Az amerikai színész nevét viselő Six Degrees of Kevin Bacon címen hódító játék nem egy szürke házibulit dobott már fel, eredetét azonban kevesen ismerik. Az elméletet azóta természetesen több területen is alkalmazzák, nagy sikerrel.
Nem meglepő módon, unatkozó egyetemisták fejéből pattant ki az öltet, amikor 1994-ben egy felejthető Bacon filmet néztek. Az Afrikai csúcsai messze volt ugyan a mozgókép kvalitatív magaslataitól, arra azonban elégnek bizonyult, hogy elgondolkodtassa a virginiai egyetem hallgatóit, kikkel szerepelt már a vásznon Bacon. A Six Degrees of Kevin Bacon lényege, hogy a színész közös szereplésekkel bármely más Hollywoodi színészhez köthető, hat lépésen belül.
Az elmélet a kilencvenes években szenzációvá nőtte ki magát, még könyvet is írtak róla (a társasjátékról nem is beszélve), az egyetem informatikusai pedig The Oracle Of Bacon címmel online felületet készítettek hozzá. Az oldal az ImDB adatbázisával dolgozik, így mintegy 1.6 millió színész Bacon koefficiense vizsgálható.
Az átlag Bacon koefficiens értéke 2.99, Chuck Norrisé például 2 (Norris 1978-ban A jó fiúk feketében című filmben játszott Anne Archerrel, aki 1980-ban a Hero at large-ban szerepelt Baconnel), de a svéd színészlegenda Max Von Sydow és Charlie Chaplin is csupán 2 lépésre vannak (a kevés hármas számú találat egyike Csányi Sándor volt). Az oldal erősen addiktív jellegét mi sem példázza jobban, mint a Hall of Fame, ami azokról a lelkes felhasználókról emlékezik meg, akik 1996 és 2001 között 7-es vagy afeletti Bacon koefficienseket találtak, ezek után pedig megkönnyebbülve térhettek vissza mindennapi teendőikhez.
A számok természetesen egy nem túl komplex Hollywoodi hálózatot takarnak, ahol több mint ezer színész kapcsolható össze három lépésen belül. Az Oracle készítői például a Connery koefficienset is kiszámolták, amely alapján átlagosan 2.89 lépésben köthetőek a színészek az eredeti James Bondhoz, valamint egy baseball adatbázist is feldolgoztak.
A matematikai körökben Stanley Milgram nevéhez köthető Kisvilág tulajdonság elméletet Barabási László-Albert alkalmazta elsőként Hollywoodra, de többek között az emberi agy anatómiája is hasonlóképpen épül fel. Ezekben a hálózatokban a pontok többsége kevés kapcsolattal rendelkezik, egyes pontok azonban rengeteggel, ezzel lerövidítve a kapcsolatok hosszúságát, mintegy összekötő kapocsként működve. Az elméletet azóta több területen is sikeresen alkalmazzák, az olyan, első ránézésre kaotikusnak tűnő adathalmazok értelmezésére, mint az internet, vagy a pénzügyi piacok összeomlása. Az elméletet 1967-es megszületése óta nem sokan tesztelték, most azonban két független kutatás is ilyen irányban mozog.
A Columbia Egyetem szociológusai emaileken tesztelik a jelenséget, és demográfiai adatokon vizsgálják az információk áramlását, annak akadályait, illetve a stratégiákat, amiket a résztvevők alkalmaznak az üzenetek továbbítása során. Egy párhuzamos kutatás, amelyet az Ohioi egyetem folytat az internet szociális térképén dolgozik. A tervek szerint ez a kutatás azt vizsgálja, hogyan kapcsolódnak különböző státuszú emberek, és hogyan áramlik az információ a társadalomban, és mik a szociális hálók valódi méretei.
Az eredeti cikk itt olvasható: http://e360.yale.edu/feature/network_theory_a_key_to_unraveling_how_nature_works/2233/
