Információ, sajtókapcsolat:

Blau Zsuzsanna
marketing kommunikációs vezető
zsuzsanna.blau@maven7.com
+36 30 210 4830

Friss topikok

Twitter

Kövess minket a Facebookon is!

Hálózatokhoz, hálózatkutatáshoz kapcsolódó információk, tanulmányok.

2014.12.19. 11:13 ntwrk.blog

Etikus hálózatkutatás - mire figyeljünk?

Címkék: kutatás etika hálózatkutatás maven7 etikus hálózatkutatás

A szervezeti hálózatelemzés méltán egyre népszerűbb. Diagnosztikai eszközként hatékony támogatást nyújt többek között a változásvezetés, a tudásmenedzsment, a csapatfejlesztés és a tehetségmenedzsment területén. Ráadásul, akik résztvevőként egyszer megértik a koncepció lényegét, nem tudnak majd ugyanúgy gondolkodni a szervezeti működésről, mint korábban. A hálózatkutatók ugyanakkor érzékeny adatokkal dolgoznak – ezért különösen fontos, hogy a tanácsadók mellett a megbízó HR vezetők is megismerjék a módszer etikai szempontjait.

1_3.jpg

A szervezeti hálózatelemzés olyan informális kapcsolatok megismerésére teremt lehetőséget, amelyek máskülönben láthatatlanok maradnának a vállalati vezetők számára. Az eközben felvett adatok éppen ezért, illetve személyes jellegük miatt különösen értékesek és szenzitívek. A szervezetben meglévő bizalom megtartása és a hálózatelemzés eredményessége szempontjából is fontos, hogy etikai megfontolásokat is érvényesítsünk az adatok felvétele, kezelése és megosztása, valamint a felhasználásuk célkijelölése során. Mindezért a felelős vezetők számára különösen fontos, hogy az etikai szempontokat szem előtt tartó tanácsadók segítségét válasszák.

1. A pszichológiai szerződés tiszteletben tartása

Mivel a szervezeti hálózatelemzés alapvetően a formális struktúra által nem kontrollált kapcsolatokat vizsgálja, érdemes megfontolni, hogy ezekből a viszonyokból mennyit szükséges és mennyit szabad megismerni. A szervezeti és a privát élet közötti határvonal kevéssé tiszta és igen keskeny. Ritka az olyan vezető, aki ne szeretné a lehető legtöbbet megtudni munkatársi környezetéről, mégis érdemes feltenni a kérdést: a vizsgálni kívánt kapcsolatok közvetlenül is összefüggenek-e a szervezetbeli teljesítménnyel. A hálózatelemzés céljának kijelölésekor fontos tiszteletben tartani a munkáltató és munkavállaló közötti pszichológiai szerződést, vagyis az informális kapcsolatukra vonatkozó kimondott és kimondatlan megállapodások összességét.

2. Az önkéntes részvétel szabadságának meghagyása

Bár a hálózatkutatás szempontjából szükséges, hogy a vizsgált szervezet vagy szervezeti egység minél több tagja (min. 80-85%) választ adjon a feltett kérdésekre, fontos hogy ez ne utasításra, hanem önkéntes alapon, pozitív érdeklődéstől vezérelve történjen. Ehhez természetesen kritikus a szervezeti vezetők példamutató támogatása, ugyanakkor a válaszok érvényességének biztosítása érdekében érdemes elkerülni a vezetői nyomásgyakorlást. Mivel a válaszadás során a munkatársak alapvetően nem csupán magukról, hanem kollégáikhoz fűződő kapcsolataikról közölnek adatokat, a kérdés típusától függően akkor is képet kaphatunk valakiről, ha ő maga nem is válaszolt. Az ehhez hasonló helyzetek elkerülése és etikus kezelése a tanácsadók feladata.

2_3.jpg

 

3. A szükséges előzetes tájékoztatás biztosítása

A szervezeti hálózatelemzésben résztvevő munkatársakat minden esetben tájékoztatni kell arról, hogy mi a vizsgálat célja és menete, hogy az általuk közölt adatokhoz ki és hogyan férhet hozzá, és hogy mindez milyen következményekkel szolgálhat rájuk nézve. A tájékoztatás elősegíti a bizalmi légkör kialakítását egy relatíve kevéssé ismert módszerrel szemben, és megkönnyíti a „szervezeti tükörben” látottak későbbi értelmezését, feldolgozását. Egy tájékoztató levélnél még többet jelenthetnek a hálózatelemzést előkészítő személyes beszélgetések, és a menetközben felmerülő kérdések megválaszolását segítő külső vagy belső kapcsolattartó személyek kijelölése.

4. A hozzáférési jogosultságok etikus kezelése

A hálózatkutatás egyik legfontosabb etikai dilemmája, hogy a felrajzolt hálózati térképen ki kit láthat névvel vagy név nélkül. Míg kisebb csoportok vizsgálata esetében kifejezetten fontos a nevek feltüntetése, nagyobb szervezetek elemzésekor a hálózati mintázatok tanulmányozása fontosabb. Természetesen a kiemelt, csomóponti helyzetben lévő szereplők nevesítése szükséges lehet a menedzsment akciók megfogalmazásához, ezzel kapcsolatban pedig külön is egyeztetni kell az érintett munkatársakkal. Általánosan elfogadható elv, hogy a nevek és adatok kezelésekor következetesnek kell maradni az előzetes tájékoztatás során bejelentettekhez a résztvevők biztonságérzetének és bizalmának megőrzése érdekében. A hálózatkutatás során érdemes eleve olyan szoftverrel dolgozni, amelyik támogatja a jogosultságok etikus kezelését.

5. Az értelmezésben nyújtott segítség

A hálózatelemzés eredményei váratlanul érhetik a szervezet tagjait, hiszen a „tükörbe nézve” olyasmit láthattak, amit korábban nem. A hálózati térképet vizsgálva akár megváltozhat az önmagukról és környezetükről kialakított képük is. Fontos, hogy a szervezet tagjai segítséget kapjanak a látottak értelmezésében és feldolgozásában, és hogy a pillanatnyi felbolydulás cselekvő mederbe terelődjön. Szükség van arra, hogy elkerüljük, vagy elviselhetővé tegyük a sérelmeket, mégis érdemes megőrizni a változtatásra, fejlődésre indító motivációt.

A szervezeti hálózatelemzés etikai szempontjainak felvetése azt a célt szolgálja, hogy érvényesülhessen az a két alapelv, ami szerint el kell kerülni az „ártatlanok” sérelmét, és biztosítani kell az értékteremtést – nem csak a szervezet egésze – de az egyes résztvevők számára is, például egyéni, személyre szabott visszajelzéseken keresztül.

3_2.jpg

 

A szerzőről:
Baksa Máté a Budapesti Corvinus Egyetem hálózatkutatás iránt érdeklődő hallgatója, aki szakdolgozatát a szervezeti hálózatelemzés etikai és kulturális kérdéseiről írta. A téma feldolgozását az etikai megközelítésre súlyt fektető vezető hálózatkutató cégek – köztük a Maven7 – tanácsadói tapasztalataira alapozta.

1 komment

2014.12.03. 13:54 ntwrk.blog

Nagy Ervin a magyar filmes univerzum közepe

Címkék: film hálózat nagy ervin színészek kevin bacon hálózatkutatás barabási Maven7

Néhány egyetemista 1994-ben arra a következtetésre jutott, hogy Kevin Bacon a hollywoodi filmvilág közepe: minden színész, aki valaha az álomgyár filmjeiben szerepelt, néhány lépésben összeköthető Baconnel. Így született meg a Bacon-szám. Barabási Albert-László hálózatkutató szerint, akinek mellesleg a Bacon-száma 1, a Bacon-játék egy picit túlzás, hiszen a hálózat lényege az, hogy szinte bármely aktív színész lehet Hollywood közepe. Mindezek ellenére mára már igazi presztízzsé vált az alacsony Bacon-szám a világ hírességei között – még Magyarországon is.

A Bacon-játék 20. évfordulója alkalmából az idén Prima Primissima díjra is jelölt Barabásival közösen térképeztük fel a hazai filmvilágot. Kíváncsiak voltunk, vajon kik azok a színészek, akik a legtöbbet játszottak együtt pályafutásuk során, illetve hogy melyik rendező kivel dolgozik a legszívesebben, vagy éppen ki az, aki mindig új szereplőket válogat filmjeibe.

Íme az eredmények:

actor_actor_minimum_4_egyuttjatszas.png actor_actor_minimum_5_egyuttjatszas.png director_actor_minimum_3_kozos_film.png
A háló azt mutatja meg, hogy egyes színészek kikkel játszottak együtt legalább 4 filmben. Itt az színészek pontjainak mérete attól függ, hogy hány filmben játszottak összesen a listán, a vonalak vastagsága 2 színész között pedig attól, hogy hányszor játszottak együtt. Minél vastagabb a vonal, annál többször. A háló azt mutatja meg, hogy egyes színészek kikkel játszottak együtt legalább 5 filmben. A háló azt mutatja, hogy mely rendezők szeretnek ugyanazon vagy inkább mindig más színészekkel dolgozni. Ahhoz, hogy egy rendező a hálóra kerüljön, legalább 3 filmje kell legyen a TOP200-as listában, és legalább egy színésznek kellett legalább 3 filmjében szerepelnie.
 
top10_egyuttjatszok.png egyuttjatszas_tablo_topok.png

 

A hálókat az IMDb-n a TOP200 legtöbb ember által értékelt magyar filmből készítettük.

 

De vajon ki lehet a magyar színészvilág Kevin Baconje? A szerencsés színészt kutatócsoportunk hölgy tagjai választották meg, még pedig Nagy Ervin személyében. Ervin a Katona József Színház tagja, de mellette folyamatosan játszik más fővárosi és vidéki színházakban is. Bár több filmben megmutatkozott korábban is, országos ismertséget a nagysikerű Kaméleon főszerepe hozott neki. Legutóbb az HBO sajátgyártású sorozatában, a Terápiában, illetve Mundruczó Kornél Fehér Isten című filmjében láthattuk.

A kutatással kapcsolatban egy játékot is hirdetettünk. A szabály egyszerű: az elkövetkezendő két hétben Facebook-oldalunkon minden nap megjelenik majd egy-egy magyar vagy külföldi híresség, a játékosok feladata pedig az, hogy megtalálják a lehető legrövidebb utat közte és Nagy Ervin között. Természetesen a legjobbak jutalma sem maradhat el: a válaszokat a pontozzuk, és a december 12-ig legtöbb pontot gyűjtő játékos együtt vacsorázhat a játék főszereplőjével, Nagy Ervinnel, illetve Barabási Albert-Lászlóval. A férfiaknak sem kell kimaradni, közeleg a karácsony, és rengeteg magyar hölgy álma válna valóra egy ilyen ajándékkal… :)

blank.png


Észrevételek:

  • Érdekesség, hogy a legtöbb emberrel legalább négyszer együtt játszó színészek listáját két olyan színművész vezeti, akik nagyobb szerepek nélkül lettek a hálózat központi részei. Kiss Jenő és Uri István számos korábbi és mai filmben szerepeltek, de szinte kivétel nélkül mellékszerepeket játszottak.
  • A külön képeken kiemelt adatok mellett a hálózatokon jól látszik az is, hogy a magyar filmszakmában – több más nemzetéhez és Hollywoodhoz hasonlóan – erőteljes férfifölény mutatkozik a színészek megoszlásában, női színészeket alig-alig találunk a képeken. Néhány rendező azonban kitűnik, ők az arányokat tekintve több nőt szerepeltettek rendszeresen filmjeikben, mint az átlag.
    • Szabó István hat gyakran játszatott színészéből három is a szebbik nem képviselője
    • Herendi Gábor filmjeiben – bár sok színésszel dolgozik együtt gyakran – szintén három nő fordul elő gyakran.
    • Mundruczó Kornél gyakori szereplőinek kétharmada színésznő, míg Fliegauf Benedek csak Thurzó Barbarával, Kabay Barna pedig csak Molnár Piroskával dolgozott együtt legalább három filmen.

 

Az elemzésből kiderült az is, hogy:

      • az elemzett top 200 film közül öt volt Koltai Róbert rendezése, ebből pedig az összes filmben játszott – nem ritkán főszerepet – a színész-rendező, ez az arány Bujtor István esetében, köszönhetően nagyrészt az Ötvös Csöpi-filmeknek, 6 filmből 5 szerep.
      • Gyöngyössy Bence minden listánkon szereplő filmjében játszott az amúgy rekord-együttjátszó Mucsi-Scherer páros és Hajdu Steve,
      • valamint az egyetlen női rendező, Goda Krisztina is 100%-ban szerepeltette eddigi három filmjében Csányi Sándort és Czapkó Antalt.
      • Rudolf Péter Üvegtigris-trilógiája is belefért a top 200-ba, és mivel a szereplőgárda ugyanaz maradt mindhárom rész során, ők is a 100%-os „elitbe” kerültek.
      • Jancsó Miklós rendelkezik a legtöbb filmmel a listán, szám szerint 11-el, ezeknek pedig kifejezetten nagy részében, 7 filmben is dolgozott Madaras Józseffel. A rendező többi kedvelt színésze (akiknek száma jóval meghaladja a toplista többi rendezőjének lieblingjeit) a filmek ennél jóval kisebb részében játszik.

    Szólj hozzá!

    süti beállítások módosítása