknak. A lesben állók létszáma például mindig nagymértékben meghaladja a magban lévőkét, előbbi akár a teljes populáció kétharmadát is kiteheti. A csoport olyan tagokból áll, akik vagy új belépők - egyenlőre kapcsolatok nélkül - vagy olyan régiek, akik nem kívánnak kapcsolódni. Belőlük kerül ki a legtöbb távozó, de az is előfordulhat, hogy csak befogadó szerepben maradnak, például nem postolnak, csak követnek.

A zöld pontokkal jelzett második gyűrű tagjainak kevés kapcsolata van, többnyire előzetes ismeretségekből, amik lokális alhálókat alkotnak, és nem a nagyobb hálózat részei. Bár azonosulhatnak a közösséggel, nem szerves részei annak. Kapcsolataikat valószínűleg más platformokon ápolják, így nincs igazából szükségük erre a közösségre.

online_community_core2.png

A piros belső mag a közösség szíve, egymást átfedő ego-hálók sokasága. Ide tartoznak a platform vezetői, akik végig itt maradnak, és építik a közösséget. Létszámuk az összpopulációhoz képest 1 és 10% között mozoghat, ennek ellenére vonzzák a figyelmet, és elkötelezettek.

Az ilyen online szervezeteket gyakran más szervezetek vagy cégek hozzák létre, akik profitálni szeretnének belőlük. Amit azonban gyakran figyelmen kívül hagynak, azok a felhasználói igények. Megfelelő stratégia nélkül látogatóik azonnal távoznak, amint egy új közösség jelentik meg a piacon, erre már számos példát láttunk: SixDegrees-->Friendster-->Orkut-->MySpace-->Facebook--> ?. A technológia mellett a hangsúly a kapcsolatokon van, az emberek szívesen maradnak annál, amit már ismernek, és amiken keresztül új dolgokat ismerhetnek meg, ebben pedig elengedhetetlen a belső mag létezése.

Egy közösséget kiaknázni kívánó szervezetnek tehát rájuk kell koncentrálnia, hiszen nemcsak folyamatosan növelik a hálózat méretét és sűrűségét, de el sem hagyják azt. Méretéből kifolyólag a hálózatkutatás módszereivel ez a csoport mérhető, feltérképezhetőek az információs csatornák, és az időbeli változásaik. A kapcsolatokon keresztül vizsgálhatóvá válik a közösségek hatása az egyéni döntésekre, illetve az is, hogy ezek a döntések hogyan formálják magát a közösséget.

Az adott közösség építése nemcsak új emberek belépéséből áll. Emberekre és kapcsolataikra is szükség van, hiszen az általuk létrejövő új mintázatok azok, amik kulcsfontosságúak lesznek a későbbiekben, és amik fenntartják a már meglévő tagok érdeklődését.

Forrás:
http://orgnet.com/community.html

Szólj hozzá!

2013.01.24. 10:41 ntwrk.blog

Személyre szabott szociális háló 2. - Wolfram Alpha újratöltve

Címkék: kutatás internet hálózat social network facebook network közösségi oldal közösségi oldalak szociális hálózat közösségi média hálózatkutatás classmates

Előző cikkünkben már bemutattuk a Wolfram Alpha Facebook elemző alkalmazását, ami most újabb praktikákkal gazdagodott, és még színesebb képet ad szociális hálónkról.

1_2.jpg

Az első frissítés a vizualizációban történt, ahol a kapcsolatok már aszerint színeződnek (1.kép), hogy milyen csatornákon keresztül kapcsolódnak hozzánk ismerőseink. Vegyünk egy példát: ha egyetemi hallgató a felhasználó, sok egyetemi ismerőssel rendelkezik, és egy nagyobb középiskolás baráti körrel. Lehetnek olyan egyetemi barátok, akik közös középiskolába jártak, és hídként jelennek meg a hálózatban, mint a két egyébként különálló baráti csoport összekötői. Az új színezési módok új szűrési lehetőségeket is lehetővé tesznek (kor, nem, párkapcsolati státusz, tartózkodási hely szerinti szűkítés), amikkel új fényben jelenhet meg ismerősi körünk, és olyan kérdésekre kaphatunk válaszokat, mint: egy korosztályba tartoznak a szülővárosunkból származó barátaink, egy baráti körből kerülnek ki házas ismerőseink, és ki a legpopulárisabb egyetemi ismerősünk? Az egér mozgatásával az egyes pontok személyazonosságára is fény derül, egy klikk pedig a profiljukra irányít minket.

2_2.jpg

Összességében öt „szerep” különíthető el a hálózatban: insiderek és outsiderek, szomszédok és gatewayek és összekötők (2.kép). Az insiderek és outsiderek egymás ellenpárjai: az insidernek sok közös ismerőse van a felhasználóval (pl. közösen kezdték az egyetemet), míg az outsiderekkel vagy nagyon kevés közös barát van, vagy egy sem (pl. egy ismerős akivel egy nyaralás során találkoztak). A gatewayek és szomszédok hasonló ellenpárok: a gateway, vagy kapu barátnak sok olyan kapcsolata van, ami a felhasználó saját hálóján kívülre mutat (pl. az egyetemi újság szerkesztője), míg egy szomszéd kevés a közös körön kívüli ismerőssel rendelkezik (pl. a felhasználó ikertestvére).

A vizualizáción és a szerepeken túl az Alpha csapata meglévő adatbázisát kamatoztatva olyan dolgokat tud megmutatni, amiket egyébként nem látnánk. A barátaink tartózkodási helyének elemzésével a földrajzi kapcsolatok is felrajzolhatóak: ki a földrajzi szempontból legérdekesebb ismerős, ki van a legközelebb az északi sarkhoz vagy az egyenlítőhöz, de még azt is, hogy ki tartózkodik a legmagasabban a tengerszint felett (3.kép).

3_1.jpg

A geográfiai távlatokon túl történeti aspektusban is vizsgálhatóvá válik a profilunk, ha a riportunk tetején engedélyezzük, hogy a Wolfram adatokat gyűjtsön róla. Amint elég információ gyűlt össze, email értesítőt kapunk, és megtekinthetjük a profilunk evolúcióját. A Facebbok History Analytics  összegyűjti mely ismerősink költöztek el, vagy házasodtak össze és egy ábrán mutatja azt, ami egyébként feledésbe merült a Timeline folyamában.

A proszociális felhasználók tudományos célokra is felajánlhatják adataikat, amiken a Wolfram kutatói a későbbiekben mintákat keresnek. Az adat donorok segítségével további fejlesztéseken dolgoznak majd.

A szoftver az alábbi linken érhető el. Figyelem! Továbbra is addiktív.

2 komment

2012.12.20. 12:54 ntwrk.blog

Rezidensek szociális hálója

Címkék: internet social network network közösségi oldal orvosok közösségi oldalak szociális hálózat rezidensek adatbányász quantia MD

A háziorvosok nagy bosszúságára véget ért az a kor, amikor az emberek könyvekhez és enciklopédiákhoz, vagy ideális esetben szakértőkhöz fordulnak egészségükkel kapcsolatos információkért. A rezidensektől a laikusokig ma már mindenki az interneten informálódik.

WSJ-photo-of-residents-in-training1.jpg

Egy új online felület, a Quantia MD kifejezetten az ő igényeikhez igazodik. Az oldal nem más, mint egy kollaborációs adatbázis, mintegy 160 ezer taggal, ami szociális hálózatként funkcionál. A platform lehetőséget biztosít orvosok számára, hogy megosszák tudásukat, és praxisukkal kapcsolatos tapasztalatokat.

A Resident Exchange Social Network szíve egy országos könyvtár, ami egy sor mélyre ható prezentációt tartalmaz, amiket vezető rezidensek készítettek. Az oldal az egészségügyi kérdések mellett olyan információkat is ad, ami segíthet azon problémák megoldásában, amikkel a rezidensek napi szinten találkoznak a gyorsan változó egészségügyi környezetben. A tagok asztali számítógépekről, tabletekről és okostelefonokról érhetik el az oldalt.

A rezidens időszak gyakran megviseli az orvostanoncokat, akiknek nagy segítségére lehet a korukbeliek vagy tapasztaltabb rezidensek támogatása. A stressz csökkentésével így arra koncentrálhatnak, amihez a legjobban értenek – életek mentésére.

Az oldal és toviábbi információk az alábbi linken érhetőek el.

Szólj hozzá!

2012.12.14. 13:06 ntwrk.blog

A szociális hálók anatómiája

Címkék: kutatás internet hálózat social network facebook network közösségi oldalak véleményvezér szociális hálózat terjedés

2007-ben, a Wall Street Journal különböző megosztó és kollaboráló oldalakon végzett kutatást, mintegy 25 ezer felhasználó bevonásával. Végeredményeik érdekes tendenciákat mutattak: az AOL Netscape oldalán, akkori 1 millió felhasználójával, az „érdekes” címkével ellátott postok 13%-a egyetlen felhasználótól, a 27 éves ohiói programozótól, STONERS-től származott. A Digg-en, azon postok egyharmada, amik elég érdekesnek bizonyultak a főoldalra, az oldal 30 felhasználótól kerültek ki.

382b276.jpg

A legfigyelemreméltóbb eredmény azonban a Reddittel kapcsolatban került napvilágra. 2007-ben az oldal usereinek száma 400 ezer körül mozgott, a legbefolyásosabbjuk pedig Adam Fuhrer volt, aki az igazságszolgáltatás érdekesebb híreiből, és új szoftverekből mazsolázott. Legsikeresebb témája az új Windows Vista operációs rendszer hibáinak feltárása volt. Az újságírókat nem kis meglepetés érte, amikor kiderült, hogy Adam Fuhrer 12 éves, és Torontóban él a szüleivel, ahol az általános iskola padjait koptatja.

Bár mindenkit befolyásolnak az online szociális hálók, sokan nem vagyunk tisztában vele, hogyan is működnek valójában, és hogy irányító mechanizmusaik milyen hatással vannak ránk, a felhasználókra.

SocialMediaLandscapeOrganism.png

Vegyük például azt, hogy az olyan oldalak, mint a Facebook, a LinkedIn vagy a Twitter nem kész siteokként bukkannak fel, hanem napi szinten változnak és fejlődnek úgy, hogy újabb és újabb emberek csatlakoznak, akik építik a maguk szociális hálóját. Tudományos kutatások (például a skálafüggetlenséggel foglalkozó elméletek) kimutatták, hogy a hálózatok fejlődése preferenciális alapon működik, vagyis minden újonnan csatlakozott nagy valószínűséggel a már populáris pontokhoz fog kapcsolódni a hálózatban. Ez a preferenciális kötődés több dologra is magyarázatot ad a hálózatokkal kapcsolatban:

  1. Egy online közösség hálózata strukturálisan függ kapcsolatainak fejlődésétől. Az, hogy hogyan nézett ki ma, meghatározza milyen lesz holnap, és a holnapi változások rajzolják ki a holnaputáni képet. Miután minden változás individuális döntés végeredménye, hosszabb előrejelzéseket nehezebb adni.
  2. A befolyások eloszlása Pareto 80-20-as szabályához hasonlóan nem egyenletes. Léteznek kulcsszereplők, akiknek a kezében összpontosul a hatalom, és több ezer vagy millió felhasználót tudnak elérni. Ugyanakkor nehéz megjósolni, kik lesznek ezek a felhasználót, hiszen a véletlen kiemelkedően fontos tényező a network szerveződésében. Hogy lett a 12 éves kanadai fiúból a legolvasottabb felhasználó? valószínűleg írt valami megkapót, ami felkeltette az egyik véleményvezér figyelmét, akinek a követői is felfigyeltek. A folyamat – ami szintén nem idegen a hálózatok világában – önmagát gerjesztette, hiszen minél több ember ért el Adam, azok egyre nagyobb tömegeket hoztak magukkal.

Egy pillanatra képzeljük el, hogy a Microsoft vezérigazgatói fotelében ülünk, és tudni szeretnénk, ki lesz a következő Adam Fuhrer. A szénánk nem állna különösebben jól, hiszen jobb esélyünk lenne annak megtippelésére, hogy 2023-ban milyen napokon fog sütni a nap Óbudán. Annyiban azonban biztosak lehetünk, hogy lesznek még Adam Fuhrerek, ahogy volt egy 13%-os Netscape felhasználó, és 30 Digg user, akik a postok többségét generálták.

Azt mondhatjuk, hogy bár a hálózatok szerkezeti változásai egyéni szinten megjósolhatatlanok, kollektívan viszonylag előreláthatóak. A lokális, individuális fejlemények (a véleményvezérek személye) végkimenetele kérdéses, hiszen a fenti pontokba foglalt szervezősdi módokon alapulnak. A befolyás eloszlása azonban Pareto 80-20-as szabálya mentén történik, amiből kifolyólag elkerülhetetlen lesz annak koncentrációja. A kérdés már csak az, hogy melyik szociális háló vagy üzletág lesz képes kezelni ezt  az előreláthatatlan, ugyanakkor elkerülhetetlen szerveződést?

 Az eredeti cikk itt tekinthető meg.

Szólj hozzá!

2012.10.31. 10:18 ntwrk.blog

A social média lesz a demokrácia megmentője?

Címkék: politika kutatás internet hálózat social network választások facebook obama network közösségi oldal romney közösségi oldalak közösségi média hálózatkutatás

A Nature szeptemberi cikke arról számol be, hogy egy szavazásra buzdító social media alkalmazás mérhető hatással volt a politikai aktivitásra. A Californiai Egyetem munkatársai a Facebookkal közösen az első olyan kutatást bonyolították le, amely egy ilyen közvetlen hatást bizonyít.

democrat-republican-FDA-USer-Fees-Inspections-Lobbying-canslerconsulting.jpg-2.jpg

2010. novemberében, minden amerikai Facebook felhasználót egy emlékeztető fogadott a hírfolyamában, ami arra hívta fel a figyelmét, hogy aznap (kongresszusi) választások vannak, és információk voltak megadva a közeli szavazófülkékről, valamint egy „Én szavaztam” opcióval a profiljukon is feltüntethették, ha éltek a lehetőséggel. Egy folyamatos számlálóval azt is láthatták, hogy hányan szavaztak már. A „get out the vote” célközönsége a modern demokráciák apatikus szavazója, módszere pedig roppant egyszerű: megmutatja azon ismerőseink képét, akik már szavaztak. A metódus működik, ugyanis nemzeti szinten 340 ezerrel (!) növelte a leadott szavazatok számát.

app.jpg

A kutatás kimutatta, hogy a hatás elsősorban az erős kötéseken  (közeli barátok, rokonok stb.) keresztül terjed, ezzel azt sugallva, hogy a gyenge kötésekkel szemben a virtuális terekben ezek azok, amelyek befolyásolják a magatartást. 

A kísérlet keretein belül két, egyenként 600 ezer felhasználót tartalmazó kontroll csoport is véletlenszerűen kiválasztásra került. Az egyik csoport nem látta ismerősei profilképét, csak az üzenetet kapta meg, míg a másik csoport semmilyen emlékeztetésben nem részesült. A nyilvános szavazati adatok alapján kimutatták, hogy az online kampány 60 ezer szavazatért közvetlenül, további 280 ezerért pedig közvetve volt felelős. Utóbbit a kutatók „szociális fertőzés”-nek nevezték, és gyakrolatilag a szavazó barátok szavazó ismerőseinek felel meg.

i-voted1.gifÉrdekesség, hogy a „szavazott” státuszú emberek 4%-a nem mondott igazat, tehát nem ment el ténylegesen szavazni. A poltikai orientációról nem sokat tudni, mivel a felhasználók csupán 1%-a vállalja nyilvánosan, hogy melyik oldalra húz a szíve.

A kampány azért nem elhanyagolható, mert az eddigi, politikai aktivitást serkenteni célzó próbálkozások közül egyik sem bizonyult áttörően sikeresnek. A legbeváltabb módszer az ajtóról ajtóra járás, amit önkéntesek végeznek. A legkevésbé hatékony ösztönző az email, ami azonban gyakran még a spam szűrőkig sem ér el. A politikai befolyáson kívül olyan más közösségekkel is kísérleteznek a kutatók, mint a dohányzással, az alkoholfogyasztással vagy a fogyókúrás  programokkal kapcsolatos csoportok.

A kísérletől a NY Times és a BBC is beszámolt.

Szólj hozzá!

2012.09.17. 13:48 ntwrk.blog

Interaktív kapcsolatháló - A Facebook ismeretségek dinamikus világtérképe

Címkék: internet hálózat facebook network közösségi oldal közösségi oldalak szociális hálózat közösségi média hálózatkutatás

Korábbi cikkünkben már bemutattuk, hogyan lehet az individuális szociális média profilokból statisztikai alapanyag. Egy nagyobb léptékű kutatással most a nemzetek digitális ismeretségét demonstráljuk.

Marshall McLuhan már 1960-as évek hajnalán megjósolta, milyen hatással lesznek az új médiumok a mindennapokra, és mára már bizonyos, hogy mindannyian egy és ugyanazon globális világfalu lakói vagyunk. A tömegkommunikációs eszközök korában ugyanis a távolságok és országhatárok gyakorlatilag semmibe vesznek. Rokonok és barátok vannak mindennapos kapcsolatban, függetlenül attól, hogy melyik kontinensen élnek. A Stanfordi egyetem kutatása a Facebookon vizsgálta a jelenséget, és a várható trendeken túl, meglepő (és nyomokban mulatságos) dolgokra figyelt fel. Egy San Fransiscói céggel kollaborálva pedig még interaktív térképpel is kiegészült a kutatás.

fb_map_lang_2.jpg

Meglepő például, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság - a világ egyik legszegényebb nemzete Afrika szívében – erős kapcsolatban áll Ecuadorral, és az is, hogy a Közép-afrikai Köztársaság és Kazahsztán lakosait is erős baráti szálak kötik össze. Kiderült továbbá, hogy Izland legnagyobb számú bevándorló közössége a lengyeleké, és hogy Japán és Brazília immigrációs összeköttetése a XX.század elejére nyúlik vissza. További migrációs bonmot, hogy Lichtensteinben többen dolgoznak az országhatárokon túl, mint azokon belül.

A metodológiáját tekintve a projekt egy adott ország belső és külső Facebook ismeretségét vizsgálta, ami alapján rangsorolta a nemzeteket. A színek a beszélt nyelv és a hozzá tartozó kontinens alapján kerültek kiválasztásra.

A vándorlás erős összekötőnek erőnek bizonyult, azt jelezve, hogy emberek ezrei kelnek át óceánokon és országhatárokon, egy jobb élet reményében. Útjuk során nemcsak régi kapcsolatokat ápolnak, hanem új ismeretségekre is szert tesznek. Egy kiemelkedő trend az egykori gyarmatok és gyarmatosítóik közti kapcsolat fennmaradása, akiknek kulturális, nyelvi és gazdasági befolyása ma is erősen érezteti a hatását. A gazdasági összeköttetések szintén erős indikátorok, általában befektetéseket, vagy kereskedelmi kapcsolatokat sugallva.

fb_map_hun_2.jpg

A „Closer Look” opcióval két ország történelmi, gazdasági és lingvisztikai kapcsolatáról tudhatunk meg többet. Magyarországot legtöbb internacionális kapcsolata a szomszédos országokhoz és német nyelvterületekhez köti.

Az érdeklődők az alábbi linken érhetik el a térképet.

2 komment

2012.07.03. 09:54 ntwrk.blog

Social Media és a hálózatok ereje 2. – Véleményvezérek a Twitteren

Címkék: hálózat twitter network közösségi oldal social media marketing közösségi oldalak véleményvezér maven7 kol key opininon leader mapping

A Social Media használat forradalmi térnyerésének hatására a modern kor marketingesei gyakran csak kapkodják a fejüket; Facebook, Twitter, Tumblr, Flickr, Pinterest, Google+, blogok százai és a paletta még korántsem véges. Szinte lehetetlen ennyi csatornát naprakészen követni. Ráadásul nem elég ezeket az oldalakat önmagukban vizsgálni, hiszen a felhasználók által generált tartalom lényege pontosan a gyors információterjedést szolgáló hálózati hatásban érhető tetten. Mit lehet ekkor tenni? Három részes sorozatunkban a Maven7 legújabb kutatási eredményeiből szemezgetünk, melyek különös hangsúlyt fektetnek a hálózati hatásra, és egyértelműen megkönnyíthetik az online marketingesek, PR szakemberek és termék managerek életét. 

A 2006 októberében San Franciscoból útjára indított Twitter mikroblog szolgáltató kissé lassan érkezett el hazánkba. Míg a Facebook láz viszonylag hamar, már 2-3 éve megkezdődött itthon is, és ma már közel 3 milliós magyar felhasználótábora van, addig a twitteres közösség lassan növekszik és egészen kicsi; naponta körülbelül 30 ezren látogatják az oldalt. A helyzet a Tumblr-rel is hasonló - kevesen aktívak az oldalon. 

De akkor miért érdemes odafigyelni rájuk? A hazai Twitter és Tumblr felhasználók többsége nagyvárosi, de leginkább budapesti, magasabb státuszú személy. A mikroblog szolgáltatókon hihetelenül gyorsan terjednek a hírek, főleg a negatívak. Míg a hagyományos online sajtóban akár egy hétig is elcsámcsognak az újságírók egy-egy témán, addig a Twitteren 2,5 óra alatt körbeér egy információ, ha a megfelelő személytől indul útjára. Tehát nagyon fontos ezeket a médiumokat is kordában tartanunk  - amennyire csak lehetséges. Nem véletlen, hogy egyes külföldi celebritások például Charlie Sheen a maga 7 és fél millió követőjével 50 ezer dollárt kap tweetenként. A spanyol választások alatt végzett Twitter elemzésünk során például kiderült, hogy egy teljesen hétköznapi személynek is komoly hatása lehet a választókra. Azt hiszem, ezek után senkinek nem kell magyarázni, hogy ezen magas presztízsű, sokszor igen lojális fogyasztókhoz eljutó üzenetek monitorozása miért is elengedhetetlen.

Amikor hazai véleményformálókra gondolunk, például híres újságírókra, bloggerekre, sportolókra, egyértelműen azok a személyek ugranak be, akik roppant aktívak mindenféle social media platformon. Mivel hazánkban nincsenek milliós követői bázisok, nem feltétlenül a legtöbb követővel rendelkező személy a legérdekesebb az információterjedés szempontjából. Tisztában kell lennünk azzal, hogy mennyire releváns az adott tweetelő a termékünk számára, azaz üzenetei mennyire a mi fogyasztóinkat célozzák meg. Ez szövegbányászati módszerekkel kinyerhető a Twitter adatokból. Emellett az sem elhanyagolható kérdés, hogy milyen a hálózati pozíciója az adott felhasználónak. Mennyire közösek a követői például a konkurens márka vagy saját termékünk követőivel. A Twitterben az a remek a Facebookhoz képest, hogy az aktivitási adatok nyilvánosak, így kinyerhetőek az egyes felhasználókhoz köthető kapcsolathálózati adatok is.

A Twitter felhasználók kapcsolataiból többféleképpen is építhetőek hálózatok. Egyrészt felfoghatjuk az információközlőket mint adatforrásokat (ezek gyakran például márkákhoz kapcsolódó személyek vagy magának a brandnek a hivatalos oldalai), és az egyes felhasználók köthetőek ezekhez a csomópontokhoz az alapján, hogy retweetelték az adatforrás üzenetét. Ezenfelül minden felhasználónak vannak követői és barátai. A követői bázisnál jóval erősebb kapcsolatot mutat a barát státusz, ezen információk alapján is lehet hálózatokat értelmezni. (Lásd korábbi cikkünket, ahol  a közös követők és barátok alapján építettünk hálózatokat.) A következő ábrán egy FMCG termékeket árusító cég és annak versenytársaihoz köthető Twitter üzenetek retweet hálózata látszik.

Retweet_hálózatPNG.PNG

A második ábra azt mutatja meg, hogy az egyes adatforrások között miként lehet kiválasztani azokat az oldalakat, amelyikek a legnagyobb hatással vannak a termék fogyasztóinak közösségére. A sárga négyzetek mutatják azokat a Véleményvezéreket (Key Opinion Leaders - KOL-eket), akik a közösség legnagyobb részét érik el három lépésben, valamint a legnagyobb követői, illetve barát bázissal rendelkeznek, tehát hálózati pozíciójuk centrális.   

Twitter2.PNG

A Twitter adatok elemzésével nem csak az adott termék fogyasztóinak véleményvezéreit és fontos szereplőit tudjuk meghatározni, de lokációs adatok segítségével termékelhelyezéshez kötődő kutatások is elemezhetőek. Korábbi cikkünkben ATM-el elhelyezésének optimalizálásán mutattuk be a lokációs adatok felhasználását. Lokációs adatok hálózatos megközelítéséről és geomarketingről bővebben következő cikkünkben!

Folytatása következik!

Ezt olvastad már? Social Media és a hálózatok ereje 1. - A magyar blogtér

4 komment

2008.12.16. 15:54 ntwrk.blog

Mire jók a közösségi oldalak?

Címkék: közösségi oldalak szociális hálózat plain english

Lee LeFever ötletes sorozata, a Plain in English segítségével mutatja meg nekünk, mi az internetes közösségi oldalak különlegessége.

A magyarázó kisfilmek alkotója szerint egész egyszerűen a hálózatok működtetik életünket, legyen szó utazásról, postáról vagy az áramellátásról.

A szociális hálózatok szerepe szintén nélkülözhetetlen; az esetek többségében ismerőseinken (és az ő ismerőseiken) keresztül jutunk munkához, vagy találjuk meg partnerünket.
A közösségi oldalak pedig ezeknek a valós szociális hálózatoknak egy nagy hátrányát küszöbölik ki: a rejtettséget. A kapcsolatok láthatóvá válásával pedig számos lehetőség is feltárul előttünk, gondoljunk csak az Iwiw-es üzenő falunkon napi rendszerességgel megjelenő különböző állásajánlatokra.
 

Szólj hozzá!

2008.12.10. 22:41 ntwrk.blog

Porno vs Közösségi oldalak

Címkék: porno közösségi oldalak

Egy nemrég végzett felmérés eredményei szerint igencsak meglepően alakulnak médiafogyasztási szokásaink. Az internetes keresések elemzésére szakosodott Hitwise igazgatója új könyvében ugyanis arról ír, hogy a legutóbbi 10 év egyik legnagyobb változása a pornó visszaszorulása - a mai fiatalok inkább a közösségi oldalakat bújják.
Míg egy évtizeddel ezelőtt az összes keresések 20 százalékát tették ki a különböző erotikus tartalmakra irányuló próbálkozások, ez napjainkban mindössze 10 százalék. Ez nem azt jelenti, hogy mindenki a jól bejáratott oldalakat használja és nem kíváncsi új tartalmakra, hanem azt, hogy megváltozott az érdeklődés fő iránya (mellesleg az ilyen keresési igények megismerése és feltérképezése a marketinges szakemberek legújabb kihívása).

Manapság az internetes keresések területén a közösségi oldalak hódítanak, és forgalmuk meredeken emelkedik. Ennek egyik oka, hogy a „nagyfogyasztónak” számító 18 és 24 év közötti korosztály annyi időt tölt a közösségi oldalakon, hogy nem marad idejük (és energiájuk) az erotikus tartalmak nagyobb intenzitású böngészésére.
Az idézett könyvből az is kiderül, hogy az elmúlt évek eseményeinek hatására például a hurrikánnal kapcsolatos keresések száma is jelentősen megugrott.

További érdekesség az információterjedési folyamatokban és a különböző slágertémákkal kapcsolatban, hogy sok esetben a média veszi át utolsóként a friss híreket, amelyek maguktól a fogyasztóktól érkeznek - ez persze olykor hamis információk felbukkanását jelenti, amit a jövőben mindenképpen ki kell küszöbölni, vagy legalábbis visszaszorítani, a nagyobb pontosság érdekében.

Mindezek tükrében felidézhetjük, hogyan változtak meg saját internetes keresési szokásaink az elmúlt évek során…

(forrás: http://www.sg.hu/cikkek/62775/a_pornot_is_megelozik_a_kozossegi_oldalak)

Szólj hozzá!

2008.07.03. 14:47 ntwrk.blog

Világ közösségi oldalai egyesüljetek!

Címkék: globalizáció közösségi oldalak

Vagy inkább mégse? Egyre többen vannak, akik félnek teljes identitásukat és baráti hálózatukat feltenni egy közösségi oldalra, vagy egyszerűen csak elegük van a reklámokból, ahogy azt a BusinessWeek is megírta.

De velük most nem törődünk. A telefonkönyveknél jobb szolgáltatásokat nyújtó oldalak, mint a FaceBook, a MySpace, Bebo, Orkut stb. nem panaszkodnak. Felhasználók milliói használják őket nap, mint nap. A felhasználók köre azonban országról-országra, és kontinensről-kontinensre változik. Valleywag készített egy érdekes térképet arról, hogy a világ különböző részein mely közösségi oldalalk a legnépszerűbbek.

 

Az Alexa alapján elkészített térkép még a szilikon-völgyi neonomádoknak is meglepetést okozhatott. A Friendster, céltalansága és randivonal célú használhatósága (pont, ahogy pillanatnyilag a hazai oldalak) után ugyanis az angol nyelven beszélők a Myspace-en hozhattak létre csúf kis odalakat és aztán megérkezett Mark Zuckerberg Facebookja. A szabad aplikációfejlesztés aztán ez utóbbi javára dönti most a mérleget, de korán sem mindenhol. 

A nálunk kevésbé ismert hi5com, Bebo és Orkut például hasonló szolgáltatási háttérrel más nyelvterületek és országok kedvenc közösségi oldalai lettek. Olyannyira, hogy hiába az angol nyelvtéren belüli dominancia, az egyes piacokra való betörés még a Facebooknak sem sikerülhet minden esetben. Brazíliában például az Orkut annyira alap, hogy nincs értelme más oldalakon profilt létrehozni, a lokál közösség már az Orkuton van.

 

Néhány tanulság a cikkből:

 - Orkut vezet Indiában és Braziliában (nem kis piacok!)

 - Facebook erősebb nemzetközileg, mint a Myspace, különösen a KözelKeleten (!!)

 - hi5.com a legnemzetközibb az összes közösségi oldal közül (pl: Romániában is ez a legnagyobb - írja a cikk. Ezen a piacon azonban létezik még a rowiw.ro is) 

 - a bebo a legerősebb a frankofon nyelvterületeken

 

Minden piac életében elérkezik egy felvásárlási időszak, lehet, hogy a mosatni verseny, a növekedési hullám után is ide vezet. Úgyhogy érdemesebb pénzügyileg kivárni és a tőzsdén inkább a jó öreg gyógyszeriparba fektetni.

Szólj hozzá!

2008.06.11. 12:49 ntwrk.blog

Hogyan forintosíthatóak kapcsolataink?

Címkék: myspace facebook üzleti hálózat közösségi oldalak path visible

Az Oracle, az IBM, a Microsoft, a Cisco csak néhány azok közül a vállaltok közül, akik intenzív fejlesztésekbe kezdtek, hogy a kapcsolati hálózat alkalmazások kínálta lehetőségeket beépítsék vállalati szoftvereikbe, termékeikbe. Mindez azt jelenti, hogy nemsokára várhatóan céges Myspace/Facebook szerű felületek, alkalmazások jelenhetnek meg a nagyvállalati szoftverekben. Megtalálhatjuk a csinos titkárnő profillapját, aki az ebédlőben ránk mosolygott, amiből fény derülhet rá, hogy mindketten Red Hot Chili Pepper-re szoktunk tombolni, vagy a mogorva, tech hablatyokat mormoló IT-sról kiderülhet, hogy mégis ember…

Annak ellenére, hogy a MySpace, Facebook vagy a hozzájuk hasonló közösségi site-ok népszerűsége óriási, a vállaltoknak úgy tűnik időbe telt, amíg lereagálták a hálózatos gondolkodás elterjedését, ahogy az a NY Times cikkéből is kiderül.

Szinte mindenkinek van tapasztalata arról, hogy a kapcsolatoknak, a bizalomnak milyen ereje van üzleti életben. Több olyan cég jött létre, amely kifejezetten a társas hálózatok üzleti erejére épít. Ezek közé tartozik a Visible Path, amely elsősorban a munkatársak külső kapcsolatrendszerét aknázza ki. A meghívást elfogadó munkatársak e-mailjeit, névjegyalbumát és naptárját szkennelik, és azonosítják, hogy egy adott munkatársuk milyen más cégben dolgozó emberekkel áll kapcsolatban. Ezáltal tudni fogják, hogy mely munkatársukon keresztül tudnak személyes kapcsolatok útján eljutni egy potenciális ügyfélhez, vagy beszállítóhoz. Az e-mailek és bejegyzések semmilyen tartalmi aspektusát nem elemzik, kizárólag a címzetteket, neveket vizsgálják.

A személyes kapcsolatok kiaknázása az üzleti működésben természetesen eddig is működött, de a Visible Path-hoz, SelectMinds-hoz (kiválasztás támogatása) és az InsideView-hoz (Kapcsolódási pontok keresése potenciális ügyfeleknél) hasonló szolgáltatások segítenek, hogy mindezt a leghatékonyabban, minél szélesebb körű információkat, lehetőségeket felhasználva tegyük meg. Amikor egy pályázó jön hozzám egy állásinterjúra, már nekem is az az első dolgom, hogy az iwiw-en megnézem van-e közös ismerősünk, akinél leinformálhatom…

Szólj hozzá!