A Guardian interaktív csapata, Rob Procter, Farida Vis és Alex Voss egy meglehetősen különös témát dolgozott fel nemrégiben: az angliai lázongáshullám álhíreinek terjedését Twitteren. A félreinformálás - akár szándékos, akár nem - komoly problémákat generálhat egy közösség életében, főként ha ilyen méretű városok paprikás hangulatú lakosságáról van szó. Az ott élők egy része ugyanis úgy érezte, a kilátástalanságból nem lát kiutat, így az utcára vonult - majd gyújtogatott, betörte és kifosztotta az ütletek kirakatait.
Milyen álhírek terjedhetnek ebben a kaotikus helyzetben, amik arra utalnak, még rosszabb fordulatot vesz a forgatókönyv? Segít a Twitter meggátolni a félreinformálást? Lássuk a Guardian cikkét.
A szerzők 2,6 millió tweet (üzenet) elemzése után a hét gócpontot találták.
1: Augusztus 8-án este 9 óra. A lázongók megtámadták az állatkertet és állatokat engednek szabadon. Egy #LondonRiots hashtag-gel (üzenetet kategorizáló címkével) ellátott tweet-ben egy ötezres követői bázissal rendelkező felhasználó arról számolt be, hogy az állatkertből sajnálatos körülmények között megszökhetett egy nagy csoportnyi állat.
2: Augusztus 7-én (a kezdetekkor) hajnali 2 órakor egy 1500 követővel rendelkező felhasználó azt a hírt terjesztette, hogy a forrongó tömeg betört egy McDonald’s-ba, és valóban “elkezdte sütögetni saját pecsenyéjét”.
3: Szintén hetedikén, éjjel fél 3 körül már olyan információt kürtöltek szét a Twitter világában, miszerint a lázongás azért kezdődött, mert rendőrök megvertek egy 16 éves lányt, és BBC tudósítása igazolja - állította a félrevezető. Mint láthatjátok, ezt a történetet igen sokan megerősítették.
4: Kilencedikén hajnal egykor egy kép linkje látott napvilágot, amin a lángoló “London Eye” óriáskerék szerepelt. A pletyka gyorsan terjedt, ám a legtöbben mégis kétkedve fogadták azt. Itt látható a nagy visszhangot kiváltó kép.
5: Nyolcadikán Este nyolckor már a Birmingham-ben található gyermekkórház támadását híresztelték. Érdekesség, hogy ennek terjesztését egy mindössze 113 követőt maga mögött tudó felhasználó kezdte. Üzenetéből úgy tűnik, szemtanúja is az eseményeknek.
6: Augusztus 8-án este 9:30-kor az osztotta meg a Twitter felhasználóit, vajon a hadsereg tényleg tankokat állomásoztat-e a banképületek környékén? A többi pletykával összehasonlítva ez abban különbözik, hogy valóságtartalmát már a terjedés kezdetekor sokan megkérdőjelezik. Íme az ominózus kép.
7: Kilencedikén este fél hétkor egy hírterjesztő a maga 3 millió követőjével úgy döntött, retweet-el (újra megoszt) egy, az ITV által közölt hírt: a lázongók felgyújtottak egy ruhaboltot Manchester központjában. Ezután kimagaslóan sokan osztották meg előbbi értesülésüket.
Ha az megfelelő sorszámú képre kattintotok a teljes cikkben, a jelmagyarázat alapján megnézhetitek, hogyan fejlődött a történet Twitter-en!
Jelmagyarázat:
Az egyes “buborékok” (node-ok) mérete az üzenet hatását, befolyásoló erejét hivatott érzékeltetni. A felröppenő hírhez való viszonyt pedig a színek tükrözik - a zöld a támogató, a piros a cáfoló, a pasztell a kétségbe vonó, a szürke a semleges komment. Minél élénkebb a szín, annál frissebb az üzenet.