network blog

Úgy tűnik, az olyan egyszerű növények, mint a lóhere vagy a földieper intelligensebbek, mint gondolnánk, derül ki Josef Stuefer holland kutató kísérleteiből.

Mindkét növény képes hajtásokkal szaporodni, vagyis hosszú vízszintes gyökereket növeszt, melyekből újabb növények (klónok) hajtanak ki. Az új növények kifejlődésével azonban megmarad a kapcsolat az anyanövénnyel, és lassan nagy, kiterjedt hálózat alakul ki. Ezt a hálózatot a növények az egymással való kommunikációra használják. Ha hernyók kezdik el enni az egyik növényt, a növény a gyökérhálózaton keresztül figyelmezteti a többit. Azok válaszként olyan anyagokat termelnek, melyek által leveleik ehetetlenné, vagy legalábbis rossz ízűvé válnak a hernyók számára.

Josef Steufer hernyókat engedett rá egy lóherehálózatra, hogy rágcsálják az egyik növényt. Később újabb hernyókat hozott, melyek választhattak a sérült hálózat növényei és egy új hálózat növényei között. A hernyók túlnyomó többsége mindig a sértetlen hálózatot választotta, mert ott a növények még nem készültek fel a támadásra, és nem romlott el az ízük.

A lóhere hálózatnak azonban hátrányai is vannak. Ha az egyik növényt vírus fertőzi meg, az gyorsan átterjed a többi növényre, ami az egész kolónia vesztét jelentheti.

A 2008 decemberében kirobbant Madoff-botrány az eddigi legnagyobb, egyetlen személy által elkövetett befektetési csalás. A technika az 1920-as Ponzi-féle csaláson alapszik, amelyet Carlo Ponzi fejlesztett ki. A módszer lényege, hogy a némi kezdőtőkével rendelkező üzletember kiemelkedően magas kamatokat ajánl befektetőinek. Az első belépők óvatosak, hamar kiveszik befektetett pénzüket, és kellemes meglepetéssel nyugtázzák, hogy az ígért óriási kamatok valódiak. Ezután jóval nagyobb összeget fektetnek be és azt hosszabb időre bent is merik hagyni. A csaló azonban állítása ellenére nem fekteti be pénzüket, egyszerűen csak a régebbi befektetők pénzéből fizeti ki az újabb belépőket. A valószínűtlenül magas kamatok híre gyorsan elterjed, a csaló bankszámláján lévő összeg pedig exponenciális nő.
Bernard Madoff az 1990-as évek eleje óta folytatott hasonló üzletet, és valószínűleg még tovább folytatta volna, hacsak a gazdasági válság nem kényszerít egyszerre túl sok embert pénzük kivonására. A Madoff-csalás jelenleg ismert mérete 65 milliárd dollár (kb. 15 ezer milliárd Ft), mely egyáltalán nem volt részvényekbe fektetve, mint ahogyan azt a károsultak gondolták, hanem egyetlen óriási bankszámlán hevert.
Valdis Krebs internetes oldalán a Madoff-féle befektetői hálózat egy részét mutatja be. Bernard Madoff ugyanis nem maga tárgyalt összes ügyfelével; nagyobb partnerei kisebb cégek pénzét fektették be, és a haszon egy részét maguk nyelték el. Így aztán sok befektető nem is tuda, hogy pénzét néhány közvetítőn keresztül a gondosan kidolgozott Madoff-csalásba fektették be.

A Madoff-csalás több ezer embert érintett (itt egy lista az eddig ismert áldozatokról). A legnagyobb vesztesei azok a cégek, melyek a hálózatban a legközelebb helyezkednek el Madoff-hoz, vagyis akik közvetlenül vele üzleteltek. Ilyen például a képen (középen, jobb oldalt) látható Fairfield Greenwich Group 7,5 milliárd dollár (kb. 1700 milliárd Ft) veszteséggel. A Madoff-tól legtávolabb fekvő kis cégek vagy gazdag magánemberek jóval kisebb összegeket buktak el. A legkisebb összeg, mellyel be lehetett szállni az üzletbe, 50 ezer dollár volt (kb. 12 millió Ft).

Bernard Madoff 70 éves. 150 éves börtönbüntetésnek néz elébe.