Információ, sajtókapcsolat:

Blau Zsuzsanna
marketing kommunikációs vezető
zsuzsanna.blau@maven7.com
+36 30 210 4830

Friss topikok

Twitter

Kövess minket a Facebookon is!

Hálózatokhoz, hálózatkutatáshoz kapcsolódó információk, tanulmányok.

2012.09.12. 10:52 ntwrk.blog

A végzet matematikája- Egy interdiszciplináris kutatás sémái egy világméretű gyomorrontásra

Címkék: kutatás gasztronómia járvány network terjedés budapesti corvinus egyetem gráfelmélet ENSZ interdiszciplináris végzet matematikája

A több egyetem – köztük a Notre Dame és a Budapesti Corvinus Egyetem – kutatóiból álló kutatócsoport az élelmiszerek világkereskedelmi hálójának egy sötétebb szcenárióját vizsgálták komoly metodológiával. Azzal, hogy bolygónk lakossága túllépte 7 milliárdot, komoly kérdéseket vet fel az élelmezés, illetve a mindennapi betevő biztonsága és fenntarthatósága. A hatalmas kereslet miatt az élelmiszerkereskedelem mára egy komplex nemzetközi rendszerré nőtte ki magát, centrumában hét országgal, akik a világ országainak 77%-val állnak mindennapi kapcsolatban. A tömött áruházi polcoknak azonban ára van: a javak gyors és folyamatos áramlása mellett a fertőzések előtt is szabad az út, nem véletlen, hogy az eddig példátlan hálózati sűrűség rekordmennyiségű ételmérgezéssel kapcsolatos járványokkal társul. A legutóbbi emberi áldozatokat is követelő fertőzés például a 2011-es, Escherichia coli vírus volt Németországban, ami uborkákon keresztül jutott az áldozatok szervezetébe.

 

Az ENSZ a hatvanas évektől folyamatosan monitorozza a gazdasági hálózatot, és a trendek alakulását a termékek mennyiségétől összetételükig. A szállítás mértékének növekedése az utóbbi évtizedekben például már meghaladta magát a termelés mennyiségét, a hangsúly pedig a mezőgazdasági alapanyagokról a feldolgozott, márkás ételekre tevődött át, aminek hála évszaktól függetlenül fogyaszthatunk gyakorlatilag bárhol bármit. (A kutatás adatforrása egy 2007-es adatbázis volt.) A hálózat sűrűsége az elmúlt tíz évben 33%-kal emelkedett, legsebezhetőbb pontjai pedig értelemszerűen a központban elhelyezkedő országok, a legtöbb kapcsolattal. A vírusok ezeken a pontokon keresztül napokon belül bárhova eljuthatnak, a forrásukat pedig felettébb időigényes lenyomozni (a német fertőzés esetében három hétig tartott). A legsebezhetőbb láncszem mégsem a legnagyobb forgalmat lebonyolító USA vagy Németország, hanem Hollandia (az egy főre jutó kereskedelmi aktivitás alapján), további hotspotok pedig hét centrális ország: az USA, Németország, Franciaország, Olaszország, Kína és Spanyolország.

A dolog matematikai oldaláról annyit, hogy a kutatók gráfelmélettel dolgoztak, amelybe a fogyasztás, a termelés, a lakosság és egyéb változókkal dinamikus modellt készítettek, amellyel az egyes országok veszélyességét osztályozták; lista élére a már említett Hollandia került. Ezt követően azt is kiszámolták, hogy az egyes országokban milyen gyorsan terjedne egy fertőzés, illetve a nemzetek sebezhetőségét is.

 A gráfelmélet szerelmesei konkrét képleteket és további adatokat az eredeti, angol nyelvű cikkben olvashatnak.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://network.blog.hu/api/trackback/id/tr274771684

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.