Az egyiptomi forradalom megmutatta, hogyan használható a social media egy önszerveződő politikai folyamat motorjaként. Most egy új oldaláról mutatkozik meg a Twitter.
Brisbane utcái egy 1983-as áradást követően.
Ausztrália jól edzett a nyári áradásokat illetően: a kontinens folyamai előszeretettel törnek át gátakat, és öntik el az utcákat. 2010 és 2011 fordulóján azonban rekordméretű áradások támadták meg a kenguruk földjét, az emberek pedig a Twitteren keresztül kommunikáltak az áldozatokkal, információkat és tapasztalatokat osztva meg. A jelenség alatt felhalmozódott adattömegből egy évvel később olyan hálózatkutatási tanulmány született, ami a katasztrófákra reagáló social media viselkedést vizsgálja.
A tanulmány a melbourni RMIT Egyetemen készült. Patrick Meier az International Network of Crisis Mappers társalapítója szerint a hangsúly az olyan feedek azonosításán volt, akik információs aggregátorokként működtek, vagyis nem kell minden embert megfigyelni, elég azokat, akik a közösség vezetői és jó összeköttetésekkel rendelkeznek. A hashtag-ek és rewteetek nyomán hálózatkutatási módszerekkel jól lekövethető térkép rajzolódott ki az önszerveződő folyamatokról. A módszerrel események és emberek reakciói így real-time figyelhetőek meg, de lehetőség nyílik a különböző szervezetek válságkezelésének megfigyelésére is. A queenslandi rendőrség például kiválóan használta Twitter folyamát arra, hogy információkat terjesszen. A rendszer a szervezeti infrastruktúra hibáinak felhasználására is alkalmas, amivel a jövőben hatékonyabbá válhat a hasonló szituációk kezelése.