Információ, sajtókapcsolat:

Blau Zsuzsanna
marketing kommunikációs vezető
zsuzsanna.blau@maven7.com
+36 30 210 4830

Friss topikok

Twitter

Kövess minket a Facebookon is!

Hálózatokhoz, hálózatkutatáshoz kapcsolódó információk, tanulmányok.


2013.03.18. 10:27 ntwrk.blog

A Harlem Shake-story, avagy egy meme születése

Címkék: kutatás hálózat social network vírus hálózatok twitter network közösségi média hálózatkutatás terjedés harlem shake

Mindannyian találkoztunk vele, ha nem Twitteren vagy YouTube-on, akkor valamelyik Facebook ismerősünkön keresztül, aki maga is elkészítette a személyre szabott verzióját. Azt azonban, hogy hogyan lett egy félpercnyi videóanyagból ekkora szenzáció, csak kevesen tudják.  A SocialFlow munkatársai Twitter adatok elemzésével térképezték fel a meme terjedését, azonosítva azokat a célcsoportok, akik eszkalálták a jelenség terjedését. A kutatás két hét alatt 1.9 millió tweetet gyűjtött, amik tartalmazták a ’harlem shake’ kifejezést, vagy annak variációit.

A Harlem Shake nem más, mint egy táncstílus, ami New Yorkban honosodott meg mintegy 30 évvel ezelőtt. A Rucker Parki kosármeccsek félidejében egy cingár férfi, akit csak Al.B. néven ismertek, a pályán lévőket szórakoztatta sajátos táncmozdulataival. A stílust akkor szívta fel a mainstream kultúra, amikor 2001-ben G.Dep ”Let’s Get It” című  videoklipjében is feltűnt. A meme őrület előtt gyakoriak voltak magára a táncmozdulatra vonatkozó referenciák is, például „I just passed my final exams! *harlem shakes*” formában, ami annyit jelentett, hogy a kedves végzős örömében táncolt sikeres érettségije után. A zenei aláfestésként szolgáló Bauuer szám 2012 Augusztusában jelent meg, a következő hónapokban azonban csak mérsékelt figyelmet kapott, egészen februárig.

kép1.jpg
A Harlem Shake Meme evolúciójának első napjai.
Kékkel a táncstílusra vonatkozó referenciák láthatóak, míg zölddel az első három videó verzióra utaló tweetek.

Február 2-án, a The Sunny Coast Skate videója hozza létre a meme végleges formáját a maszkkal és a jump cuttal. Három nappal később, PHL_On_NAN remixe 24 órán belül 300 ezres nézettséget produkált, a 7-én felkerült hiimrawn verzió (v3), amiben a Maker Studios munkatársai szerepelnek, már 7.4 millió találatot könyvelhett el a következő héten. Ezt követően a jól ismert internetes cégek (BuzzFeed, CollegeHumor, Vimeo és Facebook) sem váratnak magukra sokat saját verziójukkal.

kép2.jpg

A SocialFlow a re-tweetek, majd a tweetelők közti szociális kapcsolatokat térképezte fel, és ültette át hálózatokra. Utóbbi módszer segítségével azonosíthatóvá váltak azok a háttérben meghúzódó csoportok, akik a legnagyobb befolyással voltak a videó internetes karrierjére. Az ábrán minden pont egy felhasználót jelöl, aki Február 7-én vagy 8-án valamilyen módon utalt a memere. A körök olyan klaszterek, amelynek pontjai valamilyen attribútum mentén hasonlítanak egymásra, ezzel olyan csoportokat alkotva, mint az afro-amerikai felhasználók (akik eredeti kontextusában használják a harlem shaket), a különböző zenei felhasználók, a brazilok, vagy a YouTube szuper-felhasználói.

kép3.jpg

Alig egy nappal később, Február 9-én és 10-én már újabb közösségek bukkannak fel, és a hálózat sűrűsége már ránézésre is sokkal nagyobb. A zenészek türkizkék csoportja továbbra is megmarad, a machinimával azonban egy gamer klaszter is formálódik. A két képet összehasonlítva világos, hogy először egymástól távolabb álló közösségek kapták fel a memet, akiket követnek a nagyobb média outletek, akik a köztes területeket foglalják el, végül pedig különböző nemzetiségek és YouTube közösségek is csatlakoznak.

A tíz legjobb Harlem Shake videó.

A memek az internetes tömeghisztéria legújabb formái, a kortárs digitális kultúra azon szerves részei, amelyeket a szociális hálózatok kreálnak és terjesztenek. Nemcsak óhatalanul figyelmet követelnek maguknak (Hungaromém), de komoly trendszetterek is. Elkerülhetetlen, hogy előbb utóbb valaki hasznot húzzon a jelenségből, már a Harlem Shaket is jó pár brand lovagolta meg, azzal a nem titkolt céllal, hogy cool-abbnak tűnjön. Az egyik legjobban elsült próbálkozás, a Pepsi kreációja volt, amiben Jeff Gordon Nascar versenyző és csapata eresztették el a hajukat.

Mint a legtöbb internetes jelenség esetében, az idő itt is kulcsfontosságú. Minél hamarabb sikerül egy cégnek azonosítania a véleményformáló közösségeket, annál hamarabb tud hasznot húzni belőlük. A hálózatok kiváló megközelítési módszert nyújtanak az ilyen és ehhez hasonló jelenségek vizsgálatához, hiszen a globális világháló egyre sűrűsödik, a memek impakt faktora pedig egyre nagyobb lesz. A kérdés már csak az, mi lesz a következő internetes őrület, ami megköveteli a maga 15 (másod) percét.

További részleteket a teljes, angol nyelvű cikkben olvashattok az alábbi linken.

2 komment

2013.02.26. 11:32 ntwrk.blog

Oscar-díjak hálójában

Címkék: oscar usa hálózat azonosítás hálózatkutatás terjedés oscar-díj academy awards oscar átadás

Vasárnap este sor került az Amerikai Fim Akadémia 2013-as díjkiosztó gálájára. A filmszakma legpopulárisabb kitüntetését 85-szörre vehették át a díjazottak, idén huszonnégy kategóriában. A Dolby Theatre-ben megrendezésre kerülő gála idei házigazdája a Family Guy és a Ted szülőatyja, Seth MacFarlane volt, nézettségi statisztikákról egyenlőre csak durva előrejelzések vannak. Amit azonban biztosan tudunk, azok a nyertesek listája, és az, hogy ki milyen tervező kreációit viselte az estén. Egy újabb jólöltözöttségi toplista helyett azonban érdemesebb egy pillantást vetni a jelöltekre, és a mögöttük meghúzódó kapcsolatok szövevényes hálózatára.

oscar2013.jpg

A Six-degrees of Kevin Bacon jelenségről már blogunk is beszámolt, bemutatva, hogy az Amerikai filmszakma kisebb, és kevésbé komplexebb, mint azt első ránézésre hinnénk. Hasonló a helyzet az Oscar-jelölésekkel is: az idei nomináltak listáját hosszú évek munkája előzi meg más Oscarra jelölt filmeken. „Kórtörténetük” alapján az idei jelöltek az alábbi kategóriákba sorolhatóak:

A bennfentesek: A Lincolnon dolgozó 5 szakmabeli például 70 jelöléssel kitüntetett filmen munkálkodott, köztük Steven Spielberg és producere Kathleen Kennedy, akik az E.T. óta kollaborálnak.

A brit kapcsolat: Tim Bevan és Eric Fellner a Nyomorultak angol producerei már a Vágy és vezeklésen és a Bridget Jones napjólán is együtt dolgoztak, de eddig nem kaptak jelölést.

Denzel szigete: a legjobb színész kategóriáját az Akadémia gyakran arra használja, hogy olyan filmeket tüntessen ki, amiket más kategóriákban nem jelöltek. Denzel Washingtont négy ilyen filmbéli alakításáért is nominálták, amik egyébként nem versenyeztek a legjobb film kategóriában.

A gólyák: a 20 jelölt színészből mindössze négyen vannak előző jelölés nélkül, köztük Bradley Cooper, Hugh Jackman, Emanuelle Riva és Quvenzhané Wallis.

A kívülállók: A szerelemért és A messzi dél vadjaiért járó direktori jelölések sokakat meglepetésként értek, hiszen olyan edzettebb és ismertebb iparosokat szorítottak ki, mint Ben Affleck (akit minden bizonnyal kárpótolt az Argo legjobb filmnek járó aranyszobrocskája) és Kathryn Bigelow ( 2010-ben a legjobb rendezője és filmje, A bombák Földjénnel).

A hálózatról: a képen a mostani jelöltek minden korábbi, bármelyik kategóriában jelölést kapott filmjei láthatóak, a szürke szín a nyerteseket jelöli. A pontok (jelöltek) értelem szerűen akkor állnak kapcsolatban, ha közösen dolgoztak valamelyik filmen.

oscar.pngKép forrása és interaktív hálózat itt: http://www.nytimes.com/interactive/2013/02/20/movies/among-the-oscar-contenders-a-host-of-connections.html

Szólj hozzá!

2013.02.21. 13:42 ntwrk.blog

A Twitter nyilai

Címkék: internet hálózat social network twitter network közösségi oldal közösségi oldalak szociális hálózat közösségi média hálózatkutatás terjedés

Twitter-bird-logo-arrow.pngA Twitter szociális platformja hálózatelemzési szempontból aszimmetrikus, hiszen kapcsolatai szándékosak és irányítottak. Egy felhasználó kapcsolatait szociális gráfként értelmezve a címzett felé mutató nyilak követésével sok hasznos információkhoz juthatunk: ki tud kiről, ki kapja a legtöbb figyelmet, ki vesz részt bizonyos témákról folyó diskurzusokban, illetve azt is, hogy ki található centrális vagy periférián lévő pozícióban. A strukturális elemzések mellett mini-kísérletek is lebonyolíthatóak. Az ún. Tweetchat-ek keretein belül különböző témákról zajlanak egy egyórás beszélgetések, amelyek speciális hashtageken keresztül követhetőek. Az ábrákon látható beszélgetés például a szerencsés véletlenekről folyt, két különböző csoportban (#innochat, #ideachat).

Elsőként vegyük a kimenő kapcsolatokat. A Twitter természetéből kifolyólag ezek a kapcsolatok közvetítő funkciókat is betölthetnek, például ha a felhasználó bejelent valami a követőinek. Egy másik típus a közvetlen, irányított kapcsolat, amikor a felhasználó konkrétan említ valakit a tweetben, vagy re-tweeteli valaki más tweetjét. A re-tweet közvetítő funkciója mellett egyben visszaigazolás is az eredeti tweetelőnek, hogy üzenetét észlelték, és továbbításra érdemesnek találták.

kép1.pngA fenti hálózat a már említett szerencsés véletlenekről szóló beszélgetés leképezése. Két pont akkor áll kapcsolatban, ha a feladó pont retweetelte (RT), említette (MT) vagy megszólította (@) a címzettet jelző pontot. A kék pontok a beszélgetés résztvevői, a lilák a chat lebonyolítói, a zöldek pedig a meghívott vendégek, mindegyikük felhasználóneve külön is fel van tüntetve. A pontok mérete itt a tudatosság mentén nő, amit a direkt és indirekt kapcsolatok alapján számolnak.

kép2.png

A második képen az előző hálózat látható, de a pontok méretét ezúttal kizárólag a bejövő kapcsolatok alapján határozták meg, ami gyakorlatilag nem más, mint a figyelem mennyisége, amiben az egyes felhasználók részesültek. Előnyös, ha valamelyik felhasználónak sok bejövő kapcsolata van, ami még jobb azonban, ha olyan más pontoktól kap közvetlen figyelmet, akiknek szintén sok bejövő kapcsolata van. A látványos bejövő mintázatú pontok lesznek az ún. mavenek, azaz információbrókerek.

Azzal, hogy változott a pontok méretét meghatározó tulajdonság, máris meghatározhatóak a Twitteren betöltött szerepek: vannak aktív résztvevők, míg mások arra várnak, hogy közvetlen megszólítást kapjanak. A chat vezetőjét (@blogbrevity) mindkét hálózatban nagy pont reprezentálja, ami azt mutatja, hogy jól végezte a dolgát.

kép3.png

A harmadik hálózat az integrációt vizsgálja, vagyis azt, hogy az adott felhasználó mennyire van az események „ sűrűjében”. Egy jól integrált felhasználó valószínűleg releváns dolgokról tweetel, sokszor rewteetelik, és több beszélgetésben is részt vesz. Esetünkben ők voltak a szervezők, akik összekötő szerepet töltöttek be, és biztosították a beszélgetés zavartalan folyását.

A Twitter természetesen nemcsak a személyközi kommunikáció médiuma, gyakran közvetít nagyobb csoportoknak, amiket egy felhasználó vagy egy hashtag követői alkothatnak. A chatben postolt tweetek között sok olyan is volt, aminek nem volt konkrét címzettje. A negyedik kép abban tér el az előzőektől, hogy csak az egész csoportnak szóló tweeteket mutatja, nem az interakciókat. A chat valamennyi résztvevőjét a középpontban lévő piros pont jelöli, a küllőszerű nyúlványok pedig azok a felhasználók, akiknek több mint egy, mindenkihez szóló retweetje volt. A vonalak a retweetek számának növekedésével vastagodnak.

kép4.png

Bár ez a hálózat pár óra leforgása alatt jött létre és oszlott fel, jól modellezi a nagyobb hálózatok néhány szerkezeti sajátosságát: centrum-periféria, információs brókerek, összekötő hidak és vezérek. A részvevők nagy része már ismerte egymást, és részt vett korábbi beszélgetésekben, volt azonban pár új tag is.

A legkönnyebben azonosítható csoport mindig a mag, akik között sűrű az egymásra mutató nyilak száma. Ez egy olyan alhálózat, ahol mindenki kapcsolatban van mindenkivel. Az ötödik kép ezt a magot mutatja, a könnyebb olvashatóság érdekében ezúttal nyilak nélkül. Minden pont legkevesebb 4 kapcsolattal rendelkezik, kimenővel és bejövővel egyaránt.

kép5.pngforrás: http://www.thenetworkthinkers.com/2013/02/arrows-on-twitter.html

Szólj hozzá! · 1 trackback

2013.01.25. 13:55 ntwrk.blog

Tweetekkel a természeti katasztrófák nyomában

Címkék: hálózat ausztrália twitter hálózatkutatás terjedés hastag rmit egyetem patrick meirer retweet hálózat

Az egyiptomi forradalom megmutatta, hogyan használható a social media egy önszerveződő politikai folyamat motorjaként. Most egy új oldaláról mutatkozik meg a Twitter.

tweetes.jpgBrisbane utcái egy 1983-as áradást követően.

Ausztrália jól edzett a nyári áradásokat illetően: a kontinens folyamai előszeretettel törnek át gátakat, és öntik el az utcákat. 2010 és 2011 fordulóján azonban rekordméretű áradások támadták meg a kenguruk földjét, az emberek pedig a Twitteren keresztül kommunikáltak az áldozatokkal, információkat és tapasztalatokat osztva meg. A jelenség alatt felhalmozódott adattömegből egy évvel később olyan hálózatkutatási tanulmány született, ami a katasztrófákra reagáló social media viselkedést vizsgálja.

A tanulmány a melbourni  RMIT Egyetemen készült. Patrick Meier az International Network of Crisis Mappers társalapítója szerint a hangsúly az olyan feedek azonosításán volt, akik információs aggregátorokként működtek, vagyis nem kell minden embert megfigyelni, elég azokat, akik a közösség vezetői és jó összeköttetésekkel rendelkeznek. A hashtag-ek és rewteetek nyomán hálózatkutatási módszerekkel jól lekövethető térkép rajzolódott ki az önszerveződő folyamatokról. A módszerrel események és emberek reakciói így real-time figyelhetőek meg, de lehetőség nyílik a különböző szervezetek válságkezelésének megfigyelésére is. A queenslandi rendőrség például kiválóan használta Twitter folyamát arra, hogy információkat terjesszen. A rendszer a szervezeti infrastruktúra hibáinak felhasználására is alkalmas, amivel a jövőben hatékonyabbá válhat a hasonló szituációk kezelése.

Szólj hozzá!

2012.12.14. 13:06 ntwrk.blog

A szociális hálók anatómiája

Címkék: kutatás internet hálózat social network facebook network közösségi oldalak véleményvezér szociális hálózat terjedés

2007-ben, a Wall Street Journal különböző megosztó és kollaboráló oldalakon végzett kutatást, mintegy 25 ezer felhasználó bevonásával. Végeredményeik érdekes tendenciákat mutattak: az AOL Netscape oldalán, akkori 1 millió felhasználójával, az „érdekes” címkével ellátott postok 13%-a egyetlen felhasználótól, a 27 éves ohiói programozótól, STONERS-től származott. A Digg-en, azon postok egyharmada, amik elég érdekesnek bizonyultak a főoldalra, az oldal 30 felhasználótól kerültek ki.

382b276.jpg

A legfigyelemreméltóbb eredmény azonban a Reddittel kapcsolatban került napvilágra. 2007-ben az oldal usereinek száma 400 ezer körül mozgott, a legbefolyásosabbjuk pedig Adam Fuhrer volt, aki az igazságszolgáltatás érdekesebb híreiből, és új szoftverekből mazsolázott. Legsikeresebb témája az új Windows Vista operációs rendszer hibáinak feltárása volt. Az újságírókat nem kis meglepetés érte, amikor kiderült, hogy Adam Fuhrer 12 éves, és Torontóban él a szüleivel, ahol az általános iskola padjait koptatja.

Bár mindenkit befolyásolnak az online szociális hálók, sokan nem vagyunk tisztában vele, hogyan is működnek valójában, és hogy irányító mechanizmusaik milyen hatással vannak ránk, a felhasználókra.

SocialMediaLandscapeOrganism.png

Vegyük például azt, hogy az olyan oldalak, mint a Facebook, a LinkedIn vagy a Twitter nem kész siteokként bukkannak fel, hanem napi szinten változnak és fejlődnek úgy, hogy újabb és újabb emberek csatlakoznak, akik építik a maguk szociális hálóját. Tudományos kutatások (például a skálafüggetlenséggel foglalkozó elméletek) kimutatták, hogy a hálózatok fejlődése preferenciális alapon működik, vagyis minden újonnan csatlakozott nagy valószínűséggel a már populáris pontokhoz fog kapcsolódni a hálózatban. Ez a preferenciális kötődés több dologra is magyarázatot ad a hálózatokkal kapcsolatban:

  1. Egy online közösség hálózata strukturálisan függ kapcsolatainak fejlődésétől. Az, hogy hogyan nézett ki ma, meghatározza milyen lesz holnap, és a holnapi változások rajzolják ki a holnaputáni képet. Miután minden változás individuális döntés végeredménye, hosszabb előrejelzéseket nehezebb adni.
  2. A befolyások eloszlása Pareto 80-20-as szabályához hasonlóan nem egyenletes. Léteznek kulcsszereplők, akiknek a kezében összpontosul a hatalom, és több ezer vagy millió felhasználót tudnak elérni. Ugyanakkor nehéz megjósolni, kik lesznek ezek a felhasználót, hiszen a véletlen kiemelkedően fontos tényező a network szerveződésében. Hogy lett a 12 éves kanadai fiúból a legolvasottabb felhasználó? valószínűleg írt valami megkapót, ami felkeltette az egyik véleményvezér figyelmét, akinek a követői is felfigyeltek. A folyamat – ami szintén nem idegen a hálózatok világában – önmagát gerjesztette, hiszen minél több ember ért el Adam, azok egyre nagyobb tömegeket hoztak magukkal.

Egy pillanatra képzeljük el, hogy a Microsoft vezérigazgatói fotelében ülünk, és tudni szeretnénk, ki lesz a következő Adam Fuhrer. A szénánk nem állna különösebben jól, hiszen jobb esélyünk lenne annak megtippelésére, hogy 2023-ban milyen napokon fog sütni a nap Óbudán. Annyiban azonban biztosak lehetünk, hogy lesznek még Adam Fuhrerek, ahogy volt egy 13%-os Netscape felhasználó, és 30 Digg user, akik a postok többségét generálták.

Azt mondhatjuk, hogy bár a hálózatok szerkezeti változásai egyéni szinten megjósolhatatlanok, kollektívan viszonylag előreláthatóak. A lokális, individuális fejlemények (a véleményvezérek személye) végkimenetele kérdéses, hiszen a fenti pontokba foglalt szervezősdi módokon alapulnak. A befolyás eloszlása azonban Pareto 80-20-as szabálya mentén történik, amiből kifolyólag elkerülhetetlen lesz annak koncentrációja. A kérdés már csak az, hogy melyik szociális háló vagy üzletág lesz képes kezelni ezt  az előreláthatatlan, ugyanakkor elkerülhetetlen szerveződést?

 Az eredeti cikk itt tekinthető meg.

Szólj hozzá!

2012.09.13. 12:42 ntwrk.blog

Drogok hálójában

Címkék: kutatás hálózat drog network drogok hálózatkutatás terjedés drogok hálója Infosys

Az illegális szubsztanciák helyett a legális szerek összetevőinek hálózatát vizsgálta az indiai Infosys.

Köztudott, hogy a gyógyszerek iránti kereslet évről évre növekszik, a piac folyamatos bővülését mi sem mutatja jobban, mint az éves eladások stabil 6% feletti növekedése. Az évi 800 milliárd dollár körüli bevételt bezsebelő iparág leggyorsabban növekedő piacai Kína és India, ahol a növekedési ráta meghaladja a 15%-ot. Az élfogyasztók természetesen az Amerikaiak, akik 320 milliárdos kiadásaikkal a bevételek több, mint harmadáért felelősek. Nem véletlen, hogy a vényköteles gyógyszerekkel való visszaélés az egyik legjobban dokumentált addikció, ami évente 27 ezer ember életét követeli (minden tizenkilencedik percben egyet). Az egy főre eső gyógyszerfogyasztás mértéke háromszorosa a németekének, mindemellett pedig az állattartással összefüggő gyógyszerek fogyasztása is hatalmas mértékű; ugyanis az Amerikában factory farming néven futó nagyüzemi állattartás szerves része az állatok antibiotikumokkal történő kezelése.

A kutatás célja az volt, hogy az összetevők oldaláról vizsgálják a gyógyszereket, illetve azok összetevőinek hálózatát. Az elemzők amerikai gyógyszernyilvántartásokkal dolgoztak, és megtudták melyek alapvető gyógyszerink leggyakoribb összetevői a mintegy 70 ezer listázott vegyület közül.

tk_alkohol22.jpg

A fenti kép a teljes hálózatot mutatja, amiben 16.444 pont és 32.627 él szerepel. Első látásra nyilvánvaló, hogy az összetevők klaszterekbe tömörülnek. A leggyakrabban előforduló vegyületek az oxintoxát, titániumdioxid, oxybenzon és avonebzon, amelyek aktív összetevőkként ismertek, és a gyógyszerek mellett a kozmetikumokban is előfordulnak, sőt még ételszínezésre is használják őket. Egy másik csomópont a triklozán, amelyet penész és gomba ellen használnak több fogyasztási cikkben is.

 kl_triklozán22.jpg

A képen látható alkohol a harmadik helyet foglalja el a centralitás top 10-es listáján.

Akit a kutatás további részletei és informatív táblázatai érdekelne, az egész cikket elolvashatja a Web 2.0-án

Szólj hozzá!

2012.09.12. 10:52 ntwrk.blog

A végzet matematikája- Egy interdiszciplináris kutatás sémái egy világméretű gyomorrontásra

Címkék: kutatás gasztronómia járvány network terjedés budapesti corvinus egyetem gráfelmélet ENSZ interdiszciplináris végzet matematikája

A több egyetem – köztük a Notre Dame és a Budapesti Corvinus Egyetem – kutatóiból álló kutatócsoport az élelmiszerek világkereskedelmi hálójának egy sötétebb szcenárióját vizsgálták komoly metodológiával. Azzal, hogy bolygónk lakossága túllépte 7 milliárdot, komoly kérdéseket vet fel az élelmezés, illetve a mindennapi betevő biztonsága és fenntarthatósága. A hatalmas kereslet miatt az élelmiszerkereskedelem mára egy komplex nemzetközi rendszerré nőtte ki magát, centrumában hét országgal, akik a világ országainak 77%-val állnak mindennapi kapcsolatban. A tömött áruházi polcoknak azonban ára van: a javak gyors és folyamatos áramlása mellett a fertőzések előtt is szabad az út, nem véletlen, hogy az eddig példátlan hálózati sűrűség rekordmennyiségű ételmérgezéssel kapcsolatos járványokkal társul. A legutóbbi emberi áldozatokat is követelő fertőzés például a 2011-es, Escherichia coli vírus volt Németországban, ami uborkákon keresztül jutott az áldozatok szervezetébe.

 

Az ENSZ a hatvanas évektől folyamatosan monitorozza a gazdasági hálózatot, és a trendek alakulását a termékek mennyiségétől összetételükig. A szállítás mértékének növekedése az utóbbi évtizedekben például már meghaladta magát a termelés mennyiségét, a hangsúly pedig a mezőgazdasági alapanyagokról a feldolgozott, márkás ételekre tevődött át, aminek hála évszaktól függetlenül fogyaszthatunk gyakorlatilag bárhol bármit. (A kutatás adatforrása egy 2007-es adatbázis volt.) A hálózat sűrűsége az elmúlt tíz évben 33%-kal emelkedett, legsebezhetőbb pontjai pedig értelemszerűen a központban elhelyezkedő országok, a legtöbb kapcsolattal. A vírusok ezeken a pontokon keresztül napokon belül bárhova eljuthatnak, a forrásukat pedig felettébb időigényes lenyomozni (a német fertőzés esetében három hétig tartott). A legsebezhetőbb láncszem mégsem a legnagyobb forgalmat lebonyolító USA vagy Németország, hanem Hollandia (az egy főre jutó kereskedelmi aktivitás alapján), további hotspotok pedig hét centrális ország: az USA, Németország, Franciaország, Olaszország, Kína és Spanyolország.

A dolog matematikai oldaláról annyit, hogy a kutatók gráfelmélettel dolgoztak, amelybe a fogyasztás, a termelés, a lakosság és egyéb változókkal dinamikus modellt készítettek, amellyel az egyes országok veszélyességét osztályozták; lista élére a már említett Hollandia került. Ezt követően azt is kiszámolták, hogy az egyes országokban milyen gyorsan terjedne egy fertőzés, illetve a nemzetek sebezhetőségét is.

 A gráfelmélet szerelmesei konkrét képleteket és további adatokat az eredeti, angol nyelvű cikkben olvashatnak.

Szólj hozzá!

2009.09.08. 10:16 ntwrk.blog

Hogyan növekszik egy hálózat?

Címkék: blog internet hálózat járvány network hálózatkutatás terjedés happy flu

A Happy Flu kísérlet 2008 július 8.-tól szeptember 18-ig tartott. Öt blogtulajdonos feltett blogjára egy flash grafikát, melyet az olvasók szabadon másolhattak le és publikálhattak saját blogjukon. A másolt kép a kép interneten történő terjedésének jelen állapotát ábrázolta. Az alábbi képen a terjedési mechanizmus látható. Megfigyelhetjük, hogy a terjedés rendkívül gyorsan indult, majd hamar veszített sebességéből. Hasonló terjedési mechanizmust láthatunk a járványoknál, mint ahogy azt korábbi cikkünkben ismertettük.

 

 

 

 

 

 A folyamat vizualizálásában segít ez az érdekes videó:

 

Szólj hozzá!

2009.04.28. 11:35 ntwrk.blog

Sertésinfluenza: a terjedés útja

Címkék: velence járvány madárinfluenza pestis karantén bubópestis terjedés sertésinfluenza h1n1 vírusterjedés sars tüdőpestis

Mivel az emberi társadalom tagjai igen gyakran érintkeznek egymással, az emberről emberre terjedő betegségek mindig is nagy veszélyt jelentettek. Történelmünk során számos futótűzként terjedő járvány szedte áldozatait. Az egyik legismertebb a pestis volt, amely több hullámban pusztított. Az egyik ilyen hullám a Fekete Halálnak nevezett bubópestis járvány, mely az 1300-as évek közepén érte el Európát. Minden második ember belehalt, összesen körülbelül 75 millió ember. A baktérium a közép-ázsiai mormotáktól és patkányokról terjedt át bolhákra, majd emberekre. Kereskedők hozták be Európába, és 1347-ben érte el a Földközi-tengert. Onnan a kereskedelemnek köszönhetően hamar elterjedt, és négy évvel később már Skandináviát is elérte. A terjedés az alábbi képen látható (kattints a nagyobb képért).

Konstantinidou és szerzőtársai cikkéből kiderül, hogy a velenceiek, bár nem ismerték a kór okát, jól szervezett reagálással vissza tudták fogni a járványt a Jón-szigeteken. Széleskörű információs hálózatot építettek ki, és minden velencei kikötőbe érkező tengerészt kifaggattak. Ha pedig kitört a járvány, azonnal karantént vezettek be, és rangtól függetlenül különítették el a betegeket és egészségeseket. Ezzel szemben az ottománok uralta Balkán-félszigeten nem voltak ilyen intézkedések és a kitörő járványok jóval több áldozatot szedtek.

 

Egyelőre nem tudni, mekkora veszélyt jelent az emberiségre nézve a közelmúltban indult sertésinfluenza járvány. A légiközekedésnek köszönhetően állandó kapcsolat van a kontinensek között, így egy járvány könnyűszerrel és igen gyorsan el tud terjedni.

Az új vírus több meglévő influenzavírusból alakult ki, és 2009 február elején, a La Gloria nevű mexikói falu közelébe lévő sertéstelepen jelent meg először. Március 18.-án elérte Mexikóvárost, tíz nappal később pedig Kaliforniát. Az első halálos áldozat április 13.án volt Dél-Mexikóban, azóta 159 áldozat volt. A vírust észlelték már Kanadában, az Egyesült Királyságban és Spanyolországban is. Utóbbi országba egy Mexikóból hazatért 23 éves fiatalember hozta be a kórt.

1 komment

2008.07.23. 11:45 ntwrk.blog

Információ terjedés - kísérlet

Címkék: kísérlet információ terjedés

Egy érdekes információ terjedést vizsgáló kísérletben veszünk részt Matthieu Latapy jóvoltából, ami azt modellezi, hogyan adódnak tovább az információk különböző site-okon keresztül. Ezzel mi is felkerülünk a térképre. Aki szeretne csatlakozni, kattintson a "Spread it" gombra. A jobb szélén a slide-ot lehúzva lehet nagyítani a hálózatot. A hálózatot az egérrel lehet mozgatni. A körök közepén a közepére kattintva felül kiírja, hogy melyik oldalt jelöli az adott kör. Vonal abban az esetben van két csomópont között, ha az egyik oldal a másik oldalról értesült a kísérletről.

 

Szólj hozzá!