A vírus szó hallatán valószínűleg az első dolog, ami eszünkbe jut a H1N1 vírus. Világjárvány lett a sertésinfluenza, de már készül a vakcina ellene. Azonban kevesen tudunk róla, hogy a vírusok nem csak emberről emberre terjedhetnek. Mobiltelefonjainkat is megtámadhatják veszélyesebbnél veszélyesebb kártevők, tehát fontos, hogy tisztában legyünk vele mik is ezek a mobiltelefonon terjedő vírusok, hogyan terjedhetnek, miért jelentenek ekkora veszélyt, és természetesen, hogy miként is lehetne védekezni ellenük.
Barabási Albert-László, a Northeastern University kutatója által irányított Komplexhálózat-kutatási Központ (CCNR) ezekre a kérdésekre keresi a választ. A tanulmány elkészítése során több mint hatmillió mobiltelefon-használót követtek figyelemmel, a telefonjaik által sugárzott jelek segítségével feltérképezték mobilitásukat és kommunikációs szokásaikat. A Science május 22-ei számában publikált tanulmány szerint, a vírusok terjedését jelentős mértékben hátráltatja a piac és a bevételek megoszlásának töredezettsége. Komoly veszélyt akkor jelenthetnek, ha valamelyik mobil operációs rendszer piaci részesedése drasztikusan megnő. Mivel az okostelefonok éves eladása 150 százalékkal emelkedik, hamarosan sor kerülhet a nem várt jelenség trenddé válására.
A vírus kirobbanása és terjedése két módon is végbemehet. Az első változat a Bluetooth vírus terjedése, mely 10-30 méteres körzetben megfertőz minden olyan telefont, ami szintén rendelkezik aktivált Bluetooth szolgáltatással. A második esetben a vírus egy MMS üzeneten keresztül érkezik és továbbküldi magát a megfertőzött telefon névjegyzékében található összes számra. Azonban a legnagyobb veszélyt a két módszert ötvöző hibrid vírusok jelenthetik.
A tanulmány egy korábbi kutatásra támaszkodik, amit szintén Barabási és csoportja végeztek. Ezen munkájuk során több mint százezer mobiltelefont és használóját tanulmányozták, és megállapították, hogy az ember nem céltalanul bolyongó lény, hanem mobilitásunkban igenis törvényszerűségek figyelhetők meg. Az esetek elsöprő többségében ugyanazokat a rövid távolságokat tesszük meg, leginkább a munkahely és az otthon között, és ezektől csak nagy ritkán térünk el. „A mozgásunk nagyban meghatározza azt, hogy a járványok hogyan terjednek, kórokozóinkat ugyanis magunkkal hordozzuk, valahányszor útra kelünk. Úgy gondoljuk, hogy az általunk talált törvényszerűségek jövőbeli járványmodellek alapját képezhetik.” Nyilatkozta Barabási az origonak a kutatással a kapcsolatban.
Egy korábbi cikkünkben már mi is foglalkoztunk a járványok terjedésével, és a FirmNet program segítségével modelleztük egy világjárvány kirobbanásának útvonalát. Hasonló módon történhet a Bluetooth által terjedő mobiltelefonos vírus fertőzése is, ugyanis ez a változat szintén az emberi mobilitás által meghatározott. Így a vírus minden készüléket elérhet, azonban a folyamat lassabb, emberi viselkedésminták lassítják. Ezzel szemben az MMS útján terjedő társaikat ilyesmi nem befolyásolja, így rövidebb idő alatt érhetnek el nagy távolságra lévő készülékeket is. Jelenleg egy ilyen vírus kirobbanását csak a megfelelő készülékek alacsony száma korlátozza.
Életünket egyre inkább a kapcsolatok, hálózatok határozzák meg, így olyan kihívásokkal találjuk szemben magunkat, amikkel ezelőtt még nem találkoztunk. Ezért is bír olyan nagy jelentőséggel egy ilyen vagy ehhez hasonló tanulmány, segít jobban megismerni a csoportos viselkedést, és segít megoldásokat kidolgozni folyamatosan változó társadalmunkat fenyegető potenciális veszélyek ellen. Ahogy Gonzales, a kutatócsoport egyik tagja nyilatkozta: „Pontosan ez az, amiről a komplex-rendszerek statisztikai vizsgálata szól: szabályos mintákat találni a természetben.”
