network blog

A Millenium Villages Projekt (MVP) keretein belül több mint tizenkét létesítményt hoztak létre szaharai országokban, amik öt kulcsfunkció mentén épültek: földművelés, vállalkozás, oktatás, infrastruktúra és egészségügy. Az utóbbi kategóriában tevékenykedő csoportok közösségi és intézeti alkalmazottakból állnak, akik a mindennapokban segítik a program szervezőinek a munkáját. A kommunikáció megkönnyítésének érdekében minden táborban zárt mobiltelefonos hálózatot hoztak létre, aminek segítségével gyakorlatilag ingyen beszélhetnek egymással az egészségügyi dolgozók.

A kommunikáció megkönnyítése mellett azonban más előnye is volt a mobiltelefonos kezdeményezésnek: az adatokat felhasználva a Johns Hopkins és a Columbia egyetemek kutatói azt vizsgálhatták, hogy a mobiltelefonok hogyan bontják fel a klasszikus, hierarchikus kommunikációs csatornákat. A vizsgálathoz a hálózatkutatás eszközeit használták, aminek segítségével azonosították az információ áramlásának központi szereplőit, és a rendszerben mutatkozó trendeket.  A tradicionális kommunikációs modell a klasszikus bürokráciában elterjedt lépcsős hierarchia példáját követte, ami miatt az információ áramlása lassabb volt, hiszen minden szinten végig kellett futnia. A mobiltelefonokkal sikerül átugrani a hierarchia felesleges szintjeit, és azok a szereplők kerülhettek a központba, akik ténylegesen a munkaszervezés centrumában voltak: a nővérek helyett a főszervezők.

További információkat az alábbi linken található videóban hallhattok, ami Nadi Kaongával, a projekt egyik résztvevőjével készült.

Az esettanulmány jó példa arra, hogy a hálózatelemzés, és a telefonos adatok hogyan hasznosíthatóak az ilyen és ehhez hasonló, egészségügyi projektekben.

A Maven7 tudományos igazgatója nyerte idén az ELTE Innovatív kutatója díjat, amit a hetedszerre megrendezésre kerülő innovációs napon adtak át a Lágymányosi Campuson, február 26-án.

Vicsek Tamás, az ELTE Biológiai Fizikai Tanszékének egyetemi tanára, és az ELTE-MTA Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoportjának vezetője

A konferencia kimondott célja az akadémiai és piaci szféra összekapcsolódásának serkentése a kutatási eredmények gyakorlatban történő hasznosítására, illetve az egyetem kapcsolatának erősítése a vállalati szektorral. Vicsek Tamás idén azzal érdemelte ki az elismerést, hogy a nagy hálózatok belső szerkezetének feltárásán, illetve annak módszertanán dolgozott, ezzel pedig nem elhanyagolható módon profitot termelt az egyetemnek.

A konferencia vendégelőadói között egyébként olyan nevek szerepeltek, mint Klinghammer István, az ELTE volt rektora (és az új felsőoktatási államtitkár), Nikodémus Antal, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője, Deák Csaba, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnökhelyettese, Fábián István, a Debreceni Egyetem rektora, és Németh Gábor, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának igazgatója. A konferencia előadásai online is elérhetőek.

Vasárnap este sor került az Amerikai Fim Akadémia 2013-as díjkiosztó gálájára. A filmszakma legpopulárisabb kitüntetését 85-szörre vehették át a díjazottak, idén huszonnégy kategóriában. A Dolby Theatre-ben megrendezésre kerülő gála idei házigazdája a Family Guy és a Ted szülőatyja, Seth MacFarlane volt, nézettségi statisztikákról egyenlőre csak durva előrejelzések vannak. Amit azonban biztosan tudunk, azok a nyertesek listája, és az, hogy ki milyen tervező kreációit viselte az estén. Egy újabb jólöltözöttségi toplista helyett azonban érdemesebb egy pillantást vetni a jelöltekre, és a mögöttük meghúzódó kapcsolatok szövevényes hálózatára.

A Six-degrees of Kevin Bacon jelenségről már blogunk is beszámolt, bemutatva, hogy az Amerikai filmszakma kisebb, és kevésbé komplexebb, mint azt első ránézésre hinnénk. Hasonló a helyzet az Oscar-jelölésekkel is: az idei nomináltak listáját hosszú évek munkája előzi meg más Oscarra jelölt filmeken. „Kórtörténetük” alapján az idei jelöltek az alábbi kategóriákba sorolhatóak:

A bennfentesek: A Lincolnon dolgozó 5 szakmabeli például 70 jelöléssel kitüntetett filmen munkálkodott, köztük Steven Spielberg és producere Kathleen Kennedy, akik az E.T. óta kollaborálnak.

A brit kapcsolat: Tim Bevan és Eric Fellner a Nyomorultak angol producerei már a Vágy és vezeklésen és a Bridget Jones napjólán is együtt dolgoztak, de eddig nem kaptak jelölést.

Denzel szigete: a legjobb színész kategóriáját az Akadémia gyakran arra használja, hogy olyan filmeket tüntessen ki, amiket más kategóriákban nem jelöltek. Denzel Washingtont négy ilyen filmbéli alakításáért is nominálták, amik egyébként nem versenyeztek a legjobb film kategóriában.

A gólyák: a 20 jelölt színészből mindössze négyen vannak előző jelölés nélkül, köztük Bradley Cooper, Hugh Jackman, Emanuelle Riva és Quvenzhané Wallis.

A kívülállók: A szerelemért és A messzi dél vadjaiért járó direktori jelölések sokakat meglepetésként értek, hiszen olyan edzettebb és ismertebb iparosokat szorítottak ki, mint Ben Affleck (akit minden bizonnyal kárpótolt az Argo legjobb filmnek járó aranyszobrocskája) és Kathryn Bigelow ( 2010-ben a legjobb rendezője és filmje, A bombák Földjénnel).

A hálózatról: a képen a mostani jelöltek minden korábbi, bármelyik kategóriában jelölést kapott filmjei láthatóak, a szürke szín a nyerteseket jelöli. A pontok (jelöltek) értelem szerűen akkor állnak kapcsolatban, ha közösen dolgoztak valamelyik filmen.

Kép forrása és interaktív hálózat itt: http://www.nytimes.com/interactive/2013/02/20/movies/among-the-oscar-contenders-a-host-of-connections.html

Az angol Guardian egy olyan kutatást rendelt, ami 1969 és 2013 között, Nixontól Obamáig vizsgálta a soros elnökök beiktatási beszédeit, az alábbi szempontok alapján.

Az amerikai elnökök beiktató beszéde nagyjából leképezi a következő prezidenciális turnus négy évének agendáját, éppen ezért már meglehetősen sok kutatás alanyát képezte. Az eddigi vizsgálatok túlnyomó része a kulcsszavak előfordulási gyakoriságára koncentrált, amivel nem igazán térképezhetőek fel a tartalmi változások, hiszen a politikai diskurzust általában elnyomják az olyan szavak, mint a „nemzet”, a „nép” vagy a „világ”. Ami ezekből információtartalommal bírhat, az a fogalmak bevezetésének ideje, és a közöttük lévő kapcsolat. Ezen a ponton lép be a hálózatelemzés.

A dinamikus hálózatokban a szavak pontokat, az élek pedig közös előfordulásokat jeleznek; minél közelebb esik két pont egymáshoz, annál gyakrabban fordult elő közösen a két kifejezés. Az azonos témakörbe tartozó fogalmakat színük csoportosítja. A pontok mérete azt jelzi, hogy hány témakörbe tartozik az adott fogalom, vagyis minél nagyobbak, annál többször említik őket, vagy összekötő kapcsokat képeznek két téma között.

A szöveg hálózatelemzési metodológiájának alapjai a már említett közös előfordulások, amiket a Nodus Labs Textexture szoftvere elemez, végül pedig gráfokat készít. A nyers gráfokat ezután a Force Atlas algoritmussal formázzák: a kapcsolatban álló (közösen előforduló) pontok közel kerülnek egymáshoz, míg a különállók távol. A készen kapott, rendezett gráf már kiváló szemantikai térképként szolgál a szöveghez. Egy másik algoritmus végzi a pontok csoportosítását kapcsolataik alapján, amiket aztán a már említett módon, különböző színekkel jeleznek. A pontok méretet központiság mutatók alapján számolják. Fontos megemlíteni, hogy ezek a hálózatok sokkal komplikáltabban egy hagyományos szó vagy tag felhőhöz képest, amik csak gyakoriságokkal operálnak, míg előbbiek a kapcsolatok minőségét is figyelembe veszik.

Obama 2013-as beiktatási beszédének hálózata:

A fenti videó a szöveg szerkezetének szerkezeti változásait mutatja a vizsgált időszakban.

Bush, 2001:

Bush,  2005:

Az ifjabb Bush 2001-es beszédében például elsőként használja az idő (time) fogalmát arra, hogy sürgesse bizonyos politikai pontjainak a véghezvitelét.  Minden a máról (today) és a mostról (now) szól. A második turnus beszédében a hangsúly áttevődik a szabadságra (liberty, freedom), a trükköt Reagan elnök is sikeresen alkalmazta a második négy évének indító beszédében.

Obama, 2009:

Obama, 2013:

A retorika mestere 2009-ben elődeinek legjobb pontjait kombinálja, nemhiába, a szó (word) fontos helyet foglal el a hálózatban, hiszen beszédének azon részeire utal, ahol másokat idéz. Négy évvel később az idő (time) és szükség (requirement) fogalmak válnak fontossá, nem véletlenül, az elnöknek komoly kritikákra kellett reflektálnia a gazdasági és politikai helyzettel kapcsolatban, Obama pedig minden további nélkül eleget tett a feladatnak.

A módszertanról bővebben: http://noduslabs.com/research/pathways-meaning-circulation-text-network-analysis/

A cikk forrása:
http://noduslabs.com/cases/presidents-inaugural-speeches-text-network-analysis/

 A Social Media használat forradalmi térnyerésének hatására a modern kor marketingesei gyakran csak kapkodják a fejüket; Facebook, Twitter, Tumblr, Flickr, Pinterest, Google+, blogok százai és a paletta még korántsem véges. Szinte lehetetlen ennyi csatornát naprakészen követni. Ráadásul nem elég ezeket az oldalakat önmagukban vizsgálni, hiszen a felhasználók által generált tartalom lényege pontosan a gyors információterjedést szolgáló hálózati hatásban érhető tetten. Mit lehet ekkor tenni? Három részes sorozatunkban a Maven7 legújabb kutatási eredményeiből szemezgetünk, melyek különös hangsúlyt fektetnek a hálózati hatásra, és egyértelműen megkönnyíthetik az online marketingesek, PR szakemberek és termék managerek életét. 

 A Social Media kezdetét még a blogokra vezethetjük vissza. Ezek a tartalmak ugyan nem a mai értelemben vett közösségi média mintapéldányai, ám itt már adott web2.0, azaz a tartalom a fogyasztók által generálódik. A blogolás legnagyobb előnye, hogy bárki bármilyen témában írhat, ezért a témák száma gyakorlatilag végtelen. A magyar blogolás hajnalán (2006) még könnyű volt számon tartani a bloggereket, ám a műfaj könnyű használhatóságának köszönhetően hatalmas növekedésnek indult. 

De miért is fontosak nekünk a blogok? Tekintve, hogy tízezres méretű a hazai blogtér és a blogok olvasottsága virágzik, egy körültekintő cégnek nagyon is fontos tudnia, hogy kik azok a véleményformálók a blogközösségben, akik hatnak fogyasztóira. Ebben nyújt segítséget a hálózatkutatás eszköztára. Egyedi módszertanunk segítségével nem csak azt tudjuk megmondani, hogy kik az adott téma kulcs-véleményformálói, hanem előre tudjuk jelezni, hogy kik az ún. Rising Starok, azaz a jövő feltörekvő generációja. 

Az alábbi kutatás az egyik hazai blogszolgáltató IT témájú blogjainak kulcs-véleményvezér (KOL) azonosítására készült. A hálózati megközelítés szerint az egyes blogok olvasóit azonos témájú blogok érdeklik, így a felhasználói csoportok és látogatottsági adatok alapján kimutathatóak a téma legfontosabb szereplői. Egy blog megítélésénél nem csak az számít, hogy azt hányan olvassák, vagy mennyi kattintás érkezik rá, hanem az is, hogy milyen blogokkal olvassák együtt. Lehet, hogy a top véleményformálónál szinte megfizetehetetlen egy hirdetés (zöldre színezett pontok), de a vele kapcsolatban álló (azaz akivel közös a felhasználótábora), aki szintén befolyásos hálózati pozíciója és statisztikai mutatói alapján (piros pontok), könyebben elérhető. Módszerünk segítségével bárki új, releváns és még nem „elhasznált” véleményformálókat azonosíthat, esetleg validálhatja eddigi kampányait.

 

 

 

Az is fontos kérdés, hogy mely témákkal van kapcsolata a szakterületünknek. Például mennyire fed át az IT közösség a lövöldözős játékok kedvelőinek táborával? A következő képen az látható, hogy melyik téma mennyire kapcsolódik az IT közösséghez. Az IT blogok feliratainak mérete azt mutatja, hogy hány nem IT bloggal vannak kapcsolatban; minél nagyobb a felirat annál többel.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az egyes témák blogszcénán belüli kulcs-véleményvezéreinek és Rising Starjainak azonosításán túl, képesek vagyunk  a Twitter, Facebook és egyéb Social Media adatforrások figyelmbevételével nem csak a blogtér, hanem a magyar online tér témaspecifikus KOL-jeit azonosítani....

 

Folytatása következik!