Az angol Guardian egy olyan kutatást rendelt, ami 1969 és 2013 között, Nixontól Obamáig vizsgálta a soros elnökök beiktatási beszédeit, az alábbi szempontok alapján.
Az amerikai elnökök beiktató beszéde nagyjából leképezi a következő prezidenciális turnus négy évének agendáját, éppen ezért már meglehetősen sok kutatás alanyát képezte. Az eddigi vizsgálatok túlnyomó része a kulcsszavak előfordulási gyakoriságára koncentrált, amivel nem igazán térképezhetőek fel a tartalmi változások, hiszen a politikai diskurzust általában elnyomják az olyan szavak, mint a „nemzet”, a „nép” vagy a „világ”. Ami ezekből információtartalommal bírhat, az a fogalmak bevezetésének ideje, és a közöttük lévő kapcsolat. Ezen a ponton lép be a hálózatelemzés.
A dinamikus hálózatokban a szavak pontokat, az élek pedig közös előfordulásokat jeleznek; minél közelebb esik két pont egymáshoz, annál gyakrabban fordult elő közösen a két kifejezés. Az azonos témakörbe tartozó fogalmakat színük csoportosítja. A pontok mérete azt jelzi, hogy hány témakörbe tartozik az adott fogalom, vagyis minél nagyobbak, annál többször említik őket, vagy összekötő kapcsokat képeznek két téma között.
A szöveg hálózatelemzési metodológiájának alapjai a már említett közös előfordulások, amiket a Nodus Labs Textexture szoftvere elemez, végül pedig gráfokat készít. A nyers gráfokat ezután a Force Atlas algoritmussal formázzák: a kapcsolatban álló (közösen előforduló) pontok közel kerülnek egymáshoz, míg a különállók távol. A készen kapott, rendezett gráf már kiváló szemantikai térképként szolgál a szöveghez. Egy másik algoritmus végzi a pontok csoportosítását kapcsolataik alapján, amiket aztán a már említett módon, különböző színekkel jeleznek. A pontok méretet központiság mutatók alapján számolják. Fontos megemlíteni, hogy ezek a hálózatok sokkal komplikáltabban egy hagyományos szó vagy tag felhőhöz képest, amik csak gyakoriságokkal operálnak, míg előbbiek a kapcsolatok minőségét is figyelembe veszik.
Obama 2013-as beiktatási beszédének hálózata:
A fenti videó a szöveg szerkezetének szerkezeti változásait mutatja a vizsgált időszakban.
Bush, 2001:
Bush, 2005:
Az ifjabb Bush 2001-es beszédében például elsőként használja az idő (time) fogalmát arra, hogy sürgesse bizonyos politikai pontjainak a véghezvitelét. Minden a máról (today) és a mostról (now) szól. A második turnus beszédében a hangsúly áttevődik a szabadságra (liberty, freedom), a trükköt Reagan elnök is sikeresen alkalmazta a második négy évének indító beszédében.
Obama, 2009:
Obama, 2013:
A retorika mestere 2009-ben elődeinek legjobb pontjait kombinálja, nemhiába, a szó (word) fontos helyet foglal el a hálózatban, hiszen beszédének azon részeire utal, ahol másokat idéz. Négy évvel később az idő (time) és szükség (requirement) fogalmak válnak fontossá, nem véletlenül, az elnöknek komoly kritikákra kellett reflektálnia a gazdasági és politikai helyzettel kapcsolatban, Obama pedig minden további nélkül eleget tett a feladatnak.
A módszertanról bővebben: http://noduslabs.com/research/pathways-meaning-circulation-text-network-analysis/
A cikk forrása:
http://noduslabs.com/cases/presidents-inaugural-speeches-text-network-analysis/
.jpg)