network blog

 Az Eurozóna-krízis tetőpontjához közelítve a Swarm Creativity blog az általános nézőpontokra volt kíváncsi arra vonatkozóan, hogy mi a netet használó közösségek vélekedése az Euro jövőjéről. A Weben, a blogszférában és a Twitteren is pezsgő téma az Euro túlélése, illetve megszűnése.

A blog megkérdezte a laikusokat (blog oldalakon keresztül), a szakértőket (hírportálokon keresztül) és a felhasználókat ( Twiiteren keresztül) egyaránt, hogy mi a véleményük a válság kimeneteléről.

A felmérésből kiderült, hogy a laikusok és szakértők körében, ha csak egy hajszállal is, de azok vezetnek, akik szerint az Euro túléli a válságot.

Az internetes tömegfelhasználók véleményét a Twitteren keresztül mérte a portál. Ebben a közegben, az előző csoporttal ellentétben az általános vélekedés az, hogy az Euro elbukik. A vélemények itt 67%-33%-os megoszlást mutattak a bukás javára.

Akkor most kinek kellene hinnünk? A tömeg véleménye gyakran ingatag, és sokszor megbízhatatlan elképzelésekbe csap át, míg általában elmondható, hogy az érintetteknek nagyobb rálátása van a problémára, és a végkifejlet megítélésben is hatékonyabbak.

További szakértői véleményként a Wikipédia oldalak linkhálózatát is megvizsgálta a portál két különböző algoritmus szerint, amelyből kiderült, hogy az európai gazdaság mellett, a görög- és portugál gazdaság, Frankfurt, az Európai Központi Bank és Angela Merkel is meghatározó faktorként szerepel a kérdésben.

Forrás: http://swarmcreativity.tumblr.com/post/13421778493/will-the-euro-break-up

Hogyan kapcsolódnak össze a sejtek és a fehérjék egy sűrű hálózatot alkotva? Az egyik legfontosabb feladat ennek a hálózatnak a feltérképezése, hogy megértsük az emberi betegségek kialakulását.

Barabási Albert-László úgy véli, hogy egy újfajta tudományra van szükségünk – hálózati orvostudomány –, amely a betegségek mechanizmusát segít megérteni, és emellett minden szempontból hatással lenne az egészségügyi ellátásra.

Azzal, hogy a hálózat a sejten belüli fehérjék kölcsönhatásait segít feltérképezni, Barabási Albert-László azt reméli, hogy ezzel az eljárással, sokkal jobban nyomon követhetővé válnának a betegségek terjedési útvonalai.

A teljes előadás megtekinthető az alábbi linkre kattintva:

http://www.tedmed.com/talks/show?id=7282

Szeretnéd, hogy kézzelfoghatóak legyenek mindennapjaid? Hogy mindenki lássa, hogy aktív életet élsz? Hogy a helyek, ahova szórakozni, vásárolni jársz, vagy időt töltesz, tényleg jelentőséggel bírjanak számodra? Mi sem egyszerűbb. Hordd őket a nyakadban.

A san franciscoi Meshu legújabb vívmánya, hogy medálokat készít Foursquare becsekkolások alapján. Ha valaki a Foursquare felhasználói fiókjával csatlakozik a Meshu honlapjára, azonnal kiválaszthatja az általa látogatott helyek alapján készült medált, melyet aztán a nyakában viselhet, vagy fülbevalóként hordhat. A termékek ára 75 és 150 dollár között mozog, és szabadon variálható a felhasznált anyag, forma, sőt egyes látogatást jelző pontok is kivehetők belőle a kívánt alakzat elérése érdekében.

Amennyiben valaki nem vágyik saját szerkesztésű ékszerre, a cég honlapján kedvére válogathat a már előre elkészített modellekből, melyek Amerika különböző helyszíneinek pontjait veszik alapul.

forrás: http://mashable.com/2012/05/30/foursquare-jewelry-meshu/

http://meshu.io/

 A Social Media használat forradalmi térnyerésének hatására a modern kor marketingesei gyakran csak kapkodják a fejüket; Facebook, Twitter, Tumblr, Flickr, Pinterest, Google+, blogok százai és a paletta még korántsem véges. Szinte lehetetlen ennyi csatornát naprakészen követni. Ráadásul nem elég ezeket az oldalakat önmagukban vizsgálni, hiszen a felhasználók által generált tartalom lényege pontosan a gyors információterjedést szolgáló hálózati hatásban érhető tetten. Mit lehet ekkor tenni? Három részes sorozatunkban a Maven7 legújabb kutatási eredményeiből szemezgetünk, melyek különös hangsúlyt fektetnek a hálózati hatásra, és egyértelműen megkönnyíthetik az online marketingesek, PR szakemberek és termék managerek életét. 

 A Social Media kezdetét még a blogokra vezethetjük vissza. Ezek a tartalmak ugyan nem a mai értelemben vett közösségi média mintapéldányai, ám itt már adott web2.0, azaz a tartalom a fogyasztók által generálódik. A blogolás legnagyobb előnye, hogy bárki bármilyen témában írhat, ezért a témák száma gyakorlatilag végtelen. A magyar blogolás hajnalán (2006) még könnyű volt számon tartani a bloggereket, ám a műfaj könnyű használhatóságának köszönhetően hatalmas növekedésnek indult. 

De miért is fontosak nekünk a blogok? Tekintve, hogy tízezres méretű a hazai blogtér és a blogok olvasottsága virágzik, egy körültekintő cégnek nagyon is fontos tudnia, hogy kik azok a véleményformálók a blogközösségben, akik hatnak fogyasztóira. Ebben nyújt segítséget a hálózatkutatás eszköztára. Egyedi módszertanunk segítségével nem csak azt tudjuk megmondani, hogy kik az adott téma kulcs-véleményformálói, hanem előre tudjuk jelezni, hogy kik az ún. Rising Starok, azaz a jövő feltörekvő generációja. 

Az alábbi kutatás az egyik hazai blogszolgáltató IT témájú blogjainak kulcs-véleményvezér (KOL) azonosítására készült. A hálózati megközelítés szerint az egyes blogok olvasóit azonos témájú blogok érdeklik, így a felhasználói csoportok és látogatottsági adatok alapján kimutathatóak a téma legfontosabb szereplői. Egy blog megítélésénél nem csak az számít, hogy azt hányan olvassák, vagy mennyi kattintás érkezik rá, hanem az is, hogy milyen blogokkal olvassák együtt. Lehet, hogy a top véleményformálónál szinte megfizetehetetlen egy hirdetés (zöldre színezett pontok), de a vele kapcsolatban álló (azaz akivel közös a felhasználótábora), aki szintén befolyásos hálózati pozíciója és statisztikai mutatói alapján (piros pontok), könyebben elérhető. Módszerünk segítségével bárki új, releváns és még nem „elhasznált” véleményformálókat azonosíthat, esetleg validálhatja eddigi kampányait.

 

 

 

Az is fontos kérdés, hogy mely témákkal van kapcsolata a szakterületünknek. Például mennyire fed át az IT közösség a lövöldözős játékok kedvelőinek táborával? A következő képen az látható, hogy melyik téma mennyire kapcsolódik az IT közösséghez. Az IT blogok feliratainak mérete azt mutatja, hogy hány nem IT bloggal vannak kapcsolatban; minél nagyobb a felirat annál többel.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az egyes témák blogszcénán belüli kulcs-véleményvezéreinek és Rising Starjainak azonosításán túl, képesek vagyunk  a Twitter, Facebook és egyéb Social Media adatforrások figyelmbevételével nem csak a blogtér, hanem a magyar online tér témaspecifikus KOL-jeit azonosítani....

 

Folytatása következik!

 

 

 Ma már el sem tudjuk képzelni hogyan nőttek fel nagyszüleink, akik számára az internet és okostelefonok világa gyakorlatilag teljesen idegen. Az ő korukban minden sokkal lassabb volt, sokkal több idejük volt a változásokhoz való adaptációra mint a mai rohanó világ társadalmának.

Ez a lassú haladás nem feltétlenül rossz dolog, ám ha az üzleti világban ragaszkodunk a konzervatív felfogáshoz, az gyakran az innováció és a szervezet növekedésének útjába állhat. Hagyományosan konzervatív iparágak nagy világmárkái gyakran tekintenek ellenszenvvel a social media platformokra, mert úgy gondolják, hogy több vesztenivalójuk van, mint amennyit profitálhatnak az „új média” felkarolásából.

Az igazság az, hogy a social media felületek egyre inkább esszenciális publikációs felületekké növik ki magukat, melyek nagy sebességgel és 24 órás aktivitással biztosítanak hatalmas elérést bárki számára.

A közösségi hálók olyan vírusmarketing lehetőségeket is kínálnak, melyek révén hatékony márkanépszerűsítő kampányok kivitelezhők a felhasználók sokkal célzottabb elérésével, mintha hagyományos média eszközöket használnánk. Ezek a metódusok a megosztási késztetésre és a közösségi élményre építenek.

Egy olyan tradicionálisanan konzervatív iparágban, mint a pénzügyi szektor, szintén találkozhatunk úttörőkkel. Ilyen az American Express példája is. A cég tisztában van vele, hogy a Facebook megosztások révén a felhasználók jóval több beszédtémát generálnak a vállalatról, mintha saját maguk hajtanának végre egy hagyományos kampányt. Az oldal követői által megosztott tartalmak, képek és linkek révén az AMEX Facebook oldalának aktivitása már meghaladja a 13 ezres számot. Ha ezt megszorozzuk a potenciálisan elérhető felhasználók számával ( AMEX oldal frajongóinak ismerősei) akkor több mint 3 millió emberhez juthat el információ az American Expressről. Minderre egy centet sem kellett költenie a vállalatnak azon kívül, hogy kiépítette a Facebook hálózatát és folyamatosan tölti fel oda a tartalmakat.

 Az American Express Twitter profilját is használja, hogy híveivel érintkezzen, tartalmakat osszon meg, vagy válaszoljon a felhasználók kérdéseire. Tisztában vannak vele, hogy egy humoros, emlékezetes videóval képesek magukhoz kötni a felhasználókat és fogyasztói lojalitást alakíthatnak ki. Az ilyen videókat sokkal szívesebben osztják meg egymás közt a felhasználók mint egy sima szöveget.

Az AMEX számára az is fontos, hogy célcsoportját ott érje el, ahol az a leginkább koncentráltan van jelen. A LinkedIn 150 milliós felhasználói bázisa megfelelő platform a szakmabeliekkel való érintkezésre.

Az előbbi közösségi oldalak mellett a Youtube és Foursquare is fontos elem az American Express marketing stratégiájában, hiszen előbbin futótűzként terjedhetnek a különböző frappáns kisfilmek és vírusvideók, míg az utóbbin az AMEX kártyatulajdonosokat ösztönzik kártyájuk használatára, mellyel jelentős összeget spórolhatnak, ha a közelükben lévő partnerüzletekben vásárolnak bankkártyájukkal.

forrás:http://www.jeffbullas.com/2012/04/26/how-american-express-is-integrating-social-media-into-its-marketing-dna/

A fenti hálózatot a Maven7 munkatársai készítették az GfK és az Ipsos Product Media Index 2010-es adatbázisa alapján. A képen 25 és 35 év közötti budapesti, aktív kereső férfiak vásárlási hálózata látható. 

Május 9-én 18:00-tól vetítik a Tálas Annamária által rendezett, díjat nyert dokumentumfilmet a hálózati kapcsolatokról. A BBC és a Discovery Channel közös produkcióját megnézni vágyókat a Közép-Európai Egyetem (CEU) Auditóriumába (Nádor utca 9.) várják.

A Hat lépés hatalma c. dokumentumfilm (Connected: The Power of Six Degrees (2008)) két fiatal tudósról szól: Barabási Albert-László és Duncan Watts azon dolgoznak, hogy fedjék fel azt az átható törvényt, amit a természet a saját maga szervezésére használ. Az emberi társadalomban is, a világban is minden mindennel összefügg, egy bonyolult, mindent átszövő hálónak a része. Létezésünk alapja a sejtjeinkben meghúzódó molekuláris háló; kommunikációnk hordozója a telefonhálózat, információszerzésünk alapja a világháló. Az elmúlt években a hálózatelmélet néhány megdöbbentő felfedezéssel ajándékozott meg bennünket: kiderült, hogy a természetben és a társadalomban megjelenő hálók zöme sokkal inkább hasonlít egymáshoz, mint azt valaha is képzeltük. Kutatásaikkal nagyon érdekes felfedezésekre jönnek rá. A Hollywood-i színeszek kapcsolataitól a gyűrűsféreg idegrendszerén keresztül az amerikai energiaelosztás és a világháló kapcsolatával egy közös felfedezésre jutnak: felfedezik, hogy a különböző rendszerek egy közös tervet osztanak meg.

A gyógyszeripari cégeknek sem kedveznek a gazdasági válság negatív hatásai. A Széll Kálmán Terv erősen kihatott a költségeikre és így Magyarországon az innovatív termékek ára és a közkiadások alacsony szintje miatt a gyártóknak újra kell gondolniuk a hazai piacon folytatott marketing-kommunikációs stratégiájukat.

Az innováció alapja az új szemléletmód és az új lehetőségek, technikák kiaknázásában rejlik. Üzleti terveik megvalósításához új személetre, technikákra van szükségük. Egyre több gyógyszeripari cég választja a hálózatkutatás legújabb módszereit, melyekkel sikeresebben reagálhatnak a gazdasági válság által okozott csapásokra. Ha ezeket a kutatásokat, mint például a kulcsvéleményvezér-monitorozást (KOL mapping) a média fogyasztási szokásokkal vegyítjük nagyon érdekes tényekkel, törvényszerűségekkel szembesíthetjük a gyógyszergyárak termékmenedzsereit.

A kérdés tehát adott: 

A gyártó és forgalmazó cégek vezetői mennyire élnek a hálózatkutatás adta lehetőségekkel?

A teljes interjú Ruppert Péterrel, a Maven7 Zrt. és Tímár Györggyel, a ComFit ügyvezető igazgatóival megtekinthető a Medical Tribune orvosi szaklapban.

forrás: http://www.medicalonline.hu/pharma_klub/cikk/halozatkutatas_az_orvostarsadalomban

 Vicsek Tamást, az ELTE Biológia Fizika Tanszékének kutatóját is felkérte a European Research Council bizottsága, hogy tartson előadást az EU tudománypolitikai vezetőinek részvételével zajló Excellence 2012 konferencián. A fizikus képviseli hazánkat és egész Közép- Európát a neves rendezvényen.

A szakember már 2009-ben elnyerte a European Research Council szenior kutatóknak kiírt pályázati ösztöndíját, jelenleg pedig az élőlények kollektív mozgásával és viselkedésével foglalkozik.

Az Excellence 2012 célja, hogy a kutatáshoz, a felsőoktatáshoz és az innovációhoz kapcsolódó európai álláspontokat bemutassa. A rangos konferencia várhatóan a Horizont 2020 innovációs és kutatási keretprogram megvalósítására is hatással lesz, hiszen a résztvevők között vannak az EU vezető tudománypolitikai szakemberei és vezetői is.

Napjainkban, mikor a közösségi portáloknak több milliós felhasználói bázisa van, valóban fontos a vállalatok számára, hogy figyelemmel kísérjék ezeket a platformokat. Már nem azokat az időket éljük, amikor  profi újságírók, hosszas oknyomozás során feltárt információival találkozunk a hagyományos sajtófelületeken. Manapság bárki megoszthat információt bárkivel a világhálón keresztül, és ezek az információk futótűzként terjedhetnek az internetfelhasználók kapcsolathálóin keresztül.

Gondoljunk csak bele, hogy egy Twitter vagy Facebook poszt hány embert érhet el, akár már néhány perc alatt. Ha megosztunk egy hírt barátainkkal ezen felületek valamelyikén, az nagyon rövid időn belül eljuthat az ő ismerőseikhez is, és így tovább. Nincs ez másképp a különböző cégekről, vállalatokról, márkákról alkotott véleményünkkel sem.

A zenehallgatás mindennapi életünk igen fontos része. Sokszor ítélünk meg embereket az alapján, hogy milyen stílusú zenét hallgatnak; ha olyat mint mi - jobban szimpatizálunk velük, ha számunkra nem kedvelt stílust preferálnak – kevésbé. Értékítéletünk alapja a hasonlóság. Hasonló elveket használnak ki a kutatók, amikor zenei hálózatokat vizualizálnak. 

Az MIT Senseable Cities és a GE együttműködéséből született Health InfoScape célja egy új módszer, eljárás létrehozása az emberi egészség mélyreható megértéséhez. Több mint 7,2 millió anonim, elektronikus formátumú kórtörténet (az Egyesült Államok egész területéről) elemzésével szignifikáns kapcsolatokat fedeztek fel a tér, földrajz és egészség között.

Általában úgy gondolunk a betegségekre, mint egymástól különálló állapotokra, azonban számos (néha meglepően sok) összeköttetések öveznek egy-egy adott kórt. Ez egy új rálátást nyújt arra, hogy milyen szorosan kapcsolódhat egymáshoz néhány, látszólag független egészségi állapot.

Hasonló eredmények ösztönözték a kutatókat, hogy felülvizsgálják a betegségek csoportosításának konvencionális kategóriáit, mivel a határok a hagyományos betegségkategóriák között teljesen elmosódtak.

A kezdeti eredmények alátámasztották a várt koncepciókat, ugyanakkor meglepetésszerű mintázat is kirajzolódott az amerikaiak egészségi állapotát tükröző kapcsolatokban. Ezek között egyaránt található az előzetes várakozásokat igazoló és cáfoló eredmény is.

Hogy melyek ezek a kapcsolódások? Az interaktív vizualizáció segítségével megtekinthető. Érdemes figyelmet fordítani a nemi különbségekre a betegségek kapcsán, valamint ki is emelhető egy-egy kór, mely esetben a közvetlen kapcsolatai is kitűnnek, így fókuszáltabb keresés válik lehetővé a hálózatban. 

A vizsgálat konklúziójaként tehát egy tömör képet kaptak az amerikaiak egészségségi állapotáról, a kutatások azonban tovább folynak kiterjesztve az eredményeket befolyásoló környezeti hatásokra és azok mélyebb elemzésére.

Az amerikai kutatás eredményeinek hálózatos megjelenítésű képei itt érhetőek el. 

Cégünk tudományos tanácsadója, Barabási Albert-László nevéhez is fűződik egy hasonló témában és célból létrehozott interaktív hálózat, melyet a New York Times is publikált 2008-ban. Ezen a térképen nem csak az amerikai populáció, hanem általában véve, az emberi betegségek közötti kapcsolatok láthatóak. 

Az alábbi hálózat az amerikai nőket jellemző kapcsolatokat mutatja. 

Amint korábbi bejegyzésünkben is beszámoltunk róla, a Facebook forradalmasítva a közösségi kapcsolódásokat megismételte a Stanley Milgram (és Karinthy Frigyes) nevéhez fűződő Kicsi világ elméletet. A kutatás 720 millió aktív felhasználó adatain alapult, melynek eredményéből kiderült, ma már átlagosan csupán 4 lépés választ el minket egy, a Föld bármely más pontján élő személytől. Ez nagyon kevés, mégsem tűnik hihetetlennek. Ha a Facebook-ra országként tekintenénk, lakosság tekintetében csupán Kína és India utasítaná maga mögé.

A közösségi kapcsolódások következő szintre emeléséért szintén a Facebook tett lépéseket, melyben együttműködő partnere a Bing kereső. A folyamatban lévő kutatások adatbázisai ezúttal a Facebook felhasználók ismerősei által adott „like”-okkal egészültek ki. Ez a keresésben úgy nyilvánul meg, hogy a találati listában azok az oldalak, amelyek a felhasználó ismerőseitől like-okat kaptak, feljebb kerülnek. A keresőmotor-optimalizálás segítségével a kapott eredmények így egészen az egyéni felhasználókhoz vezethetőek vissza.  A számokra alapozott találati listáknál sokkal jobb, specifikusabb eredményeket kapnak így, mivel az emberi vélemények és érzelmek is befolyással bírnak a keresésre. A találati lista egyediségét és a személyre szabottságot pedig a felhasználók saját ismerősi köre biztosítja.

Mondhatjuk, hogy az összekapcsolódás ma már egyfajta életmód, a befolyás, összeköttetés kérdésköre pedig még fontosabb, mint korábban bármikor. Hiszen nem magányos lelkek vagyunk,  részesei vagyunk mások életének. – állítja Nicholas Christakis orvos és társadalom tudós.

A kapcsolatos lét ugyanakkor egyfajta trendként is értelmezhető, melynek adaptálásához nélkülözhetetlen a befolyásoló egyének (kulcsemberek) felismerése, valamint üzeneteik közlési módjának megfigyelése. A közösségi hálózatrendszerek kiváló lehetőséget biztosítanak fontos, közérdekű, vagy egyszerűen izgalmas információk, gondolatok, vélemények, stb. terjesztésére. Erejük is ebben rejlik, mely a személyes kapcsolatokon túl az üzleti világban egyaránt kamatoztatható. Egyszerű példa a holnapok kérdése. Feltehetően valamennyi szervezet, vállalkozás arra törekszik, hogy minél előbbre jusson a találati listákon. A keresőmotor-optimalizálás és a közösségi média ehhez jelentős támogatást adhat.

A 2012-es TOP piaci trendek itt érhetőek el. (4. The Connected World). 

 A Maven Seven Hálózatkutató Zrt. (MA képzésben lévő) hallgatót keres 2012. májustól

Szakmai Gyakornoki
feladatok ellátására

A Maven7 Magyarországon egyedülálló és nemzetközileg elismert hálózatkutatási és adatbányászati tapasztalatokra épülő üzleti szolgáltatásokat nyújt partnerei részére. Erős tudományos és szakmai háttérrel rendelkezünk a hálózatkutatás terén. Cégünkről többet megtudhat a www.maven7.hu weblapon.

2012. február 23-án került megrendezésre az ELTE Innovációs Nap az egyetem lágymányosi kampuszán.

Dr. Mezei Barna rektor megnyitó beszéde után három szekcióban zajlottak az előadások Dr. Antos László ügyvezető igazgató (Magyar Innovációs Szövetség) és Dr. Keszei Ernő tudományos, kutatásszervezési és innovációs ügyek rektorhelyettes elnökletével.

A rendezvényen szakmai kiállítás keretében több innovatív, hasznosító vállalkozás, szervezet is lehetőséget kapott tevékenysége bemutatására, köztük a Maven7.

Az előadások két főbb téma köré csoportosultak. A fő fókuszok az egyetemi kutatás jövőjére, valamint a felsőoktatásban megjelenő új típusú együttműködésekre irányultak.

Az előadók között szerepelt többek között:

·         Dr. Cséfalvay Zoltán államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium)

·         Kis Norbert felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium)

·         Dányi Gábor innovációs és informatikai elnökhelyettes (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség)

·         dr. Görözdi-Nagy Eszter ügyvezető igazgató (Széchenyi Programiroda)

·         Dr. Slezsák István (Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.)

·         Dr. Hamar János (MFKK Feltalálói és Kutató Központ)

·         Gergely László (Puskás Tivadar Közalapítvány)

·         Turi Ferenc igazgató (Capitol Consulting Group)

Az előadások mellett gazdára talált az ELTE Innovatív Kutatója díj, valamint sor került az ELTE Hallgatói Ötletpályázat eredményhirdetésére is.

Köszönjük a részvételi lehetőséget! 

A Maven Seven Hálózatkutató Zrt. (MA képzésben lévő) hallgatókat keres 2012. áprilistól

Marketing Gyakornoki, valamint Egészségpolitikai Gyakornoki 
feladatok ellátására

A Maven7 Magyarországon egyedülálló és nemzetközileg elismert hálózatkutatási és adatbányászati tapasztalatokra épülő üzleti szolgáltatásokat nyújt partnerei részére. Erős tudományos és szakmai háttérrel rendelkezünk a hálózatkutatás terén. Cégünkről többet megtudhat a www.maven7.hu weblapon.

•  kapcsolódó szolgáltatások elhelyezésének optimalizációját 
•  hirdetések elhelyezésének optimalizációját
• transzfer járatok tervezésének optimalizációját.

 

Kedves Olvasók!

A huszonegyedik század követelményeinek megfelelve, és lehetőségeivel élve amellett, hogy megújítottuk a Maven Seven honlapját, immáron megtaláltok bennünket a Facebook-on is!

Így mától több felületen is követhetitek a friss és elgondolkodtató hálózatos híreket. :)

A Maven7 csapata

Gondolkodtál már azon, hogy az egyes nemek képviselői vajon kivel barátkoznak szívesebben? Változik ez az évek során, vagy egészen korán letesszük a voksunk az azonos vagy épp ellenkező nemű barátok mellett?

A következő kutatás ehhez hasonló kérdésekre kereste a választ, melynek eredményeiről most röviden beszámolunk.

Az utóbbi években a közösségi hálózatelemzés mind az emberi közösségek működésének megértésében, mind a kommunikációs hálózatok vizuális megjelenítésében kulcsfontosságú módszertanná fejlődött. Egyes evolúciós elképzelések szerint még az alapvetően monogám közösségekben, mint az emberi is, a kapcsolatok mélységének mintázata - azaz, hogy épp melyik kapcsolatainkat helyezzük előtérbe, fektetünk több energiát a fenntartásukba – folyamatosan változik az életút alatt. Az alábbi kutatás többek között erre az elképzelésre keresett igazolást kihasználva a huszonegyedik század technikai adottságait, hiszen a mobiltelefon szolgáltatók adatforrásai segítségével figyelemmel kísérhetőek a kapcsolatok változásai.

A kutatásban 3,2 millió felhasználó adatait elemezték, közülük 1,8 millió férfi és 1,4 millió nő. A felhasználók hívás- és üzenetforgalmát használták fel, hogy megállapítsák, ki az adott egyén „legjobb barátja”, „második legjobb barátja”, harmadik legjobb barátja”, és így tovább. (Legjobb barátnak tekintették, akivel az adott személy leggyakrabban lépett kapcsolatba.)

1,95 milliárd hívás és 489 millió szöveges üzenet képezte az adathalmazt, melyből az eredmények születtek.

Az alábbi képen az eredmények hálózatos megjelenítésének egy részlete látható: 

Értelmezés:

• piros csomópontok a nők, kékek a férfiak, szürkék, akikről vagy az életkorra vagy a nemre vonatkozó információ nem volt elérhető
• az élek vastagsága és száma a kapcsolatba lépés számával arányos

    A vizsgálatból levont négy legfontosabb konklúzió:

1. A nők sokkal inkább az ellenkező nemet részesítik előnyben életük nemzőképes időszakában, több energiát fektetnek a kapcsolatteremtésbe és –alakításba, mint a férfiak ebben az időszakban.
2. Az idő múlásával a nők figyelme a fiatalabb nőkre irányul, - az életkori különbségeket figyelembe véve - a lányukra. Ez egy viszonylag egyenletes ütemben lezajló, lassú folyamat.
3. A nők gyakrabban váltják az egyéneket „kedveltségi”, bizalmi rangskálájukon, mint a férfiak. Ez arra enged következtetni, hogy a nők kapcsolatai sokkal célzottabbak, míg a férfiak inkább kiterjedt kapcsolathálóval rendelkeznek.
4. Az eredmények bizonyítják a női „matriarchális” kapcsolatok fontosságát az emberi közösség felépítésében. Tendencia mutatkozott a férfi-férfi kapcsolat hangsúlyosságára is, azonban az eredmények azt tükrözik, hogy az anya-lánya kapcsolatok egyfajta „termékenyítő” szerepet játszanak a közösségek felépítésében.

Összességében elmondhatjuk, hogy a kutatás új, eddig nem azonosított nemi különbségekre világított rá a közösségi és utódlási stratégiák tekintetében egyaránt.

A teljes kutatást bemutató cikk itt olvasható. 

A közösségi média felbukkanása és egyre jelentősebb szerepe egyfajta kihívássá teszi azoknak a „top” egyéneknek a kiemelését, akik a legnagyobb befolyással bírnak egy-egy közösségre. Az Appinions egy innovatív véleményfókuszú technológiát alkalmaz, melynek segítségével azonosítják a témákat, problémákat, márkákat melyek a legnagyobb figyelmet kapják.

Az itt elérhető véleményfelhő a The Economist oldal olvasóinak véleményei (elsősorban gazdasági témákban) alapján épül fel. A vizuális megvalósítást az Appinions és az Infomous együttműködése tette lehetővé. 

Az Infomous egy forradalmian új módja az online információk navigálásának. Az ehhez szükséges technológia fejlesztője az Icosystem Corporation.

A The Economist olvasóinak véleményfelhője naponta, folyamatosan frissül. Ha megnézzük az alábbi képet, láthatjuk, hogy hazánk egyre nagyobb érdeklődésre tarthat számot. Magyarország az utóbbi időben állandó szereplője a hálózat kulcsszavainak, így érdemes lehet figyelemmel követni a rólunk alakulóban lévő, vagy már kialakult véleményeket. A fejlécben található „Period” címkénél beállíthatjuk, hogy a mai, tegnapi, múlt heti, kétheti, vagy egy havi összegzést szeretnénk látni a tartalmakról. Érdekes végigkísérni, hogy az elmúlt hetek vagy hónapok politikai eseményei miképp mozgatták a felhőket és ezen belül hogyan nőtt meg a Hungary feliratú ponthalmaz és mely más pontokhoz kapcsolódott. Egészen jó összegzést ad nemzetközi médiát érdeklő kérdésekről.

Év végéig lehetett dönteni; mertünk, tudtunk illetve akartunk-e végtörleszteni. A fizetési határidő szoros - január 31-ig utalni kell, hisz a kedvezményes törlesztést csak eddig a napig lehet igénybe venni. De miképp is alakult a köz vélménye a végtörlesztésről?  Kik foglalkoztak az elmúlt időszakban a legtöbbet a témával? A Brandmonitor Közösségi Médiafigyelő és a Maven7 Hálózatkutató Zrt közös kutatásából választ kaphatunk a fenti kérdésekre.

A Brandmonitor médiafigyelő szoftvere segítségével több ezer bejegyzést, posztot és tweet-et sikerült összegyűjteni végtörlesztés témában, így elemezhetővé váltak a terület szakértői és a legizgalmasabb dinamikák a sajtóban.

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy a közösségi média felzárkózott a hagyományos sajtóhoz és kezdeményezőjévé vált az online véleményformálásnak, noha az online tartalmak 47%-át még mindig a hírek, azaz a hagyományos online sajtó teszik ki.

 A hagyományos online sajtó tudósító szerepe nagyon erős, hisz ha megnézzük a jobboldali grafikont, látszik, hogy az alábbi események hatására megnőtt a bejegyzések száma:

• 2011. szeptember 09. - Végtörlesztés bejelentése
• 2011. szeptember 11. - Lázár János bejelenti a fix árfolyamú hiteltörlesztést
• 2011. szeptember 20. - A parlament elfogadja a végtörlesztéssel kapcsolatos javaslatot

Vajon mi az alapvető különbség a nyugati és a keleti konyha között? Miért olyan mások az ízek, az ételek? Esetleg csak mi érezzük így? A következőkben egy olyan kutatás eredményeit mutatjuk be, melynek fókuszában álló téma nem más, mint az ízek kapcsolata.

 Az étkezési szokások sokszínűségét mi sem illusztrálja jobban, mint Földünk különböző tájegységein uralkodó, egymástól olykor jelentősen eltérő konyhák íz világa. De vajon mi határozza meg ételeink összetevőinek kombinációit? Talán létezik egy elv, mely mind a receptek, mind az egyéni ízlés felett áll? Étrendünk kialakulása a kezdetekhez vezethető vissza, mikor is elődeinknek gyűjtögetés közben szembe kellett néznie a kérdéssel: hogyan elégíthetik ki táplálkozási szükségleteiket elkerülve az ételmérgezést? Ez a tanulási folyamat vezetett mai étkezési szokásaink kialakulásához, melyre természetesen számos más tényező is hatással van. Elsősorban az olfaktoros, azaz szaglással, valamint gusztátoros, vagyis ízérzékeléssel összefüggő tényezők azok, melyek befolyásolják, mely ételt kedveljük jobban, és melyet kevésbé. Emellett létezik egy hipotézis, mely az utóbbi évtizedben keltette fel a séfek és élelmiszermérnökök figyelmét.

Az úgynevezett „food pairing”, szó szerinti fordításban „ételpárosító” hipotézis szerint azok a hozzávalók, melyek több íz összetevőben is megegyeznek, nagyobb valószínűséggel eredményeznek jó ízt együtt, mint azokat, melyek között nincs ilyen jellegű kapcsolat.

Erre hivatkozva akár több étlapon is felfedezhetnénk olyan meglepő ételpárokat, mint fehér csoki és kaviár, vagy tejcsokoládé és kéksajt. Azonban fontos szem előtt tartanunk az olyan hozzávalók szerepét is, melyek jellegzetes ízt, állagot, vagy színt kölcsönöznek kedvenc ételeinket. (Elég csak sokunk kedvencére, a piros paprikára gondolnunk, mely a magyar konyha egy alapvető hozzávalója.)

Kutatók, köztük a cégünk tudományos tanácsadója, Barabási Albert-László, hálózatos megközelítéssel vizsgálták az ízek kérdését és az „ételpárosító” hipotézis helytállóságát. 

Spanyolországban előrehozott választások zajlottak november 20-án. Őket is meggyötörte a gazdasági válság, és egekbe szökött az ország munkanélküliségi rátája. Mi figyelhető meg ebben a feszült légkörben a választópolgárokon? Tényleg mások, mint mi, magyar szavazók? Melyik oldal van közelebb a politikai apátiához – mit mutat az online üzenetek hálózata? A közösségi média politizáltságát kutattuk karácsonykor.

A választásokon miniszterelnöki pozícióért küzdő két vezető politikus, a szocialista Alfredo Pérez Rubalcaba és a jobbközép néppárti Mariano Rajoy közösségi médiás jelenlétét elemeztük. A vizsgálat időtartama a szokásos, (november 20-i) választásokat megelőző nyolc napon túl a Twitter esetében a karácsonyi diskurzust feltérképezendő december 23-26 volt. Kutatásunk fókuszában a Twitter szerepelt, de szemügyre vettük a Facebook-ot is.

Gondolj vissza arra az időre, mikor egy zsúfolt reptéren, vagy épp busz pályaudvaron voltál, távol az otthonodtól. Felötlött benned, hogy aki melletted ül, talán ismeri a barátod barátjának egyik barátját?

Amint korábbi bejegyzésünkben olvasható, 1967-ben Stanley Milgram amerikai szociálpszichológus kísérletet tett az úgynevezett „Kicsi világ” elmélet tesztelésére, miszerint a világon bármely két embert csupán néhány köztes kapcsolat választ el egymástól.

A Milánói Egyetem kutatóival együttműködve, az egyik legnagyobb közösségi portál, a Facebook is tesztelte a „Kicsi világ” elméletét, melynek eredményeiről most röviden beszámolunk.

A kutatás során 721 millió aktív Facebook felhasználó adatait vizsgálták, akiknek összesen 69 milliárd ismerősük volt az oldalon. A legkorszerűbb algoritmusok segítségével minden egyes variációt figyelembe véve, páronként vizsgálták a kísérleti személyeket, beleértve a legtávolabbi felhasználókat is a szibériai tundrán, vagy a perui esőerdőkben.

Az eredmények között szerepel, hogy egy felhasználónak átlagosan 190 ismerőse van, mely jelentősen eltér a korábbi, hasonló jellegű vizsgálatok által meghatározottól.

A hat lépés távolságot illetően is változást tapasztaltak. Egészen pontosan, hogy még kisebb lett a világ, ugyanis, az átlagos távolság bármely két személy között ma már csak négy lépés.

További érdekesség, mely egyben különlegessége a szociális hálóknak, hogy az eredmények tükrében a legtöbb felhasználó bárkit elérhet viszonylag alacsony számú lépés után, ugyanakkor a kapcsolatok jelentős százaléka mégis helyhez kötött. Az azonos országban élő felhasználók között található az ismertségek 84%-a.

A kapcsolatokhoz fűződő további tapasztalat, hogy az egyének hozzávetőlegesen hasonló számú baráti körrel rendelkeznek, mint szomszédjuk. Az életkorok tekintetében pedig a legtöbb ismerősük a velük azonos korosztályból került ki.

A teljes cikk itt érhető el.

További, a kutatáshoz fűződő források: itt és itt.

Ezúton kívánunk mindenkinek:

Békés, boldog karácsonyi ünnepeket!

A Maven7 Hálózatkutató Kft. munkatársai

A következő rövid videó egy egészen egyedi megvilágításból, egyedülálló módon mutatja be Jézus születésének történetét. Valahogy így zajlott volna az események, körülmények megosztása, ismertetése a szociális háló segítségével: Social Network Christmas

Forrás: http://www.ignitermedia.com