Mivel az emberi társadalom tagjai igen gyakran érintkeznek egymással, az emberről emberre terjedő betegségek mindig is nagy veszélyt jelentettek. Történelmünk során számos futótűzként terjedő járvány szedte áldozatait. Az egyik legismertebb a pestis volt, amely több hullámban pusztított. Az egyik ilyen hullám a Fekete Halálnak nevezett bubópestis járvány, mely az 1300-as évek közepén érte el Európát. Minden második ember belehalt, összesen körülbelül 75 millió ember. A baktérium a közép-ázsiai mormotáktól és patkányokról terjedt át bolhákra, majd emberekre. Kereskedők hozták be Európába, és 1347-ben érte el a Földközi-tengert. Onnan a kereskedelemnek köszönhetően hamar elterjedt, és négy évvel később már Skandináviát is elérte. A terjedés az alábbi képen látható (kattints a nagyobb képért).

Konstantinidou és szerzőtársai cikkéből kiderül, hogy a velenceiek, bár nem ismerték a kór okát, jól szervezett reagálással vissza tudták fogni a járványt a Jón-szigeteken. Széleskörű információs hálózatot építettek ki, és minden velencei kikötőbe érkező tengerészt kifaggattak. Ha pedig kitört a járvány, azonnal karantént vezettek be, és rangtól függetlenül különítették el a betegeket és egészségeseket. Ezzel szemben az ottománok uralta Balkán-félszigeten nem voltak ilyen intézkedések és a kitörő járványok jóval több áldozatot szedtek.

Egyelőre nem tudni, mekkora veszélyt jelent az emberiségre nézve a közelmúltban indult sertésinfluenza járvány. A légiközekedésnek köszönhetően állandó kapcsolat van a kontinensek között, így egy járvány könnyűszerrel és igen gyorsan el tud terjedni.

Az új vírus több meglévő influenzavírusból alakult ki, és 2009 február elején, a La Gloria nevű mexikói falu közelébe lévő sertéstelepen jelent meg először. Március 18.-án elérte Mexikóvárost, tíz nappal később pedig Kaliforniát. Az első halálos áldozat április 13.án volt Dél-Mexikóban, azóta 159 áldozat volt. A vírust észlelték már Kanadában, az Egyesült Királyságban és Spanyolországban is. Utóbbi országba egy Mexikóból hazatért 23 éves fiatalember hozta be a kórt.

A betegséget sokan az 1918-as spanyolnáthához hasonlítják, mely több mint 50 millió áldozatot szedett. A WHO szakértői szerint az utazás korlátozása már fölösleges, a járvány terjedését nem lehet megakadályozni.

A FirmNet programmal készítettünk egy egyszerű szimulációt, hogy bemutassuk egy járvány terjedésének folyamatát. A képeken egy 866 fős közösség látható, melynek tagjai változó mértékben érintkeznek egymással. Az egyszerűség kedvéért azt vettük alapul, hogy egy fertőzött egyén egy lépésben mindenkit megfertőz, akivel kapcsolatban áll. Ez jelenthet például egy kisebb falvat, ahová egy átutazó behoza a fertőzést.

Olyan embert választottunk, aki a közösség perifériáján helyezkedik el, hogy érzékeltessük, hogy még így is milyen gyorsan beindul a terjedési folyamat. (lásd: piros pötty a bal szélen)

 Egyetlen helybelivel találkozik, akit megfertőz. Ez az ember viszont sokkal nagyobb eséllyel lesz olyasvalaki, akinek az átlagnál több ismerőse van. Ezt úgy érthetjük meg, ha belegondolunk, hogy a periférián elhelyezkedő személyt a legnagyobb valószínűséggel azok ismerik, akiknek sok ismerősük van.

 Az illető hamarosan másokat is megfertőz, akikkel találkozik, együtt él, együtt dolgozik vagy esetleg csak együtt utazik velük a buszon. A folyamat tehát gyorsulni kezd, és már 77 fertőzött van. A fertőzöttségi arány 8,9%-os.

 Több ember már nagyobb eséllyel érintkezik olyan emberekkel, akik az átlagnál jóval több újabbal érintkeznek, így a terjedés sebessége egyre nő. Három lépés után már 37,9% az arány, vagyis a falu lakóinak több mint harmadát elérte  járvány.

Még egy lépés, és már 72,1% a fertőzöttségi arány.

Egy újabb lépéssel az eddigieknél már kevesebb az új fertőzöttek száma, a járvány ugyanis túl van tetőfokán. 97,9% a fertőzöttségi arány. Azért lassul le a járvány terjedése, mert ha valakit elér, az vagy belehal, vagy immunis lesz rá, és így egyre kevesebb olyan ember van akit még elérhet. Ha azonban eddigre sikerül megoldást találni a járványra, úgy maradnak túlélők: például azok, akik távol helyezkednek el a falu szociális centrumától, vagy pedig igen kevés (esetleg semennyi) emberrel tartanak kapcsolatot.

A hatodik lépéssel pedig már 100%-os a fertőzöttségi arány. A járvány mindenkit elért.

Nézzük meg a vírus terjedését időeloszlásban. A piros vonal mutatja a fertőzöttségi arány növekedését, a fekete pedig az új fertőzöttek számát. Láthatjuk, hogyan alakul a fertőzési folyamat: lassan indul, majd nagyon felgyorsul, végül pedig eléri tetőfokát és egyre gyorsabban veszít sebességéből.

Persze egy igazi járvány terjedését több tényező befolyásolja, ezért terjedése nem pontosan így történik. Amint híre megy például a járványnak, az emberek inkább elzárkóznak másoktól, és ezért a terjedés lelassul. Továbbá nem mindenkit fertőz meg a járvány, van aki alapból immunis rá és ezért nem betegszik meg.

Hasonló módon és sebességgel terjed persze a járvány híre és az általa keltett pánik is. Kiderült, hogy nem is minden, a betegségnek tulajdonított halálesetet okozott ez a vírus. Nem árt továbbá felidézni a SARS-vírus és a madárinfluenza okozta hasonló pánikot. Akkor is többen jósoltak világjárványt, világvégét, és ez (egyelőre) még nem következett be. Annyi azonban tény, hogy a globalizációnak köszönhetően pár emberen keresztül bárki elérhető, így egy új, gyorsan terjedő és veszélyes járvány hatalmas puztítást tudna okozni. Gondoljunk csak bele, ha egyetlen fertőzött ember érkezik országunkba, az legfeljebb két másik emberen keresztül elérne minket (lásd: iWiW: legrövidebb út).