“Mondom, le is írhatja, Orbán egy geci.” – Simicska Lajos hosszas rejtőzködés után ezekkel a szavakkal dühöngte körbe a sajtót miután médiabirodalmának főszerkesztői egyszerre felmondva gyakorlatilag puccsot hajtottak végre ellene 2015 februárjában. Az addig kormánypártiként konnotált HírTv, Lánchíd Rádió és Magyar Nemzet onnantól kezdve – nézői anekdotikus beszámolók szerint – egyre kritikusabban viszonyultak a Fidesz-vezetéshez. Jelen írásunkban azt vizsgáljuk, hogy ennek a változásnak van-e lenyomata a Facebookon. Eredményeink szerint igen.

A Fidesz volt pártpénztárnoka a 2002-es elbukott választások után szállt be a médiába – csökkentendő a választások elvesztéséhez vezető vélt balliberális médiatúlsúlyt. A Magyar Nemzet, a Lánchíd Rádió és a HírTV a G-napot megelőzően alapvetően a Fidesz érdekeit képviselte. A 2010-ben hatalomra kerülő Fidesz nem volt hálátlan a szolgálatokért: a médiumokba állami hirdetések áramlottak (míg a baloldaliként konnotált lapok elől elzárták ugyanezeket a csapokat). A főszerkesztők távozását követően a Simicska-érdekeltségű politikus médiumok hangneme az addigi kormányt támogatóból mindinkább az azt kritizálóba hajlott. Arra, hogy a Magyar Nemzet, a Lánchíd Rádió és a HírTV közönsége nem vette jó néven a változást csak elbeszélésekből következtethetünk.

Elemzett adatok

Elemzésünkben médiumok és parlamenti pártok Facebook oldalainak aktív rajongói táborait hasonlítottuk össze. Az oldalakat az alábbi kategóriák mentén csoportosítottuk: demokratikus ellenzéki médiumok, DK, Együtt, Fidesz, Jobbik, jobboldali/kormányt támogató médiumok, KDNP, Liberálisok, LMP, MSZP, Simicska-érdekeltségű médiumok. A pártoldalak közül csak a legutóbbi kutatásunk szerinti három legnépszerűbbet vizsgáltuk pártonként. Mivel a G-nap 2015 februárjában volt, önkényesen 2014 áprilisát vetettük össze 2016 áprilisával. A jobboldali- és a baloldaliként konnotált médiumokat kontrollként vettük be a kutatásba.

Közönségeltolódás

Elsőként arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon a pártok támogatói (ez esetben posztjaik lájkolói) arányaiban hogyan változtak a két időszakban (arányokat vizsgáltunk, hogy kiszűrjük a nagyobb pártok hatását). Az alábbi ábrán az látható, hogy 2016 áprilisában arányaiban szinte minden párt szimpatizánsai jobban kedvelték a Simicska-médiabirodalom által posztolt tartalmakat. Ez a látványos változás több dologgal magyarázható – egyebek mellett azzal, hogy a Simicska érdekkörébe tartozó médiumokban maga a tartalom változott, amely generálhatta a közönség változását. Ennek a kutatásnak nem célja mindent kontrollálni – egyebek mellett például részletekbe menően nem néztük, hogy az adott oldalak milyen tartalmakat osztanak meg, nem tudhatjuk, hogy hogyan változott az oldalak elérése, stb. Azt sem tudhatjuk, hogy pontosan kik azok, akik 2014-ben és 2016-ban aktívak voltak az oldalakon. Azt azonban megnéztük, hogy vajon a Simicska-médiabirodalom posztjait 2014-ben lájkolók közül hányan voltak aktívak 2016-ban is: nos, a 2016-os lájkolók mindössze tíz százaléka volt jelen 2014-ben is (a Fidesznél ez az arány 38 százalék).

Átfedő közönségek

Az oldal-oldal hálót az alapján készítjük el, hogy hány ember volt, aki az ábrán két összekötött oldalon egyaránt lájkolt posztot 2014 áprilisában. Két pont között él van, ha volt átfedő közönség – minél vastagabb az él, annál nagyobb a két oldal lájkolói között az átfedés. A pontok mérete az oldalak egyedi lájkolóinak számát, formájuk a site-ok típusát (azaz, hogy pártoldal-e vagy médiumhoz tartozik), a színek pedig az irányultságokat, avagy az önkényes kategóriákat mutatják.

Oldal-oldal háló az átfedő közönség mentén 2016-ban:

A két háló összehasonlításából látszik, ahogy a HírTv oldala (közös lájkolókat tekintve) bekerült a demokratikus ellenzék oldalai közé miközben eltávolodott a kormánypárt vizsgált oldalaitól. A pártoknál szintén látható a szokásos megosztottság: a Fidesz és a KDNP szoros összekapcsolódása, a Jobbik különutassága, illetve a demokratikus ellenzék közös közönségen osztozása. A pártoldalak közül hagyományosan Orbán Viktor és a Fidesz rajongói oldala a legnépszerűbb, amelyeket a Jobbik oldala követ.

Átfedő tartalmak

Kíváncsiak voltunk, hogy milyen tartalmak kötik össze az egyes pártokat és a Simicska-médiabirodalmat, vagyis melyek azok a témák, amelyek leginkább izgalomba hoznak (avagy lájkolásra késztetnek) olyan Facebook felhasználókat, akik aktívak mind a Simicska-érdekeltségű pártos médiumokon, mint a demokratikus ellenzéki pártok oldalain. Ahogy az oldal-oldal hálózatból is jól látható, a demokratikus ellenzék közönségével a legnagyobb átfedésben a HírTv áll. A következő témák foglalkoztatták általánosságban ezt a közönséget 2016 áprilisában: Sándor Mária, vasárnapi boltzár körüli népszavazás-kezdeményezés majd a boltzár eltörlése, Habony Árpád ügyei, és a kötelezettségszegési eljárás a jegybank ellen. Ezen kívül az Együttel összefüggésben megjelent az oktatás helyzete, illetve DK kapcsán az Élet menete, mint átfedők által fontosnak tartott téma, amit máshol nem láttunk.

Belenéztünk abba is, hogy milyen témákat tartott érdekesnek a Fidesz, a KDNP és a Simicska-érdekeltségű médiumok átfedő közönsége, és ez a Helmut Kohl–Orbán Viktor találkozó volt.

Mindez azt sugallja, hogy a vizsgált Simicska-médiabirodalom tartalmának lájkolóihoz közel áll az demokratikus ellenzék néhány toposza, és a kormánypártoktól is az européer vonal tűnik vonzónak számukra,ahogy azt Helmut Kohl és a kötelezettségszegési eljárások témáinak megjelenése mutat. Sándor Mária mozgalma nemcsak a demokratikus ellenzéket, de a konzervatívnak gondolt közönséget is megmozgatta. A vasárnapi boltzár érzékelhetően megosztó volt, elutasítottsága pártvonalakon is túlnyúlt, amit jelen elemzés is alátámaszt.

Konkluzió

Bár egy-egy hónap vizsgálatából nem tanácsos levonni messzemenő következtetéseket (lásd Limitációk), házi kutatásunk mégis azt mutatja, hogy számottevő változás volt a Simicska-érdekeltségű pártos médiumok közönségében. Hogy ezt pontosan a G-nap okozta-e ennyi adatból nem tudhatjuk. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy vannak olyan tartalmak, amelyek fontosak mindkét politikai oldal közönségének számára. Nem utolsó sorban pedig elmondható, hogy a médiahatás-elméleti kutatások hasonló módszertannal új muníciót kaphatnak, mivel az online közösségek preferenciáinak az elemzésével lehhetővé válik politikai és társadalmi jelenségek, csoportok, akciók dinamikájának a pontosabb megértése.

Limitációk

Jelen kutatásnak nem célja egyéb, akár rejtett összefüggéseket keresni. Az adatokból nem tudni, hogy hányan kezdték el követni vagy hagyták el az oldalakat. A pontosság kedvéért érdemes volna hosszabb időszakra is megvizsgálni ugyanezeket az összefüggéseket, kiküszöbölendő a különféle szezonalitási hatásokat is. Továbbá megfontolandó több oldal bevonása is a kutatásba.

Szerző: Tóth Borbála

2015 nyarának elején kiszivárogtak a magyar kormány bevándorlóellenes plakáttervei. Megjelenésük után a menekültek is megérkeztek a déli határhoz. Korábban csak híradókban látott képsorok váltak mindennapossá. Az eleinte tanácstalannak tűnő, majd keményen fellépő és határt fizikailag lezáró kormány helyett önszerveződő civilek segítették a többezres tömeget. A nyár során a szegedi és a Keleti pályaudvar szinte menekülttáborrá változott, a szerb határ csatatér lett. A nyár végére elkészült déli határzár után a krízis Magyarországon elcsendesült, a menekültek más útvonalat választottak. A kormány hátradőlhetett, a Fidesz népszerűsége a közvélemény-kutatások szerint szárnyalt. Vajon mindez igaz az online térre is? Csak a Fidesz tudta népszerűségét növelni a válság kapcsán? Hogyan jelent meg a menekültválság a pártok kommunikációjában? Közönségük ezt hogyan fogadta? Kutatásunkban ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Facebook-elemzésünkhöz összeállítottunk egy többszázas, a jelenlegi parlamenti pártokhoz tartozó rajongóioldal-listát – benne pártvezetőkkel, helyi és országos oldalakkal, ifjúsági tagozatokkal stb. –, továbbá bevettünk három-három menekülteket támogató és menekültellenes rajongói oldalt. Letöltöttük a posztjaikat és az azokra 2015. június 1. és 2015. szeptember 30. között érkezett like-okat. Módszertanunkban egy párt szimpatizánsának tekintjük azokat, akik egy adott párt oldalán elhelyezett posztra like-ot nyomnak. Előrebocsátjuk, hogy kutatásunk semmilyen szintem sem reprezentatív, az online adatok jellege miatt ez nem is lehetséges.

Menekültválság a pártok posztjainak tükrében

Azt találtuk, hogy a pártok nem foglalkoztak sokat a menekültválsággal (a letöltött posztokban az alábbi kifejezéseket, szótöredékeket kerestük: menekült, migráns, szír, afgán, véd, kerít, zár, csempész, bevándorló, menedék, határ, gyoda, balkán, macedón).

Az összesített adatokból látszik, hogy a pártok posztjainak töredéke szólt a menekültválságról. Közelebbről látszik, hogy arányaiban az MSZP posztolt a témáról a legkevesebbet, míg a PM a legtöbbet.

Ha összehasonlítjuk a menekültekről szóló posztokra érkezett like-okat a nem a menekültekről szóló posztokkal az találjuk, hogy az Együtt és az MSZP közönsége arányaiban több like-kal honorálta a migránsokról szóló posztokat. Kiemelendő, hogy a Liberálisok közönsége viszont kifejezetten negatívan vette, ha a párt a menekültekről posztolt.

Megnéztük, hogy melyek azok a szavak, kifejezések, amelyekre – pontosabban az ezeket tartalmazó posztokra – arányaiban több like érkezett, mint a többi posztra.

A lista az előzetesen elvárható toposzokon kívül meglepő dologra is rávilágít: így például hogy az Együtt közönsége szereti, ha a párt “jobbikosokról” beszél. Bár a Fidesz – mint azt a későbbiekben látni fogjuk – egyértelműen nyertesen jött ki a migránsválságból a Facebookon is, mégsem az ezzel kapcsolatos tartalom váltott ki nagy érdeklődést közönségéből, hanem a gazdaságpolitikával, főleg a mezőgazdasággal foglalkozó posztok. Látható, hogy a menekültválsággal kapcsolatos szavak nem voltak kifejezetten népszerűek a pártok szimpatizánsainak körében.

Pártok szimpatizánsai és a menekültekkel kapcsolatos civil szerveződések

Elemzésünkben összevetettük a menekülteket segítő és a velük ellenséges oldalak támogatóit a pártok támogatóival. Az előfeltevésnek megfelelően az látszik, hogy a baloldali pártok támogatói inkább szimpatizálnak a menekülteket segítő oldalakkal, míg a jobboldali pártok támogatói a menekültellenes oldalakkal értettek inkább egyet.

A rajongói oldalak hálóján ez a tendencia szintén kivehető.

A hálón két pártoldalt jelölő pont között akkor van él, ha volt olyan Facebook felhasználó, aki mindkét oldalon like-olt tartalmat. Minél vastagabb az él, annál több ilyen felhasználó volt. A pontok mérete azt mutatja meg, hogy hány olyan ember volt, aki csak és kizárólag azon az oldalon like-olt tartalmat. A csak a releváns összefüggéseket mutató hálón három nagy klasztert figyelhetünk meg: a Fidesz–KDNP-t, a Jobbikot és a demokratikus ellenzéki pártokat. A menekülteket támogató oldalak szoros átfedést mutatnak ez utóbbiakkal: szimpatizánsaik a baloldali pártok által posztolt tartalmakat like-olják; míg a menekültellenes oldalak a jobboldali pártokkal mutatnak összefüggést a támogatók tekintetében. Érdemes megfigyelni, hogy a Facebook felhasználók szinte egyként kezelik a demokratikus ellenzék pártjait és csupán néhány oldal emelkedik ki közülük.

Népszerűség

Megnéztük, hogy a nyári hónapokban hogyan változott az egyes pártok népszerűsége a Facebookon. A vizsgált oldalakról származó adatokat a pártok mentén összevontuk. Két párt között akkor van átfedés, ha volt olyan felhasználó, aki mindkét párt oldalainak valamelyikén like-olt tartalmat. Minél vastagabb az él, annál több ilyen ember volt. A pontok mérete azt mutatja meg, hogy hány olyan felhasználó volt, aki csak és kizárólag az adott párt oldalain volt aktív, vagyis az ábrán a szimpatizánsok száma köszön vissza. (A vizsgált időszak első két hónapjában a menekültellenes oldalak nem léteztek/nem posztoltak, ezért nem köti él őket egyik párthoz sem.)

A demokratikus ellenzéki pártok közötti átfedések ezen a hálón is jól kivehetők: vastag élek jelölik a megosztott szimpatizánsokat. Jól látszik, hogy gyakorlatilag ezek a hónapok a Fidesz és Jobbik közti harccal telt: hol az egyik, hol a másik teljesített jobban a népszerűség terén, bár az időszak végére a Fidesz egyértelmű megerősödését láthatjuk. Mellettük az MSZP és az Együtt jelenik még szereplőként, hónapról-hónapra alacsonyabb egyedi támogatói számokkal.

Elemzésünk alapján elmondható, hogy a nyári, a menekültválság által okozott felfokozott hangulat nem tükröződött a pártok kommunikációjában. Ha mégis, akkor pedig alig volt visszhangja támogatóik körében.

Az elemzés a Conflict Zone Projekt keretében jött létre.

Szerzők: Dagdelen Demet & Tóth Borbála

A napokban a fővárosi közgyűlés újratárgyalja a BKK feldarabolásának kérdését, egyúttal döntene Vitézy Dávid, a BKK vezetőjének sorsáról is. A tervezet ellen több civil szervezet emelte fel a hangját, illetve közösen felhívást intéztek a budapesti közlekedőkhöz arra kérve őket, hogy fejezzék ki nemtetszésüket a budapesti főpolgármesternek és a fővárosi képviselőknek küldött emailekkel. A Maven7-nél arra voltunk kíváncsiak, hogy a budapesti közlekedés megítélése felülkerekedett-e azon, hogy a Combino csak akkor kényelmes, ha jobb- vagy baloldali szavazó-e a válaszadó, vagy az idők során mindannyiunk ügye lett-e a közlekedéspolitika. Megnéztük, hogy az online vélekedéseknek megfelelően inkább a Fidesz–KDNP pártszövetség szavazói támogatják-e a Budapesti Közlekedési Központot – legalábbis ami a Facebookot illeti. A Maven7 aktuális témákat felölelő elemzéseinek második része következik.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy a korábbi online politikai elemzésünk számára összegyűjtött pártoldalak (vagyis azok országos és helyi szervezetei, valamint politikusai rajongói oldalai) és a Budapesti Közlekedési Központ, illetve a MOL Bubi közbringarendszer hivatalos Facebook oldalai (a továbbiakban BKK) között mekkora átfedés van, vagyis hány olyan ember van, aki egyszerre lájkolt az adott párt bármelyik rajogói oldalán egy posztot és a közlekedési vállalat két oldalán elhelyezett posztot. Tehát módszertanunkban nem arra figyelünk, hogy valaki csak belájkolt egy rajongói oldalt, hanem kifejezetten aktivitást nézünk, ezzel kiszűrve azokat, akik csupán informálódás céljából követnek egy-egy oldalt.

A 2014. szeptember 1-je és november 24-e közötti időszakra szorítkozó elemzésünk 446 830 Facebook felhasználó aktivitását mérte fel. Közülük 34 959-en lájkoltak posztot a BKK oldalán, 21 488-an voltak olyanok, akik nem mutattak aktivitást pártoldalakon. Vagyis a BKK oldalán aktív felhasználók 61%-a pártkötődés nélkülinek mondható, mert inaktívak voltak a vizsgált pártoldalakon.

Szinte az összes meghatározó párttal van átfedés a BKK és az adott pártok támogatói között. A legnagyobb átfedés egyrészt a Fidesz–KDNP pártszövetség és a BKK, másrészt a Párbeszéd Magyarországért (PM) és a BKK között figyelhető meg, míg a legkisebb átfedést a Demokratikus Koalícióval mutat az elemzés eredménye.

A Facebook rajongók aktivitását tekintve a közlekedési vállalat egy pártok felett álló szerv: a felhasználók lájkjai nem pártszimpátia mentén oszlanak meg, amit az mutat, hogy szinte mindegyik, mérhető támogatással rendelkező párttal mutat átfedést a két oldal. E pártok felettiséget az is alátámasztja, hogy a BKK oldalán aktívak 61%-a nem rendelkezik mérhető pártszimpátiával.

A Maven7 korábbi aktuális témát kiveséző elemzése a netadó ellenes tüntetések és a pártok kapcsolatait vizsgálta, az írás elérhető az alábbi linken.

További információ, sajtókapcsolat:

Blau Zsuzsanna
marketing kommunikációs vezető
zsuzsanna.blau@maven7.com
+36 30 210 4830

A blog olvasói nyilván emlékeznek töretlen népszerűségű politikai elemzésekkel foglalkozó nyári sorozatunkra, ahol a Twitteren csiripelő politikusoktól, a fesztiválozási szokásokon keresztül egészen a baloldali összefogás elemzéséig rengeteg érdekességre kitértünk. Korábbi cikkeinket ezúton referenciaként felhasználva, büszkén prezentáljuk az onlinepolitikaielemzes.hu oldalunkat, ahol folyamatában követhetőek az aktuálpolitikai események.

Aktuális elemzésünk és interaktív grafikonjaink az október havi politikai aktivitást veszik górcső alá. Interaktív felületünkön mindenki kedvére válogathat több mint 500 politikai tartalmú Facebook rajongói oldalból, hogy a számára legrelevánsabb statisztikákat elemezhesse.

Oldalunkon a Political Capitallal közösen készített ingyenes összefoglaló tanulmány, illetve egy megvásárolható riport is elérhető. Az október hó adataira épülő jelentés a pártokhoz kötődő felhasználók hálózatos kapcsolódásairól, az egyes pártokhoz tartozó kedvelői táborokról és azok hónapon belüli dinamikus változásairól, a táborok közti online aktivitásbéli különbségekről, valamint a pártok oldalainak egymáshoz való kapcsolódásáról is tartalmaz információkat.

Bővebb részletek az onlinepolitikaielemzes.hu oldalon.

Jó böngészést!

A magyar politika közösségi média jelenlétét bemutató sorozatunkban bebizonyosodott, hogy @dajcstomi az egyetlen Twitteren aktív politikus hazánkban, a baloldal hatalmas kesze-kusza hálózatba tagozódik a Facebook oldalak alapján, és a Jobbik csak egy lépésre van Álmos Vezértől vagy Petőfitől.

Legújabb cikkünkben a Wikipédia politikai tartalmú oldalait vettük górcső alá. A tudományos világ Wikipédia lázban ég - bejósolhatóság, big data, publikus források, és így tovább. Bomba mód robbantak az utóbbi hónapok Wikipédia adatokra épülő cikkei – mozifilmek bevételeit jósolták be Kertész Jánosék, a német és az iráni választások eredményeit jelezték előre Taha Yasseriék látogatottsági adatok alapján.

Kíváncsiak voltunk, hogy a magyar Wikipédia hozza-e ugyanazokat a mintázatokat, mint a nagyvilágé, ezért politikai témájú oldalakkal kezdtük az elemzésünket. Első szárnypróbálgatásunk során nem akartunk a jól bevált egyedi vizitorok számára idősorokat illeszetni, inkább az oldalak közötti kapcsolatokat ragadtuk meg hálózatokkal. Látható-e valamilyen felhasználói viselkedés az oldalak szerkesztőit vizsgálva? Vajon mennyire mások szerkesztik Orbán Viktor hivatalos oldalát mint Gyurcsány Ferencét? Látszódik-e az örök bal-jobb ellentét a wikipédisták szerkesztési habitusai alapján?

Az első ábrán magyar politikusok és pártok hivatalos Wikipédia oldalai láthatóak. Két oldal akkor van összekötve, ha szignifikánsan nagy a közös szerkesztők száma, az élvastagság a közös szerkesztők száma szerint vastagodik. A pontok mérete a napi egyedi látogatók számát, a feliaratok mérete a szerkesztések számát mutatja. A pontok színe a párthovatartozást, az alak a pártokat (négyzet), illetve a politikusokat (kör) különbözteti meg.

A hálózat ránézésre kissé ellentmond várakozásinknak, de amennyiben belegondolunk a Wikipédia működésébe, logikussá válik a struktúra. A hálózat közepén erős kapcsolatokkal összekötve baloldali politikusok helyezkednek el, nekik nagy mértékben azonos a szerkesztőtáboruk. Közülük Gyurcsány Ferenc és Bokros Lajos oldalát szerkesztették a legtöbben. Érdekes, hogy Orbán Viktor nincs benne ebben a klaszterben, neki inkább egyedi, de roppant aktív szerkesztőtábora van. Oldalmegtekintések számát tekintve Orbán Viktor, Gyurcsány Ferenc és Vona Gábor állnak a dobogón. Szintén meglepő, hogy sem Orbán Viktor, sem Vona Gábor oldala nincs összeköttetésben a pártjáéval, mindkét oldal csak más politikusokhoz kapcsolódik, gyengén.

Ennek a meglepő szerkezetnek az oka a Wikipédia működésében kereshető: „a Wikipédiát világszerte több ezer önkéntes tudós, érdeklődő, diák és általában értelmes ember írja, akik rábukkantak a hálón, és látván, mi folyik itt, s milyen könnyű cikket készíteni, úgy döntöttek, tudásuk egy részét közkinccsé teszik. E résztvevők a wikipédisták.” Mivel a Wikipédia nem esett még teljesen a politikai marketing áldozatául, ezért hihetünk abban, hogy az aktív magyar Wikipédia szerkesztők tábora nem (csak) politikai célok által vezérelve szerkesztette az egyes politikusok és partook oldalait, ezért nem látszik a hagyományos bal-jobb törésvonal.

A pártok elhelyezkedése azért már jobban hasonlít a Facebookon látott struktúrákhoz, a Jobbik perifériálisan helyezkedik el, egyedül a KDNP-hez kapcsolódik, átlagon felüli szerkesztési gyakorisággal, mely a párt fiatalok általi támogatottságával és az online térbeli kiemelkedő aktivitásával magyarázható. A Jobbik oldala a legtöbbet látogatott oldal a pártok között. Meglepő  a KDNP viszonylag magas szerkesztési aránya, valamint  Fidesz relatíve alacsony látogatottsága. A felhasználók egyértelműen a politikusokra keresnek rá inkább, mintsem a pártokra. A hálózat jobbolalán látható a baloldali ellenzék – MSZP, 4K, DK, Milla –, közülük egyértelműen az MSZP emelkedik ki, mind látogatottságban, mind szerkesztési aktivitásban. Érdekes, hogy az Együtt 2014 és a Szolidaritás már a hálózat másik részén található, és nincs közöttük kapcsolat.

Úgy tűnik, a Wikipédia szerkesztők jóval elhivatottabbak annál, mintsem politikai nézeteik felülírják szerkesztési szokásaikat, bár a pártok esetén érzékelhető némi megosztottság. A fenti hálózat a 2007 óta keletkezett összes látogatottsági és szerkesztési adatot magába foglalja, ám nyilván nem elhanyagolható az időbeni dinamika. Következő cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy milyen gyorsan reagál a hazai internetes közönség az aktuálpolitikai eseményekre a látogatottsági adatok alapján.

 VO

Összecsaptak a hullámok a baloldali ellenzék feje felett, mióta Bajnai Gordon előző hét pénteken bejelentette javaslatát, miszerint az MSZP és az Együtt-PM közös miniszterelnök-jelöltjéről az országos reprezentatív közvélemény-kutatások adatai alapján kellene dönteni. A felvetésre az MSZP úgy reagált, hogy a közvélemény-kutatások adatainak felhasználása helyett előválasztásokat kellene tartani, amelyben a választópolgárok maguk dönthetnék el, hogy kit jelölnének miniszterelnök-jelöltnek. A felek a vitás kérdés eldöntéséről ma délután fog tárgyalni az MSZP. Mesterházy Attila egy nyilatkozatában arról beszélt, hogy a kérdésben nem a közvélemény-kutatási adatoknak, vagy a „számítógépes like-oknak”, hanem a választópolgárok kell döntenie. Vajon tényleg nem számítanak a like-ok az eredményben? Erre próbálunk választ keresni a ebben cikkben!

Az online népszerűség vizsgálatához a két potenciális miniszterelnök-jelölt hivatalos Facebook oldalain a hozzászólok aktivitását néztük meg az elmúlt egy hetes időszakban, amely során kirobbant a konfliktus a két  párt között. Már a rajongói oldalak legszembetűnőbb statisztikája, a like-ok száma alapján is látszódnak a különbségek. Bajnai Gordon majdhogynem dupla annyi like-kal rendelkezik mint Mesterházy Attila, az előbbi 63 304, utóbbi 39 140 felhasználó like-kal rendelkezik. Az elmúlt egy hét adatait nézve Bajnai oldalán összesen 9 631 ember beszélt, kommentelt, like-olt posztokat, Mesterházy oldalán ez a szám összesen 8 569.

Az első ábrán Mesterházy és Bajnai oldalán napi bontásban az új like-ok számának alakulását láthatjuk az elmúlt egy hétben. Jól látható, hogy Bajnai bejelentése óta az MSZP elnökének népszerűsége növekedésnek, míg az Együtt-PM vezetőjének népszerűsége valamelyest csökkenésnek indult a relatíve magas kezdőpontról.

Az oldalakon való felhasználó aktivitás változásáról szintén azt mondhatjuk, hogy a két Facebook oldalon az aktivitás közeledett egymáshoz. A vita kezdetétől Bajnai oldalán egyértelműen csökkent az aktivitás, míg Mesterházyhoz köthető aktivitás enyhén növekedésnek indult. Ennek az eredménye az lett, hogy a vizsgált időszak végére hasonló szinten stabilizálódott a felhasználó aktivitás mindkét politikusnál.

Összességében azt mondhatjuk, hogy az elmúlt egy hét csökkenése ellenére az online térben Bajnai Gordon még mindig jóval népszerűbb, mint Mesterházy Attila, bár az utolsó egy hét adatait figyelembevéve látszik, hogy Mesterházy likejainak száma növekedésnek indult, és az oldalaikon való aktivitásban is összeért a két politikus. Vajon számításba veszik a felek az online népszerűséget is a mai tárgyaláson?

Félix Anikó, Tajti András

Közeleg a választási kampány, és a legfőbb kérdés, hogy ki kivel fog koalícióra lépni a győzelem érdekében. Vajon összeáll a baloldali ellenzék? Vajon elképzelhető –e egy Fidesz-KDNP-Jobbik választási szövetség? Következő blogbejegyzésünkben ezt fogjuk vizsgálni egy Facebook-os  like-hálózat segítségével!

A like hálózatban akkor van kapcsolat két oldal között, ha van olyan szignifikánsan nagy számú felhasználó, akik mindkét oldalon aktívak voltak. Az elemzés során ehhez egy párt vagy szervezet oldalának like-olását és az ott lévő proaktivitást (posztok kommentelése vagy likeolása), az adott párttal, szervezettel való szimpatizálás jeleként értelmeztük. Ez nem feltétlenül jelenthet kizárólagos pártszimpátiát,  hiszen egyszerre több pártot is kedvelhetünk. A like-olási hálózat sűrűbb alhálózataiból közösségek azonosíthatóak, melyekből kiderül, hogy az egyes pártok, szervezetek és médiumok rajongói oldalai a felhasználók közös követése alapján mennyire reprezentálnak egy közösséget.

Az ún. klaszterek vagy közösségek azonosítására az ELTE és az MTA által közösen kifejlesztett Cfinder algoritmust, használtuk, melyet a magyar kutatók az egyik legnevesebb nemzetközi tudományos folyóiratban, a Nature-ben publikáltak. A kutatók gyakran találkoznak azzal a problémával, hogy az egyéneket egyszerre több csoportba kellene besorolni - gondoljunk csak bele mi magunk sem csak egy közösség tagjai vagyunk (vannak a gimis barátaink, a foci csapatunk, a munkahelyünk, az ivós cimborák...stb) - az algoritmus ezt a több csoporthoz tartozás azonosítását teszi lehetővé - tudományosan fogalmazva az átfedő  klaszterekét.

A csomópontok neveiért kattintson a képre!

A like-ok alapján három nagy tömböt láthatunk kirajzolódni, amelyek a három nagy politikai tábort, valamint a hozzájuk kapcsolódó szervezeteket, médiumokat testesítik meg. A színezett élek mutatják az azonos közösséghez tartozást. A csoportok egymástól nem elszigetelten léteznek, a közös like-okon keresztül szövevényes kapcsolatban állnak egymással. A nagycsoportok peremén pedig, részben azokhoz kapcsolódva, részben külön kis szigeteket alkotva, kisebb like-közösségeket fedezhetünk fel.

Látható az ábrán, hogy a bal oldalon pirossal jelzett baloldali ellenzék  egy nagy csoportot alkot, azaz sűrű like-okkal kapcsolódnak össze a csoport különböző szereplői. Alsó felében az MSZP és a DK, feljebb haladva az Együtt–PM Szövetség, majd legfelül az LMP, valamint a mindezekhez kapcsolódó médiumok és szervezetek helyezkednek el. A sűrűn átszőtt közösség szélén a like-okon keresztül kisebb csoportok is  kapcsolódnak ehhez a tömbhöz. A központi szereplők sűrű szövetébe így csatornázódik be például a Kalózpárt, az Együtt 2014 egy különálló csoportosulása is a Minimum+ portál like-olásával, de a like-okkal kapcsolódik  a Munkáspárt is a bal felső sarokban a Munkashirek.hu hírportálon keresztül.

A baloldali ellenzéki csoport bal alsó részén helyezkedik el a hallgatói mozgalmak Facebook oldalainak like-hálózata is. A hallgatói tömb emellett több oldalon keresztül kapcsolódik az ábra alján elhelyezkedő kormánypárti tömörüléshez is. Ilyen hidat képez például a Policity szellemi műhely, a „Mert a MI Jövőnk!” elnevezésű oldal, vagy éppen a Felsőoktatás Diákszervezetek Egyesülete.  Utóbbi egyébként összekötő szerepben van még egy másik kisebb felsőoktatási csoporttal az ábra alján. Ezek az oldalak leginkább a Fidelitason keresztül kapcsolódnak be a középen-alul elhelyezkedő Fidesz-KDNP tömbbe, tehát a like-ok  a Fidesz ifjúsági szervezetén keresztül kötik össze a hallgatói tömörülést a kormányzattal.

Középen egy jórészt „politikamentes” övezetet láthatunk, ahol leginkább civil szerveződések, zenekarok,  és a legutóbbi elemzésünkben részletesen bemutatott fesztiválok és kulturális portálok foglalnak helyet. Ide mind a baloldali ellenzék, mind a kormánypárt oldalai kapcsolódnak.

A középen lent elhelyezkedő Fidesz-KDNP tömörülés ezen kívül kapcsolódik még a jobb szélen lévő, zölddel jelölt Jobbik csoportjához is.  „Találkozási pont” többek között a Magyar Menedék Könyvesház, az Autonomy for Transylvania vagy éppen a Nomádétel.hu.

A Jobbik alapvetően itt is egy különálló, sűrű szigetet alkot. Kevésbé beágyazott a középső, politikamentes övezetbe, viszont egyedüliként kapcsolják a  like-ok az ábra jobb szélén elhelyezkedő bordó csoporthoz, amiben a Hét Vezértől, Attila, a hunok királyán keresztül, Bem apóig sok mindenki megtalálható.  Érdekesség még, hogy a zöld alhálózat felett, bal oldalt található kék csoport, amely Budapest kerületeit tartalmazza, a pártok közül a Jobbikkal kapcsolódik össze leginkább. Látható tehát, hogy a közös like-ok alapján a baloldali ellenzék már összeállt, a jobboldalon pedig bizonyos találkozási pontok mentén szintén megtalálhatják a közös nevezőt. De mire lesz ez vajon elég?

Félix Anikó, Tajti András

Dübörög a fesztiválgépezet, noha nagyján már túl vagyunk, lement a Volt és a Balatonsound, azért mégiscsak ma indul a SZIGET. Eheti posztunkban körbejártuk a fesztiválok és pártok kapcsolatát – vajon tényleg vannak olyan fesztiválok, ahova csak bizonyos pártokkal szimpatizálók járnak?

Ehhez egyrészről a fesztiválok Facebook oldaláról indultunk el[1], és ahogy az előző bejegyzésben, most is feltérképeztük a like-olt oldalak hálózatát. Akkor a média kapcsolataira voltunk kíváncsiak, most pedig arra, vajon hogyan érhetünk el az egyes pártok oldaláról valamelyik fesztiválra. Mivel bulizni mindannyian a legrövidebb úton szeretnénk eljutni, ezért a pártok és fesztiválok like hálózatát bemutató gráfban mi is az ún. legrövidebb útvonalakat kerestük. Ez azért is szükséges, mert nem minden párt van kapcsolatban fesztivállal, ám roppantul érdekes milyen más oldalak kötik össze a pártokat a fesztiválokkal. Ezért a hálózatban nem csak zöld (fesztivál) és piros (párt, social movement) pontok láthatóak, hanem kékek is, akik az összekötők.

A pontok neveiért kattintson a képre!

Az ábrán látható, hogy a pártok ebben a hálózatban is viszonylag jól elkülönültek egymástól, három nagy csoportot alkotva. Bal oldalon helyezkedik el a baloldali ellenzék, legfelül  az Együtt 2014, illetve az azt alkotó egyik szervezet, a Szolidaritás, valamint ezek alszervezetei. Az alattuk látható kissé elkülönülő csoportosulás az LMP szervezetei és az Egymillióan a magyar sajtószabadságért! köré összpontosul, valamint a civil szerveződések közül kiemelkedő központ még a Hallgatói Hálózat és a TASZ jogvédő szervezet. Az előző cikkben már bemutatott összekötő hídként funkcionáló médiumok alatt helyezkedik el az MSZP és a DK.

A baloldali ellenzéki blokkban egyetlen fesztivált sem láthatunk, azaz egyetlen fesztivál sem kötődik kizárólagosan a baloldalhoz. Legközelebb a csoporthoz a Bánkitó, a Mediawave, a Nemzeti Vágta és az Antré fesztivál állnak, amelyek a  Hallgatói Hálózaton keresztül kapcsolódik a csoporthoz– tekintve, hogy fiatalokból áll – összekötőként funkcionálva a bal oldal és fesztiválok között.

Az ábra jobb oldalán helyezkedik el a Fidesz-KDNP tömörülés, annak szervezeteivel és a hozzátartozó médiumokkal. A hálózat közepén foglal helyet a nemrég Erdélyben megrendezésre került Tusványos Fesztivál, XXIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, ahol Orbán Viktor is beszédet mondott. Szintén a csoportosulásban található a VEN (Veszprémi Egyetemi Napok), és több fesztivál is látható a kormánypárti blokk peremén mint az Eastfest, vagy a Veszprémfest vagy a B my lake fesztivál.

A legtöbb fesztivál azonban a baloldali ellenzék és a kormánypárti tömörülés között, illetve afelett helyezkedik el. Ide tartoznak a legnagyobb fesztiválok, mint az EFOTT, a Pannónia Fesztivál, a Volt, a politikusok által úgy kedvelt Balaton Sound és a Sziget is, amik mind a baloldali ellenzék, mind a kormánypárt által kedveltek, azaz ahova mindkét irányból sok nyíl mutat. Ebben a fesztiválhálózatban található jóformán az összes többi kisebb fesztivál is, amik leginkább egymáshoz és a kékkel jelölt médiumokhoz, zenekarokhoz és egyéb szervezetekhez és közösségekhez kapcsolódnak és csak közvetettmmódon vagy egyáltalán nem kapcsolódnak pártokhoz. Ilyen például a SZIN, a fishing on orfű, a Campus vagy éppen a tegnap betiltásra került Ozora fesztivál is.

Végül látható, hogy ezen az ábrán is jól elkülönül a Jobbik hálózata a Fidesz-KDNP feletti jobb felső sarokban, amelyhez három fesztivál is egyértelműen kapcsolódik, a Kurultáj, Bösztörpuszta és a Magyar Sziget. 

Egyet biztosat láthatunk a fenti hálózatból, a legnagyobb fesztiválok még nincsenek politikailag szétszakadva – tehát azért mulatni még tudunk együtt!

Előző elemzésünkben a magyar Facebook felhasználók politikai kötődése alapján  rajzoltuk meg a hazai online élet politikai konkurencia térképét. Legújabb kutatásunkban pártok és médiumok kapcsolatát tártuk fel ismételten Facebook adatok segítségével.

Ehhez elsőként megnéztük, hogy az egyes pártok, politikai szervezetek és jelentősebb civil mozgalmak főbb oldalai milyen odalakat like-olltak, majd, hogy ők mely másikakat; így végül körülbelül 12 000 oldalról gyűjtöttünk információt. Közülük választottunk ki 640 politikailag relevánsat, valamint az összes, a hálózathoz kapcsolódó média és hír kategóriába tartozó oldalt. Az így összegyűjtött, körülbelül 880 rajogói oldal kapcsolatait ábrázoltuk és elemeztük.

Nevekért és nagyobb felbontású hálózatért kattintson a képre!

Első ránézése látható, hogy egymástól jól elkülöníthető csoportosulások rajzolódtak ki a hálózatban. Az ábra jobb felső részén helyezkedik el a két kormánypárt és a hozzájuk kapcsolódó politikai szervezetek, helyi és ifjúsági szervezetek, médiumok. A tömbben a legnagyobb pont a like-ok száma alapján Orbán Viktor oldala, valamint az „ELÉG a baloldal hazugságaiból elnevezésű oldal. Idetartozó médium a hálózatban csupán a Magyar Demokrata és a Polgári Szemle, valamint egyéb, vallási témájú lapok és rádiók, mint az Új Ember, a Magyar Katolikus Rádió és a Mária Rádió. Talán meglepőnek tűnhet, hogy az offline világban különböző kutatások és elemzések alapján a kormányzó pártokhoz sorolt médiumokkal (Magyar Nemzet, Heti Válasz) és civil szervezetekkel (Békemenet, Civil Összefogás) való kapcsolatnak szinte semmi nyoma a közösségi oldalon.

A jobb alsó területen láthatjuk az ellenzéki pártok egy részét: az LMP-t, az Együtt 2014 mozgalmat és az azt alkotó szervezeteket, az MSZP-t, a DK-t és a hozzájuk kapcsolódó, azokat like-oló híroldalakat, újságokat. Itt az MSZP, annak alszervezetei és az ahhoz kapcsolódó DK alkotnak egy viszonylag jól elkülöníthető csoportot a tömb jobb oldalán. Alattuk helyezkedik el az LMP az egyes alapszervezeteivel, felette pedig viszonylag különálló csoportot alkot az Együtt 2014 és annak alapszervezetei, néhány LMP-s oldallal kiegészülve.  A hálózat legalján a korábbi elemzésekből hiányolt Munkáspárt oldalai láthatóak, akik leginkább csak egymást like-olgatták körbe-körbe.

Különösen érdekes a hálózatban kirajzolódó köztes régió az eddig felsorolt ellenzéki pártok és csoportok között, amelyben különböző médiumok, kisebb pártok és civil szervezetek foglalnak helyet. Ebben az összekötő hídként értelmezhető csoportban látható a Párbeszéd Magyarországért Mozgalom, az Egymillióan a magyar sajtószabadságert, a 4K!, vagy éppen a Hallgatói Hálózat és annak egyes alszervezetei is. A híd részeként megjelennek egyes médiumok is, mint például a HVG, az Élet és Irodalom, vagy a Klubrádió. Érdekesség viszont, hogy Bajnai Gordon és a Haza és Haladás Alapítvány oldala e hídtól jobbra, az MSZP tömbjében helyezkedik el.

Mindezektől szinte teljesen különálló szigetet alkot a Jobbik és a hozzá kapcsolódó médiahálózat, amiben központi szereplőként Vona Gábor és a Jobbik Ifjúsági Tagozata jelenik meg, de a hálózat fontos pontja a Magyar Gárda, valamit erősen beágyazott a Barikád, a Hazai Pálya és a nemrég kitiltott Kuruc.info is[1].

Az elkülönült tömbökből látszik, hogy míg a kormánypártok esetében a Facebook-on nem rajzolódik ki kapcsolat a kormányközeli sajtó és szervezetek között, addig a baloldali ellenzék esetében a pártok között összekötő hídként jelennek meg egyes szervezetek és médiumok.

Félix Anikó, Tajti András

A megbeszélés utáni sajtótájékoztatón Bajnai Gordon úgy fogalmazott, hogy a jelöltállításnál a szavazatmaximálás lesz a cél – tehát azt a jelöltet választják, akinek nagyobb a támogatottsága. De vajon mekkora a közös tábor, mennyire számítanak egymás riválisainak a felek? Ennek megválaszolásához megnéztük az egyes parlamenti pártok és tömörülések Facebook oldalait, illetve az ott zajló közösségi életet. Azt vizsgáltuk, hogy az egyes pártok oldalain kommentelő és like-oló felhasználók közül hányan és melyik pártok oldalain vannak aktívan jelen.

A hálózaton jól látható a baloldali ellenzék, a kormánypártok és a Jobbik elkülönülése egymástól. A PM felhasználói a legkooperatívabbak, az MSZP-n kívül minden másik szerveződéshez erősen kapcsolódik a párt. Az MSZP és az Együtt2014 között a második leggyengébb kapcsolat húzódik; ez azt jelzi, hogy a Facebook politikailag aktív felhasználói kevéssé vannak jelen mindkét tömörülésben. Tehát a Facebook usereknek külön csoportját képviselik az MSZP-vel és az Együtt2014-gyel szimpatizálók, így valóban új koalíciós szavazatokat eredményezhet az együttműködés. Amennyiben a két párt valóban nem állít riválisokat egymással szemben csak alacsony támogatottságú pártok szerezhetnek meg szavazatokat a baloldalon (DK, LMP).

A Facebook alapján a baloldali ellenzéknek, már akkor lehet esélye a Fidesz-KDNP szövetség ellen, ha az MSZP-Együtt2014-PM koalíció összeáll. Ám mint tudjuk, a Facebook populáció jóval fiatalabb, mint a valódi lakosság, nyugdíjasok kevesen vannak aktívan jelen az oldalakon. Hosszútávon elgondolkodtató, hogy az online térben a Jobbik és a DK jóval erősebb, mint a közvéleménykutatások eredményei jósolnák, azaz a fiatal, Interentet használók között a vártnál népszerűbbek. 

Sokan vagyunk, de elegen?

 A Socialtimes adatai szerint közel 4 és fél millió aktív magyar Facebook felhasználó van, akárhogy is nézzük ez a szám 44.5 százalékos penetrációt jelent. Tény, hogy a fiatalok nagyobb arányban reprezentálják magukat, ám ők képviselik azt a réteget, akiket a közvélemény-kutatások nehezen érnek el. Ha belegondolunk a csökkenő válaszolási hajlandóságba és az internetpenetráció növekedésébe, nem kérdés, hogy az online adatbányászatra épülő politikai kutatásoknak kimondottan nagy a létjogosultsága.

Az alábbiakban egy kis ízelítőt szeretnénk adni a magyar Facebookból kiovasható politikai aktivitásról. Kutatásunk során feltérképeztük a nagy politikai pártok, mozgalmak, szervezetek, és a népszerű politikusok oldalain kommentelő közösségeket, hogy lássuk, kibogozhatóak-e valós pártviszonyok az aktív felhasználók szokásaiból.

Az alább látható hálózatokon a csúcsok felhasználókat reprezentálnak, az élek pedig azt mutatják, hogy közös beszélgetésben vettek részt a profilok tulajdonosai egy-egy politikai tartalmú oldalon.

Annak elkülönítése, hogy az egyes felhasználók valójában melyik párthoz is húznak teljes bizonyossággal nem megoldható. Egy felhasználó „politikai hovatartozását” az alapján ítéltük meg, hogy melyik párthoz tartozik az az oldal, amelyiken a legtöbbet kommentelt. Az első ábrán jól látható, hogy a csúcsok politikai oldalanként (bal, jobb, zöld) jól elkülönülnek. 

Az egyes csúcsok méretét az határozza meg, hogy az adott felhasználó hozzászólásainak hány százaléka volt a legtöbbet kommentelt oldalon. Ez egyfajta elkötelezettségi mutatóként is értelmezhető.  Ha ez az arány 1, akkor az azt jelenti, hogy a felhasználó összes kommentje az adott oldalon található, míg ha ez az arány 0-hoz közelít, azt jelenti, hogy a kommentek alapján nem kötődik erősen az adott oldalhoz a felhasználó. Ebben az értelemben is elkülönül a két oldal: A kormánypárti oldalakon több erős kötődésű felhasználót találunk, mint az ellenzéki oldalakon. Ez utóbbi növeli az oldalak közötti kommunikációt és a kisebb centralizációt, mely elméletileg növeli az információterjedés valószínűségét.

A MILLA a híd

Az első hálózat legnagyobb összefüggő komponense két nagy részre oszlik, amiket csak pár él köt össze: ezek jól megfeleltethetőek a magyar jobb- illetve baloldalnak, sőt, többnyire a kormány – ellenzék  felosztásnak is.  Ezek alapján a fent feltett kérdésre azt lehet válaszolni, hogy a Facebook felhasználói politikailag inkább homogén csoportokat alkotnak, arányaiban kevés az ellentétes oldalak közötti kommunikáció. 

Narancssárgával jelöltük a jobboldali kommentelőket, ők egy nagy és egy kisebb csoportban helyezkednek el: a nagyobbik csoportot Orbán Viktor Facebook-oldala adja, szorosan hozzá kapcsolódva az „ELÉG!” oldal kommentelőivel. A másik, kisebb csoportot Kubatov Gábor oldalán a többnyire vele beszélgetők alkotják (ez jól látható a periférikusan elhelyezkedő csillag alakzatból). Ezekhez a közösségekhez kapcsolódik pár, baloldaliként besorolt kommentelő, akik többségében DK-sok, MSZP-sek vagy MILLÁ-sok.

A kiértékelésnél a baloldalhoz soroltuk az Egymillióan a sajtószabadságért (MILLA) oldalt. A mozgalom szimpatizánsait jól jellemzi hálózati pozíciójuk. Egyfajta összekötő szerepük van az ellenzék és a kormánypárt között, ráadásul a MILLA közössége politikailag aktívabb a többinél, nyíltabban vitatkozik a kormánypártiakkal. Ugyanakkor a másik oldalról inkább zöld csúcsok veszik körül, ami azt suggalja, hogy követőik többnyire a zöld pártok felé húznak, erre utal, hogy többségében LMP-sek kapcsolódnak ehhez a tömbhöz.

Érdemes azt is megfigyelni, hogy az ellenzéki tömb sokkal tagoltabb, sokkal több kis lokális központ van. Ilyen Kaufer Virág az ellenzéki rész jobb oldalán, tőle kicsit balra Szanyi Tibor, vagy Mesterházy Attila.

Hová tűnt a Jobbik?

A pártok alapján színezett hálózaton jól látható (2. kép), hogy az azonos párttal szimpatizálók többnyire külön blokkokat alkotnak. Narancssárgával a Fideszhez tartozókat színeztük, itt a fentebb is említett három nagyobb csoportot láthatjuk, és azt, hogy a hálózat felét az ő szimpatizánsaik teszik ki. Az MSZP, LMP szintén több, de kisebb csoportot alkot (a kép bal oldalán, piros és világos zöld), míg a Párbeszéd Magyarországért (sötét zöld) egy igen kis területen tömörül, az Együtt 2014-nek (magenta) pedig csak egy nagyobb blokkja van. Az aktív pártok közül a DK (lila) és a Jobbik (világoskék) blokkja hiányzik, a KDNP-t pedig összesen egy felhasználó képviseli. Utóbbit az magyarázhatja, hogy a KDNP támogatottsága egyébként sem mérhető, hiszen annyira alacsony, a DK pedig szintén kis pártnak számít. A Jobbik esete viszont meglepő, mivel a fiatalok körében is népszerűnek számít, ráadásul  a második legnagyobb ellenzéki pártként tartják számon a közvélemény-kutatók.

A magyarázatot egy korábbi tanulmányban (amiről az Index is írt) lelhetjük meg: a magyar szélsőjobb egy saját, szinte különálló internetes világban mozog, és ez meglátszik a Facebook-aktivitáson is – nem a legnagyobb komponensben, hanem sok kis apró csoportba tagozódva vannak jelen a hálózatban.

Érdekes, érdekes... de mire jó?

A fentiek alapján a Facebook oldalak hálózatának struktúrája többnyire visszaadja valós politikai viszonyokat. Az Ipsos április közepi felmérése alapján a Fidesznek 24, az MSZP-nek 15, a Jobbiknak 8 százalékos támogatottsága volt áprilisban, míg az E2014-re 4% szavazott volna az akkor tartandó választásokon. A DK-ban és egyéb pártokban a támogatók 1 – 1 százaléka bízik. Ezek a számok a felhasználók között 37, 17 és 24 százalékot jelentenek a Fidesz, MSZP és a Jobbik esetében, a DK-nál 14-et, az Együtt2014 esetében pedig 4,5-öt. Ez az eredmény nem tér el szignifikánsan a közvéleménykutatók eredményeitől, tehát mindenképp érdemes figyelemmel kísérni az online életnek ezt a területét. Alapvető trend, hogy a közvélménykutatók nagyobb támogatottságot mérnek, mint ami a Facebookról látszik, ennek oka egyszerű; ott teljes lakosság van reprezentálva, itt meg csak a fele. Érdekes, hogy a DK mennyire aktív online a valósághoz képest, illetve hogy a Jobbik a hálózatban nem tűnik olyan erősnek azáltal, hogy nagyon fragmentáltan helyezkednek el szimpatizánsai, noha számosságuk arányaiban magas.

Következő elemzésünkben a Twitter politikai terét vesszük górcső alá, majd megvizsgáljuk, hogy a social media jelenlét és aktivitás különböző attribútumai mennyire tudják előrejelezni a közvélemény-kutatások eredményeit.

Tajti András, Vásárhelyi Orsolya

Az amerikai választásokat elemző politikusok sokszor emelik ki, hogy Barack Obama a social media erejével nyerte meg a választásokat. Ennek kijelentése kissé talán túlzás, ám a rejtett hálózatok erejét, nálunk boldogabb országokban politikai tanácsadó csapatok elemzik és komoly részét képezi az online kommunikáció a kampánystratégiának. Ha csak rápillantunk Barack Obama és Mitt Romney twitteres említéseinek számára, jól látszik, hogy az elnök jóval népszerűbb volt az elemzett kampány időszakban. 

Kis hazánk politikai palettája bizonyos szempontból talán még színesebb is, mint az amerikai, hiszen több párt, többféle közösséget szeretne elérni és ez a különböző social media stratégiában – ha lehet egyáltalán így nevezni - meg is látszik. Korábban egy-egy beszéd, televíziós vita nagyot fordíthatott a választási eredményeken. Információtól túlpörgött társadalmunkban minden mozzanat, egy balul elsült mondattól kompromitáló vagy lejárató  megjegyzésekig potenciális szavazók millióihoz jut el másodpercek alatt.

A politikai kommunikáció kiemelt kutatási területe az, hogy ma már bárki beleszólhat a politikai diskurzusba, tehát az átlag választó is hallathatja a hangját. Példul a 2011-es spanyol elnökválasztási kampány kiemelt véleményformálója lett egy madridi háziasszony köszönhetően egyetlen rendszerkritikának szánt frappáns twitter bejegyzésével, melyet három nap alatt több, mint ötszázan osztottak meg. Az “átlag ember” megmozdulásai közé sorolhatóak azok a hazai youtube videók is, melyekben magyar fiatalok Orbán Viktornak címezve komoly kritikai megjegyzésekkel illetik a jelen kormány munkáját. Az “Üzenj Te is” youtube csatornán van olyan videó, amit már majdnem 70 ezren láttak és a Facebook oldal likeolói is több, mint 2500-an vannak. Ha belegondolunk a 2002-es választások jól ismert frázisába, hogy „Mindenki hozzon magával még egy embert!” nem is kerülünk olyan messze a hálózati politikától. Ha ennek a 2500 felhasználónak legalább k darab olyan ismerőse van, aki még nem találkozott az információval és tovább is adja azt, akkor n lépésben 2500*kⁿ embert lehet elérni. Tehát robbanászserűen nő az információt megkapó emebrek száma, még akkor is, ha ez a k egy viszonylag kicsi szám.

Hiába a szó ellszáll az írás megmarad, tehát a hazai politikusoknak sem mindegy, hogy az online terekben milyen információ, milyen csatornákon keringenek róluk. A következő 3 cikkünkben a hazai politikai tartalmú közösségi médiát vesszük górcső alá – A Twittertől, a Facebokon át a Youtube-ig. Hogyan láthatóak át gyorsan a legfontosabb információ megosztó oldalak, ahol a fentebb említett k, akár több ezer egyedi felhasználót is jelenthet? Mennyire aktívak az egyes politikusok, pártok? Kik áramoltatják az információt a különböző politikai csoportok között? A hálózatkutatás eszközével nem csak vitualizálni, de mérni is lehet ezeket az elsőre nehezen elképzelhető számokat.

Az angol Guardian egy olyan kutatást rendelt, ami 1969 és 2013 között, Nixontól Obamáig vizsgálta a soros elnökök beiktatási beszédeit, az alábbi szempontok alapján.

Az amerikai elnökök beiktató beszéde nagyjából leképezi a következő prezidenciális turnus négy évének agendáját, éppen ezért már meglehetősen sok kutatás alanyát képezte. Az eddigi vizsgálatok túlnyomó része a kulcsszavak előfordulási gyakoriságára koncentrált, amivel nem igazán térképezhetőek fel a tartalmi változások, hiszen a politikai diskurzust általában elnyomják az olyan szavak, mint a „nemzet”, a „nép” vagy a „világ”. Ami ezekből információtartalommal bírhat, az a fogalmak bevezetésének ideje, és a közöttük lévő kapcsolat. Ezen a ponton lép be a hálózatelemzés.

A dinamikus hálózatokban a szavak pontokat, az élek pedig közös előfordulásokat jeleznek; minél közelebb esik két pont egymáshoz, annál gyakrabban fordult elő közösen a két kifejezés. Az azonos témakörbe tartozó fogalmakat színük csoportosítja. A pontok mérete azt jelzi, hogy hány témakörbe tartozik az adott fogalom, vagyis minél nagyobbak, annál többször említik őket, vagy összekötő kapcsokat képeznek két téma között.

A szöveg hálózatelemzési metodológiájának alapjai a már említett közös előfordulások, amiket a Nodus Labs Textexture szoftvere elemez, végül pedig gráfokat készít. A nyers gráfokat ezután a Force Atlas algoritmussal formázzák: a kapcsolatban álló (közösen előforduló) pontok közel kerülnek egymáshoz, míg a különállók távol. A készen kapott, rendezett gráf már kiváló szemantikai térképként szolgál a szöveghez. Egy másik algoritmus végzi a pontok csoportosítását kapcsolataik alapján, amiket aztán a már említett módon, különböző színekkel jeleznek. A pontok méretet központiság mutatók alapján számolják. Fontos megemlíteni, hogy ezek a hálózatok sokkal komplikáltabban egy hagyományos szó vagy tag felhőhöz képest, amik csak gyakoriságokkal operálnak, míg előbbiek a kapcsolatok minőségét is figyelembe veszik.

Obama 2013-as beiktatási beszédének hálózata:

A fenti videó a szöveg szerkezetének szerkezeti változásait mutatja a vizsgált időszakban.

Bush, 2001:

Bush,  2005:

Az ifjabb Bush 2001-es beszédében például elsőként használja az idő (time) fogalmát arra, hogy sürgesse bizonyos politikai pontjainak a véghezvitelét.  Minden a máról (today) és a mostról (now) szól. A második turnus beszédében a hangsúly áttevődik a szabadságra (liberty, freedom), a trükköt Reagan elnök is sikeresen alkalmazta a második négy évének indító beszédében.

Obama, 2009:

Obama, 2013:

A retorika mestere 2009-ben elődeinek legjobb pontjait kombinálja, nemhiába, a szó (word) fontos helyet foglal el a hálózatban, hiszen beszédének azon részeire utal, ahol másokat idéz. Négy évvel később az idő (time) és szükség (requirement) fogalmak válnak fontossá, nem véletlenül, az elnöknek komoly kritikákra kellett reflektálnia a gazdasági és politikai helyzettel kapcsolatban, Obama pedig minden további nélkül eleget tett a feladatnak.

A módszertanról bővebben: http://noduslabs.com/research/pathways-meaning-circulation-text-network-analysis/

A cikk forrása:
http://noduslabs.com/cases/presidents-inaugural-speeches-text-network-analysis/

A Nature szeptemberi cikke arról számol be, hogy egy szavazásra buzdító social media alkalmazás mérhető hatással volt a politikai aktivitásra. A Californiai Egyetem munkatársai a Facebookkal közösen az első olyan kutatást bonyolították le, amely egy ilyen közvetlen hatást bizonyít.

2010. novemberében, minden amerikai Facebook felhasználót egy emlékeztető fogadott a hírfolyamában, ami arra hívta fel a figyelmét, hogy aznap (kongresszusi) választások vannak, és információk voltak megadva a közeli szavazófülkékről, valamint egy „Én szavaztam” opcióval a profiljukon is feltüntethették, ha éltek a lehetőséggel. Egy folyamatos számlálóval azt is láthatták, hogy hányan szavaztak már. A „get out the vote” célközönsége a modern demokráciák apatikus szavazója, módszere pedig roppant egyszerű: megmutatja azon ismerőseink képét, akik már szavaztak. A metódus működik, ugyanis nemzeti szinten 340 ezerrel (!) növelte a leadott szavazatok számát.

A kutatás kimutatta, hogy a hatás elsősorban az erős kötéseken  (közeli barátok, rokonok stb.) keresztül terjed, ezzel azt sugallva, hogy a gyenge kötésekkel szemben a virtuális terekben ezek azok, amelyek befolyásolják a magatartást. 

A kísérlet keretein belül két, egyenként 600 ezer felhasználót tartalmazó kontroll csoport is véletlenszerűen kiválasztásra került. Az egyik csoport nem látta ismerősei profilképét, csak az üzenetet kapta meg, míg a másik csoport semmilyen emlékeztetésben nem részesült. A nyilvános szavazati adatok alapján kimutatták, hogy az online kampány 60 ezer szavazatért közvetlenül, további 280 ezerért pedig közvetve volt felelős. Utóbbit a kutatók „szociális fertőzés”-nek nevezték, és gyakrolatilag a szavazó barátok szavazó ismerőseinek felel meg.

Érdekesség, hogy a „szavazott” státuszú emberek 4%-a nem mondott igazat, tehát nem ment el ténylegesen szavazni. A poltikai orientációról nem sokat tudni, mivel a felhasználók csupán 1%-a vállalja nyilvánosan, hogy melyik oldalra húz a szíve.

A kampány azért nem elhanyagolható, mert az eddigi, politikai aktivitást serkenteni célzó próbálkozások közül egyik sem bizonyult áttörően sikeresnek. A legbeváltabb módszer az ajtóról ajtóra járás, amit önkéntesek végeznek. A legkevésbé hatékony ösztönző az email, ami azonban gyakran még a spam szűrőkig sem ér el. A politikai befolyáson kívül olyan más közösségekkel is kísérleteznek a kutatók, mint a dohányzással, az alkoholfogyasztással vagy a fogyókúrás  programokkal kapcsolatos csoportok.

A kísérletől a NY Times és a BBC is beszámolt.

Spanyolországban előrehozott választások zajlottak november 20-án. Őket is meggyötörte a gazdasági válság, és egekbe szökött az ország munkanélküliségi rátája. Mi figyelhető meg ebben a feszült légkörben a választópolgárokon? Tényleg mások, mint mi, magyar szavazók? Melyik oldal van közelebb a politikai apátiához – mit mutat az online üzenetek hálózata? A közösségi média politizáltságát kutattuk karácsonykor.

A választásokon miniszterelnöki pozícióért küzdő két vezető politikus, a szocialista Alfredo Pérez Rubalcaba és a jobbközép néppárti Mariano Rajoy közösségi médiás jelenlétét elemeztük. A vizsgálat időtartama a szokásos, (november 20-i) választásokat megelőző nyolc napon túl a Twitter esetében a karácsonyi diskurzust feltérképezendő december 23-26 volt. Kutatásunk fókuszában a Twitter szerepelt, de szemügyre vettük a Facebook-ot is.

A Wikipedia Magyarországhoz kapcsolódó oldalaink hálózati elemzése

Az internet használat terjedésével a világhálón elérhető tartalmak egyfajta lenyomatát adják a társadalomban megjelenő témáknak, kérdéseknek. A legtöbb ember ma már tudja, hogy ha meg akarja tudni, hogy hol van a környéken a legjobb olasz étterem vagy a tárgyalópartneréről szeretné kideríteni, hogy melyik tenisz klub tagja, ennek a legegyszerűbb és leggyorsabb módja, ha rákeres a Google-ben az adott kulcsszóra, névre. Aki használta már a Google-t, talán észrevette, hogy az első tíz találat között nagyon gyakran szerepelnek wikipedia.org domain nevű oldalak.

A Wikipedia egy olyan, speciális internetes közösségi enciklopédia, amelyet több mint 75.000 ember szerkeszt és, amely több mint 10.000.000 szócikket tartalmaz 250 nyelven (a 10 milliomodik bejegyzést éppen egy magyar művelődéstörténész töltötte fel!). Az oldalak tartalma folyamatosan bővül és frissül, hiszen a szócikkeket bárki szerkesztheti, kiegészítheti, módosíthatja. Ebből adódóan nem csak a világ legaktualizáltabb enciklopédiája a Wikipedia, de az oldalak (témák) száma is hihetetlen mértékben növekszik. Pár hónappal ezelőtt az Indexen olvastam az (akkor még) friss hírt, miszerint a magyar futball válogatott élére Erwin Koemant nevezték ki. A nevére azonnal rákeresve az angol nyelvű Wikipediaban már az volt olvasható, hogy május 1-től a magyar válogatott szövetségi kapitánya.

Mindez egyben azt is jelenti, hogy a Wikipedia egy különös reprezentációja az embereket foglalkoztató témáknak, tartalmaknak, eseményeknek, híres embereknek. Egy Wikipedia bejegyzés látogatottsága nagymértékben függ attól, hogy az adott időszakban az adott téma mennyire volt fontos az emberek számára. Az angol nyelvű Wikipedia februári látogatottsági adatait böngészve láthatjuk, hogy – nem meglepő módon – Barack Obama amerikai demokrata elnök jelölt aspiráns szócikke az egyik leglátogatottabb oldal. Rögtön Obama-t követi a sorban a „Valentin nap” bejegyzés, amelyet szintén nem véletlenül töltöttek le februárban több mint 2 millióan (Valentin Nap feb. 14.)…

Az angol nyelvű Wikipedia oldalak közötti kapcsolatokat, az szócikkek látogatottságát és frissítési gyakoriságát elemezve láthatóvá válik, hogy a különböző témák hogyan kapcsolódnak egymáshoz, és hogy egy adott időszakban az angol nyelvű társadalmakban mik voltak a kiemelt témák.

Az alábbiakban bemutatunk néhány példát, amelyen keresztül képet kaphatunk arról, hogy Magyarország, illetve a magyar témák, hogyan jelennek meg a legnagyobb internetes enciklopédiában. A következő adatokat vizsgáltuk:

• A magyar(ország) kategóriák alá tartozó oldalak…
• hivatkozási hálózatát.
• látogatottsági adatokat.
• magyar nyelvű Wikipediababan a szerkesztési adatokat.

„Magyarország” látogatottsága
 

Megnéztük, hogy a Wikipediás látogatottsági adatok tekintetében Magyarország hányadik helyen áll az országok rangsorában 2008. februári adatok alapján (1. táblázat). Február hónapban az Egyesült Államok bejegyzést látogatták a legtöbben, ami nem meglepő, mint ahogy az sem, hogy Kosovo szócikkét közel ugyanannyian, hiszen Kosovo függetlensége kiemelt fontosságú nemzetközi politikai kérdés volt ebben az időszakban. Magyarország 58-ik az országok rangsorában megelőzve olyan országokat, mint pl. Portugália vagy Taiwan.

1. táblázat

Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor hivatkozási hálózatai
 

Megnéztük, hogy Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor Wikipedia oldaláról hova mutatnak linkek, illetve mely oldalakról hivatkoznak az oldalaikra. Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor kapcsolatrendszerének elemzéséből láthatóvá válik, hogy az ellenzéki pártelnök oldala több hagyományos jobboldali értékekhez és ideológiákhoz kötődő oldalakkal – Trianon, 56’os forradalom, hunok, terror háza, stb.), – van kapcsolatban, míg Gyurcsány hivatkozási hálózatában alig vannak "balos hívószavak", inkább személyek, helyszínek és események találhatók.

Úgy tűnik, hogy Obama követi a hazai politikai kampányokat és bár némi késéssel, de az itthon már alkalmazott, a kapcsolati hálózat hatékonyságára építő eszközhöz nyúl. A 2002-es választások során a két forduló között hirdetett Fidesz szlogenre ("Mindenki menjen el szavazni, s hozzon magával még egy embert!") illetve az 56’-os forradalom leverése utáni kommunista vezető, Marosán György által írt Tanú című könyvének egyik gondolatmenetére ("Mozgósítani kell minden erőt. Legyen ott minden kommunista, és hozzon magával egy embert. Ha hatvanezer párttaggal számolok, az már 120 ezer ember!"), láthatólag felfigyelt a demokrata elnökjelölt, hiszen hasonló akcióba kezdett.
 

A „Szomszéd a Szomszédnak” kampányeszköz lényege, hogy megpróbálja mozgósítani, illetve bevonni Obama szavazóbázisát, hogy a választás során szomszédjaikkal folytassanak eszmecserét a kampányban felmerülő fontosabb témákról és győzzék meg őket, hogy amerikáért senki más nem tud többet tenni, mint Obama. A demokrata szavazók hálózata így megsokszorozódhat… Hogy megkönnyítsék az önkéntes kampánycsapat munkáját, az alábbiakat bocsájtják a rendelkezésükre:

• Lista a környékükön lakó szavazókról, akiket el akarnak érni
• Forgatókönyv, amit használhatnak a beszélgetés során
• Szórólap, amit szét lehet osztani
• Egyszerű kezelőfelület, ahová jelenthetik erőfeszítéseik eredményét
• Támogatás és képzés a felmerülő kérdések esetén

Elképzelhető, hogy a 2002 kampány "Mindenki menjen el szavazni, s hozzon magával még egy embert!" sikerességéről még nem készített hatástanulmányt Obama kampánystábja…
 

Forrás: Complexity and Social Networks Blog