Az amerikai választásokat elemző politikusok sokszor emelik ki, hogy Barack Obama a social media erejével nyerte meg a választásokat. Ennek kijelentése kissé talán túlzás, ám a rejtett hálózatok erejét, nálunk boldogabb országokban politikai tanácsadó csapatok elemzik és komoly részét képezi az online kommunikáció a kampánystratégiának. Ha csak rápillantunk Barack Obama és Mitt Romney twitteres említéseinek számára, jól látszik, hogy az elnök jóval népszerűbb volt az elemzett kampány időszakban.
Kis hazánk politikai palettája bizonyos szempontból talán még színesebb is, mint az amerikai, hiszen több párt, többféle közösséget szeretne elérni és ez a különböző social media stratégiában – ha lehet egyáltalán így nevezni - meg is látszik. Korábban egy-egy beszéd, televíziós vita nagyot fordíthatott a választási eredményeken. Információtól túlpörgött társadalmunkban minden mozzanat, egy balul elsült mondattól kompromitáló vagy lejárató megjegyzésekig potenciális szavazók millióihoz jut el másodpercek alatt.
A politikai kommunikáció kiemelt kutatási területe az, hogy ma már bárki beleszólhat a politikai diskurzusba, tehát az átlag választó is hallathatja a hangját. Példul a 2011-es spanyol elnökválasztási kampány kiemelt véleményformálója lett egy madridi háziasszony köszönhetően egyetlen rendszerkritikának szánt frappáns twitter bejegyzésével, melyet három nap alatt több, mint ötszázan osztottak meg. Az “átlag ember” megmozdulásai közé sorolhatóak azok a hazai youtube videók is, melyekben magyar fiatalok Orbán Viktornak címezve komoly kritikai megjegyzésekkel illetik a jelen kormány munkáját. Az “Üzenj Te is” youtube csatornán van olyan videó, amit már majdnem 70 ezren láttak és a Facebook oldal likeolói is több, mint 2500-an vannak. Ha belegondolunk a 2002-es választások jól ismert frázisába, hogy „Mindenki hozzon magával még egy embert!” nem is kerülünk olyan messze a hálózati politikától. Ha ennek a 2500 felhasználónak legalább k darab olyan ismerőse van, aki még nem találkozott az információval és tovább is adja azt, akkor n lépésben 2500*kn embert lehet elérni. Tehát robbanászserűen nő az információt megkapó emebrek száma, még akkor is, ha ez a k egy viszonylag kicsi szám.
Hiába a szó ellszáll az írás megmarad, tehát a hazai politikusoknak sem mindegy, hogy az online terekben milyen információ, milyen csatornákon keringenek róluk. A következő 3 cikkünkben a hazai politikai tartalmú közösségi médiát vesszük górcső alá – A Twittertől, a Facebokon át a Youtube-ig. Hogyan láthatóak át gyorsan a legfontosabb információ megosztó oldalak, ahol a fentebb említett k, akár több ezer egyedi felhasználót is jelenthet? Mennyire aktívak az egyes politikusok, pártok? Kik áramoltatják az információt a különböző politikai csoportok között? A hálózatkutatás eszközével nem csak vitualizálni, de mérni is lehet ezeket az elsőre nehezen elképzelhető számokat.
