network blog

Egy ország vagy város tömegközlekedési hálózatának térképe (vasút, metró, stb.) alapján utazásunk előtt megtudhatjuk, hogy milyen útvonalon juthatunk el a legegyszerűbben úticélunkhoz. Az ilyen térképek azonban nem vesznek figyelembe egy igen fontos szempontot: az utazási időt. Hazai példával élve, a vasúthálózat térképe alapján ugyan úgy tűnhet, hogy Sopronból Keszthelyre hamarabb elérünk, mint Sopronból Budapestre. Azonban a sok átszállás miatt könnyen előfordulhat, hogy míg Pestre pár óra alatt felérünk, addig Keszthelyre 6 óráig tart az utazás.

Egy alig 2 hónapja megjelent internetes cikk alapján senki sem vádolhatja kicsiny hazánk celebjeit önzéssel. Az „Én partnerem a Te partnered” aranyigazság látszik ugyanis érvényesülni annak a kapcsolati hálónak az esetében, mely a sztárvilág romantikus viszonyait hivatott vázolni.

A legtöbb kapcsolatot Hajdú Péter, valamint a Bochkor Gábor-Molnár Anikó duó tudhatja magának, mellettük központi pozíciót foglal el a hálózatban Tornóczky Anita. Hiába, a sztárok romantikus kapcsolataiban is egy dolog fontos: helyezkedni, helyezkedni, helyezkedni.

Úgy tűnik, az olyan egyszerű növények, mint a lóhere vagy a földieper intelligensebbek, mint gondolnánk, derül ki Josef Stuefer holland kutató kísérleteiből.

Mindkét növény képes hajtásokkal szaporodni, vagyis hosszú vízszintes gyökereket növeszt, melyekből újabb növények (klónok) hajtanak ki. Az új növények kifejlődésével azonban megmarad a kapcsolat az anyanövénnyel, és lassan nagy, kiterjedt hálózat alakul ki. Ezt a hálózatot a növények az egymással való kommunikációra használják. Ha hernyók kezdik el enni az egyik növényt, a növény a gyökérhálózaton keresztül figyelmezteti a többit. Azok válaszként olyan anyagokat termelnek, melyek által leveleik ehetetlenné, vagy legalábbis rossz ízűvé válnak a hernyók számára.

Josef Steufer hernyókat engedett rá egy lóherehálózatra, hogy rágcsálják az egyik növényt. Később újabb hernyókat hozott, melyek választhattak a sérült hálózat növényei és egy új hálózat növényei között. A hernyók túlnyomó többsége mindig a sértetlen hálózatot választotta, mert ott a növények még nem készültek fel a támadásra, és nem romlott el az ízük.

A lóhere hálózatnak azonban hátrányai is vannak. Ha az egyik növényt vírus fertőzi meg, az gyorsan átterjed a többi növényre, ami az egész kolónia vesztét jelentheti.

A 2008 decemberében kirobbant Madoff-botrány az eddigi legnagyobb, egyetlen személy által elkövetett befektetési csalás. A technika az 1920-as Ponzi-féle csaláson alapszik, amelyet Carlo Ponzi fejlesztett ki. A módszer lényege, hogy a némi kezdőtőkével rendelkező üzletember kiemelkedően magas kamatokat ajánl befektetőinek. Az első belépők óvatosak, hamar kiveszik befektetett pénzüket, és kellemes meglepetéssel nyugtázzák, hogy az ígért óriási kamatok valódiak. Ezután jóval nagyobb összeget fektetnek be és azt hosszabb időre bent is merik hagyni. A csaló azonban állítása ellenére nem fekteti be pénzüket, egyszerűen csak a régebbi befektetők pénzéből fizeti ki az újabb belépőket. A valószínűtlenül magas kamatok híre gyorsan elterjed, a csaló bankszámláján lévő összeg pedig exponenciális nő.
Bernard Madoff az 1990-as évek eleje óta folytatott hasonló üzletet, és valószínűleg még tovább folytatta volna, hacsak a gazdasági válság nem kényszerít egyszerre túl sok embert pénzük kivonására. A Madoff-csalás jelenleg ismert mérete 65 milliárd dollár (kb. 15 ezer milliárd Ft), mely egyáltalán nem volt részvényekbe fektetve, mint ahogyan azt a károsultak gondolták, hanem egyetlen óriási bankszámlán hevert.
Valdis Krebs internetes oldalán a Madoff-féle befektetői hálózat egy részét mutatja be. Bernard Madoff ugyanis nem maga tárgyalt összes ügyfelével; nagyobb partnerei kisebb cégek pénzét fektették be, és a haszon egy részét maguk nyelték el. Így aztán sok befektető nem is tuda, hogy pénzét néhány közvetítőn keresztül a gondosan kidolgozott Madoff-csalásba fektették be.

A Madoff-csalás több ezer embert érintett (itt egy lista az eddig ismert áldozatokról). A legnagyobb vesztesei azok a cégek, melyek a hálózatban a legközelebb helyezkednek el Madoff-hoz, vagyis akik közvetlenül vele üzleteltek. Ilyen például a képen (középen, jobb oldalt) látható Fairfield Greenwich Group 7,5 milliárd dollár (kb. 1700 milliárd Ft) veszteséggel. A Madoff-tól legtávolabb fekvő kis cégek vagy gazdag magánemberek jóval kisebb összegeket buktak el. A legkisebb összeg, mellyel be lehetett szállni az üzletbe, 50 ezer dollár volt (kb. 12 millió Ft).

Bernard Madoff 70 éves. 150 éves börtönbüntetésnek néz elébe.

Ismét el kell keserítenünk a szerencsejáték-függőket és a sokmilliós (milliárdos!) főnyereményt hajszolókat: nincs biztos recept a lottó ötös megjátszására.

Mindezek fényében tehát továbbra sem jelenthetjük ki, hogy egyik vagy másik számkombinációnak kisebb vagy nagyobb esélye lenne a nyerőszámok közé kerülésre. Az ötös lottó szabályainak értelmében ugyanis hétről hétre valamennyi ötös számhalmazt ugyanakkora valószínűséggel húznak ki, mint bármelyik másikat. Vagy mégsem…? Játéknak és agytornának mindenesetre kiváló.
 

Az előadás a Zenei Hálózatok című konferencián http://mokk.bme.hu/zeneihalozatok hangzott el 2008. október 11-én, pontosan így lett meghirdetve. A bemutatott modell részben kapcsolódik a Berlini Friei Universität Osteurope-Institute kezdeményezte, Jazz im „Ostblock” címmel tavaly indult társadalom és zenetörténeti kutatási programhoz,[1] ami a közép-európai régióra fókuszáló nemzetközi összehasonlító történeti kutatási program. Célja, hogy részben társadalomtörténeti források, módszerek segítségével leírja (megértse) a II. Világháború utáni kelet-európai – ezen belül a magyarországi – jazz-kultúrát, annak közönségét, a jazz-klub élet tereit, funkcióját, a mindennapi emberek életében betöltött szerepét, illetve egyes irányzatainak a hivatalos kultúrához (hatalomhoz) való viszonyát. Mindezt a vizsgált korszak nemzetközi, hidegháborús erőtérébe és keretbe ágyazva, az amerikai adminisztráció által tudatosan használt kulturális fegyvereként is értelmezve teszi.[2] A műfajhoz mai napig kötődő értékek (mint a szabadság, függetlenség, individualizmus) és értelmezések az 50-es, 60-as évek free jazz irányzatában teljesedtek ki, amely a jazz zenészek és a közönség viszonyát relativizálta. A műfaj elválása a tánc zenétől, a zene sajátos átélése, a magas kultúrához és középosztályi aktivitásokhoz valamint a korszakban a politikai ellenzékiséghez kapcsolódó értékei[3] nagyban behatárolták a műfajt befogadó közönséget.  

Lee LeFever ötletes sorozata, a Plain in English segítségével mutatja meg nekünk, mi az internetes közösségi oldalak különlegessége.

A magyarázó kisfilmek alkotója szerint egész egyszerűen a hálózatok működtetik életünket, legyen szó utazásról, postáról vagy az áramellátásról.

A szociális hálózatok szerepe szintén nélkülözhetetlen; az esetek többségében ismerőseinken (és az ő ismerőseiken) keresztül jutunk munkához, vagy találjuk meg partnerünket.
A közösségi oldalak pedig ezeknek a valós szociális hálózatoknak egy nagy hátrányát küszöbölik ki: a rejtettséget. A kapcsolatok láthatóvá válásával pedig számos lehetőség is feltárul előttünk, gondoljunk csak az Iwiw-es üzenő falunkon napi rendszerességgel megjelenő különböző állásajánlatokra.
 

Egy nemrég végzett felmérés eredményei szerint igencsak meglepően alakulnak médiafogyasztási szokásaink. Az internetes keresések elemzésére szakosodott Hitwise igazgatója új könyvében ugyanis arról ír, hogy a legutóbbi 10 év egyik legnagyobb változása a pornó visszaszorulása - a mai fiatalok inkább a közösségi oldalakat bújják.
Míg egy évtizeddel ezelőtt az összes keresések 20 százalékát tették ki a különböző erotikus tartalmakra irányuló próbálkozások, ez napjainkban mindössze 10 százalék. Ez nem azt jelenti, hogy mindenki a jól bejáratott oldalakat használja és nem kíváncsi új tartalmakra, hanem azt, hogy megváltozott az érdeklődés fő iránya (mellesleg az ilyen keresési igények megismerése és feltérképezése a marketinges szakemberek legújabb kihívása).

Manapság az internetes keresések területén a közösségi oldalak hódítanak, és forgalmuk meredeken emelkedik. Ennek egyik oka, hogy a „nagyfogyasztónak” számító 18 és 24 év közötti korosztály annyi időt tölt a közösségi oldalakon, hogy nem marad idejük (és energiájuk) az erotikus tartalmak nagyobb intenzitású böngészésére.
Az idézett könyvből az is kiderül, hogy az elmúlt évek eseményeinek hatására például a hurrikánnal kapcsolatos keresések száma is jelentősen megugrott.

További érdekesség az információterjedési folyamatokban és a különböző slágertémákkal kapcsolatban, hogy sok esetben a média veszi át utolsóként a friss híreket, amelyek maguktól a fogyasztóktól érkeznek - ez persze olykor hamis információk felbukkanását jelenti, amit a jövőben mindenképpen ki kell küszöbölni, vagy legalábbis visszaszorítani, a nagyobb pontosság érdekében.

Mindezek tükrében felidézhetjük, hogyan változtak meg saját internetes keresési szokásaink az elmúlt évek során…

(forrás: http://www.sg.hu/cikkek/62775/a_pornot_is_megelozik_a_kozossegi_oldalak)

Elképzelhető, hogy pár év múlva mindenki jel adó-vevőkkel felszerelkezve fog kimenni a vállalati büfébe egy szendvicsért, majd visszasiet az asztalához, nehogy kiderüljön, hogy a marketing asszisztenssel akart néhány lopott percet eltölteni?

Az MIT Media Lab izgalmas kísérletet tettek a real time kapcsolati hálózatelemzés demonstrálására egy általuk szervezett rendezvényen. Több mint 150 résztvevő viselt magán szociometrikus kitűzőket az egész nap során, amellyel követni tudták az egyes emberek mozgását és viselkedését. Össze lehetett hasonlítani például, hogy pl. a Hitachitól és Canontól érkezett emberek hasonló előadásokat néznek-e meg, hasonló profilú cégekkel tárgyalnak-e. Talán a legérdekesebb az volt a demonstráció során, hogy a résztvevők egy képernyőn folyamatosan „élő adásban” követhették a résztvevők mozgását és az egymás közötti interakciókat.

A képernyőn az egyes embereket koncentrikus körök jelölték, amelyeknek a mérete nőtt, ha egy helyben maradtak egy időn át. A körök kitöltöttsége annak megfelelően változott, hogy az illető mennyit vett részt beszélgetésekben, a szín árnyalata pedig megmutatta, hogy milyen intenzitással vett részt a beszélgetésben. Az adóvevők olyan virtuális portálokkal kommunikáltak, amelyek lehetővé tették, hogy az emberek az épülettel kapcsolatos videók között keresgéljenek. Ez a fajta technológia lehetővé fogja tenni, hogy valódi és virtuális világ összekapcsolódjon egyfajta second life-hoz hasonló alkalmazásban.
A real time adatelemzés segítségével meg tudták mondani, hogy kik azok a más cégtől érkezett munkatársak, akikkel érdemes lenne megismerkednünk a rendezvény alatti viselkedésük, érdeklődési területeik alapján. Érdekes módon gyakran más iparágakból érkezett cégek mutattak hasonló viselkedési mintázatot.

Arra azért nem kell számítani, hogy a munkaadónk a jövő héttől szociometrikus kitűzőt aggat ránk, hiszen ez túl sok személyiségi jogi kérdést vet fel, mindenesetre az emberek közötti interakciókból keletkező adatok elemzése megállíthatatlannak tűnik. Egy vállalton belül a vezetők nemsokára real time adatelemzések segítségével dönthetnek arról, hogy mely munkaterületeket érdemes az épületen belül egymáshoz közel elhelyezni, illetve mely munkatársakat érdemes egy asztalhoz ültetni. Így talán nem kell a büfébe kimennünk egy szendvicsért, ha a marketing asszisztenssel akarunk beszélni…
 

Forrás: Complexity and Social Network Blog

A Wikipedia Magyarországhoz kapcsolódó oldalaink hálózati elemzése

Az internet használat terjedésével a világhálón elérhető tartalmak egyfajta lenyomatát adják a társadalomban megjelenő témáknak, kérdéseknek. A legtöbb ember ma már tudja, hogy ha meg akarja tudni, hogy hol van a környéken a legjobb olasz étterem vagy a tárgyalópartneréről szeretné kideríteni, hogy melyik tenisz klub tagja, ennek a legegyszerűbb és leggyorsabb módja, ha rákeres a Google-ben az adott kulcsszóra, névre. Aki használta már a Google-t, talán észrevette, hogy az első tíz találat között nagyon gyakran szerepelnek wikipedia.org domain nevű oldalak.

A Wikipedia egy olyan, speciális internetes közösségi enciklopédia, amelyet több mint 75.000 ember szerkeszt és, amely több mint 10.000.000 szócikket tartalmaz 250 nyelven (a 10 milliomodik bejegyzést éppen egy magyar művelődéstörténész töltötte fel!). Az oldalak tartalma folyamatosan bővül és frissül, hiszen a szócikkeket bárki szerkesztheti, kiegészítheti, módosíthatja. Ebből adódóan nem csak a világ legaktualizáltabb enciklopédiája a Wikipedia, de az oldalak (témák) száma is hihetetlen mértékben növekszik. Pár hónappal ezelőtt az Indexen olvastam az (akkor még) friss hírt, miszerint a magyar futball válogatott élére Erwin Koemant nevezték ki. A nevére azonnal rákeresve az angol nyelvű Wikipediaban már az volt olvasható, hogy május 1-től a magyar válogatott szövetségi kapitánya.

Mindez egyben azt is jelenti, hogy a Wikipedia egy különös reprezentációja az embereket foglalkoztató témáknak, tartalmaknak, eseményeknek, híres embereknek. Egy Wikipedia bejegyzés látogatottsága nagymértékben függ attól, hogy az adott időszakban az adott téma mennyire volt fontos az emberek számára. Az angol nyelvű Wikipedia februári látogatottsági adatait böngészve láthatjuk, hogy – nem meglepő módon – Barack Obama amerikai demokrata elnök jelölt aspiráns szócikke az egyik leglátogatottabb oldal. Rögtön Obama-t követi a sorban a „Valentin nap” bejegyzés, amelyet szintén nem véletlenül töltöttek le februárban több mint 2 millióan (Valentin Nap feb. 14.)…

Az angol nyelvű Wikipedia oldalak közötti kapcsolatokat, az szócikkek látogatottságát és frissítési gyakoriságát elemezve láthatóvá válik, hogy a különböző témák hogyan kapcsolódnak egymáshoz, és hogy egy adott időszakban az angol nyelvű társadalmakban mik voltak a kiemelt témák.

Az alábbiakban bemutatunk néhány példát, amelyen keresztül képet kaphatunk arról, hogy Magyarország, illetve a magyar témák, hogyan jelennek meg a legnagyobb internetes enciklopédiában. A következő adatokat vizsgáltuk:

• A magyar(ország) kategóriák alá tartozó oldalak…
• hivatkozási hálózatát.
• látogatottsági adatokat.
• magyar nyelvű Wikipediababan a szerkesztési adatokat.

„Magyarország” látogatottsága
 

Megnéztük, hogy a Wikipediás látogatottsági adatok tekintetében Magyarország hányadik helyen áll az országok rangsorában 2008. februári adatok alapján (1. táblázat). Február hónapban az Egyesült Államok bejegyzést látogatták a legtöbben, ami nem meglepő, mint ahogy az sem, hogy Kosovo szócikkét közel ugyanannyian, hiszen Kosovo függetlensége kiemelt fontosságú nemzetközi politikai kérdés volt ebben az időszakban. Magyarország 58-ik az országok rangsorában megelőzve olyan országokat, mint pl. Portugália vagy Taiwan.

1. táblázat

Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor hivatkozási hálózatai
 

Megnéztük, hogy Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor Wikipedia oldaláról hova mutatnak linkek, illetve mely oldalakról hivatkoznak az oldalaikra. Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor kapcsolatrendszerének elemzéséből láthatóvá válik, hogy az ellenzéki pártelnök oldala több hagyományos jobboldali értékekhez és ideológiákhoz kötődő oldalakkal – Trianon, 56’os forradalom, hunok, terror háza, stb.), – van kapcsolatban, míg Gyurcsány hivatkozási hálózatában alig vannak "balos hívószavak", inkább személyek, helyszínek és események találhatók.

Mi mással folytatnánk mint az amerikai elnökválasztással...

Egy internetes fórum, a techPresident egyik blogbejegyzése szerint az Obama által futtatott „Szomszéd a szomszédnak” (Neighbor to Neighbor) kampány, amiról korábban már írtunk, eredményesebbnek bizonyul McCain „Szavazó a szavazónak” (Voter to Voter) elnevezésű törekvésénél.

A két kampányt összehasonlítva kísérteties hasonlóságokat vélhetünk felfedezni; alapvetően mindkét jelölt a szavazóbázis mozgósítására apellál, a cél, hogy támogatóik saját kapcsolati hálójuk tagjainak (szomszédok, ismerősök) telefonos, vagy személyes megkeresésével és meggyőzésével szélesítsék a tábort. Mindehhez az internetes kezelőfelület működtetésétől a híváslistákon át számos segítséget bocsátanak a szavazók rendelkezésére.

Az erőfeszítések eredményei pontosan nem becsülhetők fel, de az már most látszik, hogy Obama akciója sokkal jobban illeszkedik a világhálóba, mint McCain-é. A kampányok Google-keresései Obama esetében 479,000, míg McCain-nél csupán 325 találatot adnak. Ez pedig azt minden bizonnyal azt jelenti, hogy Obama kampányáról többet is beszélnek, ezáltal népszerűbbnek mondható. A kampányok iránt való érdeklődést és fogadtatásukat tükrözik továbbá a direkt az oldalakra mutató linkek száma (Obamáéra 475, McCain-ére mindössze 18).

Obama tehát azzal, hogy már korábban erőfeszítéseket kezdett tenni szavazótáborának online hálózatépítésére, a választások során nagy előnyhöz jutott. McCain lemaradása ebben stratégiai hibaként könyvelhető el.
 

Újabb internetes információ terjedés vizsgálat:

Az amerikai elnökválasztás fejleményeinek nyomon követésére is alkalmas egy nemrégiben kifejlesztett szemléltető felület. A Presidental Watch 08 internetes oldalán is megtalálható eszköz eredetileg a blogszféra aktivitását hivatott szemléltetni.

Az animáció célja a blogszférában terjedő információk illusztrálása. A csomópontok a blogokat jelölik, melyek egymáshoz kapcsolódnak, így a különböző bejegyzések mintegy diffúziós folyamatként terjednek a szférában.
A fejlesztők ezen kívül egy 533 internetes honlapot tartalmazó hálózatot rajzoltak meg, melyben a hangadó politikai közösségek szerepelnek. Ezzel az eszköz az elnökválasztás kapcsán véleményt alkotó és –formáló szereplők azonosításában is hasznos lehet.

Izgalmasnak ígérkezik a szept. 29-ikei találozó, ahol a szociometria és hálózatkutatás kapcsolódásairól és távlatairól lesz szó. Egyelőre valamiért úgy gondolkodnak a különböző irányzatok a két módszertanról, mintha két teljesen eltérő methodológiáról lenne szó. Remélhetőleg ez a párbeszéd is elindít egy szorosabb együttműködést.

Szociometria és hálózatkutatás: találkozások és újítások hazai pályán.
A többszempontútól a hierarchikus szociometriáig, alkalmazás és távlatok

Vitaindítót tartanak: Veres Sándor, Járó Katalin, Székely György, valamint Hain Ferenc és Perlusz Andrea

A szakmai program előkészületeivel kapcsolatos információk – az előadók tézisei és más háttér anyagok, s a rendezvény konkrét forgatókönyve - rövidesen felkerülnek, és folyamatosan követhetők lesznek a jövőben is a honlapunkon: www.szociometria.net.

A találkozás időpontja: 2008, szeptember 29, délután 17 és 20 óra között
helye: a XIII. ker. Pedagógiai Szolgáltató Központ. (XIII. Karikás Frigyes u. 12).

1990-ben a Wired magazin megalkotta a Netokrácia (Netocracy) kifejezést, amely az internet (világháló) valamint az aristocracy (arisztokrácia) kifejezéséből tevődik össze. A Netokrácia egy új társadalmi osztály, amely a technológiailag fejlett és kiemelkedő hálózati képességekkel rendelkező embereket próbálja leírni. Ellentétjüknek a fogyasztariátust (consumtariat - Minden komolyabb fordítótól elnézést, a commentbe jöhetnek a javaslatok!) már Alexander Bard és Jan Söderqvist (vandalizmus miatt törölte wiki oldalát!) alkotta meg, akik a Netokrácia koncepciót felkapták és 2000-ben a Netokrácia - Egy új hatalmi elit és az élet a kapitalizmus után c. művükben tették közzé. 

A szerzők egy-egy rövid mondatban így határozták meg a társadalom felosztását:

- netokrácia - akik interaktívan kapcsolódnak hálózatokhoz

- fogyasztariátus - akik azt gondolják, hogy az interaktivitás nem más, mint a TV-csatornák kapcsolgatása

A szerzők a nemzetek közösségi erejének halálát is megjósolják, lévén, hogy a közösségek már más értékek mentjén szerveződnek és a netokrácia tagjai inkább harcolnának egy online bridzsklubért, mint mondjuk Svédországért. A könyvben a pénz szerepét a netokrácia eszköztárában úgy tekintik, mint az élelmet. Alapvető szükséglet, de nem a legfontosabb hajtóerő.

Az index.hu nyitóoladalán ma interjút olvashattunk az egyik szerzővel, Alexander Barddal:

A hálózat megöli az embert!

Köszönjük index! Jó olvasást!

Úgy tűnik, hogy Obama követi a hazai politikai kampányokat és bár némi késéssel, de az itthon már alkalmazott, a kapcsolati hálózat hatékonyságára építő eszközhöz nyúl. A 2002-es választások során a két forduló között hirdetett Fidesz szlogenre ("Mindenki menjen el szavazni, s hozzon magával még egy embert!") illetve az 56’-os forradalom leverése utáni kommunista vezető, Marosán György által írt Tanú című könyvének egyik gondolatmenetére ("Mozgósítani kell minden erőt. Legyen ott minden kommunista, és hozzon magával egy embert. Ha hatvanezer párttaggal számolok, az már 120 ezer ember!"), láthatólag felfigyelt a demokrata elnökjelölt, hiszen hasonló akcióba kezdett.
 

A „Szomszéd a Szomszédnak” kampányeszköz lényege, hogy megpróbálja mozgósítani, illetve bevonni Obama szavazóbázisát, hogy a választás során szomszédjaikkal folytassanak eszmecserét a kampányban felmerülő fontosabb témákról és győzzék meg őket, hogy amerikáért senki más nem tud többet tenni, mint Obama. A demokrata szavazók hálózata így megsokszorozódhat… Hogy megkönnyítsék az önkéntes kampánycsapat munkáját, az alábbiakat bocsájtják a rendelkezésükre:

• Lista a környékükön lakó szavazókról, akiket el akarnak érni
• Forgatókönyv, amit használhatnak a beszélgetés során
• Szórólap, amit szét lehet osztani
• Egyszerű kezelőfelület, ahová jelenthetik erőfeszítéseik eredményét
• Támogatás és képzés a felmerülő kérdések esetén

Elképzelhető, hogy a 2002 kampány "Mindenki menjen el szavazni, s hozzon magával még egy embert!" sikerességéről még nem készített hatástanulmányt Obama kampánystábja…
 

Forrás: Complexity and Social Networks Blog

2008. májusában pszichológusok, szociológusok, pedagógusok létrehozták a Mérei Szociometriai Műhely Egyesületet, amelynek célja a méltatlanul háttérbe szorult szociometriai hagyomány ápolása, a magyar eredmények (többszempontú és hierarchikus szociometria) megismertetése a szakmai és szélesebb hazai, illetve nemzetközi közönséggel, valamint a módszer továbbfejlesztése. Az Egyesület 2008 őszén több szakmai fórumot szervez és tervei között szerepel egy, a szociometria alkalmazásait bemutató kötet szerkesztése a 2009-es Mérei Centenárium alkalmából.

Az Egyesület tevékenységéről, híreiről, a csatlakozás lehetőségeiről a www.szociometria.net honlapon és az ott található elérhetőségeken keresztül lehet érdeklődni.
 

2008. szeptember 19-én ötödik alkalommal kerül megrendezésre a magyar nyelvű kapcsolatháló témájú konferencia, a Hunnet, új helyszínen a CEU-n. Részletek és jelentkezés a www.socialnetwork.hu oldalon. Néhány a várható előadások közül:

Zsigó Dávid, Szociológia MA (Corvinus)
cim: Bloghálózatok rejtett közössége (szakdolgozat)
tagek: blog, blog-hálózat, on-line közösség, kapcsolat-háló zat elemzés, web 2.0

Janky Béla, BME Szociológia Tanszék
cim: Egyenlőtlenségek, társas kapcsolatok és méltányosság

Takács Károly, BCE Szociológia és Társadalompolitika Intézet és Andreas Flache, ICS / University of Groningen, Department of Sociology
cim: Társas befolyásolás és véleménydinamika különböző kapcsolati szerkezetű kiscsoportokban

Gerő Márton, Hain Ferenc, Vicsek András:
Szociometria Reloaded - Három példa a szociometria, a szociometriai hagyomány jelenvalóságára
Kulcsszavak: hálózatkutatás, szociometria, hierarchikus szociometria

Lublóy Ágnes és Szenes Márk
Előadás címe: Vállalati ügyfelek bankválasztásának modellezése
Kulcsszavak: hálózatelmélet banki alkalmazása, vállalati ügyfélháló, bankválasztás

Bozsonyi Károly – Jelenfi Gábor – Kmetty Zoltán
A MAGYARORSZÁGI AKTÍV BANKI ÜGYNÖKÖK HÁLÓZATÁNAK ELEMZÉSE

Kopasz Marianna – Szántó Zoltán – Várhalmi Zoltán
A magyar háztartások tagjainak kapcsolatháló- dinamikája 1992 és 2007 között

Vedres Balázs:
Történeti hálózatelemzés, mint lehetséges új irányzat
történeti hálózatelemzés, dinamika, módszertan
 

A művészet és a hálózatok kapcsolódása izgalmas terület. A nyers adatok megjelenítését követő networkok szemet gyönyörködtetőek, egy-egy hálózat a mandalákra emlékeztet. (Példaként álljon itt egy skála-független hálózat) A képek önmagukban, akár további művészeti alkotásokon keresztül jól kifejezik világunk komplexitását.

A másik kapcsolódási pont hálózati társadalmunknak művészi megközelítése. Amint azt itt olvastuk, az Ars Electronica digitális művészeti fesztivál és konferencia díjait (az elektronikus kultúra Oscarját) pénteken Linzben adják át. A hét kategória közül az egyik a Médiaművészet és kutatás kategóriája, amelynek díját a „Die or Interact” c. kötet kapta.
Manuel Castells a hálózati társadalomról szóló trilógiájában megfogalmazta a network befogadó-kizáró aspektusát. Mint arra a cím itt is utal, a kapcsolódás elengedhetetlen.
A kötetben biológus, informatikus, építész szerző tollából megjelent tanulmányok olvashatóak. Amint elolvastuk, visszatérünk rá.

David Carr, a New York Time újságírója hasonlította össze a két közösségi
oldalt:
Júniusban a comStore adatai alapján a Facebooknak 123,9 millió egyedi látogatója volt és 50,6 milliárd oldalletöltése, míg a Myspace 114,6 millió egyedi látogatóról és 45,4 milliárd oldaletöltésről számolt be ugyanezen időszak alatt. A Myspace még mindíg a legerősebb az USA-ban.
A Facebook - amelynek már 80 millió regisztrált felhasználója van világszerte - megduplázta a 35 éven aluli felhasználóinak számát és megháromszorozta a 35-54 éves kor közötti regisztráltak mennyiségét!
 

Forrás: New York Times

Lee, 35 éves és Common Craft Show néven gyártja a videókat a Youtube csatornájába. A videók egyszerűek és céljuk, hogy érthetően elmagyarázzanak bonyolultnak tűnő dolgokat. Van pl videó a Podcastingról, a Twitterről, az rssről, a zombikról...

És persze van a Social Mediáról is. Plain English! Respect!

https://www.youtube.com/watch?v=6a_KF7TYKVc&feature=related

Lee csatornája a Youtubeon:
https://www.youtube.com/user/leelefever
 

Az elektronikus zenét lehet szeretni vagy imádni. Lehet utálni, idegesítőnek titulálni vagy elutasítani. És meg lehet ismerni.

Az alábbi honlap az elektronikus zene számos stílusát térképezi fel, az irányzatok egymáshoz való kapcsolódásával, zenei betétekkel és leírásokkal, és lerántja a leplet az egy kalap alatt, tájékozatlanul csak „tücc-tücc”-nek nevezett stílusok sokszínűségéről, igényességéről, kreativitásáról. Az egyes zenei stílusokra kattintva (pl. house, trance, techno, breakbeat) kirajzolódik a kapcsolódó alkategóriák hálózata.

A zenére is igaz, hogy minden mindennel összefügg, és habár az elektronikus zene esetében az instrumentális elemek háttérbe szorulnak, óriási befolyását és kulturális létjogosultságát így sem lehet tagadni.
Kellemes böngészést!
 

Manapság már nem csodálkozik el az ember, ha azt hallja milyen újabb érdekes területeket hódít meg magának a hálózatkutatás, mint elemzési módszer. És bár sok cikket olvastam már a témában, erre azért nem számítottam!

Az UCSD Antiviral Research Center munkatársai a partnerválasztási szokásokat próbálta feltérképezni. Vizsgálatukat arra a tényre hegyezték ki, hogy az ismerkedésekre választott helyszínek – szórakozóhelyek, klubok - milyen szereppel bírnak a nemi úton terjedő kellemetlenségek szempontjából.

Ezek körül a helyek körül létrejövő szexuális hálózatokban elemezték a nemi úton terjedő betegségek „útvonalát”, méghozzá úgy, hogy a hagyományos vizsgálatoktól eltérően nem csak az emberek közötti kapcsolati vonalakat jelenítették meg a hálózatban, hanem belevették az elemzésbe a különböző - vizsgált - helyszíneket is. Az így kapott hálózatokat - itt persze elmélázik az ember, vajon hogyan nézhet ki a saját, és az ismerősei által kirajzolódó kapcsolati háló… - matematikai, majd szimulációs modellekkel elemezték, pontosabb képet kapva a megfertőződés esélyeiről az adott „csoportban”, így elérhetővé téve a veszélyeztetetteket, akiket ez által meg lehet óvni az esetleges betegségektől. És itt nem csak a rövidebb lefolyású betegségek „megúszásáról” van szó, hiszen ne felejtsük el, hogy az olyan végzetes betegség, mint az AIDS is nemi úton terjed.
Tehát egy újabb fegyver kerül a kezünkbe a hálózatkutatásnak köszönhetően, ha nem is a gyógyításra, de a megfékezésére mindenképpen! Mert ugye, ha rólam van szó, akkor inkább elkerülöm… van, aki másként gondolja?
 

Szépen alátámasztja intuíciónkat egy amerikai weblap, ami megmutatja, hogyan áramlanak nagy összegű adományok olaj cégektől amerikai politikusokhoz. Az oldal célja, hogy felhívja a figyelmet, az olaj lobbi hatására politikára. Rögtön megoldást is kínál, amennyiben felzaklatnak minket a látottak: Küldjünk levelet a képviselőknek, amiben az olaj cégektől való függetlenedést követeljük! Mindehhez segítséget nyújt az általuk előre megírt levél, tehát csak a nevünket és e-mail címünket kell beírni és reszkess Exxon, Shell és a többiek!

A hálózatos vizualizáció megmutatja, hogy melyik cég mekkora összeggel támogatta az egyes jelölteket. Megfigyelhető, hogy a legtöbb pénzt republikánusok kapják. McCain szenátor közel háromszor annyi támogatást (~ 1 millió dollárt) kapott olaj cégektől, mint Obama. Emellett az is érdekes, hogy amíg némelyik cég a republikánusoknak és a demokratáknak is csorgat az olaj pénzből (Exxon, Chevron), addig más cégek az egyik kiválasztott oldal mellett teszik le a voksukat (Moncrief Oil, Teaco Energy). Döntő mértékben a republikánusok mellett…

Itthon érdemes lenne feltérképezni, hogy az illegális olaj pénzek milyen utat jártak be, esetleg hogyan jutottak el bizonyos politikusaink érdekeltségébe tartozó cégekhez, személyekhez. Bár lehet, hogy ezekről jobb nem tudni…
 

Egy érdekes információ terjedést vizsgáló kísérletben veszünk részt Matthieu Latapy jóvoltából, ami azt modellezi, hogyan adódnak tovább az információk különböző site-okon keresztül. Ezzel mi is felkerülünk a térképre. Aki szeretne csatlakozni, kattintson a "Spread it" gombra. A jobb szélén a slide-ot lehúzva lehet nagyítani a hálózatot. A hálózatot az egérrel lehet mozgatni. A körök közepén a közepére kattintva felül kiírja, hogy melyik oldalt jelöli az adott kör. Vonal abban az esetben van két csomópont között, ha az egyik oldal a másik oldalról értesült a kísérletről.