Információ, sajtókapcsolat:

Blau Zsuzsanna
marketing kommunikációs vezető
zsuzsanna.blau@maven7.com
+36 30 210 4830

Friss topikok

Twitter

Kövess minket a Facebookon is!

Hálózatokhoz, hálózatkutatáshoz kapcsolódó információk, tanulmányok.


2016.07.26. 15:33 ntwrk.blog

A Simicska-médiabirodalom közönségének változása

Címkék: média politika kutatás internet hálózat közösségi oldal magyar politika közösségi média hálózatkutatás Orbán Viktor Simicska

“Mondom, le is írhatja, Orbán egy geci.” – Simicska Lajos hosszas rejtőzködés után ezekkel a szavakkal dühöngte körbe a sajtót miután médiabirodalmának főszerkesztői egyszerre felmondva gyakorlatilag puccsot hajtottak végre ellene 2015 februárjában. Az addig kormánypártiként konnotált HírTv, Lánchíd Rádió és Magyar Nemzet onnantól kezdve – nézői anekdotikus beszámolók szerint – egyre kritikusabban viszonyultak a Fidesz-vezetéshez. Jelen írásunkban azt vizsgáljuk, hogy ennek a változásnak van-e lenyomata a Facebookon. Eredményeink szerint igen.

A Fidesz volt pártpénztárnoka a 2002-es elbukott választások után szállt be a médiába – csökkentendő a választások elvesztéséhez vezető vélt balliberális médiatúlsúlyt. A Magyar Nemzet, a Lánchíd Rádió és a HírTV a G-napot megelőzően alapvetően a Fidesz érdekeit képviselte. A 2010-ben hatalomra kerülő Fidesz nem volt hálátlan a szolgálatokért: a médiumokba állami hirdetések áramlottak (míg a baloldaliként konnotált lapok elől elzárták ugyanezeket a csapokat). A főszerkesztők távozását követően a Simicska-érdekeltségű politikus médiumok hangneme az addigi kormányt támogatóból mindinkább az azt kritizálóba hajlott. Arra, hogy a Magyar Nemzet, a Lánchíd Rádió és a HírTV közönsége nem vette jó néven a változást csak elbeszélésekből következtethetünk.

Elemzett adatok

Elemzésünkben médiumok és parlamenti pártok Facebook oldalainak aktív rajongói táborait hasonlítottuk össze. Az oldalakat az alábbi kategóriák mentén csoportosítottuk: demokratikus ellenzéki médiumok, DK, Együtt, Fidesz, Jobbik, jobboldali/kormányt támogató médiumok, KDNP, Liberálisok, LMP, MSZP, Simicska-érdekeltségű médiumok. A pártoldalak közül csak a legutóbbi kutatásunk szerinti három legnépszerűbbet vizsgáltuk pártonként. Mivel a G-nap 2015 februárjában volt, önkényesen 2014 áprilisát vetettük össze 2016 áprilisával. A jobboldali- és a baloldaliként konnotált médiumokat kontrollként vettük be a kutatásba.

2014 2016
Posztok száma 6976 9290
Egyedi lájkolók száma 423 761 311 478

 

Közönségeltolódás

Elsőként arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon a pártok támogatói (ez esetben posztjaik lájkolói) arányaiban hogyan változtak a két időszakban (arányokat vizsgáltunk, hogy kiszűrjük a nagyobb pártok hatását). Az alábbi ábrán az látható, hogy 2016 áprilisában arányaiban szinte minden párt szimpatizánsai jobban kedvelték a Simicska-médiabirodalom által posztolt tartalmakat. Ez a látványos változás több dologgal magyarázható – egyebek mellett azzal, hogy a Simicska érdekkörébe tartozó médiumokban maga a tartalom változott, amely generálhatta a közönség változását. Ennek a kutatásnak nem célja mindent kontrollálni – egyebek mellett például részletekbe menően nem néztük, hogy az adott oldalak milyen tartalmakat osztanak meg, nem tudhatjuk, hogy hogyan változott az oldalak elérése, stb. Azt sem tudhatjuk, hogy pontosan kik azok, akik 2014-ben és 2016-ban aktívak voltak az oldalakon. Azt azonban megnéztük, hogy vajon a Simicska-médiabirodalom posztjait 2014-ben lájkolók közül hányan voltak aktívak 2016-ban is: nos, a 2016-os lájkolók mindössze tíz százaléka volt jelen 2014-ben is (a Fidesznél ez az arány 38 százalék).

simicska.JPG

Átfedő közönségek

Az oldal-oldal hálót az alapján készítjük el, hogy hány ember volt, aki az ábrán két összekötött oldalon egyaránt lájkolt posztot 2014 áprilisában. Két pont között él van, ha volt átfedő közönség – minél vastagabb az él, annál nagyobb a két oldal lájkolói között az átfedés. A pontok mérete az oldalak egyedi lájkolóinak számát, formájuk a site-ok típusát (azaz, hogy pártoldal-e vagy médiumhoz tartozik), a színek pedig az irányultságokat, avagy az önkényes kategóriákat mutatják.

2014april.png

Oldal-oldal háló az átfedő közönség mentén 2016-ban:

2016april.png

A két háló összehasonlításából látszik, ahogy a HírTv oldala (közös lájkolókat tekintve) bekerült a demokratikus ellenzék oldalai közé miközben eltávolodott a kormánypárt vizsgált oldalaitól. A pártoknál szintén látható a szokásos megosztottság: a Fidesz és a KDNP szoros összekapcsolódása, a Jobbik különutassága, illetve a demokratikus ellenzék közös közönségen osztozása. A pártoldalak közül hagyományosan Orbán Viktor és a Fidesz rajongói oldala a legnépszerűbb, amelyeket a Jobbik oldala követ.

Átfedő tartalmak

Kíváncsiak voltunk, hogy milyen tartalmak kötik össze az egyes pártokat és a Simicska-médiabirodalmat, vagyis melyek azok a témák, amelyek leginkább izgalomba hoznak (avagy lájkolásra késztetnek) olyan Facebook felhasználókat, akik aktívak mind a Simicska-érdekeltségű pártos médiumokon, mint a demokratikus ellenzéki pártok oldalain. Ahogy az oldal-oldal hálózatból is jól látható, a demokratikus ellenzék közönségével a legnagyobb átfedésben a HírTv áll. A következő témák foglalkoztatták általánosságban ezt a közönséget 2016 áprilisában: Sándor Mária, vasárnapi boltzár körüli népszavazás-kezdeményezés majd a boltzár eltörlése, Habony Árpád ügyei, és a kötelezettségszegési eljárás a jegybank ellen. Ezen kívül az Együttel összefüggésben megjelent az oktatás helyzete, illetve DK kapcsán az Élet menete, mint átfedők által fontosnak tartott téma, amit máshol nem láttunk.

Belenéztünk abba is, hogy milyen témákat tartott érdekesnek a Fidesz, a KDNP és a Simicska-érdekeltségű médiumok átfedő közönsége, és ez a Helmut Kohl–Orbán Viktor találkozó volt.

Mindez azt sugallja, hogy a vizsgált Simicska-médiabirodalom tartalmának lájkolóihoz közel áll az demokratikus ellenzék néhány toposza, és a kormánypártoktól is az européer vonal tűnik vonzónak számukra,ahogy azt Helmut Kohl és a kötelezettségszegési eljárások témáinak megjelenése mutat. Sándor Mária mozgalma nemcsak a demokratikus ellenzéket, de a konzervatívnak gondolt közönséget is megmozgatta. A vasárnapi boltzár érzékelhetően megosztó volt, elutasítottsága pártvonalakon is túlnyúlt, amit jelen elemzés is alátámaszt.

Konkluzió

Bár egy-egy hónap vizsgálatából nem tanácsos levonni messzemenő következtetéseket (lásd Limitációk), házi kutatásunk mégis azt mutatja, hogy számottevő változás volt a Simicska-érdekeltségű pártos médiumok közönségében. Hogy ezt pontosan a G-nap okozta-e ennyi adatból nem tudhatjuk. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy vannak olyan tartalmak, amelyek fontosak mindkét politikai oldal közönségének számára. Nem utolsó sorban pedig elmondható, hogy a médiahatás-elméleti kutatások hasonló módszertannal új muníciót kaphatnak, mivel az online közösségek preferenciáinak az elemzésével lehhetővé válik politikai és társadalmi jelenségek, csoportok, akciók dinamikájának a pontosabb megértése.


Limitációk

Jelen kutatásnak nem célja egyéb, akár rejtett összefüggéseket keresni. Az adatokból nem tudni, hogy hányan kezdték el követni vagy hagyták el az oldalakat. A pontosság kedvéért érdemes volna hosszabb időszakra is megvizsgálni ugyanezeket az összefüggéseket, kiküszöbölendő a különféle szezonalitási hatásokat is. Továbbá megfontolandó több oldal bevonása is a kutatásba.

Szerző: Tóth Borbála

Szólj hozzá!

2015.05.07. 17:54 ntwrk.blog

A magyar kommunikációs szakma legbefolyásosabb online véleményvezérei

Címkék: kutatás internet hálózat konferencia magyarország véleményvezér közösségi média hálózatkutatás maven7 Novák Péter Kreatív Marketing Berényi Konrád Wolf Gábor Lévai Richárd Pécsi Ferenc Diktio Labs Kreatív magazin Damjanovich Nebojsa Dunder Krisztián Ihász Ingrid Forgács Mariann Hinora Bálint TOP 10 marketingesek TOP 10 online marketingszakemberek legjobb magyar marketingesek

2015 júniusában, Hálózatkutatás a marketingben címmel workshopot rendezünk a Kreatív magazin közreműködésével, aminek kapcsán arra is kíváncsiak voltunk, hogy kik ma Magyarország legbefolyásosabb online véleményvezérei marketing/kommunikáció témában, kik azok, akik igazán fontos névnek számítanak a szakmában.

Bizonyára minden, marketingben egy kicsit is járatos ember tudna valakit említeni, aki számára, vagy egy nagyobb közösség számára jelentős befolyással bír, de Diktio Labs termékcsaládunk elemzői arra vállalkoztak, hogy megtalálják azokat, akik tényszerűen, számokkal bizonyítva vannak hazánk legjobbjai között.

A pontosság biztosításának céljából egy hiteles, lehetőleg minél nagyobb adatmennyiséggel rendelkező forrást szerettünk volna választani, így esett a választás a Google keresőre. Mivel a motor weboldalak millióit indexeli napi szinten, biztosak lehetünk abban, hogy pontos adatokkal dolgozhattunk. Kollégáink scriptjeit használva a MédiaPiac által felsorolt szakembereket vetettük össze huszonnyolc, a területhez szorosan kapcsolódó keresőszóval, keresve azokat a weboldalakat, ahol említésre kerültek. A legtöbb említést magukénak tudó szakembereket több száz alkalommal említették, de a toplistán lévők mind büszkék lehetnek magukra, ugyanis senki sem végzett ötven említésnél kevesebbel.

A kutatás alapján így alakul a magyar kommunikációs szakma véleményvezér toplistája online:

  • Berényi Konrád - 301 említés
  • Damjanovich Nebojsa - 199
  • Lévai Richárd - 176
  • Wolf Gábor - 174
  • Dunder Krisztián - 153
  • Ihász Ingrid - 153
  • Pécsi Ferenc - 96
  • Forgács Mariann - 89
  • Novák Péter - 59
  • Hinora Bálint - 53

Az alábbi ábrán hálózaton ábrázolva is megtekinthetőek a szakemberek kapcsolatai:

diktio-labs-kreativ-top-marketing-szakemberek.png

Kattints ide a teljes méretű kép megtekintéséhez

Közülük néhányan a workshopunkon is aktívan részt vesznek majd: a délután lezárásaként egy kerekasztal-beszélgetés keretében a legjobb szakembereket kérdezzük arról, hogy szerintünk miként alakul majd az online- és influencer marketing, milyen trendek várhatóak a marketingben, valamint hogy mivel járulhat hozzá a technológiai fejlődés a szakma előrehaladásához.

Ezen felül további érdekes témákkal várunk minden érdeklődőt június 4-én a Mozsár kávézóban, a Kreatív és a Maven7 közös workshopján. További információ és regisztráció: http://www.kreativ.hu/esemeny/halozatkutatas/index.php.

1 komment

2014.12.19. 11:13 ntwrk.blog

Etikus hálózatkutatás - mire figyeljünk?

Címkék: kutatás etika hálózatkutatás maven7 etikus hálózatkutatás

A szervezeti hálózatelemzés méltán egyre népszerűbb. Diagnosztikai eszközként hatékony támogatást nyújt többek között a változásvezetés, a tudásmenedzsment, a csapatfejlesztés és a tehetségmenedzsment területén. Ráadásul, akik résztvevőként egyszer megértik a koncepció lényegét, nem tudnak majd ugyanúgy gondolkodni a szervezeti működésről, mint korábban. A hálózatkutatók ugyanakkor érzékeny adatokkal dolgoznak – ezért különösen fontos, hogy a tanácsadók mellett a megbízó HR vezetők is megismerjék a módszer etikai szempontjait.

1_3.jpg

A szervezeti hálózatelemzés olyan informális kapcsolatok megismerésére teremt lehetőséget, amelyek máskülönben láthatatlanok maradnának a vállalati vezetők számára. Az eközben felvett adatok éppen ezért, illetve személyes jellegük miatt különösen értékesek és szenzitívek. A szervezetben meglévő bizalom megtartása és a hálózatelemzés eredményessége szempontjából is fontos, hogy etikai megfontolásokat is érvényesítsünk az adatok felvétele, kezelése és megosztása, valamint a felhasználásuk célkijelölése során. Mindezért a felelős vezetők számára különösen fontos, hogy az etikai szempontokat szem előtt tartó tanácsadók segítségét válasszák.

1. A pszichológiai szerződés tiszteletben tartása

Mivel a szervezeti hálózatelemzés alapvetően a formális struktúra által nem kontrollált kapcsolatokat vizsgálja, érdemes megfontolni, hogy ezekből a viszonyokból mennyit szükséges és mennyit szabad megismerni. A szervezeti és a privát élet közötti határvonal kevéssé tiszta és igen keskeny. Ritka az olyan vezető, aki ne szeretné a lehető legtöbbet megtudni munkatársi környezetéről, mégis érdemes feltenni a kérdést: a vizsgálni kívánt kapcsolatok közvetlenül is összefüggenek-e a szervezetbeli teljesítménnyel. A hálózatelemzés céljának kijelölésekor fontos tiszteletben tartani a munkáltató és munkavállaló közötti pszichológiai szerződést, vagyis az informális kapcsolatukra vonatkozó kimondott és kimondatlan megállapodások összességét.

2. Az önkéntes részvétel szabadságának meghagyása

Bár a hálózatkutatás szempontjából szükséges, hogy a vizsgált szervezet vagy szervezeti egység minél több tagja (min. 80-85%) választ adjon a feltett kérdésekre, fontos hogy ez ne utasításra, hanem önkéntes alapon, pozitív érdeklődéstől vezérelve történjen. Ehhez természetesen kritikus a szervezeti vezetők példamutató támogatása, ugyanakkor a válaszok érvényességének biztosítása érdekében érdemes elkerülni a vezetői nyomásgyakorlást. Mivel a válaszadás során a munkatársak alapvetően nem csupán magukról, hanem kollégáikhoz fűződő kapcsolataikról közölnek adatokat, a kérdés típusától függően akkor is képet kaphatunk valakiről, ha ő maga nem is válaszolt. Az ehhez hasonló helyzetek elkerülése és etikus kezelése a tanácsadók feladata.

2_3.jpg

 

3. A szükséges előzetes tájékoztatás biztosítása

A szervezeti hálózatelemzésben résztvevő munkatársakat minden esetben tájékoztatni kell arról, hogy mi a vizsgálat célja és menete, hogy az általuk közölt adatokhoz ki és hogyan férhet hozzá, és hogy mindez milyen következményekkel szolgálhat rájuk nézve. A tájékoztatás elősegíti a bizalmi légkör kialakítását egy relatíve kevéssé ismert módszerrel szemben, és megkönnyíti a „szervezeti tükörben” látottak későbbi értelmezését, feldolgozását. Egy tájékoztató levélnél még többet jelenthetnek a hálózatelemzést előkészítő személyes beszélgetések, és a menetközben felmerülő kérdések megválaszolását segítő külső vagy belső kapcsolattartó személyek kijelölése.

4. A hozzáférési jogosultságok etikus kezelése

A hálózatkutatás egyik legfontosabb etikai dilemmája, hogy a felrajzolt hálózati térképen ki kit láthat névvel vagy név nélkül. Míg kisebb csoportok vizsgálata esetében kifejezetten fontos a nevek feltüntetése, nagyobb szervezetek elemzésekor a hálózati mintázatok tanulmányozása fontosabb. Természetesen a kiemelt, csomóponti helyzetben lévő szereplők nevesítése szükséges lehet a menedzsment akciók megfogalmazásához, ezzel kapcsolatban pedig külön is egyeztetni kell az érintett munkatársakkal. Általánosan elfogadható elv, hogy a nevek és adatok kezelésekor következetesnek kell maradni az előzetes tájékoztatás során bejelentettekhez a résztvevők biztonságérzetének és bizalmának megőrzése érdekében. A hálózatkutatás során érdemes eleve olyan szoftverrel dolgozni, amelyik támogatja a jogosultságok etikus kezelését.

5. Az értelmezésben nyújtott segítség

A hálózatelemzés eredményei váratlanul érhetik a szervezet tagjait, hiszen a „tükörbe nézve” olyasmit láthattak, amit korábban nem. A hálózati térképet vizsgálva akár megváltozhat az önmagukról és környezetükről kialakított képük is. Fontos, hogy a szervezet tagjai segítséget kapjanak a látottak értelmezésében és feldolgozásában, és hogy a pillanatnyi felbolydulás cselekvő mederbe terelődjön. Szükség van arra, hogy elkerüljük, vagy elviselhetővé tegyük a sérelmeket, mégis érdemes megőrizni a változtatásra, fejlődésre indító motivációt.

A szervezeti hálózatelemzés etikai szempontjainak felvetése azt a célt szolgálja, hogy érvényesülhessen az a két alapelv, ami szerint el kell kerülni az „ártatlanok” sérelmét, és biztosítani kell az értékteremtést – nem csak a szervezet egésze – de az egyes résztvevők számára is, például egyéni, személyre szabott visszajelzéseken keresztül.

3_2.jpg

 

A szerzőről:
Baksa Máté a Budapesti Corvinus Egyetem hálózatkutatás iránt érdeklődő hallgatója, aki szakdolgozatát a szervezeti hálózatelemzés etikai és kulturális kérdéseiről írta. A téma feldolgozását az etikai megközelítésre súlyt fektető vezető hálózatkutató cégek – köztük a Maven7 – tanácsadói tapasztalataira alapozta.

Szólj hozzá!

2014.11.25. 18:56 ntwrk.blog

Közlekedéspolitika mindenek felett

Címkék: politika kutatás internet hálózat facebook közösségi oldalak magyar politika közösségi média BKK Maven7

A napokban a fővárosi közgyűlés újratárgyalja a BKK feldarabolásának kérdését, egyúttal döntene Vitézy Dávid, a BKK vezetőjének sorsáról is. A tervezet ellen több civil szervezet emelte fel a hangját, illetve közösen felhívást intéztek a budapesti közlekedőkhöz arra kérve őket, hogy fejezzék ki nemtetszésüket a budapesti főpolgármesternek és a fővárosi képviselőknek küldött emailekkel. A Maven7-nél arra voltunk kíváncsiak, hogy a budapesti közlekedés megítélése felülkerekedett-e azon, hogy a Combino csak akkor kényelmes, ha jobb- vagy baloldali szavazó-e a válaszadó, vagy az idők során mindannyiunk ügye lett-e a közlekedéspolitika. Megnéztük, hogy az online vélekedéseknek megfelelően inkább a Fidesz–KDNP pártszövetség szavazói támogatják-e a Budapesti Közlekedési Központot – legalábbis ami a Facebookot illeti. A Maven7 aktuális témákat felölelő elemzéseinek második része következik.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy a korábbi online politikai elemzésünk számára összegyűjtött pártoldalak (vagyis azok országos és helyi szervezetei, valamint politikusai rajongói oldalai) és a Budapesti Közlekedési Központ, illetve a MOL Bubi közbringarendszer hivatalos Facebook oldalai (a továbbiakban BKK) között mekkora átfedés van, vagyis hány olyan ember van, aki egyszerre lájkolt az adott párt bármelyik rajogói oldalán egy posztot és a közlekedési vállalat két oldalán elhelyezett posztot. Tehát módszertanunkban nem arra figyelünk, hogy valaki csak belájkolt egy rajongói oldalt, hanem kifejezetten aktivitást nézünk, ezzel kiszűrve azokat, akik csupán informálódás céljából követnek egy-egy oldalt.

A 2014. szeptember 1-je és november 24-e közötti időszakra szorítkozó elemzésünk 446 830 Facebook felhasználó aktivitását mérte fel. Közülük 34 959-en lájkoltak posztot a BKK oldalán, 21 488-an voltak olyanok, akik nem mutattak aktivitást pártoldalakon. Vagyis a BKK oldalán aktív felhasználók 61%-a pártkötődés nélkülinek mondható, mert inaktívak voltak a vizsgált pártoldalakon.

Szinte az összes meghatározó párttal van átfedés a BKK és az adott pártok támogatói között. A legnagyobb átfedés egyrészt a Fidesz–KDNP pártszövetség és a BKK, másrészt a Párbeszéd Magyarországért (PM) és a BKK között figyelhető meg, míg a legkisebb átfedést a Demokratikus Koalícióval mutat az elemzés eredménye.

A Facebook rajongók aktivitását tekintve a közlekedési vállalat egy pártok felett álló szerv: a felhasználók lájkjai nem pártszimpátia mentén oszlanak meg, amit az mutat, hogy szinte mindegyik, mérhető támogatással rendelkező párttal mutat átfedést a két oldal. E pártok felettiséget az is alátámasztja, hogy a BKK oldalán aktívak 61%-a nem rendelkezik mérhető pártszimpátiával.

BKK-Párt hálózat

A Maven7 korábbi aktuális témát kiveséző elemzése a netadó ellenes tüntetések és a pártok kapcsolatait vizsgálta, az írás elérhető az alábbi linken.

További információ, sajtókapcsolat:

Blau Zsuzsanna
marketing kommunikációs vezető
zsuzsanna.blau@maven7.com
+36 30 210 4830

Szólj hozzá!

2013.05.28. 14:36 ntwrk.blog

Tényleg olyan egyszerű játék a foci? Hálózati dinamika a Bayern sikere mögött

Címkék: kutatás sport foci bajnokok ligája football dortmund bayern bl döntő network szociális hálózat hálózatkutatás sport hálózat

Jelmagyarázat - Támadások felépítése:

Az élek az egyes játékosok 3-3 legrelevánsabb passzát mutatják. A nyilak a passzok irányát jelzik.

  • Csak azokat a passzokat vizualizáltuk, amelyek a támadások részei voltak.
  • Csak azok a passzok láthatóak, melyek az előrefelé (ellenfél kapuja felé) vezetnek vagy azonos pozíciójú (pl. középpálya-középpálya) játékosok között mentek végbe. 

Champions League english small.png
Az infografikát az Avalanche Kreatív Ügynökség készítette.
Klikk a képre a nagyobb képért.

Meccsek hálózatos vizualizációjával újfajta szemszögből lehet a labdarúgás világába betekintést nyerni. Mivel a Maven7 csapata igazi sportrajongó, ezért az év foci eseményét a Bajnokok Ligájának döntőjét nem hagyhattuk ki elemzési palettánkból.

Mindenki tudja, hogy “A foci egyszerű játék, 22 ember kerget egy labdát 90 percen keresztül és mindig a németek nyernek” -főleg, ha csak német csapatok játszanak. De ha olyan egyszerű lenne ez a sport miért, követnék milliók világszerte az eseményeket? Miért lenne akkora biznisz a sportfogadás, és miért is készülne elemzések tucatja? Mert a foci nem is olyan egyszerű.

Vessünk egy pillantást a két döntős legfontosabb passzainak hálózatára. Passzok (fekete él), kapura lövések (kék él) és gólok (piros élek) repkednek a játékosok között. A két hálózat vizualizációja önmagában is szép (Köszönjük Avalanche!), de a kérdés leginkább az, hogy értelmezésükkel közelebb juthatunk-e ahhoz, hogy miért is a Bayern München és nem a Borussia Dortmund győzött?

A hálózatokat elemezve könnyen azonosíthatóak a legalapvetőbb különbségek és hasonlóságok a csapatok támadási stratégiájában. A hálózati (támadási) struktúra elsőre roppant hasonló, hiszen mindkét csapat hasonló felállást (4-2-3-1) követett, és a játékosok közötti dinamikák sem térnek el különösen. A hátvédek erős kölcsönös kapcsolatokkal rendelkeznek, bár a Bayern inkább a bal, a Dortmund inkább a jobb oldalon volt erősebb. Mindkét csapat legtöbb passzt kapott játékosa középpályás, Schweinsteiger és Gündogan.

És miért pont a Bayern nyert?

Természetesen a focit azért szeretjük, mert változatos és nem minden csapat ugyanolyan. Miben különbözött a két csapat játéka leginkább szombat este? A passzolási adatok alapján a Dortmund kulcsfontosságú figurája Reus volt, amelyet igazolni látszik az is, hogy a csapat egyetlen gólját is ő harcolta ki (11-es). Csapattársai szinte minden kapu felé irányuló akcióban őt keresték passzaikkal, centrális pozíciója az ábrán jól kivehető. Adódik a kérdés, hogy mi lett volna, hogyha az eredetileg ezen a poszton játszó Götze kerül a csapatba, és így Grosskreutz helyére pedig Reus.

Jobban szemre vételezve a hálózatok felső részét jól látszik, hogy a Bayern a széleken aktívabb volt és kevésébe egy személyre központosult a támadása, mint a Dortmundnak. A bőrnadrágosok csatárai hatékonyabban működtek együtt – hálózati szavakkal élve több a kölcsönös kapcsolatuk, Ribéry támogató szerepe a baloldalon az egész támadást sokkal hatékonyabbá tette. A dortmundi támadó középpályának (egyet kivéve Błaszczykowski - Gündogan) nincsenek kölcsönös kapcsolatai sem egymással, sem pedig más csapatrészekkel. Ezzel szemben a Bayern támadó középpályásainak egy, a teljes középpályás sornak 3 kölcsönös kapcsolata van (Schweinsteiger - Ribéry, Müller – Robben, Ribéry – Martinez), ami erősebb együttműködési mintázatokat mutat a támadásban. A középpályások teljesítménye jó indikátora lehet az egész csapat teljesítményének. Schweinsteiger pontosabban játszott és passzolt (87 passz, 73 sikeres, ami 84%-os hatékonyság), mint Gündonan (56-ból 31 sikeres passz, ami 62%-os hatékonyság). A Bayernek összesen 640 passza volt 72 százalékos hatékonysággal, a Borussiának azonban csak 448 passzt sikerült, 60 százalékos hatékonysággal véghezvinnie.

Továbbá talán a két, balszélső (támadó középpályás), Ribéry és Grosskreutz passzhálózati helyzete közötti eltérés érdemel figyelmet. Míg Ribéry-t négy társa is aktívan megtalálta labdákkal, addig dortmundi riválisát csak ketten, ami szintén azt mutatja, hogy különösen a bal szélen a München lényegesen aktívabb tudott lenni ellenfelénél.

Érdekesség, hogy a müncheni gólokhoz vezető közvetlen passzok atipikusak, kevésbé voltak jellemzőek a meccsen adott játékosok között, ezért sem szerepelnek az ábrán (Robben-Mandžukić illetve Ribery-Robben).

További érdekes eredmény, hogy a kapusoktól induló támadások a Dortmundnál gyakoribbak volt, ráadásul a védelem is sokkal támadóbb jellegű focit játszott a hálózatalapján – Boateng leginkább előre adta a labdát s Dante viszont inkább hátrapasszolt.

2 komment

2013.03.18. 10:27 ntwrk.blog

A Harlem Shake-story, avagy egy meme születése

Címkék: kutatás hálózat social network vírus hálózatok twitter network közösségi média hálózatkutatás terjedés harlem shake

Mindannyian találkoztunk vele, ha nem Twitteren vagy YouTube-on, akkor valamelyik Facebook ismerősünkön keresztül, aki maga is elkészítette a személyre szabott verzióját. Azt azonban, hogy hogyan lett egy félpercnyi videóanyagból ekkora szenzáció, csak kevesen tudják.  A SocialFlow munkatársai Twitter adatok elemzésével térképezték fel a meme terjedését, azonosítva azokat a célcsoportok, akik eszkalálták a jelenség terjedését. A kutatás két hét alatt 1.9 millió tweetet gyűjtött, amik tartalmazták a ’harlem shake’ kifejezést, vagy annak variációit.

A Harlem Shake nem más, mint egy táncstílus, ami New Yorkban honosodott meg mintegy 30 évvel ezelőtt. A Rucker Parki kosármeccsek félidejében egy cingár férfi, akit csak Al.B. néven ismertek, a pályán lévőket szórakoztatta sajátos táncmozdulataival. A stílust akkor szívta fel a mainstream kultúra, amikor 2001-ben G.Dep ”Let’s Get It” című  videoklipjében is feltűnt. A meme őrület előtt gyakoriak voltak magára a táncmozdulatra vonatkozó referenciák is, például „I just passed my final exams! *harlem shakes*” formában, ami annyit jelentett, hogy a kedves végzős örömében táncolt sikeres érettségije után. A zenei aláfestésként szolgáló Bauuer szám 2012 Augusztusában jelent meg, a következő hónapokban azonban csak mérsékelt figyelmet kapott, egészen februárig.

kép1.jpg
A Harlem Shake Meme evolúciójának első napjai.
Kékkel a táncstílusra vonatkozó referenciák láthatóak, míg zölddel az első három videó verzióra utaló tweetek.

Február 2-án, a The Sunny Coast Skate videója hozza létre a meme végleges formáját a maszkkal és a jump cuttal. Három nappal később, PHL_On_NAN remixe 24 órán belül 300 ezres nézettséget produkált, a 7-én felkerült hiimrawn verzió (v3), amiben a Maker Studios munkatársai szerepelnek, már 7.4 millió találatot könyvelhett el a következő héten. Ezt követően a jól ismert internetes cégek (BuzzFeed, CollegeHumor, Vimeo és Facebook) sem váratnak magukra sokat saját verziójukkal.

kép2.jpg

A SocialFlow a re-tweetek, majd a tweetelők közti szociális kapcsolatokat térképezte fel, és ültette át hálózatokra. Utóbbi módszer segítségével azonosíthatóvá váltak azok a háttérben meghúzódó csoportok, akik a legnagyobb befolyással voltak a videó internetes karrierjére. Az ábrán minden pont egy felhasználót jelöl, aki Február 7-én vagy 8-án valamilyen módon utalt a memere. A körök olyan klaszterek, amelynek pontjai valamilyen attribútum mentén hasonlítanak egymásra, ezzel olyan csoportokat alkotva, mint az afro-amerikai felhasználók (akik eredeti kontextusában használják a harlem shaket), a különböző zenei felhasználók, a brazilok, vagy a YouTube szuper-felhasználói.

kép3.jpg

Alig egy nappal később, Február 9-én és 10-én már újabb közösségek bukkannak fel, és a hálózat sűrűsége már ránézésre is sokkal nagyobb. A zenészek türkizkék csoportja továbbra is megmarad, a machinimával azonban egy gamer klaszter is formálódik. A két képet összehasonlítva világos, hogy először egymástól távolabb álló közösségek kapták fel a memet, akiket követnek a nagyobb média outletek, akik a köztes területeket foglalják el, végül pedig különböző nemzetiségek és YouTube közösségek is csatlakoznak.

A tíz legjobb Harlem Shake videó.

A memek az internetes tömeghisztéria legújabb formái, a kortárs digitális kultúra azon szerves részei, amelyeket a szociális hálózatok kreálnak és terjesztenek. Nemcsak óhatalanul figyelmet követelnek maguknak (Hungaromém), de komoly trendszetterek is. Elkerülhetetlen, hogy előbb utóbb valaki hasznot húzzon a jelenségből, már a Harlem Shaket is jó pár brand lovagolta meg, azzal a nem titkolt céllal, hogy cool-abbnak tűnjön. Az egyik legjobban elsült próbálkozás, a Pepsi kreációja volt, amiben Jeff Gordon Nascar versenyző és csapata eresztették el a hajukat.

Mint a legtöbb internetes jelenség esetében, az idő itt is kulcsfontosságú. Minél hamarabb sikerül egy cégnek azonosítania a véleményformáló közösségeket, annál hamarabb tud hasznot húzni belőlük. A hálózatok kiváló megközelítési módszert nyújtanak az ilyen és ehhez hasonló jelenségek vizsgálatához, hiszen a globális világháló egyre sűrűsödik, a memek impakt faktora pedig egyre nagyobb lesz. A kérdés már csak az, mi lesz a következő internetes őrület, ami megköveteli a maga 15 (másod) percét.

További részleteket a teljes, angol nyelvű cikkben olvashattok az alábbi linken.

2 komment

2013.03.06. 12:00 ntwrk.blog

Hálózatokkal az autizmus nyomában

Címkék: kutatás hálózat autizmus autista network hálózatkutatás emberi agy autista emberi agy

Egy amerikai kutatás a hálózatelemzés módszertanával dolgozik azon, hogy magyarázatot adjon bizonyos, tipikusan autista viselkedésformákra.

A Bostoni Gyermekkórház neurológusai EEG segítségével azt vizsgálták, hogy milyen nyomvonalakon terjed az információ az olyan gyerekek agyában, akik autizmusban szenvednek. Az eredmények minden várakozást felülmúltak, kiderült ugyanis, hogy a vizsgált betegek agyműködése strukturális eltéréseket mutat az egészséges agyakhoz képest: az alanyok agyában többszörösen redundáns kapcsolatok vannak az agy szomszédos területei között, amik a hosszabb kapcsolatok rovására működnek.

connectome-of-brain-malformation.png

Dr. Jurriaan Peters neurológus, Maxime Taquet Phd hallgató és Dr. Mustafa Sahin vizsgálata két autista csoporttal dolgozott: 16 klasszikus autizmusban szenvedő, és 14 genetikai okokból kifolyólag érintett, ún. tuberous sclerosis complexes (TSC) gyereket hasonlítottak össze 46 egészségessel, és 29 TSC-s, de nem autistával. A tapasztaltak mindkét csoportban megegyeztek: a rövidtávú kapcsolatok száma az agyban messze a meghaladta a hosszabb, távolabbi területeket összekötőkét. Egy ilyen jellegű hálózat, amiben a rövid kapcsolatok dominálnak, összhangban áll az autizmus tipikus viselkedésmintáival: egy autista gyermek gond nélkül tud összpontosítani egy konkrét, koncentrációt igénylő feladatra (például az utcanevek memorizálására), de komplexebb feladatok elvégzése során, amelyek az agy távol eső részeit mozgósítanák, már nehézségekbe ütközik. Az utóbbira jó példa a harag mimikus megjelenése: egy autista gyermek nem tudja értelmezni a kifejezést, hiszen az agy vizuális központja és az érzelmi centrum között nem megfelelő az összeköttetés, az információ feldolgozása lokálisan megvalósul ugyan, de az nem jut el az agy többi részéhez.

1989_iconic_rainman1.jpg

Az esőember Raymond Babbittja a mozivászon legismertebb autista karaktere, aki páratlan memóriával és matematikai tehetséggel rendelkezik, de képtelen feldolgozni bárminemű változást. Érdekesség csupán, hogy a karakter autizmusa álomgyári adalék volt, a szerepet ihlető Kim Peek ugyanis más rendellenességben szenvedett.

A hálózatelemzés - amely a kognitív neurológia egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata – fedezte fel elsőként a gyermek autista agy „rugalmas” aspektusát: az A-ból B-be történő eljutás a redundáns kapcsolatoknak köszönhetően több módon is megvalósulhat, nincs egyetlen csomópontja. A légi közlekedés analógiája jól szemlélteti a jelenséget: Bostonból Brüsszelbe akkor is eljutunk, ha a londoni Heathrow épp zárva van, hiszen mehetünk New York JFK-jén keresztül. Az autista gyermek agyában hasonlóképpen áramlik az információ adott területek között. Bár a struktúra előnyös a légi közlekedésben, agyműködés szempontjából nem feltétlenül ideális: ez a hálózat egyszerűbb, és kevésbé specifikált, ami nehézséget okozhat a környezetből beérkező információ feldolgozásában.

A tanulmányról többet, eredeti nyelven a psyposton olvashattok.

Szólj hozzá!

2013.03.05. 10:23 ntwrk.blog

Vicsek Tamás az év innovátora!

Címkék: kutatás hálózat azonosítás hálózatkutatás vicsek maven7 vicsek tamás ELTE

A Maven7 tudományos igazgatója nyerte idén az ELTE Innovatív kutatója díjat, amit a hetedszerre megrendezésre kerülő innovációs napon adtak át a Lágymányosi Campuson, február 26-án.

InnovNap20130226_01.jpg

Vicsek Tamás, az ELTE Biológiai Fizikai Tanszékének egyetemi tanára, és az ELTE-MTA Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoportjának vezetője

A konferencia kimondott célja az akadémiai és piaci szféra összekapcsolódásának serkentése a kutatási eredmények gyakorlatban történő hasznosítására, illetve az egyetem kapcsolatának erősítése a vállalati szektorral. Vicsek Tamás idén azzal érdemelte ki az elismerést, hogy a nagy hálózatok belső szerkezetének feltárásán, illetve annak módszertanán dolgozott, ezzel pedig nem elhanyagolható módon profitot termelt az egyetemnek.

A konferencia vendégelőadói között egyébként olyan nevek szerepeltek, mint Klinghammer István, az ELTE volt rektora (és az új felsőoktatási államtitkár), Nikodémus Antal, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője, Deák Csaba, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnökhelyettese, Fábián István, a Debreceni Egyetem rektora, és Németh Gábor, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának igazgatója. A konferencia előadásai online is elérhetőek.

Szólj hozzá!

2013.02.27. 10:39 ntwrk.blog

Marvel hősök hálójában - INFOGRAFIKA

Címkék: kutatás hálózat képregény marvel pókember hulk hálózatkutatás amerika kapitány képregény hősök marvel hősök

A hős nem jár egyedül – legalábbis ezt sugallja a szuperhősök kollaborációs hálózata, amelyen az éppen reneszánszukat élő panel karakterek közös megjelenéseit vizsgáltuk hálózatkutatási módszerekkel. A Marvel univerzum 100-nál többször együtt publikált karaktereit aszerint színeztük, hogy ki melyik csapat színeiben tevékenykedik. Részletes elemzéssel egy korábbi cikkünk szolgál, most az Avalanche kreatív ügynökség készített hozzá egy új infografikát! A nagyításhoz KLIKK a képre!

marvel_hosok_halojaban_magyar_kicsi.jpg

Szólj hozzá!

2013.02.19. 11:44 ntwrk.blog

A politika szövevényes hálózata – az amerikai elnökök beiktatási beszédei

Címkék: politika kutatás hálózat elemzés network azonosítás amerikai elnökválasztás hálózatkutatás

Az angol Guardian egy olyan kutatást rendelt, ami 1969 és 2013 között, Nixontól Obamáig vizsgálta a soros elnökök beiktatási beszédeit, az alábbi szempontok alapján.

Az amerikai elnökök beiktató beszéde nagyjából leképezi a következő prezidenciális turnus négy évének agendáját, éppen ezért már meglehetősen sok kutatás alanyát képezte. Az eddigi vizsgálatok túlnyomó része a kulcsszavak előfordulási gyakoriságára koncentrált, amivel nem igazán térképezhetőek fel a tartalmi változások, hiszen a politikai diskurzust általában elnyomják az olyan szavak, mint a „nemzet”, a „nép” vagy a „világ”. Ami ezekből információtartalommal bírhat, az a fogalmak bevezetésének ideje, és a közöttük lévő kapcsolat. Ezen a ponton lép be a hálózatelemzés.

A dinamikus hálózatokban a szavak pontokat, az élek pedig közös előfordulásokat jeleznek; minél közelebb esik két pont egymáshoz, annál gyakrabban fordult elő közösen a két kifejezés. Az azonos témakörbe tartozó fogalmakat színük csoportosítja. A pontok mérete azt jelzi, hogy hány témakörbe tartozik az adott fogalom, vagyis minél nagyobbak, annál többször említik őket, vagy összekötő kapcsokat képeznek két téma között.

A szöveg hálózatelemzési metodológiájának alapjai a már említett közös előfordulások, amiket a Nodus Labs Textexture szoftvere elemez, végül pedig gráfokat készít. A nyers gráfokat ezután a Force Atlas algoritmussal formázzák: a kapcsolatban álló (közösen előforduló) pontok közel kerülnek egymáshoz, míg a különállók távol. A készen kapott, rendezett gráf már kiváló szemantikai térképként szolgál a szöveghez. Egy másik algoritmus végzi a pontok csoportosítását kapcsolataik alapján, amiket aztán a már említett módon, különböző színekkel jeleznek. A pontok méretet központiság mutatók alapján számolják. Fontos megemlíteni, hogy ezek a hálózatok sokkal komplikáltabban egy hagyományos szó vagy tag felhőhöz képest, amik csak gyakoriságokkal operálnak, míg előbbiek a kapcsolatok minőségét is figyelembe veszik.

 

Obama 2013-as beiktatási beszédének hálózata:

A fenti videó a szöveg szerkezetének szerkezeti változásait mutatja a vizsgált időszakban.

Bush, 2001:

Bush,  2005:

 

Az ifjabb Bush 2001-es beszédében például elsőként használja az idő (time) fogalmát arra, hogy sürgesse bizonyos politikai pontjainak a véghezvitelét.  Minden a máról (today) és a mostról (now) szól. A második turnus beszédében a hangsúly áttevődik a szabadságra (liberty, freedom), a trükköt Reagan elnök is sikeresen alkalmazta a második négy évének indító beszédében.

 

Obama, 2009:

Obama, 2013:

 

A retorika mestere 2009-ben elődeinek legjobb pontjait kombinálja, nemhiába, a szó (word) fontos helyet foglal el a hálózatban, hiszen beszédének azon részeire utal, ahol másokat idéz. Négy évvel később az idő (time) és szükség (requirement) fogalmak válnak fontossá, nem véletlenül, az elnöknek komoly kritikákra kellett reflektálnia a gazdasági és politikai helyzettel kapcsolatban, Obama pedig minden további nélkül eleget tett a feladatnak.

A módszertanról bővebben: http://noduslabs.com/research/pathways-meaning-circulation-text-network-analysis/

A cikk forrása:
http://noduslabs.com/cases/presidents-inaugural-speeches-text-network-analysis/

 

 

 

 

Szólj hozzá!

2013.02.11. 11:59 ntwrk.blog

Gyakornokot keresünk!

Címkék: kutatás hálózat network hálózatkutatás gyakornok maven7

Maven Seven Hálózatkutató Zrt.(MA képzésben lévő) hallgatót keres 2013. márciustól

Szakmai Gyakornoki

feladatok ellátására

i-want-you.jpg

A Maven7 Magyarországon egyedülálló és nemzetközileg elismert hálózatkutatási és adatbányászati tapasztalatokra épülő üzleti szolgáltatásokat nyújt partnerei részére. Erős tudományos és szakmai háttérrel rendelkezünk a hálózatkutatás terén. Cégünkről többet megtudhat a www.maven7.hu weblapon.

A gyakornoki program 2013 márciusában indul és egy féléves időszakot takar. Azt várjuk, hogy a gyakornok hetente 2 napot töltsön a Maven7-nél.

 A gyakornok feladatai: 

Támogatás...

§  kutatások előkészítésében

§  adatrögzítésben, adatfeldolgozásban

§  eredmények kiértékelésében

§  prezentációk összeállításában

Elvárások: 

§  lelkesedés, kitartás

§  statisztikai, adatelemzé....A teljes felhívás megtekintéséhez klikk ide!

Szólj hozzá!

2013.01.24. 10:41 ntwrk.blog

Személyre szabott szociális háló 2. - Wolfram Alpha újratöltve

Címkék: kutatás internet hálózat social network facebook network közösségi oldal közösségi oldalak szociális hálózat közösségi média hálózatkutatás classmates

Előző cikkünkben már bemutattuk a Wolfram Alpha Facebook elemző alkalmazását, ami most újabb praktikákkal gazdagodott, és még színesebb képet ad szociális hálónkról.

1_2.jpg

Az első frissítés a vizualizációban történt, ahol a kapcsolatok már aszerint színeződnek (1.kép), hogy milyen csatornákon keresztül kapcsolódnak hozzánk ismerőseink. Vegyünk egy példát: ha egyetemi hallgató a felhasználó, sok egyetemi ismerőssel rendelkezik, és egy nagyobb középiskolás baráti körrel. Lehetnek olyan egyetemi barátok, akik közös középiskolába jártak, és hídként jelennek meg a hálózatban, mint a két egyébként különálló baráti csoport összekötői. Az új színezési módok új szűrési lehetőségeket is lehetővé tesznek (kor, nem, párkapcsolati státusz, tartózkodási hely szerinti szűkítés), amikkel új fényben jelenhet meg ismerősi körünk, és olyan kérdésekre kaphatunk válaszokat, mint: egy korosztályba tartoznak a szülővárosunkból származó barátaink, egy baráti körből kerülnek ki házas ismerőseink, és ki a legpopulárisabb egyetemi ismerősünk? Az egér mozgatásával az egyes pontok személyazonosságára is fény derül, egy klikk pedig a profiljukra irányít minket.

2_2.jpg

Összességében öt „szerep” különíthető el a hálózatban: insiderek és outsiderek, szomszédok és gatewayek és összekötők (2.kép). Az insiderek és outsiderek egymás ellenpárjai: az insidernek sok közös ismerőse van a felhasználóval (pl. közösen kezdték az egyetemet), míg az outsiderekkel vagy nagyon kevés közös barát van, vagy egy sem (pl. egy ismerős akivel egy nyaralás során találkoztak). A gatewayek és szomszédok hasonló ellenpárok: a gateway, vagy kapu barátnak sok olyan kapcsolata van, ami a felhasználó saját hálóján kívülre mutat (pl. az egyetemi újság szerkesztője), míg egy szomszéd kevés a közös körön kívüli ismerőssel rendelkezik (pl. a felhasználó ikertestvére).

A vizualizáción és a szerepeken túl az Alpha csapata meglévő adatbázisát kamatoztatva olyan dolgokat tud megmutatni, amiket egyébként nem látnánk. A barátaink tartózkodási helyének elemzésével a földrajzi kapcsolatok is felrajzolhatóak: ki a földrajzi szempontból legérdekesebb ismerős, ki van a legközelebb az északi sarkhoz vagy az egyenlítőhöz, de még azt is, hogy ki tartózkodik a legmagasabban a tengerszint felett (3.kép).

3_1.jpg

A geográfiai távlatokon túl történeti aspektusban is vizsgálhatóvá válik a profilunk, ha a riportunk tetején engedélyezzük, hogy a Wolfram adatokat gyűjtsön róla. Amint elég információ gyűlt össze, email értesítőt kapunk, és megtekinthetjük a profilunk evolúcióját. A Facebbok History Analytics  összegyűjti mely ismerősink költöztek el, vagy házasodtak össze és egy ábrán mutatja azt, ami egyébként feledésbe merült a Timeline folyamában.

A proszociális felhasználók tudományos célokra is felajánlhatják adataikat, amiken a Wolfram kutatói a későbbiekben mintákat keresnek. Az adat donorok segítségével további fejlesztéseken dolgoznak majd.

A szoftver az alábbi linken érhető el. Figyelem! Továbbra is addiktív.

2 komment

2012.12.14. 13:06 ntwrk.blog

A szociális hálók anatómiája

Címkék: kutatás internet hálózat social network facebook network közösségi oldalak véleményvezér szociális hálózat terjedés

2007-ben, a Wall Street Journal különböző megosztó és kollaboráló oldalakon végzett kutatást, mintegy 25 ezer felhasználó bevonásával. Végeredményeik érdekes tendenciákat mutattak: az AOL Netscape oldalán, akkori 1 millió felhasználójával, az „érdekes” címkével ellátott postok 13%-a egyetlen felhasználótól, a 27 éves ohiói programozótól, STONERS-től származott. A Digg-en, azon postok egyharmada, amik elég érdekesnek bizonyultak a főoldalra, az oldal 30 felhasználótól kerültek ki.

382b276.jpg

A legfigyelemreméltóbb eredmény azonban a Reddittel kapcsolatban került napvilágra. 2007-ben az oldal usereinek száma 400 ezer körül mozgott, a legbefolyásosabbjuk pedig Adam Fuhrer volt, aki az igazságszolgáltatás érdekesebb híreiből, és új szoftverekből mazsolázott. Legsikeresebb témája az új Windows Vista operációs rendszer hibáinak feltárása volt. Az újságírókat nem kis meglepetés érte, amikor kiderült, hogy Adam Fuhrer 12 éves, és Torontóban él a szüleivel, ahol az általános iskola padjait koptatja.

Bár mindenkit befolyásolnak az online szociális hálók, sokan nem vagyunk tisztában vele, hogyan is működnek valójában, és hogy irányító mechanizmusaik milyen hatással vannak ránk, a felhasználókra.

SocialMediaLandscapeOrganism.png

Vegyük például azt, hogy az olyan oldalak, mint a Facebook, a LinkedIn vagy a Twitter nem kész siteokként bukkannak fel, hanem napi szinten változnak és fejlődnek úgy, hogy újabb és újabb emberek csatlakoznak, akik építik a maguk szociális hálóját. Tudományos kutatások (például a skálafüggetlenséggel foglalkozó elméletek) kimutatták, hogy a hálózatok fejlődése preferenciális alapon működik, vagyis minden újonnan csatlakozott nagy valószínűséggel a már populáris pontokhoz fog kapcsolódni a hálózatban. Ez a preferenciális kötődés több dologra is magyarázatot ad a hálózatokkal kapcsolatban:

  1. Egy online közösség hálózata strukturálisan függ kapcsolatainak fejlődésétől. Az, hogy hogyan nézett ki ma, meghatározza milyen lesz holnap, és a holnapi változások rajzolják ki a holnaputáni képet. Miután minden változás individuális döntés végeredménye, hosszabb előrejelzéseket nehezebb adni.
  2. A befolyások eloszlása Pareto 80-20-as szabályához hasonlóan nem egyenletes. Léteznek kulcsszereplők, akiknek a kezében összpontosul a hatalom, és több ezer vagy millió felhasználót tudnak elérni. Ugyanakkor nehéz megjósolni, kik lesznek ezek a felhasználót, hiszen a véletlen kiemelkedően fontos tényező a network szerveződésében. Hogy lett a 12 éves kanadai fiúból a legolvasottabb felhasználó? valószínűleg írt valami megkapót, ami felkeltette az egyik véleményvezér figyelmét, akinek a követői is felfigyeltek. A folyamat – ami szintén nem idegen a hálózatok világában – önmagát gerjesztette, hiszen minél több ember ért el Adam, azok egyre nagyobb tömegeket hoztak magukkal.

Egy pillanatra képzeljük el, hogy a Microsoft vezérigazgatói fotelében ülünk, és tudni szeretnénk, ki lesz a következő Adam Fuhrer. A szénánk nem állna különösebben jól, hiszen jobb esélyünk lenne annak megtippelésére, hogy 2023-ban milyen napokon fog sütni a nap Óbudán. Annyiban azonban biztosak lehetünk, hogy lesznek még Adam Fuhrerek, ahogy volt egy 13%-os Netscape felhasználó, és 30 Digg user, akik a postok többségét generálták.

Azt mondhatjuk, hogy bár a hálózatok szerkezeti változásai egyéni szinten megjósolhatatlanok, kollektívan viszonylag előreláthatóak. A lokális, individuális fejlemények (a véleményvezérek személye) végkimenetele kérdéses, hiszen a fenti pontokba foglalt szervezősdi módokon alapulnak. A befolyás eloszlása azonban Pareto 80-20-as szabálya mentén történik, amiből kifolyólag elkerülhetetlen lesz annak koncentrációja. A kérdés már csak az, hogy melyik szociális háló vagy üzletág lesz képes kezelni ezt  az előreláthatatlan, ugyanakkor elkerülhetetlen szerveződést?

 Az eredeti cikk itt tekinthető meg.

Szólj hozzá!

2012.11.12. 10:31 ntwrk.blog

Barangolók térképe 2.

Címkék: kutatás internet hálózat network hálózatkutatás

A nyáron már beszámoltunk arról, hogy egy orosz programozó feltérképezte az Internetet. Most izraeli kutatók vállalkoztak a feladatra, egy új módszertannal. A végeredmény: a ma létező legpontosabb térkép a világhálóról.

Több peer to peer kapcsolattal növelhető lenne az Internet kapacitása, és működése is zökkenőmentesebb lenne - legalábbis ezt állítja egy nemrég publikált tanulmány, ami az Internet szerkezetét vizsgálta. Shai Carmi, az izraeli Bar Ilan Egyetem fizikusa az első kutatást készítette el, amely funkció és összeköttetései szerint rendszerezte a világhálót. A végeredmény a web legpontosabb képét adja, ami valaha készült.

1_1.jpg

A kapott hálózat központjában 80 kritikus pont található, amelyet 5000 egyéb pont övez. A külső „kéreg” 15 000 izolált ponot mutat, amik szorosan függnek a magtól. A mag leválasztását követően érdekes dolog történik: a kéreg pontjainak 30%-a izolálódik, a fennmaradó 70 viszont továbbra is összeköttetésben marad, mert elég peer kapcsolata van ahhoz, hogy a mag nélkül is működjön. A magnak köszönhetően bármely négy pont elérhető négy lépésen belül, mag nélkül ez a szám megduplázódik. Carmi szerint ezek, a magot megkerülő útvonalak azok, amelyek tehermentesítik a központot, és növelhetik a hatékonyságot.

A kutatás 5 000 online önkéntes segítségével történt, akik egy letölthető programmal azonosítottak 20 000 pontot. A program pingekkel információkat kér az adott oldalról, és nyomon követi az információáramlás vonalát. Az eddigi kutatások során ezt számítógépekkel végezték, az új metódussal két éven keresztül, napi szinten gyűjtöttek adatokat, és 6 millió mérést végeztek, ami az Internet 20%-át fedte le.

4.jpg
Centralitás és periféria - az internet belső magja és külső pontjai.

A kutatók a k-shell modell segítségével hierarchikus szerkezetet vázoltak fel, amely azt veszi figyelembe, hogy egy adott pont milyen jól kapcsolódik a többihez.

További részletekért keressétek fel a Proceedings of the National Academy of Sciences adatbázisát!

Szólj hozzá! · 1 trackback

2012.10.31. 10:18 ntwrk.blog

A social média lesz a demokrácia megmentője?

Címkék: politika kutatás internet hálózat social network választások facebook obama network közösségi oldal romney közösségi oldalak közösségi média hálózatkutatás

A Nature szeptemberi cikke arról számol be, hogy egy szavazásra buzdító social media alkalmazás mérhető hatással volt a politikai aktivitásra. A Californiai Egyetem munkatársai a Facebookkal közösen az első olyan kutatást bonyolították le, amely egy ilyen közvetlen hatást bizonyít.

democrat-republican-FDA-USer-Fees-Inspections-Lobbying-canslerconsulting.jpg-2.jpg

2010. novemberében, minden amerikai Facebook felhasználót egy emlékeztető fogadott a hírfolyamában, ami arra hívta fel a figyelmét, hogy aznap (kongresszusi) választások vannak, és információk voltak megadva a közeli szavazófülkékről, valamint egy „Én szavaztam” opcióval a profiljukon is feltüntethették, ha éltek a lehetőséggel. Egy folyamatos számlálóval azt is láthatták, hogy hányan szavaztak már. A „get out the vote” célközönsége a modern demokráciák apatikus szavazója, módszere pedig roppant egyszerű: megmutatja azon ismerőseink képét, akik már szavaztak. A metódus működik, ugyanis nemzeti szinten 340 ezerrel (!) növelte a leadott szavazatok számát.

app.jpg

A kutatás kimutatta, hogy a hatás elsősorban az erős kötéseken  (közeli barátok, rokonok stb.) keresztül terjed, ezzel azt sugallva, hogy a gyenge kötésekkel szemben a virtuális terekben ezek azok, amelyek befolyásolják a magatartást. 

A kísérlet keretein belül két, egyenként 600 ezer felhasználót tartalmazó kontroll csoport is véletlenszerűen kiválasztásra került. Az egyik csoport nem látta ismerősei profilképét, csak az üzenetet kapta meg, míg a másik csoport semmilyen emlékeztetésben nem részesült. A nyilvános szavazati adatok alapján kimutatták, hogy az online kampány 60 ezer szavazatért közvetlenül, további 280 ezerért pedig közvetve volt felelős. Utóbbit a kutatók „szociális fertőzés”-nek nevezték, és gyakrolatilag a szavazó barátok szavazó ismerőseinek felel meg.

i-voted1.gifÉrdekesség, hogy a „szavazott” státuszú emberek 4%-a nem mondott igazat, tehát nem ment el ténylegesen szavazni. A poltikai orientációról nem sokat tudni, mivel a felhasználók csupán 1%-a vállalja nyilvánosan, hogy melyik oldalra húz a szíve.

A kampány azért nem elhanyagolható, mert az eddigi, politikai aktivitást serkenteni célzó próbálkozások közül egyik sem bizonyult áttörően sikeresnek. A legbeváltabb módszer az ajtóról ajtóra járás, amit önkéntesek végeznek. A legkevésbé hatékony ösztönző az email, ami azonban gyakran még a spam szűrőkig sem ér el. A politikai befolyáson kívül olyan más közösségekkel is kísérleteznek a kutatók, mint a dohányzással, az alkoholfogyasztással vagy a fogyókúrás  programokkal kapcsolatos csoportok.

A kísérletől a NY Times és a BBC is beszámolt.

Szólj hozzá!

2012.10.26. 12:31 ntwrk.blog

Odüsszeusz és a Facebook

Címkék: kutatás hálózat irodalom mitológia hálózatkutatás hálózatelemzés network science

A régészeti és komparatív irodalmi eszközökön túl most egy új megközelítés segíthet a mitologikus szövegek elemzésében.

Előszeretettel tulajdonítunk valóságalapot az olyan eposzoknak, mint az Iliász, vagy a Beowulf. Annak ellenére, hogy cselekményük túlnyomóan fiktív, sokat elárulnak a társadalmakról, amelyekben játszódnak, legyen az görög, angolszász vagy ír. A hálózatelemzés segítségével kutatók azt vizsgálták, hogy az említett történetek szociális hálózata követi-e a valós életben tapasztalt hálózati mintákat (skálafüggetlenség, kevés, sok kapcsolattal rendelkező pont).

Achilles_Triumphant_size.jpg1.Howard David Johnson - Győzedelmes Achilleus

A Beowulf angolszász hőseposz, aminek egyes szereplői történelmi alakok, főszereplője azonban teljesen fiktív. Homérosz Iliásza az időszámításunk előtti nyolcadik századból származik, és egyes történészek szerint alapja valós konfliktus volt. A harmadik vizsgált szöveg a teljesen fiktívnek tartott ír Táin eposz, amelyről három írásos forrás van, a 12. és 14. század közötti időszakból.

Beowulf_2286363b_size.jpg2.Hans W. Schmidt Beowulf illusztrációja

A szereplők hálózatának rekonstrukciójához a kutatók adatbázisokat hoztak létre interakcióiról, amiket jó/rossz/semleges kategóriákba soroltak. A végeredmény kimutatta, hogy a mitologikus hálózatok rendelkeznek néhány olyan tipikus tulajdonsággal, mint a kis világ (small world), vagy a strukturális egyensúly (az ellenségem ellensége a barátom alapon). Az Iliász hálózata például asszortív (az emberek előszeretettel kapcsolódnak a hozzájuk hasonlókhoz), míg a Beowulfé csak akkor, ha kivesszük a főszereplőt, míg a Táin disszortív, és mindhárman skálafüggetlenek.

tain_size_ok.jpg3.Táin Bó Cúailnge illusztráció


A megállapítások összhangban vannak az eposzok keletkezéstörténetével, a valóságalappal rendelkező történetek (Iliász, Beowulf) hálózatai tehát rendelkeznek a valós életben tapasztalt tulajdonságokkal, míg a teljesen fiktívek (Táin) nem. A Táin további érdekessége, hogy a hat főszereplő nagyon szorosan kapcsolódik, ha pedig eltávolítjuk a 398 karakter gyenge kötéseit, a hálózat ugyanolyan valóságszerű lesz, mint a Beowulf. Ez azzal magyarázható, hogy az ír eposz szájról szájra terjedt, ezzel pedig ki volt szolgáltatva a szájhagyomány szabadabb történetkezelésének, hiszen minden mesélő a maga módján gazdagíthatta a cselekményt.

A módszer hordereje abban rejlik, hogy a szövegelemzésen túl újabb perspektívákat nyit meg a fiktív és a valós határának meghúzásában.

A cikkben feldolgozott tanulmány az Europhysics Letters (EPL) Júliusi számában jelent meg.

Szólj hozzá!

2012.09.26. 11:14 ntwrk.blog

Hálózatkutatók éjszakája

Címkék: blog kutatás hálózat konferencia social network hálózatkutatás kutatók éjszakája maven7 bloggerek halozata

A pénteki Kutatók Éjszakáján a Maven7 négy munkatársa is előadást tart.

Az idén hetedszerre megrendezésre kerülő előadássorozat pénteken várja az érdeklődőket a fővárosban és vidéken egyaránt. A kezdeményezés célja, hogy bepillantást nyújtson a különböző tudományterületekbe, és orientálja a pályaválasztás előtt álló fiatalokat. A célközönség természetesen sokkal szélesebb, kicsik és nagyok egyaránt részt vesznek – legalábbis ezt mutatják az évről évre növekedő látogatottsági adatok. Idén – munkatársainknak köszönhetően a hálózattudomány kulisszái mögé is bepillanthatnak az érdeklődők az alábbi előadásokon:

kéj.JPG 

16:00 - 16:40: Vásárhelyi Orsolya és Lovas Bence: A közösségi média rejtett hálózatai – szuperhősöktől az Internetes trollokig

Gondolkodtál már azon, hogy miért pont a Subba a legolvasottabb blog? És mitől válhat valaki a magyar blogszcéna „hub”-jává?  Érdekel, hogy mennyire hatékonyan működnek együtt például a szuperhősök?  Hogyan lehet kesze-kusza adathalmazokból színesebbnél, színesebb - és nem mellesleg - értelmezhető hálózatokat varázsolni? Kik a magyar IT téma internetes hangadói? Az előadás során a fenti példákon keresztül  tekintünk be a hálózatkutatás komplex adatelemzésre és egyedi vizualizációs megoldásaira épülő világába, ahol az adatok a hálózatokon keresztül szinte életre kelnek. Ideje megismerkedni az emberi viselkedés és a közösségi média szociálpszichológiájának legújabb diagnosztikai eszközével!

16:40 - 17:20: Tóth Szilvia és Ábel Dániel: A rejtett hálózatok ereje – hálózati diagnosztika  a szervezetfejlesztésben

Bár minden szervezetnek megvan a maga gondosan, és tudatosan felépített struktúrája, a formális rendszerek mellett - vagy helyett - mindenhol kialakulnak belső, sokszor a formális csatornák mellet megbúvó, informális együttműködési hálózatok is. Ezek a hálózatok valójában sokrétűbbek és nagyobb hatással vannak a szervezet teljesítményére és működésére, mint azt elsőre gondolnánk. Gondoltad volna, hogy kihat egy bankfiók teljesítményére, hogy a munkatársak együtt járnak ebédelni? Hogyan terjednek a pletykák a szervezetben? És ez miként fordítható át üzleti eredményességre? A klasszikus Mérei-féle szociometriát ötvözve a XXI. század legfiatalabb tudományának, és a modern technológia eredményeivel a szervezetek rejtett belső szerkezete láthatóvá válik. Az előadás során bemutatjuk, hogy miként lehet  a hálózatkutatás egyedi módszertana szervezetfejlesztők segítségére az együttműködések hatékonyságának növelésében, a motiváció javításában, a tudásmenedzsmentben, és még számtalan, a szervezet számára kiemelkedő értékkel bíró fejlesztésben.

 

Blokk: Vállalati hálók: vergődő és lubickoló kis- és nagyvállalatok belülről

Helyszín: Budapesi Corvinus Egyetem (1093 Budapest, Fővám tér 8., III-as előadó)

Időpont: Szeptember 28. péntek, 16:00-18:00

 

További információkért keressétek a rendezvény honlapját. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Szólj hozzá!

2012.09.13. 12:42 ntwrk.blog

Drogok hálójában

Címkék: kutatás hálózat drog network drogok hálózatkutatás terjedés drogok hálója Infosys

Az illegális szubsztanciák helyett a legális szerek összetevőinek hálózatát vizsgálta az indiai Infosys.

Köztudott, hogy a gyógyszerek iránti kereslet évről évre növekszik, a piac folyamatos bővülését mi sem mutatja jobban, mint az éves eladások stabil 6% feletti növekedése. Az évi 800 milliárd dollár körüli bevételt bezsebelő iparág leggyorsabban növekedő piacai Kína és India, ahol a növekedési ráta meghaladja a 15%-ot. Az élfogyasztók természetesen az Amerikaiak, akik 320 milliárdos kiadásaikkal a bevételek több, mint harmadáért felelősek. Nem véletlen, hogy a vényköteles gyógyszerekkel való visszaélés az egyik legjobban dokumentált addikció, ami évente 27 ezer ember életét követeli (minden tizenkilencedik percben egyet). Az egy főre eső gyógyszerfogyasztás mértéke háromszorosa a németekének, mindemellett pedig az állattartással összefüggő gyógyszerek fogyasztása is hatalmas mértékű; ugyanis az Amerikában factory farming néven futó nagyüzemi állattartás szerves része az állatok antibiotikumokkal történő kezelése.

A kutatás célja az volt, hogy az összetevők oldaláról vizsgálják a gyógyszereket, illetve azok összetevőinek hálózatát. Az elemzők amerikai gyógyszernyilvántartásokkal dolgoztak, és megtudták melyek alapvető gyógyszerink leggyakoribb összetevői a mintegy 70 ezer listázott vegyület közül.

tk_alkohol22.jpg

A fenti kép a teljes hálózatot mutatja, amiben 16.444 pont és 32.627 él szerepel. Első látásra nyilvánvaló, hogy az összetevők klaszterekbe tömörülnek. A leggyakrabban előforduló vegyületek az oxintoxát, titániumdioxid, oxybenzon és avonebzon, amelyek aktív összetevőkként ismertek, és a gyógyszerek mellett a kozmetikumokban is előfordulnak, sőt még ételszínezésre is használják őket. Egy másik csomópont a triklozán, amelyet penész és gomba ellen használnak több fogyasztási cikkben is.

 kl_triklozán22.jpg

A képen látható alkohol a harmadik helyet foglalja el a centralitás top 10-es listáján.

Akit a kutatás további részletei és informatív táblázatai érdekelne, az egész cikket elolvashatja a Web 2.0-án

Szólj hozzá!

2012.09.12. 10:52 ntwrk.blog

A végzet matematikája- Egy interdiszciplináris kutatás sémái egy világméretű gyomorrontásra

Címkék: kutatás gasztronómia járvány network terjedés budapesti corvinus egyetem gráfelmélet ENSZ interdiszciplináris végzet matematikája

A több egyetem – köztük a Notre Dame és a Budapesti Corvinus Egyetem – kutatóiból álló kutatócsoport az élelmiszerek világkereskedelmi hálójának egy sötétebb szcenárióját vizsgálták komoly metodológiával. Azzal, hogy bolygónk lakossága túllépte 7 milliárdot, komoly kérdéseket vet fel az élelmezés, illetve a mindennapi betevő biztonsága és fenntarthatósága. A hatalmas kereslet miatt az élelmiszerkereskedelem mára egy komplex nemzetközi rendszerré nőtte ki magát, centrumában hét országgal, akik a világ országainak 77%-val állnak mindennapi kapcsolatban. A tömött áruházi polcoknak azonban ára van: a javak gyors és folyamatos áramlása mellett a fertőzések előtt is szabad az út, nem véletlen, hogy az eddig példátlan hálózati sűrűség rekordmennyiségű ételmérgezéssel kapcsolatos járványokkal társul. A legutóbbi emberi áldozatokat is követelő fertőzés például a 2011-es, Escherichia coli vírus volt Németországban, ami uborkákon keresztül jutott az áldozatok szervezetébe.

 

Az ENSZ a hatvanas évektől folyamatosan monitorozza a gazdasági hálózatot, és a trendek alakulását a termékek mennyiségétől összetételükig. A szállítás mértékének növekedése az utóbbi évtizedekben például már meghaladta magát a termelés mennyiségét, a hangsúly pedig a mezőgazdasági alapanyagokról a feldolgozott, márkás ételekre tevődött át, aminek hála évszaktól függetlenül fogyaszthatunk gyakorlatilag bárhol bármit. (A kutatás adatforrása egy 2007-es adatbázis volt.) A hálózat sűrűsége az elmúlt tíz évben 33%-kal emelkedett, legsebezhetőbb pontjai pedig értelemszerűen a központban elhelyezkedő országok, a legtöbb kapcsolattal. A vírusok ezeken a pontokon keresztül napokon belül bárhova eljuthatnak, a forrásukat pedig felettébb időigényes lenyomozni (a német fertőzés esetében három hétig tartott). A legsebezhetőbb láncszem mégsem a legnagyobb forgalmat lebonyolító USA vagy Németország, hanem Hollandia (az egy főre jutó kereskedelmi aktivitás alapján), további hotspotok pedig hét centrális ország: az USA, Németország, Franciaország, Olaszország, Kína és Spanyolország.

A dolog matematikai oldaláról annyit, hogy a kutatók gráfelmélettel dolgoztak, amelybe a fogyasztás, a termelés, a lakosság és egyéb változókkal dinamikus modellt készítettek, amellyel az egyes országok veszélyességét osztályozták; lista élére a már említett Hollandia került. Ezt követően azt is kiszámolták, hogy az egyes országokban milyen gyorsan terjedne egy fertőzés, illetve a nemzetek sebezhetőségét is.

 A gráfelmélet szerelmesei konkrét képleteket és további adatokat az eredeti, angol nyelvű cikkben olvashatnak.

Szólj hozzá!

2012.02.27. 11:47 ntwrk.blog

Maven7 az ELTE Innovációs Napon

Címkék: kutatás felsőoktatás kiállítás innováció elte maven7

2012. február 23-án került megrendezésre az ELTE Innovációs Nap az egyetem lágymányosi kampuszán.

Dr. Mezei Barna rektor megnyitó beszéde után három szekcióban zajlottak az előadások Dr. Antos László ügyvezető igazgató (Magyar Innovációs Szövetség) és Dr. Keszei Ernő tudományos, kutatásszervezési és innovációs ügyek rektorhelyettes elnökletével.

A rendezvényen szakmai kiállítás keretében több innovatív, hasznosító vállalkozás, szervezet is lehetőséget kapott tevékenysége bemutatására, köztük a Maven7.

Az előadások két főbb téma köré csoportosultak. A fő fókuszok az egyetemi kutatás jövőjére, valamint a felsőoktatásban megjelenő új típusú együttműködésekre irányultak.

Az előadók között szerepelt többek között:

·         Dr. Cséfalvay Zoltán államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium)

·         Kis Norbert felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium)

·         Dányi Gábor innovációs és informatikai elnökhelyettes (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség)

·         dr. Görözdi-Nagy Eszter ügyvezető igazgató (Széchenyi Programiroda)

·         Dr. Slezsák István (Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.)

·         Dr. Hamar János (MFKK Feltalálói és Kutató Központ)

·         Gergely Lász (Puskás Tivadar Közalapítvány)

·         Turi Ferenc igazgató (Capitol Consulting Group)

Az előadások mellett gazdára talált az ELTE Innovatív Kutatója díj, valamint sor került az ELTE Hallgatói Ötletpályázat eredményhirdetésére is.

Köszönjük a részvételi lehetőséget! 

Szólj hozzá!

2011.10.10. 12:13 ntwrk.blog

Karinthy és Milgram után a Facebook teszteli a hat lépés távolságot

Címkék: kutatás facebook elmélet karinthy frigyes stanley milgram

1967-ben, Stanley Milgram amerikai szociálpszichológus kísérletet tett az úgynevezett „Kicsi világ” elmélet tesztelésére. Véletlenszerűen választott ki több Közép-Amerikában élő személyt, és arra kérte őket, hogy küldjenek csomagot egy Massachusetts állambeli ismeretlennek. A kísérlet lényege az volt, hogy csak a címzettek neve, foglalkozása volt ismert, illetve, hogy mely város lakója. A csomagot annak az ismerősüknek kellett küldeniük, akiről úgy vélték, ismerheti, vagy ismerhet valakit, aki ismerheti a címzettet.

Végeredményül, a csomagok általában 5-7 ember közreműködésével eljutottak a célszemélyekhez.  Innen a hat lépés távolság elmélete, melynek alapelvét hazánkban Karinthy Frigyes már 1929-ben, jóval Milgram előtt papírra vetette, Láncszemek című novellájában:

"Tessék egy akármilyen meghatározható egyént kijelölni a Föld másfél milliárd lakója közül, bármelyik pontján a Földnek — ő fogadást ajánl, hogy legföljebb öt más egyénen keresztül, kik közül az egyik neki személyes ismerőse, kapcsolatot tud létesíteni az illetővel, csupa közvetlen — ismeretség — alapon, mint ahogy mondani szokták: 'Kérlek, te ismered X. Y.-t, szólj neki, hogy szóljon Z. V.-nek, aki neki ismerőse...' stb." /Karinthy Frigyes: Láncszemek (1929)/

Napjainkban, a kísérlet reprodukálásba kezdett a Facebook is. Az ehhez kapcsolódó, korábban megjelent hír itt olvasható.

Kíváncsian várjuk, hogy a közösségi portál lelkes tagjainak részvételével beigazolódik, avagy cáfolatra kerül-e a méltán híres elmélet? Lehet találgatni…

Szólj hozzá!