Információ, sajtókapcsolat:

Blau Zsuzsanna
marketing kommunikációs vezető
zsuzsanna.blau@maven7.com
+36 30 210 4830

Friss topikok

Twitter

Kövess minket a Facebookon is!

Hálózatokhoz, hálózatkutatáshoz kapcsolódó információk, tanulmányok.


2013.04.17. 11:43 ntwrk.blog

Csiripelő politikusok kontra óriás hálózatok - avagy Megashark vs. Giant octopus

Címkék: politika twitter magyar politika social media amerikai választások

Az amerikai választásokat elemző politikusok sokszor emelik ki, hogy Barack Obama a social media erejével nyerte meg a választásokat. Ennek kijelentése kissé talán túlzás, ám a rejtett hálózatok erejét, nálunk boldogabb országokban politikai tanácsadó csapatok elemzik és komoly részét képezi az online kommunikáció a kampánystratégiának. Ha csak rápillantunk Barack Obama és Mitt Romney twitteres említéseinek számára, jól látszik, hogy az elnök jóval népszerűbb volt az elemzett kampány időszakban. 

 Screen Shot 2013-04-10 at 11.12.37 AM.png

Kis hazánk politikai palettája bizonyos szempontból talán még színesebb is, mint az amerikai, hiszen több párt, többféle közösséget szeretne elérni és ez a különböző social media stratégiában – ha lehet egyáltalán így nevezni - meg is látszik. Korábban egy-egy beszéd, televíziós vita nagyot fordíthatott a választási eredményeken. Információtól túlpörgött társadalmunkban minden mozzanat, egy balul elsült mondattól kompromitáló vagy lejárató  megjegyzésekig potenciális szavazók millióihoz jut el másodpercek alatt.

A politikai kommunikáció kiemelt kutatási területe az, hogy ma már bárki beleszólhat a politikai diskurzusba, tehát az átlag választó is hallathatja a hangját. Példul a 2011-es spanyol elnökválasztási kampány kiemelt véleményformálója lett egy madridi háziasszony köszönhetően egyetlen rendszerkritikának szánt frappáns twitter bejegyzésével, melyet három nap alatt több, mint ötszázan osztottak meg. Az “átlag ember” megmozdulásai közé sorolhatóak azok a hazai youtube videók is, melyekben magyar fiatalok Orbán Viktornak címezve komoly kritikai megjegyzésekkel illetik a jelen kormány munkáját. Az “Üzenj Te is” youtube csatornán van olyan videó, amit már majdnem 70 ezren láttak és a Facebook oldal likeolói is több, mint 2500-an vannak. Ha belegondolunk a 2002-es választások jól ismert frázisába, hogy „Mindenki hozzon magával még egy embert!” nem is kerülünk olyan messze a hálózati politikától. Ha ennek a 2500 felhasználónak legalább k darab olyan ismerőse van, aki még nem találkozott az információval és tovább is adja azt, akkor n lépésben 2500*kn embert lehet elérni. Tehát robbanászserűen nő az információt megkapó emebrek száma, még akkor is, ha ez a k egy viszonylag kicsi szám.

Hiába a szó ellszáll az írás megmarad, tehát a hazai politikusoknak sem mindegy, hogy az online terekben milyen információ, milyen csatornákon keringenek róluk. A következő 3 cikkünkben a hazai politikai tartalmú közösségi médiát vesszük górcső alá – A Twittertől, a Facebokon át a Youtube-ig. Hogyan láthatóak át gyorsan a legfontosabb információ megosztó oldalak, ahol a fentebb említett k, akár több ezer egyedi felhasználót is jelenthet? Mennyire aktívak az egyes politikusok, pártok? Kik áramoltatják az információt a különböző politikai csoportok között? A hálózatkutatás eszközével nem csak vitualizálni, de mérni is lehet ezeket az elsőre nehezen elképzelhető számokat.

2 komment

2013.03.18. 10:27 ntwrk.blog

A Harlem Shake-story, avagy egy meme születése

Címkék: kutatás hálózat social network vírus hálózatok twitter network közösségi média hálózatkutatás terjedés harlem shake

Mindannyian találkoztunk vele, ha nem Twitteren vagy YouTube-on, akkor valamelyik Facebook ismerősünkön keresztül, aki maga is elkészítette a személyre szabott verzióját. Azt azonban, hogy hogyan lett egy félpercnyi videóanyagból ekkora szenzáció, csak kevesen tudják.  A SocialFlow munkatársai Twitter adatok elemzésével térképezték fel a meme terjedését, azonosítva azokat a célcsoportok, akik eszkalálták a jelenség terjedését. A kutatás két hét alatt 1.9 millió tweetet gyűjtött, amik tartalmazták a ’harlem shake’ kifejezést, vagy annak variációit.

A Harlem Shake nem más, mint egy táncstílus, ami New Yorkban honosodott meg mintegy 30 évvel ezelőtt. A Rucker Parki kosármeccsek félidejében egy cingár férfi, akit csak Al.B. néven ismertek, a pályán lévőket szórakoztatta sajátos táncmozdulataival. A stílust akkor szívta fel a mainstream kultúra, amikor 2001-ben G.Dep ”Let’s Get It” című  videoklipjében is feltűnt. A meme őrület előtt gyakoriak voltak magára a táncmozdulatra vonatkozó referenciák is, például „I just passed my final exams! *harlem shakes*” formában, ami annyit jelentett, hogy a kedves végzős örömében táncolt sikeres érettségije után. A zenei aláfestésként szolgáló Bauuer szám 2012 Augusztusában jelent meg, a következő hónapokban azonban csak mérsékelt figyelmet kapott, egészen februárig.

kép1.jpg
A Harlem Shake Meme evolúciójának első napjai.
Kékkel a táncstílusra vonatkozó referenciák láthatóak, míg zölddel az első három videó verzióra utaló tweetek.

Február 2-án, a The Sunny Coast Skate videója hozza létre a meme végleges formáját a maszkkal és a jump cuttal. Három nappal később, PHL_On_NAN remixe 24 órán belül 300 ezres nézettséget produkált, a 7-én felkerült hiimrawn verzió (v3), amiben a Maker Studios munkatársai szerepelnek, már 7.4 millió találatot könyvelhett el a következő héten. Ezt követően a jól ismert internetes cégek (BuzzFeed, CollegeHumor, Vimeo és Facebook) sem váratnak magukra sokat saját verziójukkal.

kép2.jpg

A SocialFlow a re-tweetek, majd a tweetelők közti szociális kapcsolatokat térképezte fel, és ültette át hálózatokra. Utóbbi módszer segítségével azonosíthatóvá váltak azok a háttérben meghúzódó csoportok, akik a legnagyobb befolyással voltak a videó internetes karrierjére. Az ábrán minden pont egy felhasználót jelöl, aki Február 7-én vagy 8-án valamilyen módon utalt a memere. A körök olyan klaszterek, amelynek pontjai valamilyen attribútum mentén hasonlítanak egymásra, ezzel olyan csoportokat alkotva, mint az afro-amerikai felhasználók (akik eredeti kontextusában használják a harlem shaket), a különböző zenei felhasználók, a brazilok, vagy a YouTube szuper-felhasználói.

kép3.jpg

Alig egy nappal később, Február 9-én és 10-én már újabb közösségek bukkannak fel, és a hálózat sűrűsége már ránézésre is sokkal nagyobb. A zenészek türkizkék csoportja továbbra is megmarad, a machinimával azonban egy gamer klaszter is formálódik. A két képet összehasonlítva világos, hogy először egymástól távolabb álló közösségek kapták fel a memet, akiket követnek a nagyobb média outletek, akik a köztes területeket foglalják el, végül pedig különböző nemzetiségek és YouTube közösségek is csatlakoznak.

A tíz legjobb Harlem Shake videó.

A memek az internetes tömeghisztéria legújabb formái, a kortárs digitális kultúra azon szerves részei, amelyeket a szociális hálózatok kreálnak és terjesztenek. Nemcsak óhatalanul figyelmet követelnek maguknak (Hungaromém), de komoly trendszetterek is. Elkerülhetetlen, hogy előbb utóbb valaki hasznot húzzon a jelenségből, már a Harlem Shaket is jó pár brand lovagolta meg, azzal a nem titkolt céllal, hogy cool-abbnak tűnjön. Az egyik legjobban elsült próbálkozás, a Pepsi kreációja volt, amiben Jeff Gordon Nascar versenyző és csapata eresztették el a hajukat.

Mint a legtöbb internetes jelenség esetében, az idő itt is kulcsfontosságú. Minél hamarabb sikerül egy cégnek azonosítania a véleményformáló közösségeket, annál hamarabb tud hasznot húzni belőlük. A hálózatok kiváló megközelítési módszert nyújtanak az ilyen és ehhez hasonló jelenségek vizsgálatához, hiszen a globális világháló egyre sűrűsödik, a memek impakt faktora pedig egyre nagyobb lesz. A kérdés már csak az, mi lesz a következő internetes őrület, ami megköveteli a maga 15 (másod) percét.

További részleteket a teljes, angol nyelvű cikkben olvashattok az alábbi linken.

2 komment

2013.02.21. 13:42 ntwrk.blog

A Twitter nyilai

Címkék: internet hálózat social network twitter network közösségi oldal közösségi oldalak szociális hálózat közösségi média hálózatkutatás terjedés

Twitter-bird-logo-arrow.pngA Twitter szociális platformja hálózatelemzési szempontból aszimmetrikus, hiszen kapcsolatai szándékosak és irányítottak. Egy felhasználó kapcsolatait szociális gráfként értelmezve a címzett felé mutató nyilak követésével sok hasznos információkhoz juthatunk: ki tud kiről, ki kapja a legtöbb figyelmet, ki vesz részt bizonyos témákról folyó diskurzusokban, illetve azt is, hogy ki található centrális vagy periférián lévő pozícióban. A strukturális elemzések mellett mini-kísérletek is lebonyolíthatóak. Az ún. Tweetchat-ek keretein belül különböző témákról zajlanak egy egyórás beszélgetések, amelyek speciális hashtageken keresztül követhetőek. Az ábrákon látható beszélgetés például a szerencsés véletlenekről folyt, két különböző csoportban (#innochat, #ideachat).

Elsőként vegyük a kimenő kapcsolatokat. A Twitter természetéből kifolyólag ezek a kapcsolatok közvetítő funkciókat is betölthetnek, például ha a felhasználó bejelent valami a követőinek. Egy másik típus a közvetlen, irányított kapcsolat, amikor a felhasználó konkrétan említ valakit a tweetben, vagy re-tweeteli valaki más tweetjét. A re-tweet közvetítő funkciója mellett egyben visszaigazolás is az eredeti tweetelőnek, hogy üzenetét észlelték, és továbbításra érdemesnek találták.

kép1.pngA fenti hálózat a már említett szerencsés véletlenekről szóló beszélgetés leképezése. Két pont akkor áll kapcsolatban, ha a feladó pont retweetelte (RT), említette (MT) vagy megszólította (@) a címzettet jelző pontot. A kék pontok a beszélgetés résztvevői, a lilák a chat lebonyolítói, a zöldek pedig a meghívott vendégek, mindegyikük felhasználóneve külön is fel van tüntetve. A pontok mérete itt a tudatosság mentén nő, amit a direkt és indirekt kapcsolatok alapján számolnak.

kép2.png

A második képen az előző hálózat látható, de a pontok méretét ezúttal kizárólag a bejövő kapcsolatok alapján határozták meg, ami gyakorlatilag nem más, mint a figyelem mennyisége, amiben az egyes felhasználók részesültek. Előnyös, ha valamelyik felhasználónak sok bejövő kapcsolata van, ami még jobb azonban, ha olyan más pontoktól kap közvetlen figyelmet, akiknek szintén sok bejövő kapcsolata van. A látványos bejövő mintázatú pontok lesznek az ún. mavenek, azaz információbrókerek.

Azzal, hogy változott a pontok méretét meghatározó tulajdonság, máris meghatározhatóak a Twitteren betöltött szerepek: vannak aktív résztvevők, míg mások arra várnak, hogy közvetlen megszólítást kapjanak. A chat vezetőjét (@blogbrevity) mindkét hálózatban nagy pont reprezentálja, ami azt mutatja, hogy jól végezte a dolgát.

kép3.png

A harmadik hálózat az integrációt vizsgálja, vagyis azt, hogy az adott felhasználó mennyire van az események „ sűrűjében”. Egy jól integrált felhasználó valószínűleg releváns dolgokról tweetel, sokszor rewteetelik, és több beszélgetésben is részt vesz. Esetünkben ők voltak a szervezők, akik összekötő szerepet töltöttek be, és biztosították a beszélgetés zavartalan folyását.

A Twitter természetesen nemcsak a személyközi kommunikáció médiuma, gyakran közvetít nagyobb csoportoknak, amiket egy felhasználó vagy egy hashtag követői alkothatnak. A chatben postolt tweetek között sok olyan is volt, aminek nem volt konkrét címzettje. A negyedik kép abban tér el az előzőektől, hogy csak az egész csoportnak szóló tweeteket mutatja, nem az interakciókat. A chat valamennyi résztvevőjét a középpontban lévő piros pont jelöli, a küllőszerű nyúlványok pedig azok a felhasználók, akiknek több mint egy, mindenkihez szóló retweetje volt. A vonalak a retweetek számának növekedésével vastagodnak.

kép4.png

Bár ez a hálózat pár óra leforgása alatt jött létre és oszlott fel, jól modellezi a nagyobb hálózatok néhány szerkezeti sajátosságát: centrum-periféria, információs brókerek, összekötő hidak és vezérek. A részvevők nagy része már ismerte egymást, és részt vett korábbi beszélgetésekben, volt azonban pár új tag is.

A legkönnyebben azonosítható csoport mindig a mag, akik között sűrű az egymásra mutató nyilak száma. Ez egy olyan alhálózat, ahol mindenki kapcsolatban van mindenkivel. Az ötödik kép ezt a magot mutatja, a könnyebb olvashatóság érdekében ezúttal nyilak nélkül. Minden pont legkevesebb 4 kapcsolattal rendelkezik, kimenővel és bejövővel egyaránt.

kép5.pngforrás: http://www.thenetworkthinkers.com/2013/02/arrows-on-twitter.html

Szólj hozzá! · 1 trackback

2013.02.15. 13:43 ntwrk.blog

Összekapcsolt közösségek

Címkék: internet hálózat social network facebook twitter network közösségi oldal közösségi oldalak szociális hálózat hálózatkutatás orgnet

Mindannyian egyszerre több online közösség tagjai vagyunk, de hogy néznek ki ezek a közösségek valójában? Milyen helyet foglalunk el bennük mi magunk, és milyen szerepeket töltünk be?

Az alábbi ábra egy valós online közösség vizuális megjelenítése, amin a pontok embereket, a vonalak pedig kapcsolatokat jelölnek. A legtöbb ilyen, és ehhez hasonló szociális hálóban három csoport különíthető el: egy sűrűn kapcsolódó középső mag, egy lazább második gyűrű, és a külső, különálló pontok alkotta kör, az ún. „lesben állók”. A közösségekben ezek a csoportok a kapcsolat erősségét jelölik, egy ember tehát lehet a magban egy csoportban, és lesben álló egy másikban.

online_community1.png

Az ábra három színe a három csoportot jelzi, az eloszlásuk és arányuk pedig megfelel a valóságban tapasztaltaknak. A lesben állók létszáma például mindig nagymértékben meghaladja a magban lévőkét, előbbi akár a teljes populáció kétharmadát is kiteheti. A csoport olyan tagokból áll, akik vagy új belépők - egyenlőre kapcsolatok nélkül - vagy olyan régiek, akik nem kívánnak kapcsolódni. Belőlük kerül ki a legtöbb távozó, de az is előfordulhat, hogy csak befogadó szerepben maradnak, például nem postolnak, csak követnek.

A zöld pontokkal jelzett második gyűrű tagjainak kevés kapcsolata van, többnyire előzetes ismeretségekből, amik lokális alhálókat alkotnak, és nem a nagyobb hálózat részei. Bár azonosulhatnak a közösséggel, nem szerves részei annak. Kapcsolataikat valószínűleg más platformokon ápolják, így nincs igazából szükségük erre a közösségre.

online_community_core2.png

A piros belső mag a közösség szíve, egymást átfedő ego-hálók sokasága. Ide tartoznak a platform vezetői, akik végig itt maradnak, és építik a közösséget. Létszámuk az összpopulációhoz képest 1 és 10% között mozoghat, ennek ellenére vonzzák a figyelmet, és elkötelezettek.

Az ilyen online szervezeteket gyakran más szervezetek vagy cégek hozzák létre, akik profitálni szeretnének belőlük. Amit azonban gyakran figyelmen kívül hagynak, azok a felhasználói igények. Megfelelő stratégia nélkül látogatóik azonnal távoznak, amint egy új közösség jelentik meg a piacon, erre már számos példát láttunk: SixDegrees-->Friendster-->Orkut-->MySpace-->Facebook--> ?. A technológia mellett a hangsúly a kapcsolatokon van, az emberek szívesen maradnak annál, amit már ismernek, és amiken keresztül új dolgokat ismerhetnek meg, ebben pedig elengedhetetlen a belső mag létezése.

Egy közösséget kiaknázni kívánó szervezetnek tehát rájuk kell koncentrálnia, hiszen nemcsak folyamatosan növelik a hálózat méretét és sűrűségét, de el sem hagyják azt. Méretéből kifolyólag a hálózatkutatás módszereivel ez a csoport mérhető, feltérképezhetőek az információs csatornák, és az időbeli változásaik. A kapcsolatokon keresztül vizsgálhatóvá válik a közösségek hatása az egyéni döntésekre, illetve az is, hogy ezek a döntések hogyan formálják magát a közösséget.

Az adott közösség építése nemcsak új emberek belépéséből áll. Emberekre és kapcsolataikra is szükség van, hiszen az általuk létrejövő új mintázatok azok, amik kulcsfontosságúak lesznek a későbbiekben, és amik fenntartják a már meglévő tagok érdeklődését.

Forrás:
http://orgnet.com/community.html

Szólj hozzá!

2013.01.25. 13:55 ntwrk.blog

Tweetekkel a természeti katasztrófák nyomában

Címkék: hálózat ausztrália twitter hálózatkutatás terjedés hastag rmit egyetem patrick meirer retweet hálózat

Az egyiptomi forradalom megmutatta, hogyan használható a social media egy önszerveződő politikai folyamat motorjaként. Most egy új oldaláról mutatkozik meg a Twitter.

tweetes.jpgBrisbane utcái egy 1983-as áradást követően.

Ausztrália jól edzett a nyári áradásokat illetően: a kontinens folyamai előszeretettel törnek át gátakat, és öntik el az utcákat. 2010 és 2011 fordulóján azonban rekordméretű áradások támadták meg a kenguruk földjét, az emberek pedig a Twitteren keresztül kommunikáltak az áldozatokkal, információkat és tapasztalatokat osztva meg. A jelenség alatt felhalmozódott adattömegből egy évvel később olyan hálózatkutatási tanulmány született, ami a katasztrófákra reagáló social media viselkedést vizsgálja.

A tanulmány a melbourni  RMIT Egyetemen készült. Patrick Meier az International Network of Crisis Mappers társalapítója szerint a hangsúly az olyan feedek azonosításán volt, akik információs aggregátorokként működtek, vagyis nem kell minden embert megfigyelni, elég azokat, akik a közösség vezetői és jó összeköttetésekkel rendelkeznek. A hashtag-ek és rewteetek nyomán hálózatkutatási módszerekkel jól lekövethető térkép rajzolódott ki az önszerveződő folyamatokról. A módszerrel események és emberek reakciói így real-time figyelhetőek meg, de lehetőség nyílik a különböző szervezetek válságkezelésének megfigyelésére is. A queenslandi rendőrség például kiválóan használta Twitter folyamát arra, hogy információkat terjesszen. A rendszer a szervezeti infrastruktúra hibáinak felhasználására is alkalmas, amivel a jövőben hatékonyabbá válhat a hasonló szituációk kezelése.

Szólj hozzá!

2012.07.03. 09:54 ntwrk.blog

Social Media és a hálózatok ereje 2. – Véleményvezérek a Twitteren

Címkék: hálózat twitter network közösségi oldal social media marketing közösségi oldalak véleményvezér maven7 kol key opininon leader mapping

A Social Media használat forradalmi térnyerésének hatására a modern kor marketingesei gyakran csak kapkodják a fejüket; Facebook, Twitter, Tumblr, Flickr, Pinterest, Google+, blogok százai és a paletta még korántsem véges. Szinte lehetetlen ennyi csatornát naprakészen követni. Ráadásul nem elég ezeket az oldalakat önmagukban vizsgálni, hiszen a felhasználók által generált tartalom lényege pontosan a gyors információterjedést szolgáló hálózati hatásban érhető tetten. Mit lehet ekkor tenni? Három részes sorozatunkban a Maven7 legújabb kutatási eredményeiből szemezgetünk, melyek különös hangsúlyt fektetnek a hálózati hatásra, és egyértelműen megkönnyíthetik az online marketingesek, PR szakemberek és termék managerek életét. 

A 2006 októberében San Franciscoból útjára indított Twitter mikroblog szolgáltató kissé lassan érkezett el hazánkba. Míg a Facebook láz viszonylag hamar, már 2-3 éve megkezdődött itthon is, és ma már közel 3 milliós magyar felhasználótábora van, addig a twitteres közösség lassan növekszik és egészen kicsi; naponta körülbelül 30 ezren látogatják az oldalt. A helyzet a Tumblr-rel is hasonló - kevesen aktívak az oldalon. 

De akkor miért érdemes odafigyelni rájuk? A hazai Twitter és Tumblr felhasználók többsége nagyvárosi, de leginkább budapesti, magasabb státuszú személy. A mikroblog szolgáltatókon hihetelenül gyorsan terjednek a hírek, főleg a negatívak. Míg a hagyományos online sajtóban akár egy hétig is elcsámcsognak az újságírók egy-egy témán, addig a Twitteren 2,5 óra alatt körbeér egy információ, ha a megfelelő személytől indul útjára. Tehát nagyon fontos ezeket a médiumokat is kordában tartanunk  - amennyire csak lehetséges. Nem véletlen, hogy egyes külföldi celebritások például Charlie Sheen a maga 7 és fél millió követőjével 50 ezer dollárt kap tweetenként. A spanyol választások alatt végzett Twitter elemzésünk során például kiderült, hogy egy teljesen hétköznapi személynek is komoly hatása lehet a választókra. Azt hiszem, ezek után senkinek nem kell magyarázni, hogy ezen magas presztízsű, sokszor igen lojális fogyasztókhoz eljutó üzenetek monitorozása miért is elengedhetetlen.

Amikor hazai véleményformálókra gondolunk, például híres újságírókra, bloggerekre, sportolókra, egyértelműen azok a személyek ugranak be, akik roppant aktívak mindenféle social media platformon. Mivel hazánkban nincsenek milliós követői bázisok, nem feltétlenül a legtöbb követővel rendelkező személy a legérdekesebb az információterjedés szempontjából. Tisztában kell lennünk azzal, hogy mennyire releváns az adott tweetelő a termékünk számára, azaz üzenetei mennyire a mi fogyasztóinkat célozzák meg. Ez szövegbányászati módszerekkel kinyerhető a Twitter adatokból. Emellett az sem elhanyagolható kérdés, hogy milyen a hálózati pozíciója az adott felhasználónak. Mennyire közösek a követői például a konkurens márka vagy saját termékünk követőivel. A Twitterben az a remek a Facebookhoz képest, hogy az aktivitási adatok nyilvánosak, így kinyerhetőek az egyes felhasználókhoz köthető kapcsolathálózati adatok is.

A Twitter felhasználók kapcsolataiból többféleképpen is építhetőek hálózatok. Egyrészt felfoghatjuk az információközlőket mint adatforrásokat (ezek gyakran például márkákhoz kapcsolódó személyek vagy magának a brandnek a hivatalos oldalai), és az egyes felhasználók köthetőek ezekhez a csomópontokhoz az alapján, hogy retweetelték az adatforrás üzenetét. Ezenfelül minden felhasználónak vannak követői és barátai. A követői bázisnál jóval erősebb kapcsolatot mutat a barát státusz, ezen információk alapján is lehet hálózatokat értelmezni. (Lásd korábbi cikkünket, ahol  a közös követők és barátok alapján építettünk hálózatokat.) A következő ábrán egy FMCG termékeket árusító cég és annak versenytársaihoz köthető Twitter üzenetek retweet hálózata látszik.

Retweet_hálózatPNG.PNG

A második ábra azt mutatja meg, hogy az egyes adatforrások között miként lehet kiválasztani azokat az oldalakat, amelyikek a legnagyobb hatással vannak a termék fogyasztóinak közösségére. A sárga négyzetek mutatják azokat a Véleményvezéreket (Key Opinion Leaders - KOL-eket), akik a közösség legnagyobb részét érik el három lépésben, valamint a legnagyobb követői, illetve barát bázissal rendelkeznek, tehát hálózati pozíciójuk centrális.   

Twitter2.PNG

A Twitter adatok elemzésével nem csak az adott termék fogyasztóinak véleményvezéreit és fontos szereplőit tudjuk meghatározni, de lokációs adatok segítségével termékelhelyezéshez kötődő kutatások is elemezhetőek. Korábbi cikkünkben ATM-el elhelyezésének optimalizálásán mutattuk be a lokációs adatok felhasználását. Lokációs adatok hálózatos megközelítéséről és geomarketingről bővebben következő cikkünkben!

Folytatása következik!

Ezt olvastad már? Social Media és a hálózatok ereje 1. - A magyar blogtér

4 komment

2012.02.17. 10:05 ntwrk.blog

ATM lokáció

Címkék: budapest flickr bank twitter turista atm fapados

Most, hogy hamarosan elérkezik a fapados Kánaán Budapestre, egyre nagyobb számú fiatalokból álló turistacsoportokra számíthatunk. De merre járnak a városban? Tényleg a Budai várba mennek és Hősök terére? Valóban ismerik Budapest legjobb szórakozóhelyeit? Hol szoktak vacsorázni? Merrefelé laknak? Eheti bejegyzésünkben a Maven7 által végzett esettanulmány kerül bemutatásra, melynek segítségével választ kaphatunk többek között a fenti kérdésekre.
 
Megfelelő háttér információk és időparaméterek segítségével betekintést nyerhetünk a turisták mozgásterére például a fesztiválok ideje alatt. Ezeknek az információknak a turizmushoz, vagy konkrét fesztiválhoz kapcsolódó szolgáltatások optimalizálásában jelentős szerepe lehet.
Segítheti például:
  •  kapcsolódó szolgáltatások elhelyezésének optimalizációját 
  •  hirdetések elhelyezésének optimalizációját
  • transzfer járatok tervezésének optimalizációját.
 
Esettanulmányunkban Budapest V., VI. és VII. kerületében 2 bank automatáinak teljesítményét vizsgáltuk a Flickr területileg releváns adataival alátámasztva.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A vizsgálat során kiderült, hogy az automaták elhelyezése sok esetben megfelelő, azonban teljesítményünk növelésére még számos lehetőség kínálkozna. A lenti képen látható elhelyezés is egy ilyen javaslat, mely jelentős pénzbevételi növekedést jelentene. Emellett, ahogy a hőtérkép négyzeteinek sötétebb árnyalata is jelzi, itt sokkal több turista fordul meg, így hirdetések kihelyezésére is ideális közlekedési pontként szolgálna.
A potenciális ügyfelek – jelen esetben turisták – mozgás-, és élettere egy olyan kérdés, melynek megválaszolása elengedhetetlen a hasonló jellegű optimalizációkhoz. Korábban a válaszok elsősorban kérdőíves felmérések, demográfiai, közlekedési adatok elemzéséből származtak. A Maven7 új, innovatív megközelítésként emelte be a közösségi médiát az információforrás szerepébe. Így, a kívánt célcsoport esetében a megfelelő közösségi média Flickr, twitter, stb. adatainak felhasználásával tökéletesíthető számos szolgáltatás. A felhasználási lehetőségeknek csupán a képzelet szab határt.

 

Szólj hozzá!

2012.01.23. 11:06 ntwrk.blog

Hiteles Twitter - kulcs véleményvezérek végtörlesztés témában

Címkék: vélemény gazdaság hitel twitter véleményvezér maven7 végtörlesztés kol brandmonitor kulcs véleményvezér azonosítás

Év végéig lehetett dönteni; mertünk, tudtunk illetve akartunk-e végtörleszteni. A fizetési határidő szoros - január 31-ig utalni kell, hisz a kedvezményes törlesztést csak eddig a napig lehet igénybe venni. De miképp is alakult a köz vélménye a végtörlesztésről?  Kik foglalkoztak az elmúlt időszakban a legtöbbet a témával? A Brandmonitor Közösségi Médiafigyelő és a Maven7 Hálózatkutató Zrt közös kutatásából választ kaphatunk a fenti kérdésekre.

A Brandmonitor médiafigyelő szoftvere segítségével több ezer bejegyzést, posztot és tweet-et sikerült összegyűjteni végtörlesztés témában, így elemezhetővé váltak a terület szakértői és a legizgalmasabb dinamikák a sajtóban.

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy a közösségi média felzárkózott a hagyományos sajtóhoz és kezdeményezőjévé vált az online véleményformálásnak, noha az online tartalmak 47%-át még mindig a hírek, azaz a hagyományos online sajtó teszik ki.

 A hagyományos online sajtó tudósító szerepe nagyon erős, hisz ha megnézzük a jobboldali grafikont, látszik, hogy az alábbi események hatására megnőtt a bejegyzések száma:

  • 2011. szeptember 09. - Végtörlesztés bejelentése
  • 2011. szeptember 11. - Lázár János bejelenti a fix árfolyamú hiteltörlesztést
  • 2011. szeptember 20. - A parlament elfogadja a végtörlesztéssel kapcsolatos javaslatot

1 komment

2012.01.09. 11:40 ntwrk.blog

Spanyol politika Twitter-en

Címkék: politika hálózat facebook spanyol twitter rajoy közösségi média spanyol választás rubalcaba

Spanyolországban előrehozott választások zajlottak november 20-án. Őket is meggyötörte a gazdasági válság, és egekbe szökött az ország munkanélküliségi rátája. Mi figyelhető meg ebben a feszült légkörben a választópolgárokon? Tényleg mások, mint mi, magyar szavazók? Melyik oldal van közelebb a politikai apátiához – mit mutat az online üzenetek hálózata? A közösségi média politizáltságát kutattuk karácsonykor.

A választásokon miniszterelnöki pozícióért küzdő két vezető politikus, a szocialista Alfredo Pérez Rubalcaba és a jobbközép néppárti Mariano Rajoy közösségi médiás jelenlétét elemeztük. A vizsgálat időtartama a szokásos, (november 20-i) választásokat megelőző nyolc napon túl a Twitter esetében a karácsonyi diskurzust feltérképezendő december 23-26 volt. Kutatásunk fókuszában a Twitter szerepelt, de szemügyre vettük a Facebook-ot is.

Szólj hozzá!

2011.12.21. 09:54 ntwrk.blog

Lázongások (ál)híreinek terjedése Twitteren

Címkék: álhír twitter guardian lázongás

A Guardian interaktív csapata, Rob Procter, Farida Vis és Alex Voss egy meglehetősen különös témát dolgozott fel nemrégiben: az angliai lázongáshullám álhíreinek terjedését Twitteren. A félreinformálás - akár szándékos, akár nem - komoly problémákat generálhat egy közösség életében, főként ha ilyen méretű városok paprikás hangulatú lakosságáról van szó. Az ott élők egy része ugyanis úgy érezte, a kilátástalanságból nem lát kiutat, így az utcára vonult - majd gyújtogatott, betörte és kifosztotta az ütletek kirakatait.

Milyen álhírek terjedhetnek ebben a kaotikus helyzetben, amik arra utalnak, még rosszabb fordulatot vesz a forgatókönyv? Segít a Twitter meggátolni a félreinformálást? Lássuk a Guardian cikkét.

A szerzők 2,6 millió tweet (üzenet) elemzése után a hét gócpontot találták.

1: Augusztus 8-án este 9 óra. A lázongók megtámadták az állatkertet és állatokat engednek szabadon. Egy #LondonRiots hashtag-gel (üzenetet kategorizáló címkével) ellátott tweet-ben egy ötezres követői bázissal rendelkező felhasználó arról számolt be, hogy az állatkertből sajnálatos körülmények között megszökhetett egy nagy csoportnyi állat.

2: Augusztus 7-én (a kezdetekkor) hajnali 2 órakor egy 1500 követővel rendelkező felhasználó azt a hírt terjesztette, hogy a forrongó tömeg betört egy McDonald’s-ba, és valóban “elkezdte sütögetni saját pecsenyéjét”.

3: Szintén hetedikén, éjjel fél 3 körül már olyan információt kürtöltek szét a Twitter világában, miszerint a lázongás azért kezdődött, mert rendőrök megvertek egy 16 éves lányt, és BBC tudósítása igazolja - állította a félrevezető. Mint láthatjátok, ezt a történetet igen sokan megerősítették.

4: Kilencedikén hajnal egykor egy kép linkje látott napvilágot, amin a lángoló “London Eye” óriáskerék szerepelt. A pletyka gyorsan terjedt, ám a legtöbben mégis kétkedve fogadták azt. Itt látható a nagy visszhangot kiváltó kép

5: Nyolcadikán Este nyolckor már a Birmingham-ben található gyermekkórház támadását híresztelték. Érdekesség, hogy ennek terjesztését egy mindössze 113 követőt maga mögött tudó felhasználó kezdte. Üzenetéből úgy tűnik, szemtanúja is az eseményeknek.

6: Augusztus 8-án este 9:30-kor az osztotta meg a Twitter felhasználóit, vajon a hadsereg tényleg tankokat állomásoztat-e a banképületek környékén? A többi pletykával összehasonlítva ez abban különbözik, hogy valóságtartalmát már a terjedés kezdetekor sokan megkérdőjelezik. Íme az ominózus kép

7: Kilencedikén este fél hétkor egy hírterjesztő a maga 3 millió követőjével úgy döntött, retweet-el (újra megoszt) egy, az ITV által közölt hírt: a lázongók felgyújtottak egy ruhaboltot Manchester központjában. Ezután kimagaslóan sokan osztották meg előbbi értesülésüket.

Ha az megfelelő sorszámú képre kattintotok a teljes cikkben, a jelmagyarázat alapján megnézhetitek, hogyan fejlődött a történet Twitter-en!

Jelmagyarázat:

Az egyes “buborékok” (node-ok) mérete az üzenet hatását, befolyásoló erejét hivatott érzékeltetni. A felröppenő hírhez való viszonyt pedig a színek tükrözik - a zöld a támogató, a piros a cáfoló, a pasztell a kétségbe vonó, a szürke a semleges komment. Minél élénkebb a szín, annál frissebb az üzenet.

Szólj hozzá!