“Mondom, le is írhatja, Orbán egy geci.” – Simicska Lajos hosszas rejtőzködés után ezekkel a szavakkal dühöngte körbe a sajtót miután médiabirodalmának főszerkesztői egyszerre felmondva gyakorlatilag puccsot hajtottak végre ellene 2015 februárjában. Az addig kormánypártiként konnotált HírTv, Lánchíd Rádió és Magyar Nemzet onnantól kezdve – nézői anekdotikus beszámolók szerint – egyre kritikusabban viszonyultak a Fidesz-vezetéshez. Jelen írásunkban azt vizsgáljuk, hogy ennek a változásnak van-e lenyomata a Facebookon. Eredményeink szerint igen.

A Fidesz volt pártpénztárnoka a 2002-es elbukott választások után szállt be a médiába – csökkentendő a választások elvesztéséhez vezető vélt balliberális médiatúlsúlyt. A Magyar Nemzet, a Lánchíd Rádió és a HírTV a G-napot megelőzően alapvetően a Fidesz érdekeit képviselte. A 2010-ben hatalomra kerülő Fidesz nem volt hálátlan a szolgálatokért: a médiumokba állami hirdetések áramlottak (míg a baloldaliként konnotált lapok elől elzárták ugyanezeket a csapokat). A főszerkesztők távozását követően a Simicska-érdekeltségű politikus médiumok hangneme az addigi kormányt támogatóból mindinkább az azt kritizálóba hajlott. Arra, hogy a Magyar Nemzet, a Lánchíd Rádió és a HírTV közönsége nem vette jó néven a változást csak elbeszélésekből következtethetünk.

Elemzett adatok

Elemzésünkben médiumok és parlamenti pártok Facebook oldalainak aktív rajongói táborait hasonlítottuk össze. Az oldalakat az alábbi kategóriák mentén csoportosítottuk: demokratikus ellenzéki médiumok, DK, Együtt, Fidesz, Jobbik, jobboldali/kormányt támogató médiumok, KDNP, Liberálisok, LMP, MSZP, Simicska-érdekeltségű médiumok. A pártoldalak közül csak a legutóbbi kutatásunk szerinti három legnépszerűbbet vizsgáltuk pártonként. Mivel a G-nap 2015 februárjában volt, önkényesen 2014 áprilisát vetettük össze 2016 áprilisával. A jobboldali- és a baloldaliként konnotált médiumokat kontrollként vettük be a kutatásba.

Közönségeltolódás

Elsőként arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon a pártok támogatói (ez esetben posztjaik lájkolói) arányaiban hogyan változtak a két időszakban (arányokat vizsgáltunk, hogy kiszűrjük a nagyobb pártok hatását). Az alábbi ábrán az látható, hogy 2016 áprilisában arányaiban szinte minden párt szimpatizánsai jobban kedvelték a Simicska-médiabirodalom által posztolt tartalmakat. Ez a látványos változás több dologgal magyarázható – egyebek mellett azzal, hogy a Simicska érdekkörébe tartozó médiumokban maga a tartalom változott, amely generálhatta a közönség változását. Ennek a kutatásnak nem célja mindent kontrollálni – egyebek mellett például részletekbe menően nem néztük, hogy az adott oldalak milyen tartalmakat osztanak meg, nem tudhatjuk, hogy hogyan változott az oldalak elérése, stb. Azt sem tudhatjuk, hogy pontosan kik azok, akik 2014-ben és 2016-ban aktívak voltak az oldalakon. Azt azonban megnéztük, hogy vajon a Simicska-médiabirodalom posztjait 2014-ben lájkolók közül hányan voltak aktívak 2016-ban is: nos, a 2016-os lájkolók mindössze tíz százaléka volt jelen 2014-ben is (a Fidesznél ez az arány 38 százalék).

Átfedő közönségek

Az oldal-oldal hálót az alapján készítjük el, hogy hány ember volt, aki az ábrán két összekötött oldalon egyaránt lájkolt posztot 2014 áprilisában. Két pont között él van, ha volt átfedő közönség – minél vastagabb az él, annál nagyobb a két oldal lájkolói között az átfedés. A pontok mérete az oldalak egyedi lájkolóinak számát, formájuk a site-ok típusát (azaz, hogy pártoldal-e vagy médiumhoz tartozik), a színek pedig az irányultságokat, avagy az önkényes kategóriákat mutatják.

Oldal-oldal háló az átfedő közönség mentén 2016-ban:

A két háló összehasonlításából látszik, ahogy a HírTv oldala (közös lájkolókat tekintve) bekerült a demokratikus ellenzék oldalai közé miközben eltávolodott a kormánypárt vizsgált oldalaitól. A pártoknál szintén látható a szokásos megosztottság: a Fidesz és a KDNP szoros összekapcsolódása, a Jobbik különutassága, illetve a demokratikus ellenzék közös közönségen osztozása. A pártoldalak közül hagyományosan Orbán Viktor és a Fidesz rajongói oldala a legnépszerűbb, amelyeket a Jobbik oldala követ.

Átfedő tartalmak

Kíváncsiak voltunk, hogy milyen tartalmak kötik össze az egyes pártokat és a Simicska-médiabirodalmat, vagyis melyek azok a témák, amelyek leginkább izgalomba hoznak (avagy lájkolásra késztetnek) olyan Facebook felhasználókat, akik aktívak mind a Simicska-érdekeltségű pártos médiumokon, mint a demokratikus ellenzéki pártok oldalain. Ahogy az oldal-oldal hálózatból is jól látható, a demokratikus ellenzék közönségével a legnagyobb átfedésben a HírTv áll. A következő témák foglalkoztatták általánosságban ezt a közönséget 2016 áprilisában: Sándor Mária, vasárnapi boltzár körüli népszavazás-kezdeményezés majd a boltzár eltörlése, Habony Árpád ügyei, és a kötelezettségszegési eljárás a jegybank ellen. Ezen kívül az Együttel összefüggésben megjelent az oktatás helyzete, illetve DK kapcsán az Élet menete, mint átfedők által fontosnak tartott téma, amit máshol nem láttunk.

Belenéztünk abba is, hogy milyen témákat tartott érdekesnek a Fidesz, a KDNP és a Simicska-érdekeltségű médiumok átfedő közönsége, és ez a Helmut Kohl–Orbán Viktor találkozó volt.

Mindez azt sugallja, hogy a vizsgált Simicska-médiabirodalom tartalmának lájkolóihoz közel áll az demokratikus ellenzék néhány toposza, és a kormánypártoktól is az européer vonal tűnik vonzónak számukra,ahogy azt Helmut Kohl és a kötelezettségszegési eljárások témáinak megjelenése mutat. Sándor Mária mozgalma nemcsak a demokratikus ellenzéket, de a konzervatívnak gondolt közönséget is megmozgatta. A vasárnapi boltzár érzékelhetően megosztó volt, elutasítottsága pártvonalakon is túlnyúlt, amit jelen elemzés is alátámaszt.

Konkluzió

Bár egy-egy hónap vizsgálatából nem tanácsos levonni messzemenő következtetéseket (lásd Limitációk), házi kutatásunk mégis azt mutatja, hogy számottevő változás volt a Simicska-érdekeltségű pártos médiumok közönségében. Hogy ezt pontosan a G-nap okozta-e ennyi adatból nem tudhatjuk. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy vannak olyan tartalmak, amelyek fontosak mindkét politikai oldal közönségének számára. Nem utolsó sorban pedig elmondható, hogy a médiahatás-elméleti kutatások hasonló módszertannal új muníciót kaphatnak, mivel az online közösségek preferenciáinak az elemzésével lehhetővé válik politikai és társadalmi jelenségek, csoportok, akciók dinamikájának a pontosabb megértése.

Limitációk

Jelen kutatásnak nem célja egyéb, akár rejtett összefüggéseket keresni. Az adatokból nem tudni, hogy hányan kezdték el követni vagy hagyták el az oldalakat. A pontosság kedvéért érdemes volna hosszabb időszakra is megvizsgálni ugyanezeket az összefüggéseket, kiküszöbölendő a különféle szezonalitási hatásokat is. Továbbá megfontolandó több oldal bevonása is a kutatásba.

Szerző: Tóth Borbála

A napokban a fővárosi közgyűlés újratárgyalja a BKK feldarabolásának kérdését, egyúttal döntene Vitézy Dávid, a BKK vezetőjének sorsáról is. A tervezet ellen több civil szervezet emelte fel a hangját, illetve közösen felhívást intéztek a budapesti közlekedőkhöz arra kérve őket, hogy fejezzék ki nemtetszésüket a budapesti főpolgármesternek és a fővárosi képviselőknek küldött emailekkel. A Maven7-nél arra voltunk kíváncsiak, hogy a budapesti közlekedés megítélése felülkerekedett-e azon, hogy a Combino csak akkor kényelmes, ha jobb- vagy baloldali szavazó-e a válaszadó, vagy az idők során mindannyiunk ügye lett-e a közlekedéspolitika. Megnéztük, hogy az online vélekedéseknek megfelelően inkább a Fidesz–KDNP pártszövetség szavazói támogatják-e a Budapesti Közlekedési Központot – legalábbis ami a Facebookot illeti. A Maven7 aktuális témákat felölelő elemzéseinek második része következik.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy a korábbi online politikai elemzésünk számára összegyűjtött pártoldalak (vagyis azok országos és helyi szervezetei, valamint politikusai rajongói oldalai) és a Budapesti Közlekedési Központ, illetve a MOL Bubi közbringarendszer hivatalos Facebook oldalai (a továbbiakban BKK) között mekkora átfedés van, vagyis hány olyan ember van, aki egyszerre lájkolt az adott párt bármelyik rajogói oldalán egy posztot és a közlekedési vállalat két oldalán elhelyezett posztot. Tehát módszertanunkban nem arra figyelünk, hogy valaki csak belájkolt egy rajongói oldalt, hanem kifejezetten aktivitást nézünk, ezzel kiszűrve azokat, akik csupán informálódás céljából követnek egy-egy oldalt.

A 2014. szeptember 1-je és november 24-e közötti időszakra szorítkozó elemzésünk 446 830 Facebook felhasználó aktivitását mérte fel. Közülük 34 959-en lájkoltak posztot a BKK oldalán, 21 488-an voltak olyanok, akik nem mutattak aktivitást pártoldalakon. Vagyis a BKK oldalán aktív felhasználók 61%-a pártkötődés nélkülinek mondható, mert inaktívak voltak a vizsgált pártoldalakon.

Szinte az összes meghatározó párttal van átfedés a BKK és az adott pártok támogatói között. A legnagyobb átfedés egyrészt a Fidesz–KDNP pártszövetség és a BKK, másrészt a Párbeszéd Magyarországért (PM) és a BKK között figyelhető meg, míg a legkisebb átfedést a Demokratikus Koalícióval mutat az elemzés eredménye.

A Facebook rajongók aktivitását tekintve a közlekedési vállalat egy pártok felett álló szerv: a felhasználók lájkjai nem pártszimpátia mentén oszlanak meg, amit az mutat, hogy szinte mindegyik, mérhető támogatással rendelkező párttal mutat átfedést a két oldal. E pártok felettiséget az is alátámasztja, hogy a BKK oldalán aktívak 61%-a nem rendelkezik mérhető pártszimpátiával.

A Maven7 korábbi aktuális témát kiveséző elemzése a netadó ellenes tüntetések és a pártok kapcsolatait vizsgálta, az írás elérhető az alábbi linken.

További információ, sajtókapcsolat:

Blau Zsuzsanna
marketing kommunikációs vezető
zsuzsanna.blau@maven7.com
+36 30 210 4830

A legnépszerűbb közösségi médiumon szerveződő, netadó elleni tüntetés tömegeket mozgatott meg az online és az offline világban egyaránt. A híradások szerint a résztvevők zömét olyanok tették ki, akik vélhetően most először fejezték ki véleményüket a politikai térben. Mi, a Maven7 Hálózatkutató Zrt. kutatói arra voltunk kíváncsiak, hogy ez valóban igaz-e, azaz egyrészről van-e átfedés a netadó elleni tüntetés résztvevői és a politikai pártok támogatói között; másrészről pedig hogy vajon ezek mellett mekkora szerep jut a különféle ügyeket felkaroló civil kezdeményezésű Facebook rajongói oldalaknak.

Az első kérdés megválaszolásához a 2014-es országgyűlési és az önkormányzati választások során született politikai oldalak posztjaira adott felhasználói aktivitást mértük össze a netadóellenes tüntetés oldalával és a tüntetés eseményeivel. Pártonként a hivatalos és a legnagyobb követettségű rajongói oldalak posztjaira adott lájkokat elemeztük 2014. február 1­-e és április 15-e között és 2014. szeptember 1-je és október 14-e között, amiket összevetettünk a tüntetés fanpage posztjaira adott lájkokkal és az általa meghirdetett eseményekre érkezett visszajelzésekkel. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a tüntetés támogatói közül hány százalék volt aktív valamelyik párt vagy civil oldal rajongói oldalán az országgyűlési és az önkormányzati választások során.

 [1. ábra - Az egyes pártok elkötelezett támogatóinak részesedése a netadó elleni tüntetés résztvevői közül]

Eredményeink lényegében igazolják a híradások benyomásait: a tüntetés résztvevőinek 66%-a nem volt aktív a vizsgált pártoldalakon, ahogy azt az 1. ábrán láthatjuk. További 13%-uk bizonytalannak tekinthető, vagyis legalább két párt oldalán fejtett ki aktivitást. Ide tartozik a baloldali összefogás támogatóinak jó része is. A tüntetés mellett kiálló felhasználók körében a Jobbik volt a legerősebb mint egyértelmű pártkötődés: a tüntetés online résztvevőinek 8%-a fejezte ki tetszését kizárólag ezen párt oldalain. Ezt követi az Együtt-PM 6.5%-kal, a Fidesz-KDNP pártszövetség pedig 4%-ot tudhat magáénak az online térben aktív tüntetők közül. Az MSZP online közösségének elkötelezett tagjai csak 0.8%-át tették ki a tüntetők csoportjának. Legkisebb átfedő közösség a tüntetőkkel a 4K!-nak volt, a tüntetők mindössze 0.2%-ának tetszett tartalom a párt oldalán.

[2. ábra - A netadó elleni tüntetés és a választásokon meghatározó pártok összes szavazójának kapcsolódásai]

Az, hogy a bizonytalan szavazók elsősorban a DK, az Együtt-PM és az MSZP szavazói közül kerülnek ki, remekül látható a teljes vizsgált populációt vizualizáló ábrából. A bal alsó összefüggő narancssárga csoport a Fidesz, a jobb alsó barna a Jobbik támogatóit, a lila pedig a netadó elleni tüntetés hű elkötelezettjeit ábrázolja. A zöld pontok jelölik az elsősorban az LMP-hez kötődő személyeket, míg a kékek az ellenzéki összefogás pártjainak támogatóit. (E három párt a hálózat elemzése alapján került közös klaszterbe modularitásuk alapján.) Utóbbi kettő csoport erősen fragmentált, míg a Jobbik, a Fidesz és a netadó elleni tüntetés tábora alapvetően egységes támogatói csoporttal rendelkezik, amelynek csak egy kis része válik el ettől.

A második kérdéshez a pártoldalakhoz még hozzávettünk pár civil-jellegű kezdeményezés rajongói oldalát, amelyek az elmúlt időszakban utcára tudtak vinni tömegeket.

[3. ábra - Az egyes pártok és civil kezdeményezésű oldalak elkötelezett támogatóinak részesedése a netadó elleni tüntetés résztvevői közül]

Ez esetben kicsit árnyalódik a kép: a tüntetés résztvevőinek 61%-a még így sem volt aktív a vizsgált párt- és civil oldalakon, 18%-uk pedig bizonytalan, azaz legalább két párt vagy civil rajongói oldalon fejtett ki aktivitást. A tüntetés mellett kiálló felhasználók körében továbbra is a Jobbik volt a legnépszerűbb: a tüntetés online résztvevőinek 6.9%-a fejezte ki tetszését kizárólag ezen párt oldalain. Ezt követi a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 4.4%-kal, majd a Fidesz-KDNP pártszövetség 3.3%-kal. Ebben a felállásban az Együtt-PM és az Egymillióan a magyar sajtószabadságért oldalak tudták megközelíteni a 2%-os szintet. (Az Együtthöz is kapcsolódó felhasználók száma valószínűleg azért esik vissza a második elemzésre, mert sok felhasználón osztoznak.) A Civil Összefogás Fórum érte el a legkevésbé meglepő eredményt: az internetadó elleni tüntetések elleni felvonulás gondolatát is felvető szervezet támogatóinak kevesebb mint egy tízezred része tűnt a vizsgált tüntetések támogatójának a Facebook rajongói oldalak elemzése alapján..

Összességében a tüntetés olyan tömeget mozgósított, amely korábban nem volt aktív politikailag az interneten, legalábbis nemigen tudott azonosulni egyik párt mondanivalójával sem (bár a tüntetés résztvevői számára leginkább a Jobbik emelkedik ki mint preferált párt). Sőt, egyik civil-jellegű kezdeményezés sem tudott olyan témát ajánlani, ami ezt a tömeget érdekelte volna. A tüntetés szervezői egy olyan réteget tudtak megszólítani és aktivizálni, amely tagjait a pártpolitika és bármi olyan téma, ami utcai megmozdulásokat indított el hidegen hagyott (eddig).

Módszertan

A Facebook-on alkalmazott módszertanunk nem azt nézi, hogy hányan lájkolják egyes politikusok, pártok oldalait, ez az információ ugyanis nem tudja megmutatni a valódi dinamikákat és az aktivitások mértékét. Ehelyett ­a pártok rajongói oldalainak posztjaira érkezett like-ok számát veszi alapul – ahogy azt a Maven7 korábbi magyar politikai kutatásai során tette.

Jelen elemzésünk összességében 773,153 felhasználó aggregát aktivitását tartalmazza.

További információ, sajtókapcsolat:

Blau Zsuzsanna
marketing kommunikációs vezető
zsuzsanna.blau@maven7.com
+36 30 210 4830

A hétvégén választ Magyarország. A magyarok közösségi térben fellelhető politikai aktivitásával kapcsolatos több hónapnyi folyamatos kutatásunk után ezúton prezentáljuk a választások előtti utolsó elemzésünk eredményeit.

A Political Capital politikai elemző intézettel együttműködésben február-márciusban is átfogó Facebook-kutatást végeztünk a főbb magyarországi pártok közösségi oldalon zajló kampányáról, illetve politikai erőviszonyaikról.

Pártlistadömping, „bizniszpártok”, Simon-ügy, a Jobbik megerősödése, március 15-e, Paks – az elmúlt hetekben ezek a témák határozták meg leginkább a politikai napirendet az online térben is. A kampány finisébe érve soha nem látott mértékben növekedett az aktivitás a pártokhoz tartozó Facebook oldalakon. Mind a pártok online kommunikációját tekintve, mind a felhasználók körében jóformán megkétszereződött a facebookos politikai aktivitás a február közepe és március közepe közti időszakban.

A kutatás főbb megállapításai:

• A Fidesz rendelkezik a legtöbb támogatóval az online térben, melyet szinte fej-fej mellett haladva követ a Jobbik és a baloldali választási szövetség.
• Az MSZP-nek sikerült erősen megnövelnie online támogatói körét a vizsgált időszakban.
• A Fidesz a Simon-ügy témaköre mentén tudott a leghatékonyabban mozgósítani, míg a Kormányváltó Összefogás a 8 pontos választási programjával.
• Mesterházy Attila, Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc körülbelül ugyanannyi online támogatóval rendelkeztek a vizsgált időszakban.
• A Kormányváltókra az LMP veszélyt jelenthet a még bizonytalan szavazók tekintetében, mivel az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt a két párt közös tábora.
• A parlamenten kívüli pártok közül a 4K! és a Munkáspárt a legerősebb a Facebook-on.

Teljes elemzésünk letölthető az onlinepolitikaielemzes.hu-n.

A megbeszélés utáni sajtótájékoztatón Bajnai Gordon úgy fogalmazott, hogy a jelöltállításnál a szavazatmaximálás lesz a cél – tehát azt a jelöltet választják, akinek nagyobb a támogatottsága. De vajon mekkora a közös tábor, mennyire számítanak egymás riválisainak a felek? Ennek megválaszolásához megnéztük az egyes parlamenti pártok és tömörülések Facebook oldalait, illetve az ott zajló közösségi életet. Azt vizsgáltuk, hogy az egyes pártok oldalain kommentelő és like-oló felhasználók közül hányan és melyik pártok oldalain vannak aktívan jelen.

A hálózaton jól látható a baloldali ellenzék, a kormánypártok és a Jobbik elkülönülése egymástól. A PM felhasználói a legkooperatívabbak, az MSZP-n kívül minden másik szerveződéshez erősen kapcsolódik a párt. Az MSZP és az Együtt2014 között a második leggyengébb kapcsolat húzódik; ez azt jelzi, hogy a Facebook politikailag aktív felhasználói kevéssé vannak jelen mindkét tömörülésben. Tehát a Facebook usereknek külön csoportját képviselik az MSZP-vel és az Együtt2014-gyel szimpatizálók, így valóban új koalíciós szavazatokat eredményezhet az együttműködés. Amennyiben a két párt valóban nem állít riválisokat egymással szemben csak alacsony támogatottságú pártok szerezhetnek meg szavazatokat a baloldalon (DK, LMP).

A Facebook alapján a baloldali ellenzéknek, már akkor lehet esélye a Fidesz-KDNP szövetség ellen, ha az MSZP-Együtt2014-PM koalíció összeáll. Ám mint tudjuk, a Facebook populáció jóval fiatalabb, mint a valódi lakosság, nyugdíjasok kevesen vannak aktívan jelen az oldalakon. Hosszútávon elgondolkodtató, hogy az online térben a Jobbik és a DK jóval erősebb, mint a közvéleménykutatások eredményei jósolnák, azaz a fiatal, Interentet használók között a vártnál népszerűbbek. 

Előző cikkünkben a Facebook politikai tartalmú rajongói oldalainak a hálózatát vizsgáltuk meg. Ígéretünkhöz híven a sorozat második cikke a Twitter politikai világába nyújt betekintést. A világ második legnagyobb közösségi portálja külföldön hatalmas politikai erőket mozgat meg. Barack Obama mikroblogját 30 millióan követték 2013 áprilisában, és ezzel ő volt a világ 4. legnépszerűbb Twitter felhasználója, kicsit lemaradva Justin Bieber (37.6m), Lady Gaga (36.1m) és Katy Perry (35m) mögött.

A Social Times 2012-es adatai szerint mindössze 320 ezer magyar regisztrált felhaszáló volt a Twitteren. Így a legtöbb követővel rendelkező hazai politikusnak természetesen lehetetlen obamai magasságokba emelkednie, noha Deutsch Tamás a maga 6367 követőjével, és sokszor a média minden bugyrát bejáró, estenként közfelháborodást okozó tweetjeivel hazai színtéren mindeképpen esélyes lehetne erre a posztra.

A külföldi politikai kutatások imádják a Twittert elemezni, hiszen a Facebookkal ellentétben adatai nyilvánosak, a szövegek tartalma szabadon bányászható, a kapcsolathálózatokon keresztül az információáramlás szépen követhető, sőt modellezhető is. Mivel a magyar átlag választópolgár nem túl aktív twitterező, ezért a következő elemzésben csak néhány pillanatképet mutatnánk be arról, hogy miképp is festett a hazai online világ ezen eldugott zegzugának politikai harctere idén március elején.

 Twitter gyorstalpaló

A Twitter kicsit más, mint a Facebook. Egyrészt a felhasználók jelentős részének minden kiírt szövege teljesen nyilvános (néhányan csak követőiknek engednek betekintést lelkivilágukba, de a többség azért mindenkinek). Az is jól látszik, hogy ki kit követ, azaz ki kinek a mikroblog üzeneteit látja a hírfolyamában. A számunkra érdekes embereket nem csak követni lehet, ők is követhetnek minket. 

Az egyes üzeneteket (tweeteket) lehet retweetelni, azaz újra megosztani, hogy a mi követőink is lássák az adott üzenetet, és természetesen lehet kommentelni is. Like-olás sajnos itt nincs, de van az ún. mention (említés), ami a Facebook @-os névbeírásos lehetőségével azonos. Itt is lehet lokációs adatokkal bejelentkezni mindenféle helyekről, képeket, videókat megosztani. Lényegében hasonló, mint a FB, csak rövidebb üzeneteket lehet megosztani, és nyilvánosak a szociális kapcsolatok, ezért is olyan érdekes nekünk, hálózatkutatóknak.

 Barát vagy ellenség?

Az elemzés 2013. márciusi képet mutatja be. A kutatásba csak olyan párt, szervezet és politikus került be, akinek volt legalább 20 követője az adatletöltés időpontjában. Bajnai Gordonnak ekkor még nem volt hivatalos Twitter oldala, azóta azonban több mint 1700 követőre tett szert. Orbán Viktor azóta sem aktív ezen a platformon, ellenben a Facebookon nagy erőkkel hódít.

Az első ábrán a hazai twitterező politikai palettje, ún. közös követési hálózata látszik. Ez azt jelenti, hogy két pont (párt vagy politikus) akkor van összekötve, ha legalább egy olyan felhasználó van, aki mindkettőjüket követi. A pontok mérete az egyes entitások követőinek számát mutatja; a pártokat négyzettel, a politikusokat körrel jelöltük. A hálózat két nagyobb komponensre osztható fel: a jobb oldali, sűrűbb rész kevésbé népszerű, ám hasonló személyek által követett közösséget mutat. Ezt a sok, ám gyenge kapcsolatot elsősorban a média képviselőinek (bloggerek, újságok) twitter accountjai hozzák létre.  A bal oldali, kevésbé sűrű komponens populárisabb, és többek által követett oldalakat foglal magába. A legerősebb kapcsolat FerencGyurcsany és a mesterhazymszp között van, ez valószínűleg sok baloldali kötődésű felhasználót foglal magába. Természetesen a Fideszmpsz és dajcstomi között is erős kapcsolat húzódik meg. A kisebb pontok alapvetően politikusok, ez alól kivétel a kdnp, akik ugye a Fidesz nélkül nem alkotnak hatalmas tábort. Az MSZP is érdekes színfoltja a sűrűbb közösségnek, hiszen követőinek száma igencsak csekély a többi párthoz viszonyítva, itt inkább a szocialista vezetők oldalai aktívabbak. Abszolút középen helyezkedik el a lehet_mas, ami gyengén, de minden parlamenti párthoz kapcsolódik. A Jobbik beágyazódása szintén érdekes, egyetlen kimondottan baloldalinak tekinthető csomóponttal sincs közös követői bázisa.

A politikusok oldaláról vizsgálva a képet, szanyitibor és javorbenedek helyezkednek el a legcentrálisabb pozícióban, noha nekik nincs annyi követőjük, mint dajcstominak. Ebből kifolyólag a  legtöbb egyedi követővel a fideszes politikus rendelkezik.

De most akkor tényleg beszélnek egymással?

A második ábra azt mutatja, hogy ki-kit retweetelt (osztotta meg valakinek az üzenetét) legalább 10-szer. A nyilak az információ terjedésének irányát mutatják. A politikusokhoz/pártokhoz kapcsolódó pontokat négyzettel, a média képviselőit háromszöggel, az egyéb felhasználókat körökkel jelenítettük meg. A hálózat nagyon szépen klaszteresedik és minden sztereotíp elképzelésünket alátámasztja.

Az egyes pártok körül kis szigetek alakulnak ki, ahol az aktív támogatók csak megosztják a tartalmakat, de aktív párbeszéd nem alakul ki. Az egyes pártközeli médiumok is megtalálják a saját helyüket. Az ábra közepén azok a médiumok helyezkednek el, akik egyfajta információ-közvetítő szerepet töltenek be a hálózatban, hiszen az összes politikai tábort ők kötik össze. Szintén központi szerepe van dajcstominak, ez átlag feletti aktivitásának köszönhető.

A leginkább kiterjedt klikkel a Fidesz rendelkezik (jobb felső sarok), ide tartozik az ifjúsági tagozat, a párt politikusai, az mno.hu és a Nézőpont is. A Jobbik eléggé fragmentált szerepben van, minden támogatója a központi párt oldalának írásait osztja meg, oda-vissza párbeszédről nem beszélhetünk, és a mainstream média képviselői sem osztják meg a Jobbik üzeneteit.

A lehet_mas a hálózat közepén helyezkedik el, ám nem túl gyakran kerülnek üzeneteik megosztásra. A korábbi pártvezető azonban igazi információs hub-ként funkcionál, hiszen neki van a legtöbb megosztása. A szocialistákat egyedül képviseli a hálózatban mesterhazymszp idestova üznetét megosztva, ám tőle egy nyíl sem megy ki. A DK vezetője leszakadó pontként az ábra bal szélén van, egyetlen retweet kapcsolattal, tehát ő sem generál proaktivitást maga körül. 

Sokan vagyunk, de elegen?

 A Socialtimes adatai szerint közel 4 és fél millió aktív magyar Facebook felhasználó van, akárhogy is nézzük ez a szám 44.5 százalékos penetrációt jelent. Tény, hogy a fiatalok nagyobb arányban reprezentálják magukat, ám ők képviselik azt a réteget, akiket a közvélemény-kutatások nehezen érnek el. Ha belegondolunk a csökkenő válaszolási hajlandóságba és az internetpenetráció növekedésébe, nem kérdés, hogy az online adatbányászatra épülő politikai kutatásoknak kimondottan nagy a létjogosultsága.

Az alábbiakban egy kis ízelítőt szeretnénk adni a magyar Facebookból kiovasható politikai aktivitásról. Kutatásunk során feltérképeztük a nagy politikai pártok, mozgalmak, szervezetek, és a népszerű politikusok oldalain kommentelő közösségeket, hogy lássuk, kibogozhatóak-e valós pártviszonyok az aktív felhasználók szokásaiból.

Az alább látható hálózatokon a csúcsok felhasználókat reprezentálnak, az élek pedig azt mutatják, hogy közös beszélgetésben vettek részt a profilok tulajdonosai egy-egy politikai tartalmú oldalon.

Annak elkülönítése, hogy az egyes felhasználók valójában melyik párthoz is húznak teljes bizonyossággal nem megoldható. Egy felhasználó „politikai hovatartozását” az alapján ítéltük meg, hogy melyik párthoz tartozik az az oldal, amelyiken a legtöbbet kommentelt. Az első ábrán jól látható, hogy a csúcsok politikai oldalanként (bal, jobb, zöld) jól elkülönülnek. 

Az egyes csúcsok méretét az határozza meg, hogy az adott felhasználó hozzászólásainak hány százaléka volt a legtöbbet kommentelt oldalon. Ez egyfajta elkötelezettségi mutatóként is értelmezhető.  Ha ez az arány 1, akkor az azt jelenti, hogy a felhasználó összes kommentje az adott oldalon található, míg ha ez az arány 0-hoz közelít, azt jelenti, hogy a kommentek alapján nem kötődik erősen az adott oldalhoz a felhasználó. Ebben az értelemben is elkülönül a két oldal: A kormánypárti oldalakon több erős kötődésű felhasználót találunk, mint az ellenzéki oldalakon. Ez utóbbi növeli az oldalak közötti kommunikációt és a kisebb centralizációt, mely elméletileg növeli az információterjedés valószínűségét.

A MILLA a híd

Az első hálózat legnagyobb összefüggő komponense két nagy részre oszlik, amiket csak pár él köt össze: ezek jól megfeleltethetőek a magyar jobb- illetve baloldalnak, sőt, többnyire a kormány – ellenzék  felosztásnak is.  Ezek alapján a fent feltett kérdésre azt lehet válaszolni, hogy a Facebook felhasználói politikailag inkább homogén csoportokat alkotnak, arányaiban kevés az ellentétes oldalak közötti kommunikáció. 

Narancssárgával jelöltük a jobboldali kommentelőket, ők egy nagy és egy kisebb csoportban helyezkednek el: a nagyobbik csoportot Orbán Viktor Facebook-oldala adja, szorosan hozzá kapcsolódva az „ELÉG!” oldal kommentelőivel. A másik, kisebb csoportot Kubatov Gábor oldalán a többnyire vele beszélgetők alkotják (ez jól látható a periférikusan elhelyezkedő csillag alakzatból). Ezekhez a közösségekhez kapcsolódik pár, baloldaliként besorolt kommentelő, akik többségében DK-sok, MSZP-sek vagy MILLÁ-sok.

A kiértékelésnél a baloldalhoz soroltuk az Egymillióan a sajtószabadságért (MILLA) oldalt. A mozgalom szimpatizánsait jól jellemzi hálózati pozíciójuk. Egyfajta összekötő szerepük van az ellenzék és a kormánypárt között, ráadásul a MILLA közössége politikailag aktívabb a többinél, nyíltabban vitatkozik a kormánypártiakkal. Ugyanakkor a másik oldalról inkább zöld csúcsok veszik körül, ami azt suggalja, hogy követőik többnyire a zöld pártok felé húznak, erre utal, hogy többségében LMP-sek kapcsolódnak ehhez a tömbhöz.

Érdemes azt is megfigyelni, hogy az ellenzéki tömb sokkal tagoltabb, sokkal több kis lokális központ van. Ilyen Kaufer Virág az ellenzéki rész jobb oldalán, tőle kicsit balra Szanyi Tibor, vagy Mesterházy Attila.

Hová tűnt a Jobbik?

A pártok alapján színezett hálózaton jól látható (2. kép), hogy az azonos párttal szimpatizálók többnyire külön blokkokat alkotnak. Narancssárgával a Fideszhez tartozókat színeztük, itt a fentebb is említett három nagyobb csoportot láthatjuk, és azt, hogy a hálózat felét az ő szimpatizánsaik teszik ki. Az MSZP, LMP szintén több, de kisebb csoportot alkot (a kép bal oldalán, piros és világos zöld), míg a Párbeszéd Magyarországért (sötét zöld) egy igen kis területen tömörül, az Együtt 2014-nek (magenta) pedig csak egy nagyobb blokkja van. Az aktív pártok közül a DK (lila) és a Jobbik (világoskék) blokkja hiányzik, a KDNP-t pedig összesen egy felhasználó képviseli. Utóbbit az magyarázhatja, hogy a KDNP támogatottsága egyébként sem mérhető, hiszen annyira alacsony, a DK pedig szintén kis pártnak számít. A Jobbik esete viszont meglepő, mivel a fiatalok körében is népszerűnek számít, ráadásul  a második legnagyobb ellenzéki pártként tartják számon a közvélemény-kutatók.

A magyarázatot egy korábbi tanulmányban (amiről az Index is írt) lelhetjük meg: a magyar szélsőjobb egy saját, szinte különálló internetes világban mozog, és ez meglátszik a Facebook-aktivitáson is – nem a legnagyobb komponensben, hanem sok kis apró csoportba tagozódva vannak jelen a hálózatban.

Érdekes, érdekes... de mire jó?

A fentiek alapján a Facebook oldalak hálózatának struktúrája többnyire visszaadja valós politikai viszonyokat. Az Ipsos április közepi felmérése alapján a Fidesznek 24, az MSZP-nek 15, a Jobbiknak 8 százalékos támogatottsága volt áprilisban, míg az E2014-re 4% szavazott volna az akkor tartandó választásokon. A DK-ban és egyéb pártokban a támogatók 1 – 1 százaléka bízik. Ezek a számok a felhasználók között 37, 17 és 24 százalékot jelentenek a Fidesz, MSZP és a Jobbik esetében, a DK-nál 14-et, az Együtt2014 esetében pedig 4,5-öt. Ez az eredmény nem tér el szignifikánsan a közvéleménykutatók eredményeitől, tehát mindenképp érdemes figyelemmel kísérni az online életnek ezt a területét. Alapvető trend, hogy a közvélménykutatók nagyobb támogatottságot mérnek, mint ami a Facebookról látszik, ennek oka egyszerű; ott teljes lakosság van reprezentálva, itt meg csak a fele. Érdekes, hogy a DK mennyire aktív online a valósághoz képest, illetve hogy a Jobbik a hálózatban nem tűnik olyan erősnek azáltal, hogy nagyon fragmentáltan helyezkednek el szimpatizánsai, noha számosságuk arányaiban magas.

Következő elemzésünkben a Twitter politikai terét vesszük górcső alá, majd megvizsgáljuk, hogy a social media jelenlét és aktivitás különböző attribútumai mennyire tudják előrejelezni a közvélemény-kutatások eredményeit.

Tajti András, Vásárhelyi Orsolya

Az amerikai választásokat elemző politikusok sokszor emelik ki, hogy Barack Obama a social media erejével nyerte meg a választásokat. Ennek kijelentése kissé talán túlzás, ám a rejtett hálózatok erejét, nálunk boldogabb országokban politikai tanácsadó csapatok elemzik és komoly részét képezi az online kommunikáció a kampánystratégiának. Ha csak rápillantunk Barack Obama és Mitt Romney twitteres említéseinek számára, jól látszik, hogy az elnök jóval népszerűbb volt az elemzett kampány időszakban. 

Kis hazánk politikai palettája bizonyos szempontból talán még színesebb is, mint az amerikai, hiszen több párt, többféle közösséget szeretne elérni és ez a különböző social media stratégiában – ha lehet egyáltalán így nevezni - meg is látszik. Korábban egy-egy beszéd, televíziós vita nagyot fordíthatott a választási eredményeken. Információtól túlpörgött társadalmunkban minden mozzanat, egy balul elsült mondattól kompromitáló vagy lejárató  megjegyzésekig potenciális szavazók millióihoz jut el másodpercek alatt.

A politikai kommunikáció kiemelt kutatási területe az, hogy ma már bárki beleszólhat a politikai diskurzusba, tehát az átlag választó is hallathatja a hangját. Példul a 2011-es spanyol elnökválasztási kampány kiemelt véleményformálója lett egy madridi háziasszony köszönhetően egyetlen rendszerkritikának szánt frappáns twitter bejegyzésével, melyet három nap alatt több, mint ötszázan osztottak meg. Az “átlag ember” megmozdulásai közé sorolhatóak azok a hazai youtube videók is, melyekben magyar fiatalok Orbán Viktornak címezve komoly kritikai megjegyzésekkel illetik a jelen kormány munkáját. Az “Üzenj Te is” youtube csatornán van olyan videó, amit már majdnem 70 ezren láttak és a Facebook oldal likeolói is több, mint 2500-an vannak. Ha belegondolunk a 2002-es választások jól ismert frázisába, hogy „Mindenki hozzon magával még egy embert!” nem is kerülünk olyan messze a hálózati politikától. Ha ennek a 2500 felhasználónak legalább k darab olyan ismerőse van, aki még nem találkozott az információval és tovább is adja azt, akkor n lépésben 2500*kⁿ embert lehet elérni. Tehát robbanászserűen nő az információt megkapó emebrek száma, még akkor is, ha ez a k egy viszonylag kicsi szám.

Hiába a szó ellszáll az írás megmarad, tehát a hazai politikusoknak sem mindegy, hogy az online terekben milyen információ, milyen csatornákon keringenek róluk. A következő 3 cikkünkben a hazai politikai tartalmú közösségi médiát vesszük górcső alá – A Twittertől, a Facebokon át a Youtube-ig. Hogyan láthatóak át gyorsan a legfontosabb információ megosztó oldalak, ahol a fentebb említett k, akár több ezer egyedi felhasználót is jelenthet? Mennyire aktívak az egyes politikusok, pártok? Kik áramoltatják az információt a különböző politikai csoportok között? A hálózatkutatás eszközével nem csak vitualizálni, de mérni is lehet ezeket az elsőre nehezen elképzelhető számokat.