Előző elemzésünkben a magyar Facebook felhasználók politikai kötődése alapján  rajzoltuk meg a hazai online élet politikai konkurencia térképét. Legújabb kutatásunkban pártok és médiumok kapcsolatát tártuk fel ismételten Facebook adatok segítségével.

Ehhez elsőként megnéztük, hogy az egyes pártok, politikai szervezetek és jelentősebb civil mozgalmak főbb oldalai milyen odalakat like-olltak, majd, hogy ők mely másikakat; így végül körülbelül 12 000 oldalról gyűjtöttünk információt. Közülük választottunk ki 640 politikailag relevánsat, valamint az összes, a hálózathoz kapcsolódó média és hír kategóriába tartozó oldalt. Az így összegyűjtött, körülbelül 880 rajogói oldal kapcsolatait ábrázoltuk és elemeztük.

Nevekért és nagyobb felbontású hálózatért kattintson a képre!

Első ránézése látható, hogy egymástól jól elkülöníthető csoportosulások rajzolódtak ki a hálózatban. Az ábra jobb felső részén helyezkedik el a két kormánypárt és a hozzájuk kapcsolódó politikai szervezetek, helyi és ifjúsági szervezetek, médiumok. A tömbben a legnagyobb pont a like-ok száma alapján Orbán Viktor oldala, valamint az „ELÉG a baloldal hazugságaiból elnevezésű oldal. Idetartozó médium a hálózatban csupán a Magyar Demokrata és a Polgári Szemle, valamint egyéb, vallási témájú lapok és rádiók, mint az Új Ember, a Magyar Katolikus Rádió és a Mária Rádió. Talán meglepőnek tűnhet, hogy az offline világban különböző kutatások és elemzések alapján a kormányzó pártokhoz sorolt médiumokkal (Magyar Nemzet, Heti Válasz) és civil szervezetekkel (Békemenet, Civil Összefogás) való kapcsolatnak szinte semmi nyoma a közösségi oldalon.

A jobb alsó területen láthatjuk az ellenzéki pártok egy részét: az LMP-t, az Együtt 2014 mozgalmat és az azt alkotó szervezeteket, az MSZP-t, a DK-t és a hozzájuk kapcsolódó, azokat like-oló híroldalakat, újságokat. Itt az MSZP, annak alszervezetei és az ahhoz kapcsolódó DK alkotnak egy viszonylag jól elkülöníthető csoportot a tömb jobb oldalán. Alattuk helyezkedik el az LMP az egyes alapszervezeteivel, felette pedig viszonylag különálló csoportot alkot az Együtt 2014 és annak alapszervezetei, néhány LMP-s oldallal kiegészülve.  A hálózat legalján a korábbi elemzésekből hiányolt Munkáspárt oldalai láthatóak, akik leginkább csak egymást like-olgatták körbe-körbe.

Különösen érdekes a hálózatban kirajzolódó köztes régió az eddig felsorolt ellenzéki pártok és csoportok között, amelyben különböző médiumok, kisebb pártok és civil szervezetek foglalnak helyet. Ebben az összekötő hídként értelmezhető csoportban látható a Párbeszéd Magyarországért Mozgalom, az Egymillióan a magyar sajtószabadságert, a 4K!, vagy éppen a Hallgatói Hálózat és annak egyes alszervezetei is. A híd részeként megjelennek egyes médiumok is, mint például a HVG, az Élet és Irodalom, vagy a Klubrádió. Érdekesség viszont, hogy Bajnai Gordon és a Haza és Haladás Alapítvány oldala e hídtól jobbra, az MSZP tömbjében helyezkedik el.

Mindezektől szinte teljesen különálló szigetet alkot a Jobbik és a hozzá kapcsolódó médiahálózat, amiben központi szereplőként Vona Gábor és a Jobbik Ifjúsági Tagozata jelenik meg, de a hálózat fontos pontja a Magyar Gárda, valamit erősen beágyazott a Barikád, a Hazai Pálya és a nemrég kitiltott Kuruc.info is[1].

Az elkülönült tömbökből látszik, hogy míg a kormánypártok esetében a Facebook-on nem rajzolódik ki kapcsolat a kormányközeli sajtó és szervezetek között, addig a baloldali ellenzék esetében a pártok között összekötő hídként jelennek meg egyes szervezetek és médiumok.

Félix Anikó, Tajti András

Sokan vagyunk, de elegen?

 A Socialtimes adatai szerint közel 4 és fél millió aktív magyar Facebook felhasználó van, akárhogy is nézzük ez a szám 44.5 százalékos penetrációt jelent. Tény, hogy a fiatalok nagyobb arányban reprezentálják magukat, ám ők képviselik azt a réteget, akiket a közvélemény-kutatások nehezen érnek el. Ha belegondolunk a csökkenő válaszolási hajlandóságba és az internetpenetráció növekedésébe, nem kérdés, hogy az online adatbányászatra épülő politikai kutatásoknak kimondottan nagy a létjogosultsága.

Az alábbiakban egy kis ízelítőt szeretnénk adni a magyar Facebookból kiovasható politikai aktivitásról. Kutatásunk során feltérképeztük a nagy politikai pártok, mozgalmak, szervezetek, és a népszerű politikusok oldalain kommentelő közösségeket, hogy lássuk, kibogozhatóak-e valós pártviszonyok az aktív felhasználók szokásaiból.

Az alább látható hálózatokon a csúcsok felhasználókat reprezentálnak, az élek pedig azt mutatják, hogy közös beszélgetésben vettek részt a profilok tulajdonosai egy-egy politikai tartalmú oldalon.

Annak elkülönítése, hogy az egyes felhasználók valójában melyik párthoz is húznak teljes bizonyossággal nem megoldható. Egy felhasználó „politikai hovatartozását” az alapján ítéltük meg, hogy melyik párthoz tartozik az az oldal, amelyiken a legtöbbet kommentelt. Az első ábrán jól látható, hogy a csúcsok politikai oldalanként (bal, jobb, zöld) jól elkülönülnek. 

Az egyes csúcsok méretét az határozza meg, hogy az adott felhasználó hozzászólásainak hány százaléka volt a legtöbbet kommentelt oldalon. Ez egyfajta elkötelezettségi mutatóként is értelmezhető.  Ha ez az arány 1, akkor az azt jelenti, hogy a felhasználó összes kommentje az adott oldalon található, míg ha ez az arány 0-hoz közelít, azt jelenti, hogy a kommentek alapján nem kötődik erősen az adott oldalhoz a felhasználó. Ebben az értelemben is elkülönül a két oldal: A kormánypárti oldalakon több erős kötődésű felhasználót találunk, mint az ellenzéki oldalakon. Ez utóbbi növeli az oldalak közötti kommunikációt és a kisebb centralizációt, mely elméletileg növeli az információterjedés valószínűségét.

A MILLA a híd

Az első hálózat legnagyobb összefüggő komponense két nagy részre oszlik, amiket csak pár él köt össze: ezek jól megfeleltethetőek a magyar jobb- illetve baloldalnak, sőt, többnyire a kormány – ellenzék  felosztásnak is.  Ezek alapján a fent feltett kérdésre azt lehet válaszolni, hogy a Facebook felhasználói politikailag inkább homogén csoportokat alkotnak, arányaiban kevés az ellentétes oldalak közötti kommunikáció. 

Narancssárgával jelöltük a jobboldali kommentelőket, ők egy nagy és egy kisebb csoportban helyezkednek el: a nagyobbik csoportot Orbán Viktor Facebook-oldala adja, szorosan hozzá kapcsolódva az „ELÉG!” oldal kommentelőivel. A másik, kisebb csoportot Kubatov Gábor oldalán a többnyire vele beszélgetők alkotják (ez jól látható a periférikusan elhelyezkedő csillag alakzatból). Ezekhez a közösségekhez kapcsolódik pár, baloldaliként besorolt kommentelő, akik többségében DK-sok, MSZP-sek vagy MILLÁ-sok.

A kiértékelésnél a baloldalhoz soroltuk az Egymillióan a sajtószabadságért (MILLA) oldalt. A mozgalom szimpatizánsait jól jellemzi hálózati pozíciójuk. Egyfajta összekötő szerepük van az ellenzék és a kormánypárt között, ráadásul a MILLA közössége politikailag aktívabb a többinél, nyíltabban vitatkozik a kormánypártiakkal. Ugyanakkor a másik oldalról inkább zöld csúcsok veszik körül, ami azt suggalja, hogy követőik többnyire a zöld pártok felé húznak, erre utal, hogy többségében LMP-sek kapcsolódnak ehhez a tömbhöz.

Érdemes azt is megfigyelni, hogy az ellenzéki tömb sokkal tagoltabb, sokkal több kis lokális központ van. Ilyen Kaufer Virág az ellenzéki rész jobb oldalán, tőle kicsit balra Szanyi Tibor, vagy Mesterházy Attila.

Hová tűnt a Jobbik?

A pártok alapján színezett hálózaton jól látható (2. kép), hogy az azonos párttal szimpatizálók többnyire külön blokkokat alkotnak. Narancssárgával a Fideszhez tartozókat színeztük, itt a fentebb is említett három nagyobb csoportot láthatjuk, és azt, hogy a hálózat felét az ő szimpatizánsaik teszik ki. Az MSZP, LMP szintén több, de kisebb csoportot alkot (a kép bal oldalán, piros és világos zöld), míg a Párbeszéd Magyarországért (sötét zöld) egy igen kis területen tömörül, az Együtt 2014-nek (magenta) pedig csak egy nagyobb blokkja van. Az aktív pártok közül a DK (lila) és a Jobbik (világoskék) blokkja hiányzik, a KDNP-t pedig összesen egy felhasználó képviseli. Utóbbit az magyarázhatja, hogy a KDNP támogatottsága egyébként sem mérhető, hiszen annyira alacsony, a DK pedig szintén kis pártnak számít. A Jobbik esete viszont meglepő, mivel a fiatalok körében is népszerűnek számít, ráadásul  a második legnagyobb ellenzéki pártként tartják számon a közvélemény-kutatók.

A magyarázatot egy korábbi tanulmányban (amiről az Index is írt) lelhetjük meg: a magyar szélsőjobb egy saját, szinte különálló internetes világban mozog, és ez meglátszik a Facebook-aktivitáson is – nem a legnagyobb komponensben, hanem sok kis apró csoportba tagozódva vannak jelen a hálózatban.

Érdekes, érdekes... de mire jó?

A fentiek alapján a Facebook oldalak hálózatának struktúrája többnyire visszaadja valós politikai viszonyokat. Az Ipsos április közepi felmérése alapján a Fidesznek 24, az MSZP-nek 15, a Jobbiknak 8 százalékos támogatottsága volt áprilisban, míg az E2014-re 4% szavazott volna az akkor tartandó választásokon. A DK-ban és egyéb pártokban a támogatók 1 – 1 százaléka bízik. Ezek a számok a felhasználók között 37, 17 és 24 százalékot jelentenek a Fidesz, MSZP és a Jobbik esetében, a DK-nál 14-et, az Együtt2014 esetében pedig 4,5-öt. Ez az eredmény nem tér el szignifikánsan a közvéleménykutatók eredményeitől, tehát mindenképp érdemes figyelemmel kísérni az online életnek ezt a területét. Alapvető trend, hogy a közvélménykutatók nagyobb támogatottságot mérnek, mint ami a Facebookról látszik, ennek oka egyszerű; ott teljes lakosság van reprezentálva, itt meg csak a fele. Érdekes, hogy a DK mennyire aktív online a valósághoz képest, illetve hogy a Jobbik a hálózatban nem tűnik olyan erősnek azáltal, hogy nagyon fragmentáltan helyezkednek el szimpatizánsai, noha számosságuk arányaiban magas.

Következő elemzésünkben a Twitter politikai terét vesszük górcső alá, majd megvizsgáljuk, hogy a social media jelenlét és aktivitás különböző attribútumai mennyire tudják előrejelezni a közvélemény-kutatások eredményeit.

Tajti András, Vásárhelyi Orsolya