Információ, sajtókapcsolat:

Blau Zsuzsanna
marketing kommunikációs vezető
zsuzsanna.blau@maven7.com
+36 30 210 4830

Friss topikok

Twitter

Kövess minket a Facebookon is!

Hálózatokhoz, hálózatkutatáshoz kapcsolódó információk, tanulmányok.

2013.08.21. 13:41 ntwrk.blog

Összeállt a likekoalíció- a like-ok már döntöttek?

Címkék: politika facebook közösségek baloldai koalíció cfinder átfedő közösségek

Közeleg a választási kampány, és a legfőbb kérdés, hogy ki kivel fog koalícióra lépni a győzelem érdekében. Vajon összeáll a baloldali ellenzék? Vajon elképzelhető –e egy Fidesz-KDNP-Jobbik választási szövetség? Következő blogbejegyzésünkben ezt fogjuk vizsgálni egy Facebook-os  like-hálózat segítségével!

A like hálózatban akkor van kapcsolat két oldal között, ha van olyan szignifikánsan nagy számú felhasználó, akik mindkét oldalon aktívak voltak. Az elemzés során ehhez egy párt vagy szervezet oldalának like-olását és az ott lévő proaktivitást (posztok kommentelése vagy likeolása), az adott párttal, szervezettel való szimpatizálás jeleként értelmeztük. Ez nem feltétlenül jelenthet kizárólagos pártszimpátiát,  hiszen egyszerre több pártot is kedvelhetünk. A like-olási hálózat sűrűbb alhálózataiból közösségek azonosíthatóak, melyekből kiderül, hogy az egyes pártok, szervezetek és médiumok rajongói oldalai a felhasználók közös követése alapján mennyire reprezentálnak egy közösséget.

Az ún. klaszterek vagy közösségek azonosítására az ELTE és az MTA által közösen kifejlesztett Cfinder algoritmust, használtuk, melyet a magyar kutatók az egyik legnevesebb nemzetközi tudományos folyóiratban, a Nature-ben publikáltak. A kutatók gyakran találkoznak azzal a problémával, hogy az egyéneket egyszerre több csoportba kellene besorolni - gondoljunk csak bele mi magunk sem csak egy közösség tagjai vagyunk (vannak a gimis barátaink, a foci csapatunk, a munkahelyünk, az ivós cimborák...stb) - az algoritmus ezt a több csoporthoz tartozás azonosítását teszi lehetővé - tudományosan fogalmazva az átfedő  klaszterekét.

szepkep.pngA csomópontok neveiért kattintson a képre!

A like-ok alapján három nagy tömböt láthatunk kirajzolódni, amelyek a három nagy politikai tábort, valamint a hozzájuk kapcsolódó szervezeteket, médiumokat testesítik meg. A színezett élek mutatják az azonos közösséghez tartozást. A csoportok egymástól nem elszigetelten léteznek, a közös like-okon keresztül szövevényes kapcsolatban állnak egymással. A nagycsoportok peremén pedig, részben azokhoz kapcsolódva, részben külön kis szigeteket alkotva, kisebb like-közösségeket fedezhetünk fel.

Látható az ábrán, hogy a bal oldalon pirossal jelzett baloldali ellenzék  egy nagy csoportot alkot, azaz sűrű like-okkal kapcsolódnak össze a csoport különböző szereplői. Alsó felében az MSZP és a DK, feljebb haladva az Együtt–PM Szövetség, majd legfelül az LMP, valamint a mindezekhez kapcsolódó médiumok és szervezetek helyezkednek el. A sűrűn átszőtt közösség szélén a like-okon keresztül kisebb csoportok is  kapcsolódnak ehhez a tömbhöz. A központi szereplők sűrű szövetébe így csatornázódik be például a Kalózpárt, az Együtt 2014 egy különálló csoportosulása is a Minimum+ portál like-olásával, de a like-okkal kapcsolódik  a Munkáspárt is a bal felső sarokban a Munkashirek.hu hírportálon keresztül.

A baloldali ellenzéki csoport bal alsó részén helyezkedik el a hallgatói mozgalmak Facebook oldalainak like-hálózata is. A hallgatói tömb emellett több oldalon keresztül kapcsolódik az ábra alján elhelyezkedő kormánypárti tömörüléshez is. Ilyen hidat képez például a Policity szellemi műhely, a „Mert a MI Jövőnk!” elnevezésű oldal, vagy éppen a Felsőoktatás Diákszervezetek Egyesülete.  Utóbbi egyébként összekötő szerepben van még egy másik kisebb felsőoktatási csoporttal az ábra alján. Ezek az oldalak leginkább a Fidelitason keresztül kapcsolódnak be a középen-alul elhelyezkedő Fidesz-KDNP tömbbe, tehát a like-ok  a Fidesz ifjúsági szervezetén keresztül kötik össze a hallgatói tömörülést a kormányzattal.

Középen egy jórészt „politikamentes” övezetet láthatunk, ahol leginkább civil szerveződések, zenekarok,  és a legutóbbi elemzésünkben részletesen bemutatott fesztiválok és kulturális portálok foglalnak helyet. Ide mind a baloldali ellenzék, mind a kormánypárt oldalai kapcsolódnak.

A középen lent elhelyezkedő Fidesz-KDNP tömörülés ezen kívül kapcsolódik még a jobb szélen lévő, zölddel jelölt Jobbik csoportjához is.  „Találkozási pont” többek között a Magyar Menedék Könyvesház, az Autonomy for Transylvania vagy éppen a Nomádétel.hu.

A Jobbik alapvetően itt is egy különálló, sűrű szigetet alkot. Kevésbé beágyazott a középső, politikamentes övezetbe, viszont egyedüliként kapcsolják a  like-ok az ábra jobb szélén elhelyezkedő bordó csoporthoz, amiben a Hét Vezértől, Attila, a hunok királyán keresztül, Bem apóig sok mindenki megtalálható.  Érdekesség még, hogy a zöld alhálózat felett, bal oldalt található kék csoport, amely Budapest kerületeit tartalmazza, a pártok közül a Jobbikkal kapcsolódik össze leginkább. Látható tehát, hogy a közös like-ok alapján a baloldali ellenzék már összeállt, a jobboldalon pedig bizonyos találkozási pontok mentén szintén megtalálhatják a közös nevezőt. De mire lesz ez vajon elég?

Félix Anikó, Tajti András

8 komment

2013.08.06. 13:41 ntwrk.blog

Mulatni azért még tudunk együtt! - Politikai fesztiváltérkép a magyar Facebook-on

Címkék: politika fesztivál sziget facebook volt

Dübörög a fesztiválgépezet, noha nagyján már túl vagyunk, lement a Volt és a Balatonsound, azért mégiscsak ma indul a SZIGET. Eheti posztunkban körbejártuk a fesztiválok és pártok kapcsolatátvajon tényleg vannak olyan fesztiválok, ahova csak bizonyos pártokkal szimpatizálók járnak?

Ehhez egyrészről a fesztiválok Facebook oldaláról indultunk el[1], és ahogy az előző bejegyzésben, most is feltérképeztük a like-olt oldalak hálózatát. Akkor a média kapcsolataira voltunk kíváncsiak, most pedig arra, vajon hogyan érhetünk el az egyes pártok oldaláról valamelyik fesztiválra. Mivel bulizni mindannyian a legrövidebb úton szeretnénk eljutni, ezért a pártok és fesztiválok like hálózatát bemutató gráfban mi is az ún. legrövidebb útvonalakat kerestük. Ez azért is szükséges, mert nem minden párt van kapcsolatban fesztivállal, ám roppantul érdekes milyen más oldalak kötik össze a pártokat a fesztiválokkal. Ezért a hálózatban nem csak zöld (fesztivál) és piros (párt, social movement) pontok láthatóak, hanem kékek is, akik az összekötők.

 Slide1.jpg

A pontok neveiért kattintson a képre!

Az ábrán látható, hogy a pártok ebben a hálózatban is viszonylag jól elkülönültek egymástól, három nagy csoportot alkotva. Bal oldalon helyezkedik el a baloldali ellenzék, legfelül  az Együtt 2014, illetve az azt alkotó egyik szervezet, a Szolidaritás, valamint ezek alszervezetei. Az alattuk látható kissé elkülönülő csoportosulás az LMP szervezetei és az Egymillióan a magyar sajtószabadságért! köré összpontosul, valamint a civil szerveződések közül kiemelkedő központ még a Hallgatói Hálózat és a TASZ jogvédő szervezet. Az előző cikkben már bemutatott összekötő hídként funkcionáló médiumok alatt helyezkedik el az MSZP és a DK.

A baloldali ellenzéki blokkban egyetlen fesztivált sem láthatunk, azaz egyetlen fesztivál sem kötődik kizárólagosan a baloldalhoz. Legközelebb a csoporthoz a Bánkitó, a Mediawave, a Nemzeti Vágta és az Antré fesztivál állnak, amelyek a  Hallgatói Hálózaton keresztül kapcsolódik a csoporthoz– tekintve, hogy fiatalokból áll – összekötőként funkcionálva a bal oldal és fesztiválok között.

Az ábra jobb oldalán helyezkedik el a Fidesz-KDNP tömörülés, annak szervezeteivel és a hozzátartozó médiumokkal. A hálózat közepén foglal helyet a nemrég Erdélyben megrendezésre került Tusványos Fesztivál, XXIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, ahol Orbán Viktor is beszédet mondott. Szintén a csoportosulásban található a VEN (Veszprémi Egyetemi Napok), és több fesztivál is látható a kormánypárti blokk peremén mint az Eastfest, vagy a Veszprémfest vagy a B my lake fesztivál.

A legtöbb fesztivál azonban a baloldali ellenzék és a kormánypárti tömörülés között, illetve afelett helyezkedik el. Ide tartoznak a legnagyobb fesztiválok, mint az EFOTT, a Pannónia Fesztivál, a Volt, a politikusok által úgy kedvelt Balaton Sound és a Sziget is, amik mind a baloldali ellenzék, mind a kormánypárt által kedveltek, azaz ahova mindkét irányból sok nyíl mutat. Ebben a fesztiválhálózatban található jóformán az összes többi kisebb fesztivál is, amik leginkább egymáshoz és a kékkel jelölt médiumokhoz, zenekarokhoz és egyéb szervezetekhez és közösségekhez kapcsolódnak és csak közvetettmmódon vagy egyáltalán nem kapcsolódnak pártokhoz. Ilyen például a SZIN, a fishing on orfű, a Campus vagy éppen a tegnap betiltásra került Ozora fesztivál is.

Végül látható, hogy ezen az ábrán is jól elkülönül a Jobbik hálózata a Fidesz-KDNP feletti jobb felső sarokban, amelyhez három fesztivál is egyértelműen kapcsolódik, a Kurultáj, Bösztörpuszta és a Magyar Sziget

Egyet biztosat láthatunk a fenti hálózatból, a legnagyobb fesztiválok még nincsenek politikailag szétszakadva – tehát azért mulatni még tudunk együtt!

Félix Anikó, Tajti András

[1] Ehhez a fesztivalok.varosom.hu oldal listájából indultunk ki.  

14 komment · 1 trackback

2013.08.05. 09:15 ntwrk.blog

Gamerek figyelem! - Keress játszva és segítsd a tudományt!

Címkék: játék game kísérlet hierarchia online játék ELTE

Már blogunkon is többször megírtuk, hogy az ELTE Biofizikai Tanszékén izgalmasabbnál izgalmasabb módokon modelleznek hierarchikus struktúrákat, közösségeket - madarakat reptetnek, patkányok közösségét vizsgálják. A kutatócsoport legújabb Picturask nevű kísérletében online terepen - egy játék kertében - vizsgálják majd a résztvevők között spontán kialakuló hierarchiát.

pic2.jpg

A feladat nagyon egyszerű, kérdésekre kell válaszolni úgy, hogy a játékosok látják egymás válaszait is. A jelentkezéshez Internetre, egy számítógépre, böngészőre és betöltött 18. életévre van szükség. Minden játékos egyszeri 2000 Ft-os díjazásban részesül, a legjobbak külön pénznyereményben is. A kísérletek lebonyolítására 2013. szeptember 10. és október 3. között kerülne sor, előre meghatározott időpontokban. A játék három fordulóból fog állni, amelyek egyenként kb. 50-60 percig fognak tartani. Egy menetben minimum 30 illetve maximum 50 fő vesz részt. A kísérletről, a játékról és a várható időpontokról itt lehet bővebben olvasni.

Jelentkezni névvel, e-mail címmel és telefonszámmal az alábbi címre írva lehet: picturask@hal.elte.hu

Jó játékot!

Szólj hozzá!

2013.07.29. 11:41 ntwrk.blog

Valóban egyértelmű a hazai médiumok pártkötődése? – Politika vs. médiumok a magyar Facebookon

Címkék: politika hálózat Facebook politika és média

Előző elemzésünkben a magyar Facebook felhasználók politikai kötődése alapján  rajzoltuk meg a hazai online élet politikai konkurencia térképét. Legújabb kutatásunkban pártok és médiumok kapcsolatát tártuk fel ismételten Facebook adatok segítségével.

Ehhez elsőként megnéztük, hogy az egyes pártok, politikai szervezetek és jelentősebb civil mozgalmak főbb oldalai milyen odalakat like-olltak, majd, hogy ők mely másikakat; így végül körülbelül 12 000 oldalról gyűjtöttünk információt. Közülük választottunk ki 640 politikailag relevánsat, valamint az összes, a hálózathoz kapcsolódó média és hír kategóriába tartozó oldalt. Az így összegyűjtött, körülbelül 880 rajogói oldal kapcsolatait ábrázoltuk és elemeztük.

Screen Shot 2013-07-29 at 11.06.45 AM.png

Nevekért és nagyobb felbontású hálózatért kattintson a képre!

 

Első ránézése látható, hogy egymástól jól elkülöníthető csoportosulások rajzolódtak ki a hálózatban. Az ábra jobb felső részén helyezkedik el a két kormánypárt és a hozzájuk kapcsolódó politikai szervezetek, helyi és ifjúsági szervezetek, médiumok. A tömbben a legnagyobb pont a like-ok száma alapján Orbán Viktor oldala, valamint az „ELÉG a baloldal hazugságaiból elnevezésű oldal. Idetartozó médium a hálózatban csupán a Magyar Demokrata és a Polgári Szemle, valamint egyéb, vallási témájú lapok és rádiók, mint az Új Ember, a Magyar Katolikus Rádió és a Mária Rádió. Talán meglepőnek tűnhet, hogy az offline világban különböző kutatások és elemzések alapján a kormányzó pártokhoz sorolt médiumokkal (Magyar Nemzet, Heti Válasz) és civil szervezetekkel (Békemenet, Civil Összefogás) való kapcsolatnak szinte semmi nyoma a közösségi oldalon.

A jobb alsó területen láthatjuk az ellenzéki pártok egy részét: az LMP-t, az Együtt 2014 mozgalmat és az azt alkotó szervezeteket, az MSZP-t, a DK-t és a hozzájuk kapcsolódó, azokat like-oló híroldalakat, újságokat. Itt az MSZP, annak alszervezetei és az ahhoz kapcsolódó DK alkotnak egy viszonylag jól elkülöníthető csoportot a tömb jobb oldalán. Alattuk helyezkedik el az LMP az egyes alapszervezeteivel, felette pedig viszonylag különálló csoportot alkot az Együtt 2014 és annak alapszervezetei, néhány LMP-s oldallal kiegészülve.  A hálózat legalján a korábbi elemzésekből hiányolt Munkáspárt oldalai láthatóak, akik leginkább csak egymást like-olgatták körbe-körbe.

Különösen érdekes a hálózatban kirajzolódó köztes régió az eddig felsorolt ellenzéki pártok és csoportok között, amelyben különböző médiumok, kisebb pártok és civil szervezetek foglalnak helyet. Ebben az összekötő hídként értelmezhető csoportban látható a Párbeszéd Magyarországért Mozgalom, az Egymillióan a magyar sajtószabadságert, a 4K!, vagy éppen a Hallgatói Hálózat és annak egyes alszervezetei is. A híd részeként megjelennek egyes médiumok is, mint például a HVG, az Élet és Irodalom, vagy a Klubrádió. Érdekesség viszont, hogy Bajnai Gordon és a Haza és Haladás Alapítvány oldala e hídtól jobbra, az MSZP tömbjében helyezkedik el.

Mindezektől szinte teljesen különálló szigetet alkot a Jobbik és a hozzá kapcsolódó médiahálózat, amiben központi szereplőként Vona Gábor és a Jobbik Ifjúsági Tagozata jelenik meg, de a hálózat fontos pontja a Magyar Gárda, valamit erősen beágyazott a Barikád, a Hazai Pálya és a nemrég kitiltott Kuruc.info is[1].

Az elkülönült tömbökből látszik, hogy míg a kormánypártok esetében a Facebook-on nem rajzolódik ki kapcsolat a kormányközeli sajtó és szervezetek között, addig a baloldali ellenzék esetében a pártok között összekötő hídként jelennek meg egyes szervezetek és médiumok.

Félix Anikó, Tajti András

[1] Az adatbazisunk a nemrég elérhetetlenné tett Kuruc.info oldalt tartalmaza, ami azóta új oldalra költözött. 

32 komment

2013.07.17. 16:28 ntwrk.blog

Asztalhoz ült az ellenzék, de van esélyük?

Címkék: politika mszp hálózat facebook magyar politika együtt2014.pm

Tegnap találkozott a két legnagyobb demokratikus ellenzéki erő, az Együtt2014 – Párbeszéd Magyarországért szövetség és az MSZP  képviselői, hogy egyeztessenek a közös jövőről.

A megbeszélés utáni sajtótájékoztatón Bajnai Gordon úgy fogalmazott, hogy a jelöltállításnál a szavazatmaximálás lesz a cél – tehát azt a jelöltet választják, akinek nagyobb a támogatottsága. De vajon mekkora a közös tábor, mennyire számítanak egymás riválisainak a felek? Ennek megválaszolásához megnéztük az egyes parlamenti pártok és tömörülések Facebook oldalait, illetve az ott zajló közösségi életet. Azt vizsgáltuk, hogy az egyes pártok oldalain kommentelő és like-oló felhasználók közül hányan és melyik pártok oldalain vannak aktívan jelen.

kozv_p_tele_jelmagy2.png

A hálózaton jól látható a baloldali ellenzék, a kormánypártok és a Jobbik elkülönülése egymástól. A PM felhasználói a legkooperatívabbak, az MSZP-n kívül minden másik szerveződéshez erősen kapcsolódik a párt. Az MSZP és az Együtt2014 között a második leggyengébb kapcsolat húzódik; ez azt jelzi, hogy a Facebook politikailag aktív felhasználói kevéssé vannak jelen mindkét tömörülésben. Tehát a Facebook usereknek külön csoportját képviselik az MSZP-vel és az Együtt2014-gyel szimpatizálók, így valóban új koalíciós szavazatokat eredményezhet az együttműködés. Amennyiben a két párt valóban nem állít riválisokat egymással szemben csak alacsony támogatottságú pártok szerezhetnek meg szavazatokat a baloldalon (DK, LMP).

A Facebook alapján a baloldali ellenzéknek, már akkor lehet esélye a Fidesz-KDNP szövetség ellen, ha az MSZP-Együtt2014-PM koalíció összeáll. Ám mint tudjuk, a Facebook populáció jóval fiatalabb, mint a valódi lakosság, nyugdíjasok kevesen vannak aktívan jelen az oldalakon. Hosszútávon elgondolkodtató, hogy az online térben a Jobbik és a DK jóval erősebb, mint a közvéleménykutatások eredményei jósolnák, azaz a fiatal, Interentet használók között a vártnál népszerűbbek. 

47 komment · 2 trackback

2013.06.26. 12:37 ntwrk.blog

A BL-döntő szabálytalanság-hálózata: megállítani Reust

Címkék: foci szabálytalanság Dortmund Bayern BL döntő

 Jelmagyarázat - szabálytalanság-hálózat

Az irányított élek az egyes játékosok szabálytalanságait (faultokat) mutatják. Az első ábrán csak azok a játékosok szerepelnek, akik szabálytalankodtak, illetve akik ellen szabálytalanságot követtek el a mérkőzés alatt. Csak azokat a szabálytalanságokat regisztráltuk, amelyeket a bíró észrevett (lefújt, vagy adott játékost menet közben figyelmeztette), illetve ahol érzékelte a szabálytalanság tényét, de előnyszabályt alkalmazott – utóbbira összesen egy példa akadt az egész mérkőzésen.

  • A szabálytalanságokat nyilak jelölik. Irányuk a szabálytalankodótól halad az azt elszenvedő játékos felé.
  • Minél több szabálytalanságot követett el egy játékos adott ellenfele, annál vastagabb a nyíl (1-től 4-ig terjedt a skála)
  • Minél több szabálytalanságot követtek el egy játékos ellen, annál nagyobb körrel ábrázoltuk. A legkisebb körrel azok szerepelnek, akik ellen nem követtel el egy szabálytalanságot sem a mérkőzés alatt.

Piros kör: Bayern München játékos

Sárga kör: Borussia Dortmund játékos

Sárga nyíl: szabálytalanságáért sárga lapot kapott

Alakzat típus: poszt (kapus, védők, középpályások és csatár)

A mérkőzésen hivatalosan 20 szabálytalanságot követtek el. Ebből 11-et Borussia, 9-et Bayern játékos. A müncheniek közül öten szabálytalankodtak, közülük Franck Ribéry követte el a legtöbb szabálytalanságot (hármat), az egyikért a 73. percben sárga lapot kapott. A dortmundiak közül szintén öten szabálytalankodtak, a legtöbbször (hatszor) Robert Lewandowski – aki így az egész mezőnyben legtöbbet szabálytalankodó játékosnak bizonyult.

 sufferers_cl_final_2013_v2 (1).png

Kire utaztak?

Ha az elemzésünkben arra irányítjuk figyelmünket, hogy ki ellen követték el a legtöbb faultot (számszerint négyet), akkor Marco Reus dortmundi támadó középpályás helyzete szembetűnő. Nem csak azért érdekes ez a tény, mert az ellene elkövetett egyik szabálytalanság révén szerezte meg a vezetést a Dortmund, hanem azért is, mert egyszerre három teljesen más szerepkörű Bayern játékos (Dante, Ribéry és Martínez) is próbálta kivonni őt a játékból – miközben Reus egyszer sem szabálytalankodott sem ellenük, sem más Bayern játékos ellen. Utána azonban a képzeletbeli dobogón három Bayern játékos következik (Boateng, Ribéry és Martínez) őket három alkalommal állították meg szabálytalan körülmények között.

Rivális párharcok

Érdekes megnézni, hogy milyen rivalizálások, páros szabálytalanságok alakultak ki a meccsen. A hálózaton három ilyen egymás ellen kölcsönösen szabálytalankodó párt találhatunk, amelyekben a két sztár, Robert Lewandowski és Franck Ribéry volt a legaktívabb résztvevő: Lewandowski-Martínez (2-1), Ribéry-Lewandowski (1-1) valamint Ribéry-Grosskreutz (1-1) – utóbbiért mindketten sárgalapos figyelmeztetésben részesültek. Lewandowski és Ribéry felvették a kesztyűt és bár pozíciójukból adódóan elég messze vannak a pályán, mégis sikerült egymásra találniuk.

new_faults_ntw.png (1).png

A „kimaradók”

A Bayern játékosok közül a csatár (Mandžukić) és a mögötte támadó középpályást játszó Müller teljesen kimaradt az „adok-kapokból”, míg épp ellenkező figyelhető meg a hasonló poszton játszó két dortmundi labdarúgónál (Reus, Lewandowski). Továbbá az is jól látszik az ábrákon, hogy a dortmundi védő játékosokat egy alkalommal sem szerelték le szabálytalan eszközökkel, illetve Dantét kivéve mindkét csapat védőire (és kapusaira) igaz, hogy nem vagy csak egy alkalommal szabálytalankodtak – ami összességében megerősíti a mérkőzés sportszerű képét.

Összegzés

A korábbi passzhálózati elemzésünket jól keigészíti a sportszerűtlenségek hálózatának tanulmányozáwEsa. A passzhálózat eredményeivel összevetve részben érthetővé válik a Bayern taktika lényege, miszerint a sok labdát kapó, és a dortmundi támadások megakadályozásában Reus kikapcsolása kulcsfontossággal bírt a győzelem megszerzésében. Emellett a bajorok sikeréhez vezető út másik lehetséges okát, Ribéry védőmunkáját (szerepkörét) és futásteljesítményét is szemlélteti: láthatóan többször, a tőle viszonylag távol elhelyezkedő játékosok szabálytalankodtak ellene, illetve szabálytalankodott ő velük szemben.

Szólj hozzá!

2013.05.28. 14:36 ntwrk.blog

Tényleg olyan egyszerű játék a foci? Hálózati dinamika a Bayern sikere mögött

Címkék: kutatás sport foci bajnokok ligája football dortmund bayern bl döntő network szociális hálózat hálózatkutatás sport hálózat

Jelmagyarázat - Támadások felépítése:

Az élek az egyes játékosok 3-3 legrelevánsabb passzát mutatják. A nyilak a passzok irányát jelzik.

  • Csak azokat a passzokat vizualizáltuk, amelyek a támadások részei voltak.
  • Csak azok a passzok láthatóak, melyek az előrefelé (ellenfél kapuja felé) vezetnek vagy azonos pozíciójú (pl. középpálya-középpálya) játékosok között mentek végbe. 

Champions League english small.png
Az infografikát az Avalanche Kreatív Ügynökség készítette.
Klikk a képre a nagyobb képért.

Meccsek hálózatos vizualizációjával újfajta szemszögből lehet a labdarúgás világába betekintést nyerni. Mivel a Maven7 csapata igazi sportrajongó, ezért az év foci eseményét a Bajnokok Ligájának döntőjét nem hagyhattuk ki elemzési palettánkból.

Mindenki tudja, hogy “A foci egyszerű játék, 22 ember kerget egy labdát 90 percen keresztül és mindig a németek nyernek” -főleg, ha csak német csapatok játszanak. De ha olyan egyszerű lenne ez a sport miért, követnék milliók világszerte az eseményeket? Miért lenne akkora biznisz a sportfogadás, és miért is készülne elemzések tucatja? Mert a foci nem is olyan egyszerű.

Vessünk egy pillantást a két döntős legfontosabb passzainak hálózatára. Passzok (fekete él), kapura lövések (kék él) és gólok (piros élek) repkednek a játékosok között. A két hálózat vizualizációja önmagában is szép (Köszönjük Avalanche!), de a kérdés leginkább az, hogy értelmezésükkel közelebb juthatunk-e ahhoz, hogy miért is a Bayern München és nem a Borussia Dortmund győzött?

A hálózatokat elemezve könnyen azonosíthatóak a legalapvetőbb különbségek és hasonlóságok a csapatok támadási stratégiájában. A hálózati (támadási) struktúra elsőre roppant hasonló, hiszen mindkét csapat hasonló felállást (4-2-3-1) követett, és a játékosok közötti dinamikák sem térnek el különösen. A hátvédek erős kölcsönös kapcsolatokkal rendelkeznek, bár a Bayern inkább a bal, a Dortmund inkább a jobb oldalon volt erősebb. Mindkét csapat legtöbb passzt kapott játékosa középpályás, Schweinsteiger és Gündogan.

És miért pont a Bayern nyert?

Természetesen a focit azért szeretjük, mert változatos és nem minden csapat ugyanolyan. Miben különbözött a két csapat játéka leginkább szombat este? A passzolási adatok alapján a Dortmund kulcsfontosságú figurája Reus volt, amelyet igazolni látszik az is, hogy a csapat egyetlen gólját is ő harcolta ki (11-es). Csapattársai szinte minden kapu felé irányuló akcióban őt keresték passzaikkal, centrális pozíciója az ábrán jól kivehető. Adódik a kérdés, hogy mi lett volna, hogyha az eredetileg ezen a poszton játszó Götze kerül a csapatba, és így Grosskreutz helyére pedig Reus.

Jobban szemre vételezve a hálózatok felső részét jól látszik, hogy a Bayern a széleken aktívabb volt és kevésébe egy személyre központosult a támadása, mint a Dortmundnak. A bőrnadrágosok csatárai hatékonyabban működtek együtt – hálózati szavakkal élve több a kölcsönös kapcsolatuk, Ribéry támogató szerepe a baloldalon az egész támadást sokkal hatékonyabbá tette. A dortmundi támadó középpályának (egyet kivéve Błaszczykowski - Gündogan) nincsenek kölcsönös kapcsolatai sem egymással, sem pedig más csapatrészekkel. Ezzel szemben a Bayern támadó középpályásainak egy, a teljes középpályás sornak 3 kölcsönös kapcsolata van (Schweinsteiger - Ribéry, Müller – Robben, Ribéry – Martinez), ami erősebb együttműködési mintázatokat mutat a támadásban. A középpályások teljesítménye jó indikátora lehet az egész csapat teljesítményének. Schweinsteiger pontosabban játszott és passzolt (87 passz, 73 sikeres, ami 84%-os hatékonyság), mint Gündonan (56-ból 31 sikeres passz, ami 62%-os hatékonyság). A Bayernek összesen 640 passza volt 72 százalékos hatékonysággal, a Borussiának azonban csak 448 passzt sikerült, 60 százalékos hatékonysággal véghezvinnie.

Továbbá talán a két, balszélső (támadó középpályás), Ribéry és Grosskreutz passzhálózati helyzete közötti eltérés érdemel figyelmet. Míg Ribéry-t négy társa is aktívan megtalálta labdákkal, addig dortmundi riválisát csak ketten, ami szintén azt mutatja, hogy különösen a bal szélen a München lényegesen aktívabb tudott lenni ellenfelénél.

Érdekesség, hogy a müncheni gólokhoz vezető közvetlen passzok atipikusak, kevésbé voltak jellemzőek a meccsen adott játékosok között, ezért sem szerepelnek az ábrán (Robben-Mandžukić illetve Ribery-Robben).

További érdekes eredmény, hogy a kapusoktól induló támadások a Dortmundnál gyakoribbak volt, ráadásul a védelem is sokkal támadóbb jellegű focit játszott a hálózatalapján – Boateng leginkább előre adta a labdát s Dante viszont inkább hátrapasszolt.

2 komment

2013.05.17. 11:15 ntwrk.blog

Online politikai harctér II. - Twitter

Címkék: hálózat magyar politika Politika Twitter social media politika

Előző cikkünkben a Facebook politikai tartalmú rajongói oldalainak a hálózatát vizsgáltuk meg. Ígéretünkhöz híven a sorozat második cikke a Twitter politikai világába nyújt betekintést. A világ második legnagyobb közösségi portálja külföldön hatalmas politikai erőket mozgat meg. Barack Obama mikroblogját 30 millióan követték 2013 áprilisában, és ezzel ő volt a világ 4. legnépszerűbb Twitter felhasználója, kicsit lemaradva Justin Bieber (37.6m), Lady Gaga (36.1m) és Katy Perry (35m) mögött.

A Social Times 2012-es adatai szerint mindössze 320 ezer magyar regisztrált felhaszáló volt a Twitteren. Így a legtöbb követővel rendelkező hazai politikusnak természetesen lehetetlen obamai magasságokba emelkednie, noha Deutsch Tamás a maga 6367 követőjével, és sokszor a média minden bugyrát bejáró, estenként közfelháborodást okozó tweetjeivel hazai színtéren mindeképpen esélyes lehetne erre a posztra.

A külföldi politikai kutatások imádják a Twittert elemezni, hiszen a Facebookkal ellentétben adatai nyilvánosak, a szövegek tartalma szabadon bányászható, a kapcsolathálózatokon keresztül az információáramlás szépen követhető, sőt modellezhető is. Mivel a magyar átlag választópolgár nem túl aktív twitterező, ezért a következő elemzésben csak néhány pillanatképet mutatnánk be arról, hogy miképp is festett a hazai online világ ezen eldugott zegzugának politikai harctere idén március elején.

 Twitter gyorstalpaló

A Twitter kicsit más, mint a Facebook. Egyrészt a felhasználók jelentős részének minden kiírt szövege teljesen nyilvános (néhányan csak követőiknek engednek betekintést lelkivilágukba, de a többség azért mindenkinek). Az is jól látszik, hogy ki kit követ, azaz ki kinek a mikroblog üzeneteit látja a hírfolyamában. A számunkra érdekes embereket nem csak követni lehet, ők is követhetnek minket. 

twitterpower.pngAz egyes üzeneteket (tweeteket) lehet retweetelni, azaz újra megosztani, hogy a mi követőink is lássák az adott üzenetet, és természetesen lehet kommentelni is. Like-olás sajnos itt nincs, de van az ún. mention (említés), ami a Facebook @-os névbeírásos lehetőségével azonos. Itt is lehet lokációs adatokkal bejelentkezni mindenféle helyekről, képeket, videókat megosztani. Lényegében hasonló, mint a FB, csak rövidebb üzeneteket lehet megosztani, és nyilvánosak a szociális kapcsolatok, ezért is olyan érdekes nekünk, hálózatkutatóknak.

 Barát vagy ellenség?

Az elemzés 2013. márciusi képet mutatja be. A kutatásba csak olyan párt, szervezet és politikus került be, akinek volt legalább 20 követője az adatletöltés időpontjában. Bajnai Gordonnak ekkor még nem volt hivatalos Twitter oldala, azóta azonban több mint 1700 követőre tett szert. Orbán Viktor azóta sem aktív ezen a platformon, ellenben a Facebookon nagy erőkkel hódít.

Az első ábrán a hazai twitterező politikai palettje, ún. közös követési hálózata látszik. Ez azt jelenti, hogy két pont (párt vagy politikus) akkor van összekötve, ha legalább egy olyan felhasználó van, aki mindkettőjüket követi. A pontok mérete az egyes entitások követőinek számát mutatja; a pártokat négyzettel, a politikusokat körrel jelöltük. A hálózat két nagyobb komponensre osztható fel: a jobb oldali, sűrűbb rész kevésbé népszerű, ám hasonló személyek által követett közösséget mutat. Ezt a sok, ám gyenge kapcsolatot elsősorban a média képviselőinek (bloggerek, újságok) twitter accountjai hozzák létre.  A bal oldali, kevésbé sűrű komponens populárisabb, és többek által követett oldalakat foglal magába. A legerősebb kapcsolat FerencGyurcsany és a mesterhazymszp között van, ez valószínűleg sok baloldali kötődésű felhasználót foglal magába. Természetesen a Fideszmpsz és dajcstomi között is erős kapcsolat húzódik meg. A kisebb pontok alapvetően politikusok, ez alól kivétel a kdnp, akik ugye a Fidesz nélkül nem alkotnak hatalmas tábort. Az MSZP is érdekes színfoltja a sűrűbb közösségnek, hiszen követőinek száma igencsak csekély a többi párthoz viszonyítva, itt inkább a szocialista vezetők oldalai aktívabbak. Abszolút középen helyezkedik el a lehet_mas, ami gyengén, de minden parlamenti párthoz kapcsolódik. A Jobbik beágyazódása szintén érdekes, egyetlen kimondottan baloldalinak tekinthető csomóponttal sincs közös követői bázisa.

A politikusok oldaláról vizsgálva a képet, szanyitibor és javorbenedek helyezkednek el a legcentrálisabb pozícióban, noha nekik nincs annyi követőjük, mint dajcstominak. Ebből kifolyólag a  legtöbb egyedi követővel a fideszes politikus rendelkezik.

De most akkor tényleg beszélnek egymással?

A második ábra azt mutatja, hogy ki-kit retweetelt (osztotta meg valakinek az üzenetét) legalább 10-szer. A nyilak az információ terjedésének irányát mutatják. A politikusokhoz/pártokhoz kapcsolódó pontokat négyzettel, a média képviselőit háromszöggel, az egyéb felhasználókat körökkel jelenítettük meg. A hálózat nagyon szépen klaszteresedik és minden sztereotíp elképzelésünket alátámasztja.

Az egyes pártok körül kis szigetek alakulnak ki, ahol az aktív támogatók csak megosztják a tartalmakat, de aktív párbeszéd nem alakul ki. Az egyes pártközeli médiumok is megtalálják a saját helyüket. Az ábra közepén azok a médiumok helyezkednek el, akik egyfajta információ-közvetítő szerepet töltenek be a hálózatban, hiszen az összes politikai tábort ők kötik össze. Szintén központi szerepe van dajcstominak, ez átlag feletti aktivitásának köszönhető.

A leginkább kiterjedt klikkel a Fidesz rendelkezik (jobb felső sarok), ide tartozik az ifjúsági tagozat, a párt politikusai, az mno.hu és a Nézőpont is. A Jobbik eléggé fragmentált szerepben van, minden támogatója a központi párt oldalának írásait osztja meg, oda-vissza párbeszédről nem beszélhetünk, és a mainstream média képviselői sem osztják meg a Jobbik üzeneteit.

A lehet_mas a hálózat közepén helyezkedik el, ám nem túl gyakran kerülnek üzeneteik megosztásra. A korábbi pártvezető azonban igazi információs hub-ként funkcionál, hiszen neki van a legtöbb megosztása. A szocialistákat egyedül képviseli a hálózatban mesterhazymszp idestova üznetét megosztva, ám tőle egy nyíl sem megy ki. A DK vezetője leszakadó pontként az ábra bal szélén van, egyetlen retweet kapcsolattal, tehát ő sem generál proaktivitást maga körül. 

Szólj hozzá!

2013.05.06. 12:01 ntwrk.blog

Online politikai harctér I. - Facebook

Címkék: politika magyar politika politikai elemzés FB Facebook Soial networks

Sokan vagyunk, de elegen?

 A Socialtimes adatai szerint közel 4 és fél millió aktív magyar Facebook felhasználó van, akárhogy is nézzük ez a szám 44.5 százalékos penetrációt jelent. Tény, hogy a fiatalok nagyobb arányban reprezentálják magukat, ám ők képviselik azt a réteget, akiket a közvélemény-kutatások nehezen érnek el. Ha belegondolunk a csökkenő válaszolási hajlandóságba és az internetpenetráció növekedésébe, nem kérdés, hogy az online adatbányászatra épülő politikai kutatásoknak kimondottan nagy a létjogosultsága.

Az alábbiakban egy kis ízelítőt szeretnénk adni a magyar Facebookból kiovasható politikai aktivitásról. Kutatásunk során feltérképeztük a nagy politikai pártok, mozgalmak, szervezetek, és a népszerű politikusok oldalain kommentelő közösségeket, hogy lássuk, kibogozhatóak-e valós pártviszonyok az aktív felhasználók szokásaiból.

Az alább látható hálózatokon a csúcsok felhasználókat reprezentálnak, az élek pedig azt mutatják, hogy közös beszélgetésben vettek részt a profilok tulajdonosai egy-egy politikai tartalmú oldalon.

Annak elkülönítése, hogy az egyes felhasználók valójában melyik párthoz is húznak teljes bizonyossággal nem megoldható. Egy felhasználó „politikai hovatartozását” az alapján ítéltük meg, hogy melyik párthoz tartozik az az oldal, amelyiken a legtöbbet kommentelt. Az első ábrán jól látható, hogy a csúcsok politikai oldalanként (bal, jobb, zöld) jól elkülönülnek. 

Az egyes csúcsok méretét az határozza meg, hogy az adott felhasználó hozzászólásainak hány százaléka volt a legtöbbet kommentelt oldalon. Ez egyfajta elkötelezettségi mutatóként is értelmezhető.  Ha ez az arány 1, akkor az azt jelenti, hogy a felhasználó összes kommentje az adott oldalon található, míg ha ez az arány 0-hoz közelít, azt jelenti, hogy a kommentek alapján nem kötődik erősen az adott oldalhoz a felhasználó. Ebben az értelemben is elkülönül a két oldal: A kormánypárti oldalakon több erős kötődésű felhasználót találunk, mint az ellenzéki oldalakon. Ez utóbbi növeli az oldalak közötti kommunikációt és a kisebb centralizációt, mely elméletileg növeli az információterjedés valószínűségét.

Screen Shot 2013-05-06 at 11.45.10 AM.png

A MILLA a híd

Az első hálózat legnagyobb összefüggő komponense két nagy részre oszlik, amiket csak pár él köt össze: ezek jól megfeleltethetőek a magyar jobb- illetve baloldalnak, sőt, többnyire a kormány – ellenzék  felosztásnak is.  Ezek alapján a fent feltett kérdésre azt lehet válaszolni, hogy a Facebook felhasználói politikailag inkább homogén csoportokat alkotnak, arányaiban kevés az ellentétes oldalak közötti kommunikáció. 

Narancssárgával jelöltük a jobboldali kommentelőket, ők egy nagy és egy kisebb csoportban helyezkednek el: a nagyobbik csoportot Orbán Viktor Facebook-oldala adja, szorosan hozzá kapcsolódva az „ELÉG!” oldal kommentelőivel. A másik, kisebb csoportot Kubatov Gábor oldalán a többnyire vele beszélgetők alkotják (ez jól látható a periférikusan elhelyezkedő csillag alakzatból). Ezekhez a közösségekhez kapcsolódik pár, baloldaliként besorolt kommentelő, akik többségében DK-sok, MSZP-sek vagy MILLÁ-sok.

A kiértékelésnél a baloldalhoz soroltuk az Egymillióan a sajtószabadságért (MILLA) oldalt. A mozgalom szimpatizánsait jól jellemzi hálózati pozíciójuk. Egyfajta összekötő szerepük van az ellenzék és a kormánypárt között, ráadásul a MILLA közössége politikailag aktívabb a többinél, nyíltabban vitatkozik a kormánypártiakkal. Ugyanakkor a másik oldalról inkább zöld csúcsok veszik körül, ami azt suggalja, hogy követőik többnyire a zöld pártok felé húznak, erre utal, hogy többségében LMP-sek kapcsolódnak ehhez a tömbhöz.

Érdemes azt is megfigyelni, hogy az ellenzéki tömb sokkal tagoltabb, sokkal több kis lokális központ van. Ilyen Kaufer Virág az ellenzéki rész jobb oldalán, tőle kicsit balra Szanyi Tibor, vagy Mesterházy Attila.

 

Hová tűnt a Jobbik?

A pártok alapján színezett hálózaton jól látható (2. kép), hogy az azonos párttal szimpatizálók többnyire külön blokkokat alkotnak. Narancssárgával a Fideszhez tartozókat színeztük, itt a fentebb is említett három nagyobb csoportot láthatjuk, és azt, hogy a hálózat felét az ő szimpatizánsaik teszik ki. Az MSZP, LMP szintén több, de kisebb csoportot alkot (a kép bal oldalán, piros és világos zöld), míg a Párbeszéd Magyarországért (sötét zöld) egy igen kis területen tömörül, az Együtt 2014-nek (magenta) pedig csak egy nagyobb blokkja van. Az aktív pártok közül a DK (lila) és a Jobbik (világoskék) blokkja hiányzik, a KDNP-t pedig összesen egy felhasználó képviseli. Utóbbit az magyarázhatja, hogy a KDNP támogatottsága egyébként sem mérhető, hiszen annyira alacsony, a DK pedig szintén kis pártnak számít. A Jobbik esete viszont meglepő, mivel a fiatalok körében is népszerűnek számít, ráadásul  a második legnagyobb ellenzéki pártként tartják számon a közvélemény-kutatók.

A magyarázatot egy korábbi tanulmányban (amiről az Index is írt) lelhetjük meg: a magyar szélsőjobb egy saját, szinte különálló internetes világban mozog, és ez meglátszik a Facebook-aktivitáson is – nem a legnagyobb komponensben, hanem sok kis apró csoportba tagozódva vannak jelen a hálózatban.

Screen Shot 2013-05-06 at 11.40.07 AM.png

Érdekes, érdekes... de mire jó?

A fentiek alapján a Facebook oldalak hálózatának struktúrája többnyire visszaadja valós politikai viszonyokat. Az Ipsos április közepi felmérése alapján a Fidesznek 24, az MSZP-nek 15, a Jobbiknak 8 százalékos támogatottsága volt áprilisban, míg az E2014-re 4% szavazott volna az akkor tartandó választásokon. A DK-ban és egyéb pártokban a támogatók 1 – 1 százaléka bízik. Ezek a számok a felhasználók között 37, 17 és 24 százalékot jelentenek a Fidesz, MSZP és a Jobbik esetében, a DK-nál 14-et, az Együtt2014 esetében pedig 4,5-öt. Ez az eredmény nem tér el szignifikánsan a közvéleménykutatók eredményeitől, tehát mindenképp érdemes figyelemmel kísérni az online életnek ezt a területét. Alapvető trend, hogy a közvélménykutatók nagyobb támogatottságot mérnek, mint ami a Facebookról látszik, ennek oka egyszerű; ott teljes lakosság van reprezentálva, itt meg csak a fele. Érdekes, hogy a DK mennyire aktív online a valósághoz képest, illetve hogy a Jobbik a hálózatban nem tűnik olyan erősnek azáltal, hogy nagyon fragmentáltan helyezkednek el szimpatizánsai, noha számosságuk arányaiban magas.

FB_Ipsos.png

Következő elemzésünkben a Twitter politikai terét vesszük górcső alá, majd megvizsgáljuk, hogy a social media jelenlét és aktivitás különböző attribútumai mennyire tudják előrejelezni a közvélemény-kutatások eredményeit.

Tajti András, Vásárhelyi Orsolya

8 komment · 1 trackback

2013.05.02. 10:13 ntwrk.blog

ADATBÁNYÁSZ PROGRAMOZÓ KERESTETIK!!!

Címkék: munka sql állás python django programozó maven7 adatbányász

 

A Maven Seven Hálózatkutató Zrt. mindenre elszánt :-) - backend programozó csapata keresi legújabb kollégáját! Cégünk a hálózatkutatás terén elért tudományos eredményeket hasznosítja az üzleti életben. Ha szeretsz óriási adathalmazokat bütykölni, szereted az újrahasznosítható kódokat, és nem ijedsz meg a kihívásoktól, akkor nálunk a helyed!

Wordcloud.png

Mi vár rád?

  • Óriási adatbázisok struktúrálása
  • Crawlerek írása
  • Adatok rendszerezése, tisztítása gépi úton 
  • Adattisztító felületek programozása (Don’t worry backend oldalról:))
  • Lekérdezések írása, optimalizálása, elemzői munka segítése

Jelentkezz, ha az alábbiak jellemzőek rád:

  • Relációs adatbázisok lekérdezésében (SQL) és üzemeltetésében/optimalizálásában szerzett tapasztalat
  • Minimális programozási tapasztalat python nyelven - django ismerete előnyt jelent
  • Web crawlerek programozása
  • Alapvető statisztikai ismeretek
  • Hajlandó vagy tesztelni is azt, amit monitorra vetettél :)
  • Érdekelnek a nagyobbacska adathalmazok megjelenítésének lehetőségei
  • Tudsz önállóan dolgozni, ugyanakkor képes vagy elmondani, hogy mire van szükséged szerver oldalról
  • Szeretsz utána járni a legújabb megoldásoknak, technológiáknak.
  • Nyitott szemmel jársz a nagy internetes világban

Előnyt jelent:

  • R statisztikai szoftver ismerete, használata
  • Big Data kezelés (Hadoop)
  • Nem tartod az ördög vívmányának a Python-t és a Django-t (mi ugyanis ebben programozunk), talán még bele is olvasnál egy-két tutorialba
  • Használtál már valamilye verziókövető rendszert
  • Tudsz valami izgi kódot mutatni korábbi munkáidból, esetleg van Github / stackoverflow azonosítód

Mit ajánlunk?

  • Próbaidő, és ha jól teljesítesz főállású munkavégzés, versenyképes fizu
  • Fiatalos csapat: select avg(életkor) from csapat == 30 alatt
  • Baromi jó munkakörnyezet: Dolgoztál már hotelben? Mi a szigeten vagyunk a Danubius Hotels épületében! :). Hétfői megbeszélések a parkban!
  • Szakmai kihívás, érdekes problémák
  •  Fejlődési lehetőség, dedikált idő a fejlesztési kalandtúrákra.
  • Kipróbálhatod a legújabb kliens oldali trendeket.

GY.I.K.

Jelentkezzek, ha most még iskolába járok?

Ha idén diplomázol és van legalább egy év gyakorlatod, igen.

Napközbeni kikapcsolódás?

A)    Csocsó a csapattal

B)    Kávé a Duna parton

C)    Mókuslesés...

 Reggeli kávé van?

Nespresso. What else? :)

Ha égsz a vágytól, hogy valami újba vágd a billentyűzeted és felpörgesd az agytekervényeid, ne habozz, küldd el önéletrajzodat és motivációs leveledet a hr@maven7.hu címre, még ma !!!

 Jelentkezési határidő: 2013. május 19.

 

Szólj hozzá!

2013.04.25. 12:21 ntwrk.blog

Elemzőt keresünk! - Csatlakozz a Maven7-hez!

Címkék: munka elemző álláslehetőség maven7 hálózatkutató

SZÍNESÍTSD HÁLÓZATUNKAT!

 

A Maven Seven Hálózatkutató Zrt. pörgős elemző csapata keresi legújabb tagját! Ha meguntad a kutatócégek diagrammjait, és valami színesebbre, innovatívabbra vágysz, élsz-halsz a hálózatokért, nem ijedsz meg a statisztikától, és szereted a startup cégek dinamikus működését – nálunk a  helyed! Cégünk a hálózatkutatás terén elért tudományos eredményeket hasznosítja az üzleti életben a szervezetfejlesztéstől a gyógyszeriparon át egészen a média világáig.

Wordcloud.png

Mi vár rád?

  • Nemzetközi hálózatkutatási projektek önálló levezénylése az adatgyűjtéstől a prezentációig
  • Statisztikai elemezések (és valljuk be, néha egy kis adattisztítás is J)
  • Legvadabb álmaid megvalósítása hálózatkutatásra épülő termék- és szoftverfejlesztésekben
  • Kapcsolat a világ leghíresebb hálózatkutatóival (Barabási Albert-László, Vicsek Tamás)

 

Jelentkezz, ha az alábbiak jellemzőek rád:

  •  Számunkra releváns szakon az egyetemi tanulmányaidat már befejezted (pl.:szociológia, statisztika, pszichológia, marketing, közgazdaságtan)
  • Az egyetemen nem csak megúszni akartad a statisztika órákat (próbák, eljárások ismerete)
  • Jó barátod az excel, esetleg más adatbáziskezelő szoftverek
  • Szeretnél tudományos igényességgel üzletileg releváns kérdésekre választ adni
  • Kreatív és önálló munkavégzés - nem várod, hogy mások mondják meg, pontosan mit kell csinálnod, hiszen egyedül is gyorsan átlátod a feladatokat
  • Magabiztos angol nyelvtudás (prezentációk írása és tartása, tárgyalások a világ minden tájával)
  • Legalább egy évet dolgoztál már kutatói/elemzői munkakörben
  • Nyitott szemmel jársz a nagy internetes világban

 

Előnyt jelent ha...

  • Nem tartod az ördög vívmányának az R-t és a Python-t (mi ugyanis ebben programozunk), talán még bele is olvasnál egy-két tutorialba
  • Foglalkoztál korábban hálózatkutatással, de mindenképpen szeretnél elmélyedni benne
  • ¿Si hablas español?
  • Jól adsz elő (több nyelven is)
  • Nem ijedsz meg a váratlan helyzetektől

Mit ajánlunk?

  • Próbaidő, és ha jól teljesítesz főállású munkavégzés, versenyképes fizu
  • Fiatalos csapat: select avg(életkor) from csapat == 30 alatt
  • Baromi jó munkakörnyezet: Dolgoztál már hotelben? Mi a szigeten vagyunk a Danubius Hotel épületében! :)
  • Hétfői megbeszélések a parkban!
  • Szakmai kihívás, érdekes problémák
  • Fejlődési lehetőség, dedikált idő a fejlesztési kalandtúrákra.
  • Járhatsz bicikivel :)

 

GYIK

Tényleg ennyire kell tudni a matekot?
Nem. A legfontosabb, hogy jó alapokkal rendelkezz és használd a problémamegoldóképességed.

Jelentkezzek, ha most még iskolába járok?

Ha idén diplomázol és van legalább egy év elemzői gyakorlatod, igen, amúgy ajánljuk figyelmedbe gyakornoki programunkat.

Napközbeni kikapcsolódás?

A)    Csocsó a csapattal

B)    Kávé a Duna parton

C)    Mókuslesés...

Reggeli kávé van?

Nespresso. What else? :)

 

Ha égsz a vágytól, hogy hálózatokkal foglalkozz és felpörgesd az agy-tekervényeid, ne habozz, küldd el önéletrajzodat és angol nyelvű motivációs leveledet a hr@maven7.hu címre, még ma!!!

Jelentkezési határidő: 2013. május 12.

 

Szólj hozzá!

2013.04.17. 11:43 ntwrk.blog

Csiripelő politikusok kontra óriás hálózatok - avagy Megashark vs. Giant octopus

Címkék: politika twitter magyar politika social media amerikai választások

Az amerikai választásokat elemző politikusok sokszor emelik ki, hogy Barack Obama a social media erejével nyerte meg a választásokat. Ennek kijelentése kissé talán túlzás, ám a rejtett hálózatok erejét, nálunk boldogabb országokban politikai tanácsadó csapatok elemzik és komoly részét képezi az online kommunikáció a kampánystratégiának. Ha csak rápillantunk Barack Obama és Mitt Romney twitteres említéseinek számára, jól látszik, hogy az elnök jóval népszerűbb volt az elemzett kampány időszakban. 

 Screen Shot 2013-04-10 at 11.12.37 AM.png

Kis hazánk politikai palettája bizonyos szempontból talán még színesebb is, mint az amerikai, hiszen több párt, többféle közösséget szeretne elérni és ez a különböző social media stratégiában – ha lehet egyáltalán így nevezni - meg is látszik. Korábban egy-egy beszéd, televíziós vita nagyot fordíthatott a választási eredményeken. Információtól túlpörgött társadalmunkban minden mozzanat, egy balul elsült mondattól kompromitáló vagy lejárató  megjegyzésekig potenciális szavazók millióihoz jut el másodpercek alatt.

A politikai kommunikáció kiemelt kutatási területe az, hogy ma már bárki beleszólhat a politikai diskurzusba, tehát az átlag választó is hallathatja a hangját. Példul a 2011-es spanyol elnökválasztási kampány kiemelt véleményformálója lett egy madridi háziasszony köszönhetően egyetlen rendszerkritikának szánt frappáns twitter bejegyzésével, melyet három nap alatt több, mint ötszázan osztottak meg. Az “átlag ember” megmozdulásai közé sorolhatóak azok a hazai youtube videók is, melyekben magyar fiatalok Orbán Viktornak címezve komoly kritikai megjegyzésekkel illetik a jelen kormány munkáját. Az “Üzenj Te is” youtube csatornán van olyan videó, amit már majdnem 70 ezren láttak és a Facebook oldal likeolói is több, mint 2500-an vannak. Ha belegondolunk a 2002-es választások jól ismert frázisába, hogy „Mindenki hozzon magával még egy embert!” nem is kerülünk olyan messze a hálózati politikától. Ha ennek a 2500 felhasználónak legalább k darab olyan ismerőse van, aki még nem találkozott az információval és tovább is adja azt, akkor n lépésben 2500*kn embert lehet elérni. Tehát robbanászserűen nő az információt megkapó emebrek száma, még akkor is, ha ez a k egy viszonylag kicsi szám.

Hiába a szó ellszáll az írás megmarad, tehát a hazai politikusoknak sem mindegy, hogy az online terekben milyen információ, milyen csatornákon keringenek róluk. A következő 3 cikkünkben a hazai politikai tartalmú közösségi médiát vesszük górcső alá – A Twittertől, a Facebokon át a Youtube-ig. Hogyan láthatóak át gyorsan a legfontosabb információ megosztó oldalak, ahol a fentebb említett k, akár több ezer egyedi felhasználót is jelenthet? Mennyire aktívak az egyes politikusok, pártok? Kik áramoltatják az információt a különböző politikai csoportok között? A hálózatkutatás eszközével nem csak vitualizálni, de mérni is lehet ezeket az elsőre nehezen elképzelhető számokat.

2 komment

2013.03.28. 13:53 ntwrk.blog

Hálózatokkal Afrikáért

Címkék: hálózat social network network azonosítás szociális hálózat hálózatkutatás

Screen shot 2013-03-21 at 4.24.54 PM.pngA Millenium Villages Projekt (MVP) keretein belül több mint tizenkét létesítményt hoztak létre szaharai országokban, amik öt kulcsfunkció mentén épültek: földművelés, vállalkozás, oktatás, infrastruktúra és egészségügy. Az utóbbi kategóriában tevékenykedő csoportok közösségi és intézeti alkalmazottakból állnak, akik a mindennapokban segítik a program szervezőinek a munkáját. A kommunikáció megkönnyítésének érdekében minden táborban zárt mobiltelefonos hálózatot hoztak létre, aminek segítségével gyakorlatilag ingyen beszélhetnek egymással az egészségügyi dolgozók.

Screen shot 2013-03-21 at 4.25.36 PM.png

A kommunikáció megkönnyítése mellett azonban más előnye is volt a mobiltelefonos kezdeményezésnek: az adatokat felhasználva a Johns Hopkins és a Columbia egyetemek kutatói azt vizsgálhatták, hogy a mobiltelefonok hogyan bontják fel a klasszikus, hierarchikus kommunikációs csatornákat. A vizsgálathoz a hálózatkutatás eszközeit használták, aminek segítségével azonosították az információ áramlásának központi szereplőit, és a rendszerben mutatkozó trendeket.  A tradicionális kommunikációs modell a klasszikus bürokráciában elterjedt lépcsős hierarchia példáját követte, ami miatt az információ áramlása lassabb volt, hiszen minden szinten végig kellett futnia. A mobiltelefonokkal sikerül átugrani a hierarchia felesleges szintjeit, és azok a szereplők kerülhettek a központba, akik ténylegesen a munkaszervezés centrumában voltak: a nővérek helyett a főszervezők.

További információkat az alábbi linken található videóban hallhattok, ami Nadi Kaongával, a projekt egyik résztvevőjével készült.

Az esettanulmány jó példa arra, hogy a hálózatelemzés, és a telefonos adatok hogyan hasznosíthatóak az ilyen és ehhez hasonló, egészségügyi projektekben.

Szólj hozzá!

2013.03.22. 13:31 ntwrk.blog

A halandóság statisztikája

Címkék: hálózat betegség járvány network hálózatkutatás

A Gizmodo morbid témájú grafikája a 20. század halálnemeit foglalja össze

„In this world nothing can be said to be certain, except death and taxes” – mondja bölcsen Benjamin Franklin Jean-Baptiste Leroynak írt levelében, azaz semmi sem olyan biztos az életben, mint a halál és az adók. A virágárus alulról szagolja az ibolyát, a vegetáriánus fűbe harap, a meteorológusnak befellegzett – a végzetet leíró szókapcsolatok száma végtelen, ahogyan a halál neme maga is. Vagy mégsem?

A 20. század haláleseteinek statisztikai elemzése alapján a legnagyobb fenyegetést az olyan nem fertőző betegségek jelentették, mint a szív-és érrendszeri megbetegedések, és a cukorbetegség, amik milliárdos nagyságrendű áldozatokat követeltek. Természetesen nem elhanyagolható az emberi faktor sem, a két világháború, és a számos egyéb fegyveres konfliktus (beleszámítva a gyilkosságokat is), együtt több mint 330 millió halálesetért voltak felelősek.

Az infografika nagyobb felbontásban a képre kattintva érhető el, igazi vizuális csemege!

 

 

 

1 komment

2013.03.18. 10:27 ntwrk.blog

A Harlem Shake-story, avagy egy meme születése

Címkék: kutatás hálózat social network vírus hálózatok twitter network közösségi média hálózatkutatás terjedés harlem shake

Mindannyian találkoztunk vele, ha nem Twitteren vagy YouTube-on, akkor valamelyik Facebook ismerősünkön keresztül, aki maga is elkészítette a személyre szabott verzióját. Azt azonban, hogy hogyan lett egy félpercnyi videóanyagból ekkora szenzáció, csak kevesen tudják.  A SocialFlow munkatársai Twitter adatok elemzésével térképezték fel a meme terjedését, azonosítva azokat a célcsoportok, akik eszkalálták a jelenség terjedését. A kutatás két hét alatt 1.9 millió tweetet gyűjtött, amik tartalmazták a ’harlem shake’ kifejezést, vagy annak variációit.

A Harlem Shake nem más, mint egy táncstílus, ami New Yorkban honosodott meg mintegy 30 évvel ezelőtt. A Rucker Parki kosármeccsek félidejében egy cingár férfi, akit csak Al.B. néven ismertek, a pályán lévőket szórakoztatta sajátos táncmozdulataival. A stílust akkor szívta fel a mainstream kultúra, amikor 2001-ben G.Dep ”Let’s Get It” című  videoklipjében is feltűnt. A meme őrület előtt gyakoriak voltak magára a táncmozdulatra vonatkozó referenciák is, például „I just passed my final exams! *harlem shakes*” formában, ami annyit jelentett, hogy a kedves végzős örömében táncolt sikeres érettségije után. A zenei aláfestésként szolgáló Bauuer szám 2012 Augusztusában jelent meg, a következő hónapokban azonban csak mérsékelt figyelmet kapott, egészen februárig.

kép1.jpg
A Harlem Shake Meme evolúciójának első napjai.
Kékkel a táncstílusra vonatkozó referenciák láthatóak, míg zölddel az első három videó verzióra utaló tweetek.

Február 2-án, a The Sunny Coast Skate videója hozza létre a meme végleges formáját a maszkkal és a jump cuttal. Három nappal később, PHL_On_NAN remixe 24 órán belül 300 ezres nézettséget produkált, a 7-én felkerült hiimrawn verzió (v3), amiben a Maker Studios munkatársai szerepelnek, már 7.4 millió találatot könyvelhett el a következő héten. Ezt követően a jól ismert internetes cégek (BuzzFeed, CollegeHumor, Vimeo és Facebook) sem váratnak magukra sokat saját verziójukkal.

kép2.jpg

A SocialFlow a re-tweetek, majd a tweetelők közti szociális kapcsolatokat térképezte fel, és ültette át hálózatokra. Utóbbi módszer segítségével azonosíthatóvá váltak azok a háttérben meghúzódó csoportok, akik a legnagyobb befolyással voltak a videó internetes karrierjére. Az ábrán minden pont egy felhasználót jelöl, aki Február 7-én vagy 8-án valamilyen módon utalt a memere. A körök olyan klaszterek, amelynek pontjai valamilyen attribútum mentén hasonlítanak egymásra, ezzel olyan csoportokat alkotva, mint az afro-amerikai felhasználók (akik eredeti kontextusában használják a harlem shaket), a különböző zenei felhasználók, a brazilok, vagy a YouTube szuper-felhasználói.

kép3.jpg

Alig egy nappal később, Február 9-én és 10-én már újabb közösségek bukkannak fel, és a hálózat sűrűsége már ránézésre is sokkal nagyobb. A zenészek türkizkék csoportja továbbra is megmarad, a machinimával azonban egy gamer klaszter is formálódik. A két képet összehasonlítva világos, hogy először egymástól távolabb álló közösségek kapták fel a memet, akiket követnek a nagyobb média outletek, akik a köztes területeket foglalják el, végül pedig különböző nemzetiségek és YouTube közösségek is csatlakoznak.

A tíz legjobb Harlem Shake videó.

A memek az internetes tömeghisztéria legújabb formái, a kortárs digitális kultúra azon szerves részei, amelyeket a szociális hálózatok kreálnak és terjesztenek. Nemcsak óhatalanul figyelmet követelnek maguknak (Hungaromém), de komoly trendszetterek is. Elkerülhetetlen, hogy előbb utóbb valaki hasznot húzzon a jelenségből, már a Harlem Shaket is jó pár brand lovagolta meg, azzal a nem titkolt céllal, hogy cool-abbnak tűnjön. Az egyik legjobban elsült próbálkozás, a Pepsi kreációja volt, amiben Jeff Gordon Nascar versenyző és csapata eresztették el a hajukat.

Mint a legtöbb internetes jelenség esetében, az idő itt is kulcsfontosságú. Minél hamarabb sikerül egy cégnek azonosítania a véleményformáló közösségeket, annál hamarabb tud hasznot húzni belőlük. A hálózatok kiváló megközelítési módszert nyújtanak az ilyen és ehhez hasonló jelenségek vizsgálatához, hiszen a globális világháló egyre sűrűsödik, a memek impakt faktora pedig egyre nagyobb lesz. A kérdés már csak az, mi lesz a következő internetes őrület, ami megköveteli a maga 15 (másod) percét.

További részleteket a teljes, angol nyelvű cikkben olvashattok az alábbi linken.

2 komment

2013.03.07. 12:44 ntwrk.blog

Nagy Eszter a Maven7 csapatának legújabb tagja

Címkék: szervezetfejlesztés új munkatárs maven7 nagy eszter ONA

eszter.jpgMárcius elején csatlakozott a Maven Seven csapatához Nagy Eszter, aki számára nem ismeretlen a hálózatok világa. „Munkám során számos ügyféllel találkoztam, akik már felismerték a hálózatkutatásból származó hihetetlen előnyöket. Láttam mekkora felismeréseket hoz a szervezetéről készült „röntgen” kép, milyen gördülékenyek lesznek a változások a megfelelő kulcsemberek bevonásával. Valójában elképesztően sok helyzet van, amiben semmilyen más módszertannal nem helyettesíthető többlet értéket ad azáltal, hogy képes madártávlati képet mutatni. Pontosan ebből fakad az egyik legizgalmasabb kihívás számomra: olyan hálózati személetű szervezet diagnosztikai eszközök készítése, amik az éppen aktuális, égető kérdésekre kínálnak gyorsan és egyszerűen levezényelhető, költséghatékony megoldást.”

Eszter már több mint három éve foglalkozik szervezeti hálózatkutatással illetve az erre épülő szervezetfejlesztési folyamatokkal emelett a szervezetfejlesztői közösség aktív tagja, több nemzetközi konferencia szervezője.

Szólj hozzá!

2013.03.06. 12:00 ntwrk.blog

Hálózatokkal az autizmus nyomában

Címkék: kutatás hálózat autizmus autista network hálózatkutatás emberi agy autista emberi agy

Egy amerikai kutatás a hálózatelemzés módszertanával dolgozik azon, hogy magyarázatot adjon bizonyos, tipikusan autista viselkedésformákra.

A Bostoni Gyermekkórház neurológusai EEG segítségével azt vizsgálták, hogy milyen nyomvonalakon terjed az információ az olyan gyerekek agyában, akik autizmusban szenvednek. Az eredmények minden várakozást felülmúltak, kiderült ugyanis, hogy a vizsgált betegek agyműködése strukturális eltéréseket mutat az egészséges agyakhoz képest: az alanyok agyában többszörösen redundáns kapcsolatok vannak az agy szomszédos területei között, amik a hosszabb kapcsolatok rovására működnek.

connectome-of-brain-malformation.png

Dr. Jurriaan Peters neurológus, Maxime Taquet Phd hallgató és Dr. Mustafa Sahin vizsgálata két autista csoporttal dolgozott: 16 klasszikus autizmusban szenvedő, és 14 genetikai okokból kifolyólag érintett, ún. tuberous sclerosis complexes (TSC) gyereket hasonlítottak össze 46 egészségessel, és 29 TSC-s, de nem autistával. A tapasztaltak mindkét csoportban megegyeztek: a rövidtávú kapcsolatok száma az agyban messze a meghaladta a hosszabb, távolabbi területeket összekötőkét. Egy ilyen jellegű hálózat, amiben a rövid kapcsolatok dominálnak, összhangban áll az autizmus tipikus viselkedésmintáival: egy autista gyermek gond nélkül tud összpontosítani egy konkrét, koncentrációt igénylő feladatra (például az utcanevek memorizálására), de komplexebb feladatok elvégzése során, amelyek az agy távol eső részeit mozgósítanák, már nehézségekbe ütközik. Az utóbbira jó példa a harag mimikus megjelenése: egy autista gyermek nem tudja értelmezni a kifejezést, hiszen az agy vizuális központja és az érzelmi centrum között nem megfelelő az összeköttetés, az információ feldolgozása lokálisan megvalósul ugyan, de az nem jut el az agy többi részéhez.

1989_iconic_rainman1.jpg

Az esőember Raymond Babbittja a mozivászon legismertebb autista karaktere, aki páratlan memóriával és matematikai tehetséggel rendelkezik, de képtelen feldolgozni bárminemű változást. Érdekesség csupán, hogy a karakter autizmusa álomgyári adalék volt, a szerepet ihlető Kim Peek ugyanis más rendellenességben szenvedett.

A hálózatelemzés - amely a kognitív neurológia egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata – fedezte fel elsőként a gyermek autista agy „rugalmas” aspektusát: az A-ból B-be történő eljutás a redundáns kapcsolatoknak köszönhetően több módon is megvalósulhat, nincs egyetlen csomópontja. A légi közlekedés analógiája jól szemlélteti a jelenséget: Bostonból Brüsszelbe akkor is eljutunk, ha a londoni Heathrow épp zárva van, hiszen mehetünk New York JFK-jén keresztül. Az autista gyermek agyában hasonlóképpen áramlik az információ adott területek között. Bár a struktúra előnyös a légi közlekedésben, agyműködés szempontjából nem feltétlenül ideális: ez a hálózat egyszerűbb, és kevésbé specifikált, ami nehézséget okozhat a környezetből beérkező információ feldolgozásában.

A tanulmányról többet, eredeti nyelven a psyposton olvashattok.

Szólj hozzá!

2013.03.05. 10:23 ntwrk.blog

Vicsek Tamás az év innovátora!

Címkék: kutatás hálózat azonosítás hálózatkutatás vicsek maven7 vicsek tamás ELTE

A Maven7 tudományos igazgatója nyerte idén az ELTE Innovatív kutatója díjat, amit a hetedszerre megrendezésre kerülő innovációs napon adtak át a Lágymányosi Campuson, február 26-án.

InnovNap20130226_01.jpg

Vicsek Tamás, az ELTE Biológiai Fizikai Tanszékének egyetemi tanára, és az ELTE-MTA Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoportjának vezetője

A konferencia kimondott célja az akadémiai és piaci szféra összekapcsolódásának serkentése a kutatási eredmények gyakorlatban történő hasznosítására, illetve az egyetem kapcsolatának erősítése a vállalati szektorral. Vicsek Tamás idén azzal érdemelte ki az elismerést, hogy a nagy hálózatok belső szerkezetének feltárásán, illetve annak módszertanán dolgozott, ezzel pedig nem elhanyagolható módon profitot termelt az egyetemnek.

A konferencia vendégelőadói között egyébként olyan nevek szerepeltek, mint Klinghammer István, az ELTE volt rektora (és az új felsőoktatási államtitkár), Nikodémus Antal, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője, Deák Csaba, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnökhelyettese, Fábián István, a Debreceni Egyetem rektora, és Németh Gábor, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának igazgatója. A konferencia előadásai online is elérhetőek.

Szólj hozzá!

2013.02.27. 10:39 ntwrk.blog

Marvel hősök hálójában - INFOGRAFIKA

Címkék: kutatás hálózat képregény marvel pókember hulk hálózatkutatás amerika kapitány képregény hősök marvel hősök

A hős nem jár egyedül – legalábbis ezt sugallja a szuperhősök kollaborációs hálózata, amelyen az éppen reneszánszukat élő panel karakterek közös megjelenéseit vizsgáltuk hálózatkutatási módszerekkel. A Marvel univerzum 100-nál többször együtt publikált karaktereit aszerint színeztük, hogy ki melyik csapat színeiben tevékenykedik. Részletes elemzéssel egy korábbi cikkünk szolgál, most az Avalanche kreatív ügynökség készített hozzá egy új infografikát! A nagyításhoz KLIKK a képre!

marvel_hosok_halojaban_magyar_kicsi.jpg

Szólj hozzá!

2013.02.26. 11:32 ntwrk.blog

Oscar-díjak hálójában

Címkék: oscar usa hálózat azonosítás hálózatkutatás terjedés oscar-díj academy awards oscar átadás

Vasárnap este sor került az Amerikai Fim Akadémia 2013-as díjkiosztó gálájára. A filmszakma legpopulárisabb kitüntetését 85-szörre vehették át a díjazottak, idén huszonnégy kategóriában. A Dolby Theatre-ben megrendezésre kerülő gála idei házigazdája a Family Guy és a Ted szülőatyja, Seth MacFarlane volt, nézettségi statisztikákról egyenlőre csak durva előrejelzések vannak. Amit azonban biztosan tudunk, azok a nyertesek listája, és az, hogy ki milyen tervező kreációit viselte az estén. Egy újabb jólöltözöttségi toplista helyett azonban érdemesebb egy pillantást vetni a jelöltekre, és a mögöttük meghúzódó kapcsolatok szövevényes hálózatára.

oscar2013.jpg

A Six-degrees of Kevin Bacon jelenségről már blogunk is beszámolt, bemutatva, hogy az Amerikai filmszakma kisebb, és kevésbé komplexebb, mint azt első ránézésre hinnénk. Hasonló a helyzet az Oscar-jelölésekkel is: az idei nomináltak listáját hosszú évek munkája előzi meg más Oscarra jelölt filmeken. „Kórtörténetük” alapján az idei jelöltek az alábbi kategóriákba sorolhatóak:

A bennfentesek: A Lincolnon dolgozó 5 szakmabeli például 70 jelöléssel kitüntetett filmen munkálkodott, köztük Steven Spielberg és producere Kathleen Kennedy, akik az E.T. óta kollaborálnak.

A brit kapcsolat: Tim Bevan és Eric Fellner a Nyomorultak angol producerei már a Vágy és vezeklésen és a Bridget Jones napjólán is együtt dolgoztak, de eddig nem kaptak jelölést.

Denzel szigete: a legjobb színész kategóriáját az Akadémia gyakran arra használja, hogy olyan filmeket tüntessen ki, amiket más kategóriákban nem jelöltek. Denzel Washingtont négy ilyen filmbéli alakításáért is nominálták, amik egyébként nem versenyeztek a legjobb film kategóriában.

A gólyák: a 20 jelölt színészből mindössze négyen vannak előző jelölés nélkül, köztük Bradley Cooper, Hugh Jackman, Emanuelle Riva és Quvenzhané Wallis.

A kívülállók: A szerelemért és A messzi dél vadjaiért járó direktori jelölések sokakat meglepetésként értek, hiszen olyan edzettebb és ismertebb iparosokat szorítottak ki, mint Ben Affleck (akit minden bizonnyal kárpótolt az Argo legjobb filmnek járó aranyszobrocskája) és Kathryn Bigelow ( 2010-ben a legjobb rendezője és filmje, A bombák Földjénnel).

A hálózatról: a képen a mostani jelöltek minden korábbi, bármelyik kategóriában jelölést kapott filmjei láthatóak, a szürke szín a nyerteseket jelöli. A pontok (jelöltek) értelem szerűen akkor állnak kapcsolatban, ha közösen dolgoztak valamelyik filmen.

oscar.pngKép forrása és interaktív hálózat itt: http://www.nytimes.com/interactive/2013/02/20/movies/among-the-oscar-contenders-a-host-of-connections.html

Szólj hozzá!

2013.02.21. 13:42 ntwrk.blog

A Twitter nyilai

Címkék: internet hálózat social network twitter network közösségi oldal közösségi oldalak szociális hálózat közösségi média hálózatkutatás terjedés

Twitter-bird-logo-arrow.pngA Twitter szociális platformja hálózatelemzési szempontból aszimmetrikus, hiszen kapcsolatai szándékosak és irányítottak. Egy felhasználó kapcsolatait szociális gráfként értelmezve a címzett felé mutató nyilak követésével sok hasznos információkhoz juthatunk: ki tud kiről, ki kapja a legtöbb figyelmet, ki vesz részt bizonyos témákról folyó diskurzusokban, illetve azt is, hogy ki található centrális vagy periférián lévő pozícióban. A strukturális elemzések mellett mini-kísérletek is lebonyolíthatóak. Az ún. Tweetchat-ek keretein belül különböző témákról zajlanak egy egyórás beszélgetések, amelyek speciális hashtageken keresztül követhetőek. Az ábrákon látható beszélgetés például a szerencsés véletlenekről folyt, két különböző csoportban (#innochat, #ideachat).

Elsőként vegyük a kimenő kapcsolatokat. A Twitter természetéből kifolyólag ezek a kapcsolatok közvetítő funkciókat is betölthetnek, például ha a felhasználó bejelent valami a követőinek. Egy másik típus a közvetlen, irányított kapcsolat, amikor a felhasználó konkrétan említ valakit a tweetben, vagy re-tweeteli valaki más tweetjét. A re-tweet közvetítő funkciója mellett egyben visszaigazolás is az eredeti tweetelőnek, hogy üzenetét észlelték, és továbbításra érdemesnek találták.

kép1.pngA fenti hálózat a már említett szerencsés véletlenekről szóló beszélgetés leképezése. Két pont akkor áll kapcsolatban, ha a feladó pont retweetelte (RT), említette (MT) vagy megszólította (@) a címzettet jelző pontot. A kék pontok a beszélgetés résztvevői, a lilák a chat lebonyolítói, a zöldek pedig a meghívott vendégek, mindegyikük felhasználóneve külön is fel van tüntetve. A pontok mérete itt a tudatosság mentén nő, amit a direkt és indirekt kapcsolatok alapján számolnak.

kép2.png

A második képen az előző hálózat látható, de a pontok méretét ezúttal kizárólag a bejövő kapcsolatok alapján határozták meg, ami gyakorlatilag nem más, mint a figyelem mennyisége, amiben az egyes felhasználók részesültek. Előnyös, ha valamelyik felhasználónak sok bejövő kapcsolata van, ami még jobb azonban, ha olyan más pontoktól kap közvetlen figyelmet, akiknek szintén sok bejövő kapcsolata van. A látványos bejövő mintázatú pontok lesznek az ún. mavenek, azaz információbrókerek.

Azzal, hogy változott a pontok méretét meghatározó tulajdonság, máris meghatározhatóak a Twitteren betöltött szerepek: vannak aktív résztvevők, míg mások arra várnak, hogy közvetlen megszólítást kapjanak. A chat vezetőjét (@blogbrevity) mindkét hálózatban nagy pont reprezentálja, ami azt mutatja, hogy jól végezte a dolgát.

kép3.png

A harmadik hálózat az integrációt vizsgálja, vagyis azt, hogy az adott felhasználó mennyire van az események „ sűrűjében”. Egy jól integrált felhasználó valószínűleg releváns dolgokról tweetel, sokszor rewteetelik, és több beszélgetésben is részt vesz. Esetünkben ők voltak a szervezők, akik összekötő szerepet töltöttek be, és biztosították a beszélgetés zavartalan folyását.

A Twitter természetesen nemcsak a személyközi kommunikáció médiuma, gyakran közvetít nagyobb csoportoknak, amiket egy felhasználó vagy egy hashtag követői alkothatnak. A chatben postolt tweetek között sok olyan is volt, aminek nem volt konkrét címzettje. A negyedik kép abban tér el az előzőektől, hogy csak az egész csoportnak szóló tweeteket mutatja, nem az interakciókat. A chat valamennyi résztvevőjét a középpontban lévő piros pont jelöli, a küllőszerű nyúlványok pedig azok a felhasználók, akiknek több mint egy, mindenkihez szóló retweetje volt. A vonalak a retweetek számának növekedésével vastagodnak.

kép4.png

Bár ez a hálózat pár óra leforgása alatt jött létre és oszlott fel, jól modellezi a nagyobb hálózatok néhány szerkezeti sajátosságát: centrum-periféria, információs brókerek, összekötő hidak és vezérek. A részvevők nagy része már ismerte egymást, és részt vett korábbi beszélgetésekben, volt azonban pár új tag is.

A legkönnyebben azonosítható csoport mindig a mag, akik között sűrű az egymásra mutató nyilak száma. Ez egy olyan alhálózat, ahol mindenki kapcsolatban van mindenkivel. Az ötödik kép ezt a magot mutatja, a könnyebb olvashatóság érdekében ezúttal nyilak nélkül. Minden pont legkevesebb 4 kapcsolattal rendelkezik, kimenővel és bejövővel egyaránt.

kép5.pngforrás: http://www.thenetworkthinkers.com/2013/02/arrows-on-twitter.html

Szólj hozzá! · 1 trackback

2013.02.19. 11:44 ntwrk.blog

A politika szövevényes hálózata – az amerikai elnökök beiktatási beszédei

Címkék: politika kutatás hálózat elemzés network azonosítás amerikai elnökválasztás hálózatkutatás

Az angol Guardian egy olyan kutatást rendelt, ami 1969 és 2013 között, Nixontól Obamáig vizsgálta a soros elnökök beiktatási beszédeit, az alábbi szempontok alapján.

Az amerikai elnökök beiktató beszéde nagyjából leképezi a következő prezidenciális turnus négy évének agendáját, éppen ezért már meglehetősen sok kutatás alanyát képezte. Az eddigi vizsgálatok túlnyomó része a kulcsszavak előfordulási gyakoriságára koncentrált, amivel nem igazán térképezhetőek fel a tartalmi változások, hiszen a politikai diskurzust általában elnyomják az olyan szavak, mint a „nemzet”, a „nép” vagy a „világ”. Ami ezekből információtartalommal bírhat, az a fogalmak bevezetésének ideje, és a közöttük lévő kapcsolat. Ezen a ponton lép be a hálózatelemzés.

A dinamikus hálózatokban a szavak pontokat, az élek pedig közös előfordulásokat jeleznek; minél közelebb esik két pont egymáshoz, annál gyakrabban fordult elő közösen a két kifejezés. Az azonos témakörbe tartozó fogalmakat színük csoportosítja. A pontok mérete azt jelzi, hogy hány témakörbe tartozik az adott fogalom, vagyis minél nagyobbak, annál többször említik őket, vagy összekötő kapcsokat képeznek két téma között.

A szöveg hálózatelemzési metodológiájának alapjai a már említett közös előfordulások, amiket a Nodus Labs Textexture szoftvere elemez, végül pedig gráfokat készít. A nyers gráfokat ezután a Force Atlas algoritmussal formázzák: a kapcsolatban álló (közösen előforduló) pontok közel kerülnek egymáshoz, míg a különállók távol. A készen kapott, rendezett gráf már kiváló szemantikai térképként szolgál a szöveghez. Egy másik algoritmus végzi a pontok csoportosítását kapcsolataik alapján, amiket aztán a már említett módon, különböző színekkel jeleznek. A pontok méretet központiság mutatók alapján számolják. Fontos megemlíteni, hogy ezek a hálózatok sokkal komplikáltabban egy hagyományos szó vagy tag felhőhöz képest, amik csak gyakoriságokkal operálnak, míg előbbiek a kapcsolatok minőségét is figyelembe veszik.

 

Obama 2013-as beiktatási beszédének hálózata:

A fenti videó a szöveg szerkezetének szerkezeti változásait mutatja a vizsgált időszakban.

Bush, 2001:

Bush,  2005:

 

Az ifjabb Bush 2001-es beszédében például elsőként használja az idő (time) fogalmát arra, hogy sürgesse bizonyos politikai pontjainak a véghezvitelét.  Minden a máról (today) és a mostról (now) szól. A második turnus beszédében a hangsúly áttevődik a szabadságra (liberty, freedom), a trükköt Reagan elnök is sikeresen alkalmazta a második négy évének indító beszédében.

 

Obama, 2009:

Obama, 2013:

 

A retorika mestere 2009-ben elődeinek legjobb pontjait kombinálja, nemhiába, a szó (word) fontos helyet foglal el a hálózatban, hiszen beszédének azon részeire utal, ahol másokat idéz. Négy évvel később az idő (time) és szükség (requirement) fogalmak válnak fontossá, nem véletlenül, az elnöknek komoly kritikákra kellett reflektálnia a gazdasági és politikai helyzettel kapcsolatban, Obama pedig minden további nélkül eleget tett a feladatnak.

A módszertanról bővebben: http://noduslabs.com/research/pathways-meaning-circulation-text-network-analysis/

A cikk forrása:
http://noduslabs.com/cases/presidents-inaugural-speeches-text-network-analysis/

 

 

 

 

Szólj hozzá!

2013.02.15. 13:43 ntwrk.blog

Összekapcsolt közösségek

Címkék: internet hálózat social network facebook twitter network közösségi oldal közösségi oldalak szociális hálózat hálózatkutatás orgnet

Mindannyian egyszerre több online közösség tagjai vagyunk, de hogy néznek ki ezek a közösségek valójában? Milyen helyet foglalunk el bennük mi magunk, és milyen szerepeket töltünk be?

Az alábbi ábra egy valós online közösség vizuális megjelenítése, amin a pontok embereket, a vonalak pedig kapcsolatokat jelölnek. A legtöbb ilyen, és ehhez hasonló szociális hálóban három csoport különíthető el: egy sűrűn kapcsolódó középső mag, egy lazább második gyűrű, és a külső, különálló pontok alkotta kör, az ún. „lesben állók”. A közösségekben ezek a csoportok a kapcsolat erősségét jelölik, egy ember tehát lehet a magban egy csoportban, és lesben álló egy másikban.

online_community1.png

Az ábra három színe a három csoportot jelzi, az eloszlásuk és arányuk pedig megfelel a valóságban tapasztaltaknak. A lesben állók létszáma például mindig nagymértékben meghaladja a magban lévőkét, előbbi akár a teljes populáció kétharmadát is kiteheti. A csoport olyan tagokból áll, akik vagy új belépők - egyenlőre kapcsolatok nélkül - vagy olyan régiek, akik nem kívánnak kapcsolódni. Belőlük kerül ki a legtöbb távozó, de az is előfordulhat, hogy csak befogadó szerepben maradnak, például nem postolnak, csak követnek.

A zöld pontokkal jelzett második gyűrű tagjainak kevés kapcsolata van, többnyire előzetes ismeretségekből, amik lokális alhálókat alkotnak, és nem a nagyobb hálózat részei. Bár azonosulhatnak a közösséggel, nem szerves részei annak. Kapcsolataikat valószínűleg más platformokon ápolják, így nincs igazából szükségük erre a közösségre.

online_community_core2.png

A piros belső mag a közösség szíve, egymást átfedő ego-hálók sokasága. Ide tartoznak a platform vezetői, akik végig itt maradnak, és építik a közösséget. Létszámuk az összpopulációhoz képest 1 és 10% között mozoghat, ennek ellenére vonzzák a figyelmet, és elkötelezettek.

Az ilyen online szervezeteket gyakran más szervezetek vagy cégek hozzák létre, akik profitálni szeretnének belőlük. Amit azonban gyakran figyelmen kívül hagynak, azok a felhasználói igények. Megfelelő stratégia nélkül látogatóik azonnal távoznak, amint egy új közösség jelentik meg a piacon, erre már számos példát láttunk: SixDegrees-->Friendster-->Orkut-->MySpace-->Facebook--> ?. A technológia mellett a hangsúly a kapcsolatokon van, az emberek szívesen maradnak annál, amit már ismernek, és amiken keresztül új dolgokat ismerhetnek meg, ebben pedig elengedhetetlen a belső mag létezése.

Egy közösséget kiaknázni kívánó szervezetnek tehát rájuk kell koncentrálnia, hiszen nemcsak folyamatosan növelik a hálózat méretét és sűrűségét, de el sem hagyják azt. Méretéből kifolyólag a hálózatkutatás módszereivel ez a csoport mérhető, feltérképezhetőek az információs csatornák, és az időbeli változásaik. A kapcsolatokon keresztül vizsgálhatóvá válik a közösségek hatása az egyéni döntésekre, illetve az is, hogy ezek a döntések hogyan formálják magát a közösséget.

Az adott közösség építése nemcsak új emberek belépéséből áll. Emberekre és kapcsolataikra is szükség van, hiszen az általuk létrejövő új mintázatok azok, amik kulcsfontosságúak lesznek a későbbiekben, és amik fenntartják a már meglévő tagok érdeklődését.

Forrás:
http://orgnet.com/community.html

Szólj hozzá!

2013.02.13. 11:27 ntwrk.blog

A Manchester City és a Liverpool a passzok hálójában

Címkék: foci hálózat liverpool hálózatkutatás manchaster city

Blogunk már beszámolt egy hasonló elemzésről, amelyben kosárcsapatok passzolási mintázatát vizsgálták Amerikai specialisták. Ezúttal egy futballrajongó blog fordult hálózatkutatás eszközeihez, hogy kielemezze a Február elején lezajlott, egyébként döntetlenben (2-2) végződő Manchester City – Liverpool mérkőzést.

mcfc-vs-lfc.png

Az eredményeket a fenti ábra foglalja össze, amiben a játékosok elhelyezkedése nagyjából megfelel a pályán betöltött pozíciójuknak. Mivel ezek fix pozíciók, nem mindig egyeznek a tényleges hellyel, ahol a játékos a passzon keresztül labdához jutott. A pontok értelemszerűen csak a kezdő 11-et jelölik, hiszen a cserejátékosok nem sokat passzolhattak a játék során. Csak azok a passzok kerültek elemzésre, amik sikeresek voltak. A játékosok közötti vonalak sötétsége a passzok intenzitását jelöli, minél sötétebb, annál intenzívebb volt a két játékos egymás közötti labdajátéka. A pontok mérete és színe a sportolók csapatukhoz viszonyított aktivitását jelöli, tehát csak saját színeiken belül értelmezhetőek.

Ha nemcsak ezt a játékot nézzük, a City legbefolyásosabb játékosai Yaya Touré és De Jong voltak, előbbi azonban az Afrikai nemzetek kupáján, utóbbi pedig éppen a Milan színeiben játszott. Helyettesítőik, Barry és Garcia kevésbé voltak kiemelkedőek, bár Barry volt a legerősebb passzoló a Cityben. A Liverpoolnál a két középpályás, Lucas és Gerrard diktálták a passzolási ütemet, jól kapcsolódva a védőkhöz, Lucas pedig Suárezhez és Sturridge-hez is. Kétségtelen, hogy a passzolások tekintetében a Liverpool a jobb csapat, amely előnyt ki is használtak a játék során.

Az Arsenal meccshez hasonlóan a Liverpool a közvetlen támadásokat részesítette előnyben a szerzett labdákhoz képest, aminek a közvetítője Reinán és Aggeren keresztül gyakran Enrique volt. A középpályások és a védők összjátéka, és Sturridge kifejezetten jók voltak, és dominálták a passzokat a Norwich és Arsenal elleni meccsekhez képest. A Liverpool tehát képes volt arra, hogy az eddigi, labda dominanciára irányuló stratégiáját (amit a Norwich ellen láthattunk) egy direktebb, ellentámadásokban gazdagabbra cserélje, ahogy az az Arsenal és a Manchester elleni meccseken történt. Különösen előbbi volt kifejezetten élvezetes, ami olyan középpálya kontrollt demonstrált Gerrard és Lucas révén, ami az Arsenal elleni mérkőzésből hiányzott. Hogy ezt a további meccseken mennyire tudják kamatoztatni, még kiderül.

Forrás: http://2plus2equals11.wordpress.com/2013/02/05/manchester-city-vs-liverpool-passing-network-analysis/

Szólj hozzá!

2013.02.11. 11:59 ntwrk.blog

Gyakornokot keresünk!

Címkék: kutatás hálózat network hálózatkutatás gyakornok maven7

Maven Seven Hálózatkutató Zrt.(MA képzésben lévő) hallgatót keres 2013. márciustól

Szakmai Gyakornoki

feladatok ellátására

i-want-you.jpg

A Maven7 Magyarországon egyedülálló és nemzetközileg elismert hálózatkutatási és adatbányászati tapasztalatokra épülő üzleti szolgáltatásokat nyújt partnerei részére. Erős tudományos és szakmai háttérrel rendelkezünk a hálózatkutatás terén. Cégünkről többet megtudhat a www.maven7.hu weblapon.

A gyakornoki program 2013 márciusában indul és egy féléves időszakot takar. Azt várjuk, hogy a gyakornok hetente 2 napot töltsön a Maven7-nél.

 A gyakornok feladatai: 

Támogatás...

§  kutatások előkészítésében

§  adatrögzítésben, adatfeldolgozásban

§  eredmények kiértékelésében

§  prezentációk összeállításában

Elvárások: 

§  lelkesedés, kitartás

§  statisztikai, adatelemzé....A teljes felhívás megtekintéséhez klikk ide!

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása