network blog

A Guardian interaktív csapata, Rob Procter, Farida Vis és Alex Voss egy meglehetősen különös témát dolgozott fel nemrégiben: az angliai lázongáshullám álhíreinek terjedését Twitteren. A félreinformálás - akár szándékos, akár nem - komoly problémákat generálhat egy közösség életében, főként ha ilyen méretű városok paprikás hangulatú lakosságáról van szó. Az ott élők egy része ugyanis úgy érezte, a kilátástalanságból nem lát kiutat, így az utcára vonult - majd gyújtogatott, betörte és kifosztotta az ütletek kirakatait.

Milyen álhírek terjedhetnek ebben a kaotikus helyzetben, amik arra utalnak, még rosszabb fordulatot vesz a forgatókönyv? Segít a Twitter meggátolni a félreinformálást? Lássuk a Guardian cikkét.

A szerzők 2,6 millió tweet (üzenet) elemzése után a hét gócpontot találták.

1: Augusztus 8-án este 9 óra. A lázongók megtámadták az állatkertet és állatokat engednek szabadon. Egy #LondonRiots hashtag-gel (üzenetet kategorizáló címkével) ellátott tweet-ben egy ötezres követői bázissal rendelkező felhasználó arról számolt be, hogy az állatkertből sajnálatos körülmények között megszökhetett egy nagy csoportnyi állat.

2: Augusztus 7-én (a kezdetekkor) hajnali 2 órakor egy 1500 követővel rendelkező felhasználó azt a hírt terjesztette, hogy a forrongó tömeg betört egy McDonald’s-ba, és valóban “elkezdte sütögetni saját pecsenyéjét”.

3: Szintén hetedikén, éjjel fél 3 körül már olyan információt kürtöltek szét a Twitter világában, miszerint a lázongás azért kezdődött, mert rendőrök megvertek egy 16 éves lányt, és BBC tudósítása igazolja - állította a félrevezető. Mint láthatjátok, ezt a történetet igen sokan megerősítették.

4: Kilencedikén hajnal egykor egy kép linkje látott napvilágot, amin a lángoló “London Eye” óriáskerék szerepelt. A pletyka gyorsan terjedt, ám a legtöbben mégis kétkedve fogadták azt. Itt látható a nagy visszhangot kiváltó kép. 

5: Nyolcadikán Este nyolckor már a Birmingham-ben található gyermekkórház támadását híresztelték. Érdekesség, hogy ennek terjesztését egy mindössze 113 követőt maga mögött tudó felhasználó kezdte. Üzenetéből úgy tűnik, szemtanúja is az eseményeknek.

6: Augusztus 8-án este 9:30-kor az osztotta meg a Twitter felhasználóit, vajon a hadsereg tényleg tankokat állomásoztat-e a banképületek környékén? A többi pletykával összehasonlítva ez abban különbözik, hogy valóságtartalmát már a terjedés kezdetekor sokan megkérdőjelezik. Íme az ominózus kép. 

7: Kilencedikén este fél hétkor egy hírterjesztő a maga 3 millió követőjével úgy döntött, retweet-el (újra megoszt) egy, az ITV által közölt hírt: a lázongók felgyújtottak egy ruhaboltot Manchester központjában. Ezután kimagaslóan sokan osztották meg előbbi értesülésüket.

Ha az megfelelő sorszámú képre kattintotok a teljes cikkben, a jelmagyarázat alapján megnézhetitek, hogyan fejlődött a történet Twitter-en!

Jelmagyarázat:

Az egyes “buborékok” (node-ok) mérete az üzenet hatását, befolyásoló erejét hivatott érzékeltetni. A felröppenő hírhez való viszonyt pedig a színek tükrözik - a zöld a támogató, a piros a cáfoló, a pasztell a kétségbe vonó, a szürke a semleges komment. Minél élénkebb a szín, annál frissebb az üzenet.

A cikk írója (Eric Fischer) két körmönfont jelenségre hívja fel figyelmünket. Elsőnek az internetes cégek eltérő terjeszkedési tendenciáit említi, majd azt a hatalmas különbséget, ami egy városról az ott lakókban és a turistákban kialakult képek között rejlik…

A képek nem űrből készített felvételek a Földről, hanem a tweet-ekhez (Twitter-es üzenetekhez) és a Flick-re feltöltött fényképekhez társított földrajzi koordináták alkotta térképek. Az eredmény hűen tükrözi, az említett vállalatok milyen sikeresen terjeszkedtek a világban.

Eric Fischer már korábban is alkotott maradandót, ám a mostani „Twitter versus Flickr” képei igazi műremekek. Szembeállítja, és elénk tárja a vállalatok fejlődésének – két különböző – eredményét. Az egyik kép az Egyesült Államokat mutatja, a másik Európát.

A-ha élmények, vezetői önreflexiók, felismerések és elismerések tárultak fel a Maven7 és tanácsadó partnere, az OD Partner közös megrendezésében létrejött Hálózatkutatási HR szakmai műhely keretében.

 A rendezvényen az ügyfeleinké volt a főszerep: Fréderic Bout, a Ségécé Magyarország ügyvezető igazgatója és Révész Zoltán, a Tetra Pak Ellátási lánc igazgatója, valamint HR vezetője, Lisicza Orsolya foglalták össze hálózatkutatási projektjeinkkel kapcsolatos tapasztalataikat.

SAP bevezetés nehézségei ill. csapatépítés, látszólag igencsak eltérő témák! A beszámolókból megismerhettük, hogy a hálózatos modellezés miként mutatott új utat a két szervezet működési nehézségeiben.

 Az előadók nem csomagolták és nem leplezték érzelmeiket: a diagnosztikai folyamat mind a szervezet, mind a vezető számára kihívásokkal teli, tanulást és fejlődést ösztönző folyamattá vált.

A vezetők által őszintén felvállalt és megmutatott vezetői dilemmák és önreflexiók tették ezt a rendezvényt mindannyiunk számára igazi tanulási lehetőséggé.

 A jelenlévő félszáz szakmabéli visszajelzései szerint boldogan nyugtázzuk, hogy nem csak a hálózatkutatás kapcsán sikerült új ismereteket és lehetőségeket mutatnunk, hanem ügyfeleink és partnereink révén igazi vezetői példamutatásokkal is gazdagodhattunk. Köszönjük a részvételt és a megtisztelő érdeklődést mind előadóinknak, mind a workshop résztvevőinek!

Ez a honlap az ESCP Europe Business School hallgatói által készített szimulációjának eredményeit mutatja be. Céljuk az volt, hogy Portugália, Írország, Olaszország, Görögország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország közötti adóssághálót leegyszerűsítve ábrázolják; valamint a tartozások „átfésüléséből” nyert eredményeket értelmezzék.  

Eredményeik szinte hihetetlenek:

•    6 ország 64 százalékkal tudja csökkenteni teljes tartozását, GDP-arányosan 40,47 százalékról 14,58 százalékra.
•    6 ország – Írország, Olaszország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország – is adósságállományának több mint felét leírhatja.
•    3 ország – Írország, Olaszország és Németország – oly mértékben csökkentheti kötelezettségeit, hogy 1 Mrd euróval tartoznának csak 2 más országnak.
•   Írország tartozásait a GDP-arányos 130 százalékról alig 20 százalékra nyeshetné vissza.
•   Franciaország pedig virtuálisan szinte az összes hitelétől megszabadulhatna: GDP-hez viszonyítva 0,06 százalékra csökkentve azt. 

A projekt teljes dokumentációja itt található.  

Az első ábrán a jelenlegi helyzet látszik a teljes körbetartozási hálózattal. A második ábra a letisztult helyzetet mutatja, azaz a szimuláció végeredményét.

A módszer alapfelvetése igen egyszerű: ha Portugália 0,34 Mrd euró értékű rövid távú hitellel tartozik Írországnak, és Írország 0,17 Mrd euróval adósa Portugáliának, akkor az írek kötelezettségei leírhatóak, ezáltal csökkentve Portugália tartozásait 0,17 Mrd euróra.

Ha valaki hitelező és hitelfelvevő is egyben, pénzforgalom nélkül rendezhetik követeléseiket. Ahelyett, hogy újabb hiteleket vegyenek fel a már meglévők törlesztésére, miért     nem írják le őket? A két kép az „előtte” és „utána” állapotot ábrázolják, a diákok számításai alapján. Maga a     szimuláció 2011. május 17-én zajlott, három virtuális kereskedelmi körrel (6 lépéssel).

Szeretnéd kipróbálni? Itt megtalálhatod a teljes dokumentációt, így megismételheted az egész szimulációt.

„Miként jutott el Barabási Albert-László rendszerek térképezésétől azok irányításáig” – kezdte cikkét Gregory Mone idén november elején a Popular Science honlapján. Az alábbiakban a fenti cikk magyar nyelvű összegzése olvasható.

Leonhard Euler, a svájci matematikus 1736-ban egy gráf felrajzolásával vetett véget egy vitának. A mai Kalinyingrádot négy részre osztotta a Pregel folyó, melyre addig 7 híd épült. Át tud valaki sétálni mind a heten anélkül, hogy egyen kétszer is keresztül kellene haladnia? Euler félretette a földrajzi térképet, a városrészeket 4 ponttá, a hidakat 7 vonallá alakította. Ezeket „node”-nak és élnek nevezzük a matematikában. Ezek után Euler könnyedén bebizonyíthatta, a kérdéses művelet nem hajtható végre. De ami ennél is fontosabb, elsőnek térképezett fel egy hálózatot.

 A D3 digitális csapata nemrégiben elmerült a közösségi média, azon belül is a Google+ felhasználóinak rejtelmeiben.

De mi is az a Google+?

Egy viszonylag új felülete a közösségi médiának, amit a Google fejlesztett ki, főként a Gmail-fiókkal rendelkezők elérhető szolgáltatásainak bővítésére. Megjelenésében hasonlít a Facebook-ra, itt is van hírfolyam (ún. „stream”) képekkel, videókkal, játékokkal, posztokkal. Ismeretség akkor születik, ha az egyes felhasználókat hozzáadjuk valamely „körünkhöz” – vagyis nem szükséges a másik fél megerősítése. Alapértelmezettként a család, barátok, ismerősök és követés elnevezésű körök érhetőek el, ezekbe gyűjthetjük és kategorizálhatjuk ismerőseinket.

A D3 kutatócsapatnak két alapvető kérdése volt

1. Mennyire aszimmetrikus az emberek kapcsolathálója a Google+ felületén?
2. Lehetséges vizualizálni, hogy egyes emberek miként használják és építik fel közösségi környezetüket?

Ezzel a két kérdéssel azt szerették volna bemutatni, hogy az új Google+ API (alkalmazás-programozási felület) miként használható még kezdeti állapotában.

A vizualizáció és maga az ötlet az Apádra ütök című mozifilm egyik „elméletére” vezethető vissza, amit Jack Bymes (Robert De Niro) a  a bizalom körének hívott. (A kapcsolódó filmrészlet ezen a linken érhető el.) A kutatók Jack elméletének tágabb értelmezéséhez írtak egy egyszerű algoritmust, hogy megmutassák, kik szerepelnek a bizalmi körünkön belül, és kik nem. Az alábbi kép az eredményeket mutatja.

A zöld színnel jelöltek azok, akikkel kölcsönösen hozzáadtátok egymást a köreitekhez; sárga színűek, akiket te valamelyik köröd tagjává tettél, ám ők ezt nem viszonozták; pirossal pedig azok a személyek szerepelnek, akik hozzáadtak téged valamelyik körükhöz, ám te nem igazoltad vissza őket.

A „Circle of Trust” egy interfész adat-vizualizációs kísérlet Google+ API és HTML5 használatával.

Próbáljátok ki!

Forrás: http://d3.do/en/?p=306

 A New York Times-tól Bill Marsh összeállította a válság vizuális útmutatóját – erről számolunk be heti posztunkban. A hitelek és a gazdaságok kockázatát színekkel jeleníti meg, ahol a szürkétől a piros felé egyre erősebb kockázatot értünk.

A teljes cikk ezen a linken érhető el.

1.] It’s all connected / Interdependencia

Az első ábrán a nyilak az egyes országok bankjai közötti adósság kitettséget mutatják; a nyilak a tartozás irányába mutatnak, vagyis a hitelfelvevőtől a hitelező felé. Ezek vastagsága arányos a tartozás mértékével. Például francia oldalról 50,6 Mrd dollárral tartoznak olasz hitelezőknek, ám utóbbiak 416,4 Mrd dollárnyi kitettséggel bírnak francia bankok felé. A különbség – egyensúlyhiányuk – arról tanúskodik, hogy a francia bankrendszer sokkal magasabb mértékben, 365,8 Mrd dollárral nagyobb kitettséggel bír az olasz adósok felé.

2.] The immediate trouble / Sürgősen kezelendő nehézségek

A NYT második ábráján az aktuális nehézségeket láthatjuk. Görögország olyan hatalmas adósságállományt halmozott fel, aminek visszafizetésére kicsi az esély. A görög fizetésképtelenség rossz hatással lehet az összes európai bank és nyugdíjalap számára (melyek meghosszabbították a görög hiteleket), széleskörű pánikot keltve a nemzetközi bankszektorban. Egy pénzügyi „tűzfal” talán megállíthatja a járványt, megfékezve a hiteleket olyan más bizonytalan gazdaságok felé, mint Írország, Portugália, Spanyolország vagy Olaszország.

3.] The risk of contagion / A járvány veszélye

Amennyiben nincs, vagy nem megfelelő a tűzfal, elképzelhető a bankok zavara. Az eurózónán belül könnyedén át lehet vinni országhatárokon keresztül a pénzt rizikósabb gazdaságokból stabilabbakhoz. Az euró 1999-es bevezetésével jegybankjukat megszüntető országok azonban az eurózónát a „járvány végső gépezetévé teszik” – mondta Kenneth Rogoff, a Harvard Egyetem közgazdásza.

4.] A possible scenario / Egy lehetséges forgatókönyv

Ha nem tesznek megelőző lépéseket, akár egy ilyen láncreakció is beindulhat: a görög összeesés hallatára a befektetők más, régióbeli kockázatok miatt is jobban fognak aggódni. Így a kölcsönök ára megnő Írország, Olaszország, Portugália és Spanyolország számára, ezáltal tovább növelve hiteleiket.

5.] Continental contagion / Kontinentális járvány

Olaszország bizalomvesztés esetén talán nem tudja megvédeni bankjait. Az olaszok számára hitelek kavalkádját adó francia bankok meginoghatnak, így a pénzek jelentős része órák leforgása alatt Németországba áramolhat.

6.] Global reverberations / Globális utóhatás

A veszteségek kiterjedhetnek egészen az amerikai bankokig, melyek igen nagy hitelkitettséggel rendelkeznek Franciaországban és Olaszországban. Ezen felül az Egyesült Államok exportja az EU-ba – összesítve a legnagyobb kereskedelmi partnerként – is sérülést szenvedhet, ha a válság csökkenti az európai (gazdasági) növekedést, és az euró devalválódik a dollárral szemben. A francia bankok felé kitettség tehát a kontinensen túl is veszteségeket okozhat.

A zürichi Svájci Szövetség Műszaki Intézetének munkatársai nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, minthogy feltérképezzék a világ transznacionális cégeinek (továbbiakban TNC-k) tulajdonviszonyait.  

Korábbi vizsgálatok már felhívták a figyelmet a tényre, miszerint a világgazdaság szálainak jelentős része csupán néhány TNC-ben fut össze. A svájci csapat 43 000 nemzetközi vállalat kapcsolatainak vizsgálatával igazolta, hogy a cégeknek egy főként bankokat magába foglaló kisebb csoportja az, amely aránytalanul nagy befolyással bír a világgazdaság felett.

A tulajdonviszonyok további vizsgálatával első körben egy 1318 cégből álló mag körvonalazódott, majd egészen egy úgynevezett „szupet-egyedig” szűkült a kör. Ez pedig nem más, mint 147 egymásba fonódó vállalat, melyek a hálózat összvagyonának több mint 40%-val rendelkeznek. Legtöbbjük  a várakozásoknak megfelelően pénzintézet. Néhány top példa: Barclays Bank, JPMorgan Chase & Co, AXA, ING, Goldman Sachs Group.

A kutatás részleteit, további eredményeket és a 147 cég TOP50-es listáját tartalmazó cikk itt (magyarul)  és itt (angolul) olvasható.

A Maven7 elemző csapata az agglomerációból a fővárosba induló vonathálózat tizenegy vonalát vette górcső alá, hisz az ingázók továbbra is jelentős hányadát teszik ki a Budapesten dolgozóknak. Számukra, valamint minden - a MÁV aktuális helyzete iránt - érdeklődőknek készítettünk egy alternatív térképet a vonathálózatról, mely két állomás közötti táv megtételéhez szükséges időn és a szerelvények sebességén alapszik.

A kutatás felkerült az index.hu oldalra is. A rövid összefoglalást és főbb eredményeket tartalmazó cikk itt olvasható.

2011. október 21-én kerül megrendezésre a nyolcadik, kapcsolatháló témájú és magyar nyelvű HUNNET Konferencia

Helyszín: MTA Szociológiai Kutatóintézet Könyvtárszobája (1014, Budapest, Úri u. 49.)

 A konferencia első előadását, cégünkkel együttműködő kutató, Orosz Katalin tartja. A kutatásban Vass Zoltán és Sváb Péter mellett, érdekelt a Maven7 Hálózatkutató Kft. részéről Vicsek András és Pollner Péter is.

 Az előadás címe: Pszichológiai jellemzők kapcsolatának feltárása hálózatelemzéssel

Absztrakt: A hálózatos módszertan hatékony eszköz lehet a kezünkben az adatok közötti bonyolultabb összefüggések feltárásában. Egy pszichológiai példán bemutatjuk, hogy a hálózatos elemzés segítségével az adatok közötti összefüggések nagy mennyiségű adat esetén is jól elemezhetővé és vizualizálhatóvá tehetők. A Psychogalaxy projekt nagy mennyiségű pszichológiai dimenzióra vonatkozó adata erre kiváló lehetőséget biztosított. Az adatokat korrelációs hálózatba szerveztük, majd a CFinder szoftver segítségével azonosítottuk a pszichológiai dimenziók átfedő csoportjait. Így könnyedén láthatóvá váltak a hasonló tulajdonságok, illetve a tulajdonság-csoportok közötti kapcsolatot jelentő csoportátfedésben lévő mennyiségek. Láthatóan jól elkülönülnek az ellentétes jelentésű csoportok, amelyek dimenziói antikorrelációt mutatnak.

További előadások (a teljesség igénye nélkül):

Kisszőllősi Szántó Bea, Micsinai István: Szervezeti hálózatkutatás és GLOBE kultúrakutatás közös vizsgálata

Bozsonyi Károly, Horváth Zsolt, Kmetty Zoltán: A hatalom hálója

Boda Zsófia, Néray Bálint, Vörös András: Egyéni tulajdonságok vs. homofília: A népszerűség kontextuális modellje

Takács Károly: Kapcsolathálók és diszkrimináció a munkaerőpiacon

Michelle Crosby-Nagy: Innovation Network Metrics and the Transformed Societies of Europe                                

A részletes program, valamint az előadások rövid kivonatai itt  érhetőek el.  A részvétel ingyenes, érdemes élni a lehetőséggel!

1967-ben, Stanley Milgram amerikai szociálpszichológus kísérletet tett az úgynevezett „Kicsi világ” elmélet tesztelésére. Véletlenszerűen választott ki több Közép-Amerikában élő személyt, és arra kérte őket, hogy küldjenek csomagot egy Massachusetts állambeli ismeretlennek. A kísérlet lényege az volt, hogy csak a címzettek neve, foglalkozása volt ismert, illetve, hogy mely város lakója. A csomagot annak az ismerősüknek kellett küldeniük, akiről úgy vélték, ismerheti, vagy ismerhet valakit, aki ismerheti a címzettet.

Végeredményül, a csomagok általában 5-7 ember közreműködésével eljutottak a célszemélyekhez.  Innen a hat lépés távolság elmélete, melynek alapelvét hazánkban Karinthy Frigyes már 1929-ben, jóval Milgram előtt papírra vetette, Láncszemek című novellájában:

"Tessék egy akármilyen meghatározható egyént kijelölni a Föld másfél milliárd lakója közül, bármelyik pontján a Földnek — ő fogadást ajánl, hogy legföljebb öt más egyénen keresztül, kik közül az egyik neki személyes ismerőse, kapcsolatot tud létesíteni az illetővel, csupa közvetlen — ismeretség — alapon, mint ahogy mondani szokták: 'Kérlek, te ismered X. Y.-t, szólj neki, hogy szóljon Z. V.-nek, aki neki ismerőse...' stb." /Karinthy Frigyes: Láncszemek (1929)/

Napjainkban, a kísérlet reprodukálásba kezdett a Facebook is. Az ehhez kapcsolódó, korábban megjelent hír itt olvasható.

Kíváncsian várjuk, hogy a közösségi portál lelkes tagjainak részvételével beigazolódik, avagy cáfolatra kerül-e a méltán híres elmélet? Lehet találgatni…

Nepusz Tamás, az ELTE Biológiai Fizikai Tanszékének kutatója fejében ötlött fel a kérdés: Aktuálisan, milyen képet mutathat a zenészek hálózata?

Íme, az eredmény:

 A két kép ugyanazt ábrázolja, azzal a különbséggel, hogy az alsón nem láthatóak a zenészeket összekötő élek, valamint egyfajta sejtelmes, felhős vizualizáció jeleníti meg ugyanazt a tartalmat, mely a bal oldali ábrán is látható.

Az elsőre káosz hatását keltő hálózat a Last.fm adatbázisa alapján készült, és a zenészek, muzsikusok, együttesek, bandák között fennálló kapcsolatokat szemlélteti.

Kis segítség az értelmezéshez:

Az egyes körök (nodes) maguk a zenészek, zenei stílusuk kategóriája szerint színezve: 

Rock a piros, metal a sötétszürke, elektronikus a narancsságra, hip-hop és rap a kék, jazz a sárga, reggae és ska a bíborvörös, klasszikus zene a cián, country, folk és világzene a barna, pop a zöld, világosszürke a nem kategorizált.

Az összekötő élek (edges) a kapcsolatot jelölik, színezésük pedig annál erősebb, minél központibb helyzetet töltenek be a hálózatban. A hálózat szélei felé haladva tehát halványabb élekkel találkozunk.

Hogy könnyen megtaláljuk kedvenceinket, vagy csak érdeklődve kutassunk a hálózatban, segítségünkre van egy interaktív térkép is.

Jó böngészést mindenkinek!

Farkas Illés, az ELTE Biológiai Fizika Tanszékének kutatója, Vicsek Tamás tanszékvezetővel  vizsgálja a pánikhelyzetekben kialakuló menekülés útvonalait, tömeg mozgását zárt térben. A kutatásokból levont tapasztalatok figyelemfelkeltő tanulsága: „Pánikban az emberek arra menekülnek, ahol bementek. Még akkor is, ha máshol van kijárat”.  A legtöbb egyén tehát menekülés közben azt az útvonalat veszi célba, melyen korábban érkezett, legyen szó helyiségről, épületről, elkerített területről. A téma kapcsán társkutatóinkkal készített interjú további érdekességeket tartalmaz, többek között, hogy egy megfelelően kifejlesztett tömegfigyelő rendszer megelőzhetné az emberéletet követelő tömeg és pánik kialakulását. A teljes cikk „Simulating dynamical features of escape panic” címmel letölthető itt vagy itt.

Amanda Cox és Matthew Ericson munkája a New York Timesban jelent meg. A manhattani Penn Station vonatállomásról induló vonatokat és állomásaikat ábrázolták, koncentrikus körökre fektetve aszerint, hogy mennyi idő eljutni az adott állomásra.

A színek azt mutatják, hogy milyen gyorsan közlekedik az a vonat, amivel az adott állomásra ennyi idő alatt el lehet jutni. Időnként láthatunk visszakanyarodásokat is, ahol egy későbbi állomásra hamarabb jut el az ember, mint az azt megelőzőre. Ez úgy lehetséges, hogy a későbbi megállóra expressz (gyors) vonat visz, ami hamarabb odaér, mint a személyvonat.

A vonatállomasokat és az azokat összekötő vonatokat általában hálózatként ábrázolják, az utazási időt ezek azonban nem veszik figyelembe, így egy ehhez hasonló ábra még több információt képes átadni.

Hasonló jellegű, távolságot és időt egyszerre mutató ábrázolásról már korábban is írtunk, a bejegyzés itt látható.

Az alábbi képre kattintva láthatjuk a teljes hálózatot.

Seattle összes együttesének együttműködési térképét láthatjuk az alábbi képen. Egy fő gócpont látható, ahogy az ekkora hálózatoknál ez lenni szokott, mivel néhány lépésen keresztül bármelyik együttes elérhető.

A teljes kép itt látható.

A brooklyni Pop Chart Lab többek között az itt közzétett két hálózati vizualizációval járult hozzá az emberi társadalom fejlődéséhez.

Az első a különböző sörmárkák és típusaik kapcsolatait mutatja be hálózatként. Itt láthatjuk a képet, egérrel tudunk nagyítani és mozgatni.

A második hálózat rapperek neveinek kapcsolatait mutatja be, vagyis hogy mivel kapcsolatosak a választott elnevezések. Ez utóbbit a lenti képre kattintva láthatjuk.

Valdis Krebs amerikai hálózatkutatót különösen érdekli a gazdasági válság mint téma, így igen szeret ilyen könyveket olvasni. Több a témában felkapott mű elolvasása után, annak érdekében, hogy a témában jobban elmerüljön nem ajánlókat és blogbejegyzéseket kezdett el olvasgatni, hogy eldöntse melyik szerző alkotása legyen a következő olvasási listáján, hanem felépítette a Gazdasági Válság könyveinek téma hálózatát.

Az adatokhoz az Amazon.com oldalról jutott Krebs, ahol azokat a könyveket vizsgálta, melyek a leggyakrabban voltak említve. A hálózat nem eladási rangsort mutat, csak a témában legnépszerűbb könyveket. A kép lényegében azt mutatja, hogy mely könyvek voltak együtt vásárolva. A-->B jelentése, hogy egy ember, aki megvette A könyvet, megvette B-t is. A könyv-hálózat segít megmutatni, hogy melyek a legnagyobb hatású művek, illetve a legelterjedtebbek az adott területen.

A képen továbbá két cluster (csoportosulás) látható, a bal oldali csoport nagyrészt gazdasági szemszögből mutatja be a válságot,  kisebbik, jobboldali clusterben szereplő könyvek pedig inkább politikai nézőpontúak.

Forrás: http://www.thenetworkthinkers.com/

Nagyobb méretű kép itt érhető el.

 Az alábbi illusztráció a három informatikai óriás harcát hivatott szemléltetni. Az Apple, a Google és a Microsoft hatalmi hálóját láthatjuk, az egyes pontok az üzleti érdekek-ütközéseket jelölik, felcímkézve a konkurens termékekkel.

Nagyobb felbontásban a kép itt látható:http://cache.gawkerassets.com/assets/images/4/2010/04/versus15.jpg

A Soul Liberty oldalán a bibliai genealógiát egy érdekes hálózati vizualizáció formájában láthatjuk. Egészen Ádámig és Éváig (és Istenig) követhetjük végig Jézus felmenőit, valamint az ő leszármazottait. Piros vonalak kötik össze a személyeket apjukkal, néhol pedig apjuk helyett távolabbi felmenőjükkel. A pirostól eltérő színek pedig Izrael tizenkét törzsét jelölik, akik Jákobtól származnak.

A képre kattintva nagyobb méretben látható a hálózat (.png formátumban), egyéb formátumok pedig a fenti linken találhatóak.

A NetSci 2011 nemzetközi hálózatkutató konferencia részeként megrendezésre kerül a Circuits of Profit 2011 című üzleti hálózatkutató konferencia a Maven7 és a CEU szervezésében.

A konferencia témája a hálózatkutatás üzleti célú felhasználása, melyről többek között konkrét esettanulmányokon keresztül tudhatnak meg többet a hallgatók. Az előadók az üzleti világ több területét érintik, mint amilyen a pénzügyi, a telekommunikációs és a gyógyszeripari szektor, valamint a marketing, szervezetfejlesztés és a közösségi média.

Meghívott előadók:

Albert-László Barabási (Northeastern University, USA)

Hamid Benbrahim (Vice President, Applied Complexity Research, Fidelity Investments, USA)

Alberto Calero (Director CEO Office, France Telecom Spain)

Harald Katzmair (Founder & Director, FAS Research)

Valdis Krebs (Founder, and Chief Scientist, Orgnet)

Néhány előadás:

Daniel Evans: A Network Model of Frontier Capital Markets

Andrea Pesoli: Organizational Network Analysis in the Italian Public Sector: two case studies

Morten C. Arendrup: Successful post-merger integration of two big pharma companies

Ignacio García: Organizational Network Analysis in a Brazilian Telecommunication Company

Helyszín és időpont: Central European University (CEU), Nádor utca 9

A regisztráció menetéről és a regisztrációs díjról itt szerezhet információt.

 A képen a Michoacan mexikói maffia család drog árusítással kapcsolatos szervezeti hálózatát és befolyását láthatjuk. A kép Eduardo Salcedo-Albarán kolumbiai kutatása alatt készült („Columbia to the Edge”). Az élek a drogkartell alszervezetei és az állami drogellenes irodák kapcsolatait mutatják – azaz hogyan osztják meg egymás között az információt.

A körök mérete és elhelyezkedése a kapcsolatok száma és az átfolyó információ mennyiségen múlik. A NAR kezdetű körök a drogcsempész csoportokat jelenítik meg, a FUN kezdetűek pedig az állami szerveket.

Az ábrán jól látszik, hogy a maffia csoport hálózata nem centralizált, inkább roppant szétterjedt.  A La Familia-nak szinte korlátlan hatalma van Mexikóban.  Ez a diffúz szerkezet lényegében azt jelenti, hogy ha egy mexikói személy közel lakik valamelyik hatalmi központhoz egyszerűen nem tudja leélni mindennapjait, hogy ne találkozna a La Familiával - az élet minden területén jelen vannak.

Nagyobb felbontású kép ezen a linken érhető el. 

Az alábbi hálózat azt mutatja, hogy a világ kutatói hogyan működtek együtt 2005 és 2009 között. A pontok a különböző városokat, a vonalak pedig az együttműködéseket jelölik. Szépen kirajzolódnak Földünk fejlettebb régiói és nagyobb tudományos központjai. A képeket publikációs listák alapján készítették, az adatokat a Science-Metrix biztosította. A metódust Olivier H. Beauchesne a következőképpen foglalta össze; „Például az UCLA kutatója publikál egy tanulmányt a Tokiói Egyetem egyik munkatársával, ekkor képződik egy kapcsolat Los Angeles és Tokió között - és így tovább más esetekben. Ennek a folyamatnak az eredménye egy hosszú lista várospárokról”. A vonalak fényerejét, az egyes városok közötti együttműködések számának logaritmusa és a köztük lévő távolság logaritmusának a  függvénye adja meg.

Nagyobb felbontású kép ezen a linken érhető el.

Forrás: http://www.visualcomplexity.com/

Pedro Cruz kicsit máshogy ragadta meg a dübörgő nagyváros közlekedési térképét, mint ahogy általában elképzelnénk. Lisszabon a nyüzsgő metropolisz, mint élő organizmus jelenik meg a videóban, egészen pontosan erek hálózataként (utak), amikben váltakozó ritmusban áramlik a vér (forgalom).  Hogy miért jobb így ábrázolni a forgalmat? Újszerű, érdekes - a modern művészet és a tudomány határán mozgunk, hasznosságát nem feltétlenül lehet kiemelni. De azért tudományos alapja is van ennek a nem mindennapi ábrázolásnak;  az erek  színét és mozgását az úton elhaladó járművek száma és átlagsebessége határozza meg.

Forrás: http://vimeo.com/19116437

Íme a videó: (Tovább kattintva még több érdekes vizualizáció látható Lisazbon közlekedéséről)

Lisbon's blood vessels from Pedro M Cruz on Vimeo.

A Last.fm zene adatbázisából készült interaktív hálózat, kétszázezer együttes és hárommillió "tag" (a zene műfaját meghatározó kulcsszavak) alapján. A projektről itt olvashatunk, a módszerről szóló cikket pedig itt találjuk.

Saját hálózatot itt tudunk készíteni, egy általunk kiválaszott együttesből kiindulva. A bal oldalt látható doboz tetejére írjuk be az együttes nevét (odakattintva a delete gomb törli az előzőt). A Ramification azt állítja be, hogy hány másik zenéhez kapcsolódjon egy együttes (fokszám). Ezeknél a beállításoknál nem kézzel kell beírni a számot, hanem balra-jobbra mozgatni a sávot. A graph depth pedig azt mutatja, hogy hány lépést mutasson a hálózat.

A hálózatból kiderül, hogy mely zenei műfajok kapcsolódnak egymáshoz, így megkülönböztethetünk gócokat (cluster), melyek a hasonló zenékből állnak, valamint hidakat, melyek különböző műfajok metszéspontján találhatóak.

Az alábbi képek Bob Marley hálózata látható (a képre kattintva nagyobb felbontásban is megnézhetjük). Mint látható, Bob Marley hidat képez többek között a dancehall és a roots reggae között).

A Netflix egy internetes szolgáltatás, ahol DVD-n lehet adott számú filmet házhozszállítással kölcsönözni, továbbá online is nézhetők a filmek. A nézők a filmeket értékelhetik, és ez alapján készült egy filmhasonlósági hálózat, mely a hasonlóan értékelt filmeket köti össze. A sárga vonal jelzi az erős hasonlóságot, míg a narancssárga illetve piros a gyengébb kapcsolatokat.

A teljes, legnagyobb felbontású hálózat itt érhető el. A hálózat egyes részein felismerhetjük a közös nevezőt, mint pl. a régi horrofilmeket.