Mindannyian találkoztunk vele, ha nem Twitteren vagy YouTube-on, akkor valamelyik Facebook ismerősünkön keresztül, aki maga is elkészítette a személyre szabott verzióját. Azt azonban, hogy hogyan lett egy félpercnyi videóanyagból ekkora szenzáció, csak kevesen tudják. A SocialFlow munkatársai Twitter adatok elemzésével térképezték fel a meme terjedését, azonosítva azokat a célcsoportok, akik eszkalálták a jelenség terjedését. A kutatás két hét alatt 1.9 millió tweetet gyűjtött, amik tartalmazták a ’harlem shake’ kifejezést, vagy annak variációit.
A Harlem Shake nem más, mint egy táncstílus, ami New Yorkban honosodott meg mintegy 30 évvel ezelőtt. A Rucker Parki kosármeccsek félidejében egy cingár férfi, akit csak Al.B. néven ismertek, a pályán lévőket szórakoztatta sajátos táncmozdulataival. A stílust akkor szívta fel a mainstream kultúra, amikor 2001-ben G.Dep ”Let’s Get It” című videoklipjében is feltűnt. A meme őrület előtt gyakoriak voltak magára a táncmozdulatra vonatkozó referenciák is, például „I just passed my final exams! *harlem shakes*” formában, ami annyit jelentett, hogy a kedves végzős örömében táncolt sikeres érettségije után. A zenei aláfestésként szolgáló Bauuer szám 2012 Augusztusában jelent meg, a következő hónapokban azonban csak mérsékelt figyelmet kapott, egészen februárig.
A Harlem Shake Meme evolúciójának első napjai.
Kékkel a táncstílusra vonatkozó referenciák láthatóak, míg zölddel az első három videó verzióra utaló tweetek.
Február 2-án, a The Sunny Coast Skate videója hozza létre a meme végleges formáját a maszkkal és a jump cuttal. Három nappal később, PHL_On_NAN remixe 24 órán belül 300 ezres nézettséget produkált, a 7-én felkerült hiimrawn verzió (v3), amiben a Maker Studios munkatársai szerepelnek, már 7.4 millió találatot könyvelhett el a következő héten. Ezt követően a jól ismert internetes cégek (BuzzFeed, CollegeHumor, Vimeo és Facebook) sem váratnak magukra sokat saját verziójukkal.
A SocialFlow a re-tweetek, majd a tweetelők közti szociális kapcsolatokat térképezte fel, és ültette át hálózatokra. Utóbbi módszer segítségével azonosíthatóvá váltak azok a háttérben meghúzódó csoportok, akik a legnagyobb befolyással voltak a videó internetes karrierjére. Az ábrán minden pont egy felhasználót jelöl, aki Február 7-én vagy 8-án valamilyen módon utalt a memere. A körök olyan klaszterek, amelynek pontjai valamilyen attribútum mentén hasonlítanak egymásra, ezzel olyan csoportokat alkotva, mint az afro-amerikai felhasználók (akik eredeti kontextusában használják a harlem shaket), a különböző zenei felhasználók, a brazilok, vagy a YouTube szuper-felhasználói.
Alig egy nappal később, Február 9-én és 10-én már újabb közösségek bukkannak fel, és a hálózat sűrűsége már ránézésre is sokkal nagyobb. A zenészek türkizkék csoportja továbbra is megmarad, a machinimával azonban egy gamer klaszter is formálódik. A két képet összehasonlítva világos, hogy először egymástól távolabb álló közösségek kapták fel a memet, akiket követnek a nagyobb média outletek, akik a köztes területeket foglalják el, végül pedig különböző nemzetiségek és YouTube közösségek is csatlakoznak.
A tíz legjobb Harlem Shake videó.
A memek az internetes tömeghisztéria legújabb formái, a kortárs digitális kultúra azon szerves részei, amelyeket a szociális hálózatok kreálnak és terjesztenek. Nemcsak óhatalanul figyelmet követelnek maguknak (Hungaromém), de komoly trendszetterek is. Elkerülhetetlen, hogy előbb utóbb valaki hasznot húzzon a jelenségből, már a Harlem Shaket is jó pár brand lovagolta meg, azzal a nem titkolt céllal, hogy cool-abbnak tűnjön. Az egyik legjobban elsült próbálkozás, a Pepsi kreációja volt, amiben Jeff Gordon Nascar versenyző és csapata eresztették el a hajukat.
Mint a legtöbb internetes jelenség esetében, az idő itt is kulcsfontosságú. Minél hamarabb sikerül egy cégnek azonosítania a véleményformáló közösségeket, annál hamarabb tud hasznot húzni belőlük. A hálózatok kiváló megközelítési módszert nyújtanak az ilyen és ehhez hasonló jelenségek vizsgálatához, hiszen a globális világháló egyre sűrűsödik, a memek impakt faktora pedig egyre nagyobb lesz. A kérdés már csak az, mi lesz a következő internetes őrület, ami megköveteli a maga 15 (másod) percét.
További részleteket a teljes, angol nyelvű cikkben olvashattok az alábbi linken.