A legnépszerűbb közösségi médiumon szerveződő, netadó elleni tüntetés tömegeket mozgatott meg az online és az offline világban egyaránt. A híradások szerint a résztvevők zömét olyanok tették ki, akik vélhetően most először fejezték ki véleményüket a politikai térben. Mi, a Maven7 Hálózatkutató Zrt. kutatói arra voltunk kíváncsiak, hogy ez valóban igaz-e, azaz egyrészről van-e átfedés a netadó elleni tüntetés résztvevői és a politikai pártok támogatói között; másrészről pedig hogy vajon ezek mellett mekkora szerep jut a különféle ügyeket felkaroló civil kezdeményezésű Facebook rajongói oldalaknak.

Az első kérdés megválaszolásához a 2014-es országgyűlési és az önkormányzati választások során született politikai oldalak posztjaira adott felhasználói aktivitást mértük össze a netadóellenes tüntetés oldalával és a tüntetés eseményeivel. Pártonként a hivatalos és a legnagyobb követettségű rajongói oldalak posztjaira adott lájkokat elemeztük 2014. február 1­-e és április 15-e között és 2014. szeptember 1-je és október 14-e között, amiket összevetettünk a tüntetés fanpage posztjaira adott lájkokkal és az általa meghirdetett eseményekre érkezett visszajelzésekkel. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a tüntetés támogatói közül hány százalék volt aktív valamelyik párt vagy civil oldal rajongói oldalán az országgyűlési és az önkormányzati választások során.

 [1. ábra - Az egyes pártok elkötelezett támogatóinak részesedése a netadó elleni tüntetés résztvevői közül]

Eredményeink lényegében igazolják a híradások benyomásait: a tüntetés résztvevőinek 66%-a nem volt aktív a vizsgált pártoldalakon, ahogy azt az 1. ábrán láthatjuk. További 13%-uk bizonytalannak tekinthető, vagyis legalább két párt oldalán fejtett ki aktivitást. Ide tartozik a baloldali összefogás támogatóinak jó része is. A tüntetés mellett kiálló felhasználók körében a Jobbik volt a legerősebb mint egyértelmű pártkötődés: a tüntetés online résztvevőinek 8%-a fejezte ki tetszését kizárólag ezen párt oldalain. Ezt követi az Együtt-PM 6.5%-kal, a Fidesz-KDNP pártszövetség pedig 4%-ot tudhat magáénak az online térben aktív tüntetők közül. Az MSZP online közösségének elkötelezett tagjai csak 0.8%-át tették ki a tüntetők csoportjának. Legkisebb átfedő közösség a tüntetőkkel a 4K!-nak volt, a tüntetők mindössze 0.2%-ának tetszett tartalom a párt oldalán.

[2. ábra - A netadó elleni tüntetés és a választásokon meghatározó pártok összes szavazójának kapcsolódásai]

Az, hogy a bizonytalan szavazók elsősorban a DK, az Együtt-PM és az MSZP szavazói közül kerülnek ki, remekül látható a teljes vizsgált populációt vizualizáló ábrából. A bal alsó összefüggő narancssárga csoport a Fidesz, a jobb alsó barna a Jobbik támogatóit, a lila pedig a netadó elleni tüntetés hű elkötelezettjeit ábrázolja. A zöld pontok jelölik az elsősorban az LMP-hez kötődő személyeket, míg a kékek az ellenzéki összefogás pártjainak támogatóit. (E három párt a hálózat elemzése alapján került közös klaszterbe modularitásuk alapján.) Utóbbi kettő csoport erősen fragmentált, míg a Jobbik, a Fidesz és a netadó elleni tüntetés tábora alapvetően egységes támogatói csoporttal rendelkezik, amelynek csak egy kis része válik el ettől.

A második kérdéshez a pártoldalakhoz még hozzávettünk pár civil-jellegű kezdeményezés rajongói oldalát, amelyek az elmúlt időszakban utcára tudtak vinni tömegeket.

[3. ábra - Az egyes pártok és civil kezdeményezésű oldalak elkötelezett támogatóinak részesedése a netadó elleni tüntetés résztvevői közül]

Ez esetben kicsit árnyalódik a kép: a tüntetés résztvevőinek 61%-a még így sem volt aktív a vizsgált párt- és civil oldalakon, 18%-uk pedig bizonytalan, azaz legalább két párt vagy civil rajongói oldalon fejtett ki aktivitást. A tüntetés mellett kiálló felhasználók körében továbbra is a Jobbik volt a legnépszerűbb: a tüntetés online résztvevőinek 6.9%-a fejezte ki tetszését kizárólag ezen párt oldalain. Ezt követi a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 4.4%-kal, majd a Fidesz-KDNP pártszövetség 3.3%-kal. Ebben a felállásban az Együtt-PM és az Egymillióan a magyar sajtószabadságért oldalak tudták megközelíteni a 2%-os szintet. (Az Együtthöz is kapcsolódó felhasználók száma valószínűleg azért esik vissza a második elemzésre, mert sok felhasználón osztoznak.) A Civil Összefogás Fórum érte el a legkevésbé meglepő eredményt: az internetadó elleni tüntetések elleni felvonulás gondolatát is felvető szervezet támogatóinak kevesebb mint egy tízezred része tűnt a vizsgált tüntetések támogatójának a Facebook rajongói oldalak elemzése alapján..

Összességében a tüntetés olyan tömeget mozgósított, amely korábban nem volt aktív politikailag az interneten, legalábbis nemigen tudott azonosulni egyik párt mondanivalójával sem (bár a tüntetés résztvevői számára leginkább a Jobbik emelkedik ki mint preferált párt). Sőt, egyik civil-jellegű kezdeményezés sem tudott olyan témát ajánlani, ami ezt a tömeget érdekelte volna. A tüntetés szervezői egy olyan réteget tudtak megszólítani és aktivizálni, amely tagjait a pártpolitika és bármi olyan téma, ami utcai megmozdulásokat indított el hidegen hagyott (eddig).

Módszertan

A Facebook-on alkalmazott módszertanunk nem azt nézi, hogy hányan lájkolják egyes politikusok, pártok oldalait, ez az információ ugyanis nem tudja megmutatni a valódi dinamikákat és az aktivitások mértékét. Ehelyett ­a pártok rajongói oldalainak posztjaira érkezett like-ok számát veszi alapul – ahogy azt a Maven7 korábbi magyar politikai kutatásai során tette.

Jelen elemzésünk összességében 773,153 felhasználó aggregát aktivitását tartalmazza.

További információ, sajtókapcsolat:

Blau Zsuzsanna
marketing kommunikációs vezető
zsuzsanna.blau@maven7.com
+36 30 210 4830

A hétvégén választ Magyarország. A magyarok közösségi térben fellelhető politikai aktivitásával kapcsolatos több hónapnyi folyamatos kutatásunk után ezúton prezentáljuk a választások előtti utolsó elemzésünk eredményeit.

A Political Capital politikai elemző intézettel együttműködésben február-márciusban is átfogó Facebook-kutatást végeztünk a főbb magyarországi pártok közösségi oldalon zajló kampányáról, illetve politikai erőviszonyaikról.

Pártlistadömping, „bizniszpártok”, Simon-ügy, a Jobbik megerősödése, március 15-e, Paks – az elmúlt hetekben ezek a témák határozták meg leginkább a politikai napirendet az online térben is. A kampány finisébe érve soha nem látott mértékben növekedett az aktivitás a pártokhoz tartozó Facebook oldalakon. Mind a pártok online kommunikációját tekintve, mind a felhasználók körében jóformán megkétszereződött a facebookos politikai aktivitás a február közepe és március közepe közti időszakban.

A kutatás főbb megállapításai:

• A Fidesz rendelkezik a legtöbb támogatóval az online térben, melyet szinte fej-fej mellett haladva követ a Jobbik és a baloldali választási szövetség.
• Az MSZP-nek sikerült erősen megnövelnie online támogatói körét a vizsgált időszakban.
• A Fidesz a Simon-ügy témaköre mentén tudott a leghatékonyabban mozgósítani, míg a Kormányváltó Összefogás a 8 pontos választási programjával.
• Mesterházy Attila, Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc körülbelül ugyanannyi online támogatóval rendelkeztek a vizsgált időszakban.
• A Kormányváltókra az LMP veszélyt jelenthet a még bizonytalan szavazók tekintetében, mivel az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt a két párt közös tábora.
• A parlamenten kívüli pártok közül a 4K! és a Munkáspárt a legerősebb a Facebook-on.

Teljes elemzésünk letölthető az onlinepolitikaielemzes.hu-n.

A blog olvasói nyilván emlékeznek töretlen népszerűségű politikai elemzésekkel foglalkozó nyári sorozatunkra, ahol a Twitteren csiripelő politikusoktól, a fesztiválozási szokásokon keresztül egészen a baloldali összefogás elemzéséig rengeteg érdekességre kitértünk. Korábbi cikkeinket ezúton referenciaként felhasználva, büszkén prezentáljuk az onlinepolitikaielemzes.hu oldalunkat, ahol folyamatában követhetőek az aktuálpolitikai események.

Aktuális elemzésünk és interaktív grafikonjaink az október havi politikai aktivitást veszik górcső alá. Interaktív felületünkön mindenki kedvére válogathat több mint 500 politikai tartalmú Facebook rajongói oldalból, hogy a számára legrelevánsabb statisztikákat elemezhesse.

Oldalunkon a Political Capitallal közösen készített ingyenes összefoglaló tanulmány, illetve egy megvásárolható riport is elérhető. Az október hó adataira épülő jelentés a pártokhoz kötődő felhasználók hálózatos kapcsolódásairól, az egyes pártokhoz tartozó kedvelői táborokról és azok hónapon belüli dinamikus változásairól, a táborok közti online aktivitásbéli különbségekről, valamint a pártok oldalainak egymáshoz való kapcsolódásáról is tartalmaz információkat.

Bővebb részletek az onlinepolitikaielemzes.hu oldalon.

Jó böngészést!

Sokan vagyunk, de elegen?

 A Socialtimes adatai szerint közel 4 és fél millió aktív magyar Facebook felhasználó van, akárhogy is nézzük ez a szám 44.5 százalékos penetrációt jelent. Tény, hogy a fiatalok nagyobb arányban reprezentálják magukat, ám ők képviselik azt a réteget, akiket a közvélemény-kutatások nehezen érnek el. Ha belegondolunk a csökkenő válaszolási hajlandóságba és az internetpenetráció növekedésébe, nem kérdés, hogy az online adatbányászatra épülő politikai kutatásoknak kimondottan nagy a létjogosultsága.

Az alábbiakban egy kis ízelítőt szeretnénk adni a magyar Facebookból kiovasható politikai aktivitásról. Kutatásunk során feltérképeztük a nagy politikai pártok, mozgalmak, szervezetek, és a népszerű politikusok oldalain kommentelő közösségeket, hogy lássuk, kibogozhatóak-e valós pártviszonyok az aktív felhasználók szokásaiból.

Az alább látható hálózatokon a csúcsok felhasználókat reprezentálnak, az élek pedig azt mutatják, hogy közös beszélgetésben vettek részt a profilok tulajdonosai egy-egy politikai tartalmú oldalon.

Annak elkülönítése, hogy az egyes felhasználók valójában melyik párthoz is húznak teljes bizonyossággal nem megoldható. Egy felhasználó „politikai hovatartozását” az alapján ítéltük meg, hogy melyik párthoz tartozik az az oldal, amelyiken a legtöbbet kommentelt. Az első ábrán jól látható, hogy a csúcsok politikai oldalanként (bal, jobb, zöld) jól elkülönülnek. 

Az egyes csúcsok méretét az határozza meg, hogy az adott felhasználó hozzászólásainak hány százaléka volt a legtöbbet kommentelt oldalon. Ez egyfajta elkötelezettségi mutatóként is értelmezhető.  Ha ez az arány 1, akkor az azt jelenti, hogy a felhasználó összes kommentje az adott oldalon található, míg ha ez az arány 0-hoz közelít, azt jelenti, hogy a kommentek alapján nem kötődik erősen az adott oldalhoz a felhasználó. Ebben az értelemben is elkülönül a két oldal: A kormánypárti oldalakon több erős kötődésű felhasználót találunk, mint az ellenzéki oldalakon. Ez utóbbi növeli az oldalak közötti kommunikációt és a kisebb centralizációt, mely elméletileg növeli az információterjedés valószínűségét.

A MILLA a híd

Az első hálózat legnagyobb összefüggő komponense két nagy részre oszlik, amiket csak pár él köt össze: ezek jól megfeleltethetőek a magyar jobb- illetve baloldalnak, sőt, többnyire a kormány – ellenzék  felosztásnak is.  Ezek alapján a fent feltett kérdésre azt lehet válaszolni, hogy a Facebook felhasználói politikailag inkább homogén csoportokat alkotnak, arányaiban kevés az ellentétes oldalak közötti kommunikáció. 

Narancssárgával jelöltük a jobboldali kommentelőket, ők egy nagy és egy kisebb csoportban helyezkednek el: a nagyobbik csoportot Orbán Viktor Facebook-oldala adja, szorosan hozzá kapcsolódva az „ELÉG!” oldal kommentelőivel. A másik, kisebb csoportot Kubatov Gábor oldalán a többnyire vele beszélgetők alkotják (ez jól látható a periférikusan elhelyezkedő csillag alakzatból). Ezekhez a közösségekhez kapcsolódik pár, baloldaliként besorolt kommentelő, akik többségében DK-sok, MSZP-sek vagy MILLÁ-sok.

A kiértékelésnél a baloldalhoz soroltuk az Egymillióan a sajtószabadságért (MILLA) oldalt. A mozgalom szimpatizánsait jól jellemzi hálózati pozíciójuk. Egyfajta összekötő szerepük van az ellenzék és a kormánypárt között, ráadásul a MILLA közössége politikailag aktívabb a többinél, nyíltabban vitatkozik a kormánypártiakkal. Ugyanakkor a másik oldalról inkább zöld csúcsok veszik körül, ami azt suggalja, hogy követőik többnyire a zöld pártok felé húznak, erre utal, hogy többségében LMP-sek kapcsolódnak ehhez a tömbhöz.

Érdemes azt is megfigyelni, hogy az ellenzéki tömb sokkal tagoltabb, sokkal több kis lokális központ van. Ilyen Kaufer Virág az ellenzéki rész jobb oldalán, tőle kicsit balra Szanyi Tibor, vagy Mesterházy Attila.

Hová tűnt a Jobbik?

A pártok alapján színezett hálózaton jól látható (2. kép), hogy az azonos párttal szimpatizálók többnyire külön blokkokat alkotnak. Narancssárgával a Fideszhez tartozókat színeztük, itt a fentebb is említett három nagyobb csoportot láthatjuk, és azt, hogy a hálózat felét az ő szimpatizánsaik teszik ki. Az MSZP, LMP szintén több, de kisebb csoportot alkot (a kép bal oldalán, piros és világos zöld), míg a Párbeszéd Magyarországért (sötét zöld) egy igen kis területen tömörül, az Együtt 2014-nek (magenta) pedig csak egy nagyobb blokkja van. Az aktív pártok közül a DK (lila) és a Jobbik (világoskék) blokkja hiányzik, a KDNP-t pedig összesen egy felhasználó képviseli. Utóbbit az magyarázhatja, hogy a KDNP támogatottsága egyébként sem mérhető, hiszen annyira alacsony, a DK pedig szintén kis pártnak számít. A Jobbik esete viszont meglepő, mivel a fiatalok körében is népszerűnek számít, ráadásul  a második legnagyobb ellenzéki pártként tartják számon a közvélemény-kutatók.

A magyarázatot egy korábbi tanulmányban (amiről az Index is írt) lelhetjük meg: a magyar szélsőjobb egy saját, szinte különálló internetes világban mozog, és ez meglátszik a Facebook-aktivitáson is – nem a legnagyobb komponensben, hanem sok kis apró csoportba tagozódva vannak jelen a hálózatban.

Érdekes, érdekes... de mire jó?

A fentiek alapján a Facebook oldalak hálózatának struktúrája többnyire visszaadja valós politikai viszonyokat. Az Ipsos április közepi felmérése alapján a Fidesznek 24, az MSZP-nek 15, a Jobbiknak 8 százalékos támogatottsága volt áprilisban, míg az E2014-re 4% szavazott volna az akkor tartandó választásokon. A DK-ban és egyéb pártokban a támogatók 1 – 1 százaléka bízik. Ezek a számok a felhasználók között 37, 17 és 24 százalékot jelentenek a Fidesz, MSZP és a Jobbik esetében, a DK-nál 14-et, az Együtt2014 esetében pedig 4,5-öt. Ez az eredmény nem tér el szignifikánsan a közvéleménykutatók eredményeitől, tehát mindenképp érdemes figyelemmel kísérni az online életnek ezt a területét. Alapvető trend, hogy a közvélménykutatók nagyobb támogatottságot mérnek, mint ami a Facebookról látszik, ennek oka egyszerű; ott teljes lakosság van reprezentálva, itt meg csak a fele. Érdekes, hogy a DK mennyire aktív online a valósághoz képest, illetve hogy a Jobbik a hálózatban nem tűnik olyan erősnek azáltal, hogy nagyon fragmentáltan helyezkednek el szimpatizánsai, noha számosságuk arányaiban magas.

Következő elemzésünkben a Twitter politikai terét vesszük górcső alá, majd megvizsgáljuk, hogy a social media jelenlét és aktivitás különböző attribútumai mennyire tudják előrejelezni a közvélemény-kutatások eredményeit.

Tajti András, Vásárhelyi Orsolya